Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál

"Élő forrás, égi láng, Szentlélek, égből szállj le ránk!"

Sikerült hét uniós országban hét olyan pártot, szakszervezetet vagy magánszemélyt találnia a Jobbiknak, akikkel közösen kezdeményezhetik a béruniót.

Bérunió: megszerezte a Jobbik a nemzetközi támogatást

2017. március 10. péntek 15:55

Hét uniós állam egy-egy képviselője összeáll az egyenlő munkáért egyenlő bér elvéért

Sikerült hét uniós országban hét olyan pártot, szakszervezetet vagy magánszemélyt találnia a Jobbiknak, akikkel közösen kezdeményezhetik a béruniót. Ha Brüsszel rábólint a tervekre, egy év alatt egymillió aláírást kell összegyűjteniük.

Jövő kedden megalakulhat az a kelet-közép-európai résztvevőkből álló, úgynevezett polgári bizottság, amely uniós szinten kezdeményezheti a béruniót, vagyis az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének érvényesítését – ezt jelentette be Vona Gábor. A Jobbik vetette fel nagyjából három hónappal ezelőtt ezt a kérdést, azóta sikerült maguk mögé állítani a régió hét országból hét pártot, szakszervezetet vagy magánszemélyt. Ahhoz ugyanis, hogy a tervekből bármi is legyen, hét ország egy-egy állampolgárának kell egy polgári bizottságba tömörülnie, az Európai Bizottsághoz kell benyújtaniuk a kezdeményezésüket, és ha ott zöld lámpát kapnak, akkor egy év alatt összesen egymillió aláírást kell összegyűjteniük. A Jobbik elnöke szerint ha idáig eljutnak, a szükséges aláírásszámnak akár a többszöröse is meglehet majd.

Vona Gábor történelminek nevezte az együttműködést, hiszen – mint mondta – ez lesz az első olyan ügy, ami mögé az összes kelet-közép-európai ország jó szívvel tudott felsorakozni.

A bérunió megvalósítása kapcsán konkrétumokat nem mondott, azt hangsúlyozta, hogy a régió nem alamizsnát kér, hanem egy új kohéziós politika kialakítását szorgalmazzák és azt, hogy ezekben az országokban is versenyképes gazdaság jöhessen létre.

A Jobbik arra hivatkozik, hogy az uniós csatlakozásunk óta a nyugati és kelet-közép-európai régióban az árszínvonal kiegyenlítődött, míg a bérszakadék tovább nőtt. 

Árunió már létrejött, a bérunió még várat magára – mondta.

Vona Gábor ennek alátámasztásaként azt mutatta be, hogy míg 2006-ban itthon a nettó éves jövedelem 3848 euró volt, 2015-re ez csak 4491 euróra emelkedett. Miközben a régió országaiban 60 százalékos volt a növekedés ebben az időszakban, nálunk mindössze 16 százalékos.

A Jobbik elnöke ismét történelmi gyalázatnak nevezte, hogy eddig egyetlen magyar miniszterelnök sem vetette fel ennek a problémának a létezését az uniós csúcsokon.

A rohadék büdös kommunista szülők átkozott fattya Orrbán, még a célt sem támogatta!

26-év alatt kiraboltátok Magyarországot, elraboltátok a magyar nép vagyonát. Tettétek mindezeket háború nélkül. Nélkülözésbe  a kilátástalanságba és nyomorba taszítottátok az országot! Remélhetőleg felébred ez a "birka" nép, s elvégzi a tennivalóját, de nektek a kínhalál is kegyelem lenne!

Lásd még:

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/ajjajjjjjaj...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/a-cionista-...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/ket-igaz-ma...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/itt-a-korru...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/tiltakozunk...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/meg-26-ev-u...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/nesze-nekte...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/surgosen-ki...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/a-verbolsev...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/patk-nyok-h...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/olimpia-abb...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/a-magyar-ne...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/bunozok-egy...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/a-fideszes-...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/ma-evet-ert...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/ez-mar-magy...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/magyarorsza...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/az-okos-mag...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/hazudik-a-k...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/azt-uzeni-n...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/a-fidesz-kd...

Megtekintések: 201

Hozzászólás

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál –nak.

Csatlakozzon a(z) Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál hálózathoz

HozzászólásokHorváth Zsolt által a Augusztus 14, 2017-on 7:05pm-kor

Azért, a zsidó seggét, ki kell nyalni!

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Augusztus 14, 2017-on 1:14pm-kor

Vona szerint a béruniós aláírásgyűjtéssel megkezdődött a történelmi küzdelem egy igazságos EU-ért

Vona Gábor szerint a Jobbik soha nem volt antiszemita, cigányellenes, rasszista párt, de az atv.hu-nak adott interjúban kijelentette: a „rossz mondatok" és „félrecsúszott folyamat" miatt kész bocsánatot kérni a Jobbik nevében a zsidóságtól és a cigányságtól. A Jobbik elnöke az interjúban beszél Simicska Lajos hózentrógeréről és a felelősségéről abban, hogy az Orbán-rendszer „fullasztóvá" vált. Azt abszurdnak tartja, hogy Simicska Jobbik-színekben indulna 2018-ban. „Adu ásza" nincsen Orbánnal szemben, ha lenne bármi terhelő a kezében, már nyilvánosságra hozta volna. A bérunió érdekében akár magyar hatásköröket adna át Brüsszelnek, és bejönne az ATV stúdiójába hazugságvizsgálós interjúra.

Alább olvasható a beszélgetés.   

– Teoretikus a kérdésem, mert Önök Simicska Ádám esetében már cáfolták a hírt. Elindítaná-e Jobbik színekben Simicska Lajost, esetleg Veszprémben képviselőjelöltként?

– Nem.

– Miért nem?

– Azért nehéz ilyenre reagálni, mert olyan abszurd felvetés! Szóba se került ilyen. Habony Árpád valami furcsa dolgot szívhatott…

– Habony Árpád ezt nyilván visszautasítaná.

– Ha megengedi leveszem a zakómat, úgysincs tv-stáb, fotózás…

– Nyugodtan, akár a nyakkendőjét is.

– Azt nem fogom, mert szeretem a nyakkendőt. Nem tudom, hogy ezzel a többségbe tartozom-e a férfitársadalmon belül vagy sem. És hát van még egy másik dolog, amit nagyon kedvelnék, de nem hordok…

– Mi az?

– A hózentróger.

– Ha kedveli, miért nem hord?

– Simicska Lajosról készült pár kép az elmúlt huszonhét évben, és azokon szinte majdnem mindenhol hózentrógert láttam rajta. Jelen pillanatban amúgy is arról szól a Fidesz-média nagy része, hogy vagy Soros György vagy Simicska Lajos vette meg a Jobbikot. Nem kívánom az ilyen jellegű sztereotípiákat meg hazugságokat tovább erősíteni egy hózentrógerrel, ennyire szimpla és ennyire profán oka van. Na, de beszéljünk komoly dolgokról!

– Ha folyton cáfolják, hogy a Jobbiknak az anyagi hátteret Simicska Lajos biztosítja – mert nem listaáron kapták a plakátokat/plakáthelyeket, hanem kedvezményesen -, akkor most miért kezdeményezik parlamenti vizsgálóbizottság felállítását egy Simicska kontra az Orbán Viktor mellé állt Liszkay Gábor Hír TV-s „belviszályában"?

– A probléma az, hogy komoly összegekkel és plakátszámokkal nem számolt el a Fidesz. Emiatt feljelentést tett több politikai párt is, mert bizonyos értelemben költségvetési csalás történhetett ebben az ügyben. Most úgy tűnik, hogy a Fidesz 2010-ben választási csalással szerzett kétharmadot és alakította kénye-kedve szerint a törvényeket. Ez az elmúlt 27 év legnagyobb politikai botránya.

– Ön elhiszi, hogy amint Simicska Lajos állítja, a Hír TV hirdetésszervezője a 2010-es választási kampányban ingyen adta az óriás plakáthelyeket a Fidesznek – a kisebbségi tulajdonos Simicska Lajos tudta nélkül? 10 200 Fidesz-plakátról van szó.

– Mi nyilvánosságra hoztuk a Jobbik plakátjainak számát, nyilvánosságra hoztuk a párt által erre költött összeget. Ezt egyedül mi tettük meg. Nagyon örülnék annak, hogyha a Fidesz, akár a 2010-es, akár a 2014-es, akár bármelyik plakátkampányával kapcsolatban ugyanezt megtenné, vagy akár a CÖF is. Itt senki sem listaáron vásárolt óriásplakátokat, a Fidesz pedig bőven-bőven ár alatt vásárolt mindent annak idején. Bagoly beszél verébnek, hogy nagyfejű.

– A „vonal" másik végén 2015 februárjáig Simicska Lajos volt, ma már a másik oldalon áll, a plakátok, a MahírCityPoster, a Publimont…

– Simicska Lajosnak van egy politikai érdeke…

– De nemcsak erről van szó itt, ugye?

Miről másról?

– Egy speciális kapcsolatról Önök között. Simicska Lajos fia, Simicska Ádám azt nyilatkozta, mindent megtesznek azért, hogy Önök kétharmadot szerezzenek a 2018-as választásokon.

– Ezt tőle kell megkérdezni.

– Simicska Lajos Önnek nem mondott olyasmit, hogy Gábor, az életemet tettem fel arra, hogy Orbán Viktort bármilyen eszközzel megbuktassam?

– Ilyet nem mondott. Simicska Lajossal nyilvános rendezvényeken találkoztam, például a Magyar Nemzet Szalon nevű értelmiségi találkozókon, vitafórumokon, ahol én magam is voltam egyébként meghívott vendég. Schiffer Andrással folytattunk egy vitát Magyarország belpolitikai helyzetéről, és ott találkoztam Simicska Lajossal. Két alkalommal volt alkalmunk beszélni, egy asztaltársaságban. De olyat nem hallottam, hogy ő bármilyen eszközt bevetne Orbán Viktor megbuktatására! Az nyilvánvaló, hogy érdekelt a kormányváltásban. Másrészt, ennek az esélyét a Jobbikban látja. Azt, hogy konkrétan mit gondol, nem tudom. Én nem vagyok Simicska Lajos szóvivője.

– Az Orbán-Simicska rezsimet és a Közgépet, a milliárdos közbeszerzések akkori nyertesét a Jobbik is támadta.

– Simicska Lajos egyértelművé tette néhány interjúban már a maga politikai álláspontját, és amit én ebből kiolvastam, az nagyjából két dologban foglalható össze: egyrészt úgy érzi, hogy felelőssége van ennek a rendszernek a lebontásában, hiszen szerepe volt ennek a rendszernek a felépítésében is. De azért azt is hadd tegyem hozzá, hogy a jelenlegi Magyarországon nem Simicska Lajos a korrupció melegágya és nem Simicska Lajos ilyen értelemben a központi szereplő. Maga Orbán Viktor a pókháló közepén lévő pók, aki Mészáros Lőrincen keresztül, Tiborcz úron keresztül elfoglalja az országot. De egyetértek azzal, hogy Simicska Lajosnak komoly felelőssége és szerepe volt abban, hogy ez a rendszer fölépült, és hogy ilyenné fajult.

– Milyenné?

– Hát, fullasztóvá.

– Illiberális demokrácia.

– A liberális demokráciával kapcsolatban nekem is vannak problémáim, de én nem tagadom a demokráciát. Amit Orbán illiberális demokráciának hív, az már magának a demokráciának, a demokratikus intézményeknek a tagadását jelenti. Egy látszatdemokrácia, maximum. Amiről itt beszélünk, az az épülő diktatúrának az Orbán Viktor-féle, kicsit nemzetiszín szalagba csomagolt verziója. A varangyos béka mellé, amit Orbán le akar velünk nyeletni, hozzáönt egy kis málnaszörpöt.

– A bérunióval kapcsolatos plakátok jelentek meg. Simicska Lajos mint magánszemély, társadalmi célú hirdetésként ajándékozta meg titokban a Jobbikot?

– Mi július 15-én befejeztük a kampányunkat, nem mi voltunk a megrendelők. Úgy tűnik, hogy a Jobbik kampánya sikeres volt, a bérunió, ez a nagy nemzetstratégiai program társadalmiasult, megihletett másokat is. Valakitől ajándék ez Magyarország jövője számára. És az Isten fizesse meg neki!

– „Elfogadhatatlan számunkra az uniós tagság, mely nemzeti függetlenségünk megcsonkításával jár”. Honnan való az idézet?

– A Jobbik alapító nyilatkozatából.

– És törölték?

– Nem töröltük. Az Alapító Nyilatkozatunk is kimondja, hogy Európához tartozunk. A kérdés nem ez, hanem a „hogyan”. Mi akkor, 2003-ban elégedetlenek voltunk azokkal a csatlakozási feltételekkel, amelyeket a Fidesz és az MSZP kormányok a csatlakozási tárgyalások során kiharcoltak, de nem azt mondtuk, hogy az Európai Unióba nem akarunk csatlakozni vagy nem az Európai Unióban van Magyarországnak a helye.

– Akkor Novák Előd, a Jobbik volt alelnöke egy Magyar Nemzetnek adott interjúban nem tudta volna helyesen értelmezni az alapító nyilatkozatot?

– Vagy az alapító nyilatkozat olyan, mint egy alkotmány, ki-ki a maga politikai álláspontja vagy véleménye alapján tágan tud értelmezni bizonyos mondatokat.

– Ön is azt szorgalmazta, hogy legyen népszavazás az uniós tagságunkról.

– Pontosan, így van.

– Azért, hogy lépjünk ki az Európai Unióból.

– Nem. Azért, hogy tárgyaljuk újra a csatlakozási feltételeket. Majd ezután tartsunk egy népszavazást, hogy mit akarnak a magyar emberek.

– Akkor ott uniós zászlót is égettek.

– Igen, akkoriban, amikor a Fidesz is békemenetet szervezett az Európai Unió brüsszeli beavatkozásával szemben, az egy felfokozott pillanat volt. De hozzáteszem, a Jobbik soha nem égette el egyetlen egy ország zászlaját sem, és én nem is tartom a politikai ízlésemhez, kultúrámhoz passzolónak a zászlóégetést. Akkor az EU zászlóval megtörtént, hát most kár lenne tagadni… Azóta eltelt néhány év, sok minden megváltozott.

– Bérunió: ha összegyűlik az egymillió aláírás, az mindössze arra kötelezi Brüsszelt, az Európai Bizottságot, illetve az Európai Tanácsot, hogy megvitassák a kérdést. Nincs semmi garancia a változtatásra.

– Milyen jó, hogy végre erről beszélünk! Az Európai Unió lisszaboni szerződés által megszabott jogrendszerén belül a Jobbik a lehető legerősebb eszközhöz nyúlt, ez az európai polgári kezdeményezés. Nem az én szégyenem és nem az én hibám, hogy az Európai Unión belül jelen pillanatban nincs erősebb eszköz. Ha lenne, akkor ahhoz nyúltunk volna. De végre megkezdődött a történelmi küzdelem egy igazságos EU-ért, amit eddig az összes kormány elárult.

– A Fidesz nyilván azt mondja, aláírások, papír, szavak helyett lássuk a tetteket. És Orbán Viktor emeli a minimálbért vagy a bérminimumot, a szakmunkások jövedelmét, a katonák, a rendvédelmi szervek, ápolónők és még sorolhatnánk ki mindenkinek a bérét a választások előtt.

– Hát na, ki is mondta az egyik kulcsmondatot, hogy a választások előtt. Tehát a Fidesz számára ez nem egy nemzetstratégiai feladat és sorskérdés, hanem egy választási kampányelem. Orbán Viktor bármelyik brüsszeli csúcson napirendre vehetné a bérunió kérdését, de nem teszi meg. Mi elindítottuk ezt a történelmi igazságtételi folyamatot. Most van esély az EU megváltoztatására. Hogy mindenki a szülőföldjén boldogulhasson.

– A magyar szuverenitáshoz tartozó szabályozást vagy magyar hatáskört átengedne a Jobbik Brüsszelnek?

– Szerintem az Európai Unióval ezt konstruktívan, józanul és a politikai hisztériától mentesen át kell beszélni, hogy melyek azok a kompetenciák, amikről szó lehet. Nyilván a függetlenségünk megvédése alapkérdés.

Azt, hogy aki most erről az unióval tárgyalni akar, az föladja Magyarország szuverenitását, nagyon leegyszerűsítőnek tartom! Pont ellenkezőleg. Egyszerre kell erős Európa és erős tagállamok. Ha bármelyik oldal billen, a másik is borul. Ez zajlik most.

– Legyen uniós ügyészség?

– Ez is egy legitim kérdés. A bérunió is jelenthet olyan pontokat vagy ügyeket, ahol közösségi kompetencia érvényesülhet, például azzal, hogy előírjuk: az Európai Unió területén dolgozó multinacionális cégeknek ugyanazért a munkáért egy bizonyos bérsávon belül kötelességük ugyanazt a bért biztosítani, és nem lehetnek olyan bérkülönbségek egy-egy cégnél, mint amik most megvannak.

– Azt előírná a Jobbik, ha kormányra kerülne, amit Cserdi roma polgármestere elvár: biztosítsanak adókedvezményt azoknak a munkáltatóknak, cégeknek, akik roma, cigány munkaerőt alkalmaznak?

– Alapvetően nem vagyok a pozitív diszkriminációnak vagy bármilyen diszkriminációnak a híve, mert ugye ez komoly társadalmi konfliktusokat idézhet elő, mert erre mondhatja azt szegény sorsú, magyar, potenciális munkavállaló, hogy én csak azért nem kapom meg, mert…

– Bogdán László azt is panaszolta, hogy amiért neki túl sötét a bőre, ő nem reklámozhatja azt, amiben Cserdi kiváló teljesítményt nyújt, foglalkoztatásban, hogy nincsen bűnözés a baranyai romák lakta faluban. Ön feltenné a Jobbik választási plakátjára Cserdi roma polgármesterét, az ásotthalmi, ózdi polgármester mellé?

– El tudom képzelni. Én nagyon büszke vagyok azokra a cigány emberekre – többször is jártam a Jobbik vezette településeken – akik azokban a közösségekben tényleg példamutató eredményeket tudtak fölmutatni. Cserdi polgármesterének a korábbi nyilatkozatait olvastam és azt éreztem, hogy komoly fenntartásai vannak a Jobbikkal kapcsolatban. Én nyitott lennék arra, hogy például vele párbeszédet is kezdjünk. Ha szóba sem állunk egymással, megoldást sem fogunk találni.

– Választási megállapodást is elképzelhetőnek tartana romákkal?

– Hát ez attól függ, hogy a program, amiben gondolkodunk, összepasszolhat-e. Csak azért, mert valaki roma, a Jobbikban semmilyen hátrány nem érheti. Vannak cigány származású, zsidó származású, mindenféle magyarországi kisebbséghez tartozó származású tagjaink, helyi vezetőink, országos vezetőink. Ha valaki úgy gondolja, hogy a Jobbik programja és az ő elképzelései harmonizálnak, miért ne működhetne együtt velünk?

– Nem borzasztó, hogy egyáltalán szó esik erről, a zsidó származású jobbikos vezetők harmonizálásáról? Emlékszünk Szegedi Csanád kálváriájára.

– Igen, az. És igen, megbecsült helyük van a párton belül.

– Ön korábban a Parlamentben többször is „cigánybűnözésről" beszélt. Most május elsején pedig arról: kevés nem roma nő szül, viszont a roma oldalon robbanásszerű a születésszám. Miért fenyegetett ezzel?

– A cserdi polgármester is egy népességrobbanásról beszélt a magyar társadalmon belül.

– Tudja cáfolni, hogy a Dúró Dóra-féle műveltségi cenzus „lex roma” lenne, hogy a cigányság ne szavazhasson a választásokon?

– Szóba sem került semmiféle etnikai szempont. Az elemi iskolai végzettségről beszéltünk mint feltételről, ráadásul én konkrétan arról, hogy az csak az 1990 után születettekre vonatkozna. A választójogi kérdéskör komplex vizsgálatát indítványoztam a párton belül. Itt nemcsak Dúró Dóra javaslatát, hanem a külföldre vándorolt honfitársaink levélben vagy elektronikus úton történő szavazását és a korhatár csökkentését is vizsgálni fogjuk.

– Balczó Zoltán jobbikos brüsszeli képviselő ülve maradt, amikor a Simone Veilre, első elnökére emlékezve az Európai Parlament egyperces néma felállással tisztelgett.

– Ez hazugság.

– Fotó van róla. Ezt nehéz másképp értelmezni, mintsem Simone Veil zsidó mivolta miatt.

– Nem, ez hazugság.

– Két Veil-megemlékezés volt, Balczó Zoltán az egyiken ülve maradt.

– Tessék utánanézni, a második alkalommal az én tudomásom szerint az Európai Parlament egy része állt, egy része ült, valószínűleg nem volt tisztázva, hogy mi a protokoll. Balczó Zoltánért én tűzbe teszem a kezemet, tehát ő soha senkinek az etnikai, vallási, bármilyen származását meg nem sértené, az egyik legtisztességesebb, legtisztább ember a magyar politikában.

– Mussolini és a náci Harmadik Birodalom okkult filozófusának, Julius Evolának a könyve még a könyvespolcán van?

– Persze. A könyvespolcomon sokféle szerző van. Heideggertől is van könyvem, ő talán be is lépett az NSDAP-be, mégis a XX. század legjelentősebb filozófusaként tartják számon.

– Volt olyan fázis volt az életében, amikor igazán érdeklődött az Evola által hirdetett doktrínák iránt?

– Igen. Szerintem Evola munkássága megkerülhetetlen, ha meg akarjuk érteni Európa múltját, jelenét és jövőjét.

– A Jobbik lelkét az én vezetésemmel adtuk 2006-ban, most az én vezetésemmel vettük el – egy éve írta ezt egy hosszú „kínzóan őszintének” minősített Facebook-esszében.

– Igen, ez egy erős mondat volt, nagy vitát is kavart.

– Alatta az egyik kommentelő ezt írta: „hőzöngő, zsidózó emberekkel nem lehet kormányt váltani. Nem bántani akarom őket, a győzelem után szükség lesz rájuk, de most egy győztes, toleráns csapat kell”. Egy másik kommentelőt is idézek: „Novák Elődnek annak idején feltűnt, ami Vonának nem, hogy az év első újszülöttje a Rikardo nevet kapta, és az előző évben is roma volt az első újszülött”. Milyen volt a Jobbik lelke, amit Ön adott és vett el? Antiszemita, rasszista? A Jobbikot náci pártnak definiálták, illetve rásütötték ezt a bélyeget…

– Rám nem nagyon tudták. És a kommentek között nem biztos, hogy mindig valós személyek vannak, ezt fontos tudni. Innentől kezdve ezeknek a megjegyzések is hipotetikusak. Van egy elvi nyilatkozatunk, a polgári Magyarország víziója, a mai Magyarországon az egyetlenegy jövőkép, ami dokumentum formájában megfogalmazódik. Ezt a Jobbik országos elnöksége, aztán a Jobbik országos választmánya, aztán a Jobbik országos kongresszusa teljesen egyhangúan fogadta el. Az én politikám és a Jobbik politikája nem Facebook-kommentekre alapul.

– A Jobbik lelkületét nem Érpatak polgármestere fejezte ki, akivel Ön többször találkozott? A Rend és tisztesség modellt „érpataki modellként" emlegette Volner János, az önök frakcióvezetője és átvételre javasolta. Holott Orosz Mihály Zoltán izraeli vezetők, Netanjahu, Simon Perez bábujait égetette.

– Változott a Jobbik, kár volna tagadni. Ha valaki nem változik az élete során, akkor az biológiai értelemben meghalt, de szerintem politikailag is. A változás a politikában szerintem nem szégyen vagy nem valami üldözendő dolog. A Jobbik egy fejlődési folyamaton ment át, egy rétegpártból néppárttá vált. És ennek – lehet, hogy ez szerénytelenül hangzik -, de ennek én voltam a motorja. Mert a párt vezetőjeként én találkoztam először azokkal az élményekkel, ingerekkel, érzésekkel, tapasztalattal, ami arra sarkallt, hogy a Jobbiknak meg kell változnia. Ez volt egy nagyon plasztikus mondatba sűrítve: „elvettem a lelkét".

– A nyugdíjasokat ön nem követte meg, miután a Tusnádfürdőn Orbán Viktor ellen sípoló lányhoz való viszonyulásuk kapcsán azt írta: szennyvíz hömpölygött a szájukból, gyűlölet. Kész most a Jobbik, a jobbikosok korábbi antiszemitizmusa, cigányellenessége miatt elnézést kérni?

– Én tudok bocsánatot kérni, ha szükséges, ha valakit megbántottam, vagy valahol hibáztam. A nyugdíjasoktól nincs miért bocsánatot kérnem, hiszen soha nem sértettem meg őket, és tisztelem az idős embereket. Az én szüleim is nyugdíjasok. A posztom nem az idős emberekről szólt általában, hanem a Fidesz két felhergelt nyugdíjas szimpatizánsáról. Orbán Viktornak kell bocsánatot kérnie, amiért gusztustalan módon hergeli a fideszes nyugdíjasokat. Én a józan gondolkodású, tisztességes idős emberek nevében követelem, hogy hagyjon fel ezzel a politikával, és fogja vissza a sajátjait!

Ami pedig a cigányságot és zsidóságot illeti, én soha sem tartottam a Jobbikot cigányellenes, antiszemita, rasszista pártnak. Akkor sem, amikor sokan ezzel vádoltak bennünket. Az tény, hogy volt néhány rossz mondat és félrecsúszott folyamat. De mi problémákat vetettünk fel, a szándékunk akkor is építő volt. Akit akkor ezzel, akár én, akár bárki a pártomból megbántott, attól hajlandó vagyok bocsánatot kérni. Még akkor is, ha tőlem, tőlünk a sok hazudozás, csúsztatás, lejáratás miatt soha senki nem fog. De ez már történelem.

– A múlt: „Holokamu" a holokauszt helyett, izraeli-magyar parlamenti képviselők listázása, a Duna-parti zsidó vascipők…

– Én a jelenre és a jövőre koncentrálok, és hála Istennek, ma már senki nem tartja a Jobbikot rasszista, antiszemita pártnak.

– Az érpataki polgármester Vecsésen Rend és Tisztesség néven alapított pártot, és volt horogkereszt, náci karlendítés…

– Amiért én nem kell, hogy felelősséget vállaljak, ugye?

– A Jobbik által Tiszavasváriba delegált Zagyva György Gyula az érpataki Becsület Légiónak a segítségét kérte ahhoz, hogy „civil aktivisták bevonásával integrációs célú normaátadást csináljanak a szegregátumban”, azaz a romákat normakövetésre tanítsák.

– Nincs ott semmiféle légió.

– De volt, 2016-ban.

– Nem tudom most pontosan a dátumokat. Tiszavasvári az érpataki polgármesterrel kötött egy szerződést, abból a célból, hogy az érpataki modell tiszavasvári alkalmazhatóságát megvizsgálják. Megvizsgáltuk, ez a szerződés lejárt, és a szerződés nem került meghosszabbításra. Jelen pillanatban Zagyva György Gyula viszi ott a közmunkaprogramot. Mindenki úgy beszél Zagyva György Gyuláról, mint valami misztikus távoli szörnyről, már-már egy kis Soros György lenne valahol, ott a távolban. Arra kérek mindenkit, hogy nyitott szívvel, nyitott lélekkel akár álruhában, titokban menjen le, és beszélgessen Zagyva György Gyulával, beszélgessen az ottani cigány emberekkel, hogy az ő ottani megjelenése a magyar-cigány együttélés és az ottani cigányságnak a felzárkózása tekintetében pozitív vagy negatív irányt hozott a település életében. Meg fog lepődni.

Amit ott ő csinál, azért én felelősséget merek és tudok vállalni. Nincs érpataki modell Tiszavasváriban. Érpatak soha nem volt jobbikos.

– Balog Zoltán ismertetett egy felmérést, eszerint nem tudja eldönteni a kormány, hogy tehertétel a határon túli, magyarul beszélő cigányság a kormány számára vagy erőforrás. Tehertétel a cigányság? Most volt Erdélyben.

– Hogy az erdélyi cigányság Magyarország számára mit jelent, az szerintem egy hipotetikus kérdés, mert nekünk az az érdekünk, hogy mindenki a szülőföldjén boldogulhasson. Az erdélyi cigányok, az erdélyi magyarok, az itteni magyarok, a szírek, az afgánok, az irakiak. Mindenki.

– Ásotthalmon politikai botrányt okozott az önkormányzat rendelete, ami a muszlimok és a meleg közösséghez tartozók demonstrációjának a megfékezésére, megbüntetésére irányult. Az ombudsman megtámadta, az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki a rendeletet, de nem hajtják végre. Toroczkai László, a Jobbik alalenöke nem érzékeli a néppártosodási folyamatot?

– Voltam lent Ásotthalmon annak idején, amikor ezt a rendeletet megalkották, és elmondtam Lacinak, hogy nem értek egyet a rendelettel, és ez nem a Jobbik programja.

– Miért nem zárták ki Toroczkai Lászlót a Jobbikból?

– Egy néppártban sokféle vélemény megférhet, és én Ásotthalomnak a migrációval kapcsolatos sokkját láttam, tapasztaltam, és én ilyen értelemben külön is kezelem egy picit Ásotthalmot.

– Sneider Tamás a parlament jobbikos alelnöke, két gyermeke pedig a Betyársereg tagja.

– Apák és fiúk, ugye ez mindig egy ilyen érzékeny kérdés, hogy most az apa felel-e a fiúkért. Hogy a gyermekei a Betyárseregnek a tagjai? Ez az ő életük, az ő döntésük! Aztán majd eldől, hogy ez mennyire tartós, és hogy ez az ő életükben milyen szerepet tölt be, de én nem foglalkozom ezzel a kérdéssel. Még egyszer mondom, van egy elvi nyilatkozatunk, egy víziónk, lesz majd egy választási programunk, egy kormányprogramunk, én ezt építem, ezt szépítem, és mindazt a társadalmi tömeget és támogatást, ami e mögött megjeleníthető, azt örömmel fogom látni.

– Toroczkai László szerint a CEU-t be kell zárni, a romjait sóval kell behinteni. Míg a Jobbik-frakció a balliberális pártokkal közösen az Alkotmánybírósághoz fordult a lex CEU megsemmisítése érdekében.

– Az LMP fordult az Ab-hez, mi pedig támogattuk, így van. És ez a lényeg szerintem ez ügyben. Mi a törvény szavazásakor nem vettünk részt a szavazásban, úgy gondoltuk, hogy ez egy politikai perpatvar, amihez nem kívánunk asszisztálni. Az már önmagában durva, hogy Magyarországon az aktuális kormány egyetemek megszüntetésének irányába tegyen lépéseket! Akármi is a véleménye valakinek arról az egyetemről, ilyen a Rákosi-rendszerben fordult elő utoljára! Egy demokráciában, egy ilyen vitatott törvény kapcsán miért ne adnánk meg az Alkotmánybíróságnak a lehetőséget, hogy valamiféle kontrollt gyakoroljon vagy véleményt formáljon a törvényről?

– De ezzel egy közös halmazba rajzolták bele saját magukat a liberálisokkal, volt SZDSZ-esekkel, akik demonstrálnak a CEU mellett. A kormánykommunikáció pedig úgy húzta meg a frontvonalat, hogy Orbán vagy Soros. Pomáz jobbikos elnöke kilépett, mert a Soros melletti kiállással szerinte „átlépte a Jobbik a Rubicont”. Ózdon is kilépett Arany Géza László jobbikos önkormányzati képviselő.

– Nyilván minden pártban van fluktuáció. Hadd legyek most nagyon szerénytelen, az a fajta néppártosodási folyamat, ami az elmúlt négy évben lezajlott a Jobbikban, egy hatalmas sikertörténet. A Jobbik, nemhogy meggyengült volna ebben a folyamatban, hanem megerősödött. Orbán Viktor valóban fekete-fehérré akarja mázolni a politikai erőteret: vagy mellém állsz vagy Soros Györgynek vagy a bérence. Az Orbán vagy Soros törésvonal Orbán Viktor koordináta-rendszere. Én nem ebben élek és dolgozom. És az országnak sem szabad belesétálnia ebbe a csapdába. A rögeszmék helyett a józanészre kell hallgatni. Ez a valódi törésvonal.

– A Soros-plakátoknak antiszemita jellegük volt?

– Szerintem Soros Györggyel kapcsolatban nem az az emberek problémája, hogy ő zsidó származású. Az kétségtelen, hogy a plakátok megjelenésével a Fidesz megmutatta az igazi arcát. A Fidesz médiabirodalma mindig a Jobbikot antiszemitázza, de nem a Jobbik plakátolta tele az országot Soros Györggyel. Az én véleményem szerint Soros György nem más, mint Orbán Viktor egykori tanítója és mecénása, aki sajnos ma is egy komoly befolyással bíró pénzember és országok sorsába igyekszik beavatkozni.

– Orbán Viktor biztos, hogy elzárkózik majd egy Önnel folytatott „hazugságvizsgálós” vitától a nyugdíjasok ügyében. A Jobbik szóvivője azonban félig ígéretet tett Vujity Tvrtko kollégámnak, hogy Ön vállalná, hogy hazugságvizsgálóval felszerelkezve adjon interjút az Egyenes beszéd stúdiójában. Vállalja?

A hazugságvizsgálós mondatot jól felkapta a média. A kihívás Orbánnak szólt, nem sajtóbeszélgetésekre. Mindkettőnkre szereljenek egy ilyen szerkezetet, aztán beszéljünk az ország sorsáról! Nem tudom, hogy lenne technikailag egy ilyen műsor az ATV-ben kivitelezhető. Ha a kollégájára is felszerelnek egy ilyen eszközt, és a beszélgetés célja is korrekt, akkor én benne vagyok! De a lényeg az volna, hogy a Fidesz elnöke végre kiálljon és ütköztesse az érveit egy nyilvános vitában. Orbán Viktor 11 éve nem mer kiállni vitára az ellenzék vezetőjével.

– Rajtunk most nincs hazugságvizsgáló technika. Válaszolna arra, mi történne, ha Simicska Lajos esetleg a ’18-as választások előtt kibékülne Orbán Viktorral? A Jobbik koalícióra lépne vele? Karácsony Gergely, a Párbeszéd elnöke például egy bukott Fidesszel nem zárná ki az együttműködést.

– Simicska Lajos és Orbán Viktor vitája az ő személyes ügyük. Bárhogy is alakul, az a mi utunkat nem befolyásolja. A 2018-as választás tétje pedig egyre tisztábban látszik. Vagy marad ez a kormány, vagy a Jobbik legyőzi és elszámoltatja a Fideszt. Erre ugyanis csak nekünk van esélyünk. Jövőre azt a kérdést kell feltenni az embereknek: akarok-e kormányváltást. Ha nem, akkor a Fideszre, ha igen, akkor a Jobbikra kell szavazni.

– Lesz Orbánt megbuktató „adu ász”- dokumentum, információ – a választásokra a Jobbik kezében? Sokan spekulálnak arra, hogy Simicska Lajos készül ilyennel.

– Ha bármi terhelő lenne a kezemben, már nyilvánosságra hoztam volna. Ha bármi lesz, akkor is azt fogom tenni. De Orbánt nem aduászokkal kell megbuktatni, hanem azzal, hogy megértetjük az emberek többségével, hogy az országot rögeszmék helyett a józan ész kell hogy irányítsa. Olyan kormány kell, amely nem uralkodik, hanem a nép pártján áll. Amerre most tartunk, abból nagyon keserű ébredés lesz. 2018-ban változás kell. A Jobbiknak adni kell egy lehetőséget, hogy bizonyíthassa, lehet tisztességesen és hatékonyan vezetni az országot.

Amikor a magyarok csalással beléptek annak idején az EU-ba, pont azzal hitegettek, hogy majd 8-10 év múlva a német bérek 70-80%-át fogjuk megkeresni meg Bécsben nyithatunk cukrászdát. Láthatjuk mi lett belőle. És azt is láthatjuk, hogy az annak idején országot vezető pártok (hol kormányon, hol ellenzékben), a Fidesz-MSZP manapság pedig megtagadja a béruniót érthetetlen és gusztustalan módon. Nyilván a kezdeményezés nem két nap alatt megy végbe, de tegyük össze a kezünket, hogy végre valaki a zászlajára tűzte és elindulhat valami felfelé.

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Július 30, 2017-on 11:21am-kor

Európai bérunió: aláírásgyűjtésbe kezd a Jobbik

2017. július 29. szombat 17:03

Európai béruniót szorgalmaz továbbra is a Jobbik, ennek érdekében augusztus 20-án aláírásgyűjtésbe kezd a párt – közölte Vona Gábor pártelnök miskolci sajtótájékoztatóján szombaton.

A cél a bérek felzárkóztatása a nyugat-európai bérekhez, az uniós csatlakozás idején a magyar dolgozók legnagyobb vágya talán éppen ez volt – mondta Vona Gábor. Magyarország számára az elkövetkező évtizedek legfontosabb nemzetstratégiai ügye – közölte.

Hozzátette: ez nem csupán a Jobbik ügye, hanem nyolc kelet-közép-európai ország mondta ki egyszerre azt, hogy elég volt, tizenegy évvel az uniós csatlakozás után most már valamit lépni kell.

Szólt arról, hogy a Jobbik béruniós kezdeményezését az Európai Bizottság engedélyezte, mert ez legitim felvetés, jogszerű, az európai népszavazás megkezdődhet, összesen egymillió aláírást kell összegyűjteni az unió országaiban.

Amennyiben a Jobbik megnyeri a 2018-as választást, akkor egy egészen más gazdaságpolitika megvalósításába kezd – mondta, megemlítve, hogy a keleti országrész bérszínvonalát is felzárkóztatják a nyugatihoz.

A mindenkori magyar kormányok nem voltak képesek arra, hogy rendbe tegyék a bérkérdést, miközben az árunió megvalósult – jegyezte meg a pártelnök.

Miközben Orbán rezsime elszigeteli Magyarországot, addig a Jobbik a nép pártján áll, európai üggyé tette a bérkérdést, összefogja Kelet-Közép-Európát, azért, hogy az unió működését megreformálja – mondta.

A lényeg az, hogy mindenki a szülőföldjén boldogulhasson, ne kelljen elhagyni az országot csak azért, mert máshol több a pénz – hangoztatta Vona Gábor.

A sajtótájékoztatón a Jobbik helyi politikusai, Pakusza Zoltán miskolci elnök és Jakab Péter önkormányzati frakcióvezető egyaránt azt hangoztatta, hogy az országnak nem olcsó Kárpátokon túli ukrán munkásokra, hanem nyugati bérekre van szüksége.

Elengednék a járulékot

A Jobbik elengedné az egészségügyi dolgozók egészségbiztosítási járulékát és beépítené a bérükbe, emellett életpályamodellt dolgozna ki a számukra – mondta Lukács László György, a párt frakcióvezető-helyettese. Az ellenzéki politikus elmondta: a Jobbik tudja és látja, hogy az egészségügy sokszor már csak azért működik, mert a benne dolgozók összetartják. Ezért mind hosszú, mind rövidtávon el kell ismerni a munkájukat. 

A párt kormányra kerülésekor az egészségügyi dolgozók bruttó bérének 7 százalékát kitevő egészségbiztosítási járulék elengedése és beépítése a bérbe mintegy 136 ezer dolgozónak jelentene átlagosan 19 ezer forintos emelkedést, ami összességében 32 milliárd forintot tenne ki – mondta Lukács László György. Szerinte erre a mostani költségvetésben is „bőven megvan a keret”: a Miniszterelnöki Kabinetiroda „éves pénzszórása nagyjából ezzel egyenlő, de a Seuso-kincsek, Orbán Viktor kisvasútja és három szoba felújítása a budai Várban együtt szintén 32 milliárd forint” – mondta.

Kitért arra is: az ötletet először a Magyar Praktizáló Orvosok Szövetsége (Maposz) vetette fel, és az az analógia az alapja, hogy a vasútnál, a BKV-nál vagy az energetikában dolgozóknál a rendszert fenntartóknak, azt működtetőknek nem kell fizetniük a rendszer használatáért. Kiemelte ugyanakkor, hogy a Jobbik nem az ehhez hasonló, elszigetelt béremelésekben hisz, hanem a kidolgozandó életpályamodellben, amely béremelést és munkakörülmény-javítást jelentene egyszerre. 

Lásd még:

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/sikerult-he...

HozzászólásokHorváth Zsolt által a Június 21, 2017-on 5:42pm-kor

Ja, és egyre rosszabb lesz!

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Június 21, 2017-on 3:19pm-kor
2017. 06. 21. 13:00

Gyöngyösi: a bérek alapján rabszolga-társadalom van Magyarországon

Gyöngyösi Márton, a Jobbik külpolitikusa tartott sajtótájékoztatót annak apropóján, hogy Vona Gáborral közösen Lengyelországban jártak, hogy az ottani béruniós szövetségessel egyeztessenek. A politikustól azt is megtudhattuk, hogy hogyan reformálná meg a párt a visegrádi négyek szövetségét.

--

Orbán  az elmúlt napokban Varsóban járt, hogy átvegye a V4-ek soros elnökségét, a miniszterelnök szerint a legfontosabb kérdés ebben a szövetségben a migráció témája. Gyöngyösi Márton kifejtette, hogy ez is azt bizonyítja, hogy a Fidesznek ebben az együttműködésben nincs hosszú távú víziója, mert az alacsony bérek és az ebből következő elvándorlás sokkal fontosabb téma ennél.

A hét elején Gyöngyösi Márton és Vona Gábor is a lengyel fővárosban járt, ahol találkozott a Szolidaritás 80 szakszervezettel, az egyik béruniós szövetségessel. A politikus elmondta, hogy átbeszélték a következő időszak teendőit és az aláírásgyűjtés részleteit. Ezt ők nem pótcselekvésből, vagy népszerűséghajhászásból csinálják, hanem a magyar emberek érdekeit szem előtt tartva cselekszenek.

A visegrádi szövetségnek meg kell újulnia

A Jobbik külpolitikusa felvázolta azon vízióját, miszerint a V4-ek együttműködése esetében is reformokra lenne szükség. A magyar elnökség prioritása a bérkülönbségek felszámolása, a társadalmi párbeszéd kiszélesítése kellene, hogy legyen a migráció helyett.

Gyöngyösi szerint a szövetségnek nem csak kormányok között kellene működnie, hanem parlamenti dimenzióra is szükség van a széles népképviselet érdekében. Bővíteni szükséges a V4-et, hogy mind a 11 közép-kelet-európai állam összefogjon.

Újságírói kérdésre azt is elmondta, hogy örülnek a Fidesz bérfelzárkóztatási intézkedéseinek, ami jól láthatóan azután indult el, hogy a Jobbik a közbeszédbe emelte a bérkérdést. Ennek ellenére Magyarországot lehetne rabszolga-társadalomnak is nevezni, mert sok helyen a fizetés még mindig a bérminimum alatt van, főleg a közmunkások körében.

Gyöngyösi kampányfogásnak tartja a béremeléseket, strukturális változások pedig továbbra sem történtek a magyar gazdaságban, hosszútávon a munkáltatóknak kedvez a gazdaságpolitika, ezért is köt a kormány stratégiai partnerséget különböző multinacionális vállalatokkal.

HozzászólásokHorváth Zsolt által a Június 20, 2017-on 8:02pm-kor

Nagyon jó ötlet, kár, hogy az is marad!

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Június 20, 2017-on 12:54pm-kor
2017. 06. 20. 12:26
Béremelés kell, a bérunió jogos felvetés, összefogás még nincs

Mindenki több fizetést szeretne kapni. A hogyan már egy ennél bonyolultabb kérdés, de az sem egyértelmű, hogy ki, milyen módon támogatna egy béremelésre irányuló kezdeményezést. Legalábbis ez derült ki a hivatalosan független, de a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) alapítványaként számon tartott Friedrich Ebert Stiftung (FES) Budapesti Irodája által szervezett, szakszervezeti vezetők részvételével tartott pódiumbeszélgetésen, amelynek bevezetőjeként bemutatták Galgóczi Béla, az Európai Szakszervezeti Kutatóintézet (ETUI) munkatársának „Miért szükségszerű Közép-Kelet-Európában megemelni a béreket?” című tanulmányát. 

Pogátsa Zoltán közgazdász szerint a szakszervezetek példát vehetnének a Jobbikról, amely iszonyú hatékonyan tudja megjeleníteni a bérkérdést.

Jan-Niklas Engels, a Friedrich Ebert Stiftung Budapesti Irodájának igazgatója nyitóbeszédében kiemelte: egyetlen egy munkavállaló sem tiltakozik, ha béremelésben részesül, de tegyük a kezünket a szívünkre,

„nem gondoljuk mindannyian azt, hogy ha megnézzük a teljesítményünket, és az elvárásainkat, akkor túlontúl kevés bérezésben részesülünk?”

Az igazgató szerint nem elegendő arról beszélni, hogy béremelésre van szükség, harcolni kell érte, amihez erős szakszervezetekre van szükség. Beszédében célozgatott rá, hogy a politika háza táján pozitív visszajelzések vannak a bérek témájában, de óvatosan kell kezelni ezeket az ígéreteket, mert a politika nem az egyetlen tényező, amely a béremeléshez vezet.

Az egész régió jövője érdekében béremelésre van szükség

Galgóczi Béla tanulmánya áttekinti a kelet-közép-európai bérek elmúlt húsz évben való alakulását, illetve felsorolja azokat az érveket, amelyek alátámasztják, miért lehetséges, és miért szükséges a béremelés a régióban.

A kutató szerint 1990-től a 2008-as válságig komoly bérfelzárkózás történt a régióban, de a válságot követően ez a dinamika megtorpant, egyes országokban teljesen leállt, vagy lelassult. A reálbérek visszaestek és elmaradtak a termelékenység mögött.

A régiós bérek pedig alacsonyabbak annál, mint amit a gazdaság fejlettségi szintje megengedne. Éppen ezért a megtermelt jövedelem tisztességes elosztása egy teljesen jogos és szükségszerű követelés.

Az alacsony-bér alapú „versenyképességi modell” nem volt egy aktív stratégiához köthető, de a régió ennek a foglyává vált. Így a kialakult kényszerű alacsony-bér szakosodás már a jövőbeni fejlődés korlátjává vált, és a régiót a nemzetközi munkamegosztásban alárendelt, illetve függő szerepben tartja.

Ezt a megállapítást igazolja az a rossz megközelítés, amelyről néhány hete Kövér László fideszes házelnök is tanúbizonyságot tett, amikor arról beszélt, hogy a kelet-európaiak kevesebb fizetéssel is beérik. Később Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tűzoltásként „kijavította” párttársát, és azt mondta: valóban volt olyan időszak, amikor az alacsonyabb bérek versenyelőnyt jelentettek a magyar gazdaság számára, de ez most megszűnik, ha akarjuk, ha nem. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már nem mert belemenni a „bérvitába”, és kitérően úgy fogalmazott, hogy ha Magyarország meg akarja őrizni a versenyképességét, a magyar munkahelyeket, akkor a gazdaságnak egyelőre egy növekedési pályán kell maradnia.

Galgóczi Béla tanulmánya szerint Romániában és Magyarországon csökkentek leginkább a reálbérek 2016-ot összevetve 2008-cal, illetve hazánkban mutatható ki a bérarány legerőteljesebb csökkenése. Továbbá a bérekkel korrigált ipari termelékenység esetében Magyarország bérszínvonala a legnyomottabb. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az egész régióban a fejlődés gátjává vált a munkaerőhiány, amely következménye az elvándorlásnak.

Mindezen problémák konklúziója, hogy az egész régió jövője érdekében béremelésre van szükség.

Egyetértés van a béremelésről, de az összefogás nem elégséges

A rendezvény második felében egy pódiumbeszélgetésen vitatták meg a bértémát. Szó esett a kormány minimálbér-emeléséről, a szakszervezetek fellépésének és kommunikációjának a kritikájáról, valamint a Jobbik béruniós kezdeményezéséről. Igaz, ez utóbbinak az értékelését - bár a beszélgetést moderáló Bombera Krisztina rögtön az elején felvetette - az Alfahír kérdéséig a résztvevők „elkerülték”.

Pogátsa Zoltán közgazdász, egyetemi docens szerint bőven van lehetőség a bérek emelésére. A kormány minimálbér-emelésével kapcsolatban megjegyezte: „nagyon jó és így kell csinálni”. Ugyanakkor kritikával illette a szakszervezetek működését, összefüggésbe hozva azzal, hogy míg a CEU-ügy tízezreket tudott mozgósítani, addig a katasztrofális munkatörvénykönyv-módosítása nem váltott ki jelentős tüntetéseket Magyarországon, pedig milliókat kellett volna megmozgatnia. Az okok között említette, hogy a rendszerváltáskor a pártok és a multinacionális cégek váltak az ország központi alapjaivá, a szakszervezetek azonban „a futottak még kategóriának tekinthetőek”.

Kiss Ambrus, a Policy Agenda igazgatója jogosnak nevezte, hogy a szakszervezetek béremeléseket követelnek, de azt is hozzátette: célcsoportokat kellene meghatározniuk. „Ebben a tekintetben van egy erős hiány” – jelentette ki. Példaként említette a kisgyermekes dolgozó nők helyzetét, és azt a 350 ezres dolgozói réteget, amelyet közmunkásként leírt a magyar társadalom, ráadásul a szakszervezetek sem állnak ki mellettük.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke korántsem volt olyan elégedett a minimálbér-emeléssel, mint Pogátsa Zoltán. Szerinte ugyanis azt teljes egészében a vállalati szektor fogja megfizetni. Kiemelte, hogy a szervezetük nagyobb levegőt biztosított volna a vállalkozásoknak arra, hogy fel tudjanak készülni az új helyzetre, akár technológiai váltással, vagy átszervezéssel. De a munkavállalók adóterheinek a csökkentése mellett is érvelt.

Doszpolyné Dr. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke azt hangsúlyozta, hogy tovább kell emelni a béreket, nem szabad megállni a mostani minimálbér-emelésnél. Arra is felhívta a figyelmet, hogy olyan ágazatokban is munkaerőhiány van, amelyeknél eddig ez nem volt megfigyelhető. Ő is kiemelte, hogy csökkenteni kell a munkavállalókra nehezedő terheket és támogatni a munkavállalók juttatásait. Pogátsa szavaira reagálva kifejtette, szerinte a magyar társadalom azokban az ügyekben aktívabb (mint pl. a CEU-ügy), amelyek általános elvek mellett szólnak, és kevésbé fogékony a konkrétabb problémákra.

Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke úgy vélekedett: ha Magyarországon akárcsak egy forintnyi béremelés történik, akkor mindjárt kiváló tanulmányok százai íródnak arról, hogy ez hogyan teszi tönkre a gazdaságot. Szerinte azonban az sokkal rosszabb következményekkel jár, ha milliószámra vannak alulfizetett és rosszul foglalkoztatott emberek az országban. Ha pedig ráadásul mindez nem egy tisztességes adórendszerrel párosul, akkor a feketegazdaság is virágzik.

„Újra el kell érnünk az embereket, ha összefogunk és együtt lépünk, akkor eredményt tudunk elérni”

- fogalmazott a bérek érdekében történő érdekérvényesítés útjáról. Hozzátette: eredményt kell tudniuk elérni a munkáltatóval és a kormánnyal szemben, illetve a munkavállalók védelmének az érdekében. A szakszervezetek céljaként határozta meg, hogy az emberek jól, a normál nyolcórás munkájukból megéljenek.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke Galgóczi Béla tanulmányának méltatta, majd elmondta: a 2008 utáni megszorítások eszközként szolgáltak az Európai Bizottság kezében a költségvetési és támogatási politika befolyásolására. A tanulmányra hivatkozva arról beszélt, teljesen világos, hogy a brüsszeli érdekek mögött, a befektetési érdekek képviselete látszik. Ezt pedig összekapcsolta az adott tagországok kizsákmányolásával.

Pogátsa Zoltán később erre úgy reagált, hogy a magyar kormány érdemtelenül és néha üresen támadja Brüsszelt, olyan dolgokért, amelyekért valójában nem felelős. Ez egy ellenreakciót vált ki az emberekből, és nem hiszik el, hogy Brüsszel, az Európai Bizottság, a Központi Bank és az IMF tényleg tönkreteszi az érdekegyeztetés rendszerét.

Pogátsa azt is mondta: a kormány hazug, hamis módon támadja Brüsszelt, és így nagyon nehéz megmutatni az embereknek, hogy Brüsszel és a kormány is hibás.

A szocialista-liberális kormányzásnak felrótta, hogy az alacsony bérezés modelljét „nyomta”, de rámutatott, ugyanezt teszi most a Fidesz is.

Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke Galgóczi tanulmányát tartja az első lépésnek ahhoz, hogy elinduljanak a bérfelzárkózás irányába. Kiemelte, hogy a foglalkoztatás általános helyzete nagyon rossz, miközben a magyar kormány igyekszik alacsony szinten tartani az életszínvonalat. Szerinte azért, mert a nem bérből élők, pl. a nyugdíjasok még hangosabban kiabálnának, ha nagyobb lenne a nyugdíj és a bérek közötti különbség. Földiák hangsúlyozta, nem ért egyet a kormánnyal, hogy így spórol meg terheket. Kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a közszférában emelkedjenek a bérek.

Kifogások és óvatos tartózkodás a bérunió ügyében

A pódiumbeszélgetés összes résztvevőjének szájából elhangzott, hogy van mit javítani a szakszervezetek fellépésén, összefogásán és kommunikációján. A szakszervezeti vezetők azt is meglobogtatták, hogy kész tervekkel, koncepciókkal készülnek a választási évre, az már kevésbé volt egyértelmű, hogy milyen és mi alapján folytatnának diskurzust a politika résztvevőivel. Az elhangzottak ellentmondásosságát csak fokozta, hogy bár a beszélgetés elejétől fogva témaként volt meghatározva a Jobbik béruniós kezdeményezése, mintha erről tudomást sem vettek volna a résztvevők, pedig a moderátor, Bombera Krisztina nem egyszer szúrta közbe, és próbált álláspontokat kicsikarni. Pogátsa Zoltán elintézte annyival, hogy a Jobbik indított egy népi kezdeményezést, amit bárki csinálhat, ami csak egy honlap ez EU oldalán, ahol bárki bármilyen kérdést feltehet. Doszpolyné Dr. Mészáros Melinda nem ejtette ki a száján a Jobbikot, de érezhetően a pártra és a kezdeményezésére utalhatott, amikor azt mondta, az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét „nem érdemes aprópénzre váltani”.

A bérunió témája ennyiben is maradt volna, ha az Alfahír nem kérdez rá, hogy ha összefogásról, hatékonyabb érdekképviseletről beszélnek, akkor miért nem támogatják azt a nyolc ország képviseletében létrejött polgári kezdeményezést, amely pont a vita lehetőségét vetné fel a bérfelzárkóztatásról, szélesebb körben az Európai Unióban.

Földiák András röviden annyit válaszolt, hogy a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma még nem döntött. Aggályként merült fel, hogy nehogy egy olyan pártpolitikai kampány részesei legyenek, amelynek esetleg megfogható eredménye nem lesz az elkövetkezendő években. Messzinek nevezte, hogy a béruniós kezdeményezésből mikor lesz a magyar dolgozóknak béremelése. De azt is hozzátette: jól meg kell fontolniuk, valószínűleg teljesen nem zárkóznak el.

Kuti László azzal kezdte, hogy kijelentette: nem most fogalmazódott meg az egységes európai bérrendszer igénye, magyar és más országok szakszervezetei részéről is felvetődött már. Szerinte tudomásul kell venni, hogy ez nem megy egy csettintésre, de lehet egy kívánatos cél. Bombera Krisztina közbevetette kérdésként, hogy akkor kooperálnának-e a bérunió ügyében. Kuti kissé homályosan fogalmazva úgy felelt:

„Aki a munkavállalók érdekeit képviseli, azzal mindenkivel le kell ülni tárgyalni, és össze kell fogni, ha kialakul a közös egyetértés.”

Palkovics Imre elmondta, hogy a Munkástanácsok Országos Szövetségének képviseletében személyesen találkoztak Vona Gáborral és Gyöngyösi Mártonnal. Meghallgatták, hogy mit tartalmaz a polgári kezdeményezés, amellyel kapcsolatban megjegyezte: az elképzelésben semmiféle újdonság nincs a számukra, az sem kérdés, hogy fel kell zárkóztatni a béreket, és az sem, hogy ehhez sok mindennek meg kell változnia. Azt azonban hiányolta, hogy a konkrét lépésekről nem esett szó, és az sem volt világos számukra, milyen szerepet tudnának azonkívül vállalni, hogy egy politikai párt számára egy választás időszakban aláírásokat fognak gyűjteni. Arról is beszélt, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bér elve létezik uniós és hazai szinten is, precízen meg van határozva. Csak az a kérdés, hogy ezt hogyan lehet megcsinálni.

„Találjuk ki, készek vagyunk kitalálni, hogy ezt hogy kell megcsinálni”

– tette hozzá.

Kordás László már annak is örülne, ha Magyarországon a keleti és a nyugati bérek is legalább azonosak lennének, vagy a nemek közötti bérkülönbség szűkülne, illetve a közfoglalkoztatottak bére és a minimálbér legalább ugyanaz lenne. Hozzátette: „van itt dolog országhatáron belül is”, és jó lenne, ha ezekről értelmes párbeszéd zajlana. Azt állította, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetséget nem kereste még meg a Jobbik, így nem is igazán ismerik a polgári kezdeményezés tartalmát. Ellentmondásosan fogalmazott, amikor azt mondta, nem politikai, hanem sokkal inkább szakmai párbeszédet kellene folytatni a bérekről, de abban egyetért, hogy a szakmai párbeszédet megelőzi „valamiféle politikai diskurzus is”.

Doszpolyné Dr. Mészáros Melinda is azt emelte ki, hogy a Liga Szakszervezetek jelezte: nemzetközi és hazai vonatkozásban a polgári kezdeményezés elve már rögzítésre került. Majd lényegében azzal hárított, hogy az Európai Szakszervezeti Szövetség sokkal korábban (ez év februárjától – szerk.) indított egy bérkampányt, amelynek a részletei európai szinten egy közös munkacsoportban kerülnek kidolgozásra. Szakmai elvek alapján történik majd az európai szintű bérfelzárkóztatási programnak és ennek a kommunikációs hátterének a kidolgozása. Szerinte a konkrét kérdéseikre nem kaptak konkrét válaszokat, és „ezekben a részletekben bújik meg az ördög”.

Reagált a béruniós felvetésre a rendezvényen bemutatott tanulmány szerzője, Galgóczi Béla is, aki úgy fogalmazott: valós problémafelvetésre reagál a polgári kezdeményezés, tehát az egy komolyan vehető dolog, de azt el kell kerülni, hogy valami látványos követeléssel nagyon könnyű megoldás illúzióját keltsék, „mert ez nem egy olyan történet, amelyre holnap választ lehet adni”.

Vona Gábor, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje és elnöke korábban többször kijelentette: tisztában van azzal, hogy a bérunió ügye egy komplex kérdés, és egy nagyon nehéz küzdelem, amely nem egyik pillanatról a másikra oldódik meg, de a polgári kezdeményezés egyfajta nulladik lépés lehet a megoldáshoz vezető úton. Arról is beszélt, ahhoz, hogy a bérek kiegyenlítődjenek, versenyképes hazai vállalkozások kellenek, ahhoz, hogy a hazai vállalkozások versenyképesek legyenek, egy új kohéziós politika kell, ahhoz, hogy egy új kohéziós politika legyen, lényegében egy új Európai Unió szükséges. Konkrétumokat is említett, és négy vitára alkalmas pontot emelt ki: külön uniós biztos kellene a kelet-közép-európai országok felzárkóztatására, új versenyképességi kritériumokat kéne meghatározni (a kohéziós alapok ne hosszú távú presztízsberuházásokra legyenek elköltve, hanem a hazai kis- és középvállalkozások támogatására), uniós pénzekből biztosított európai bérminimum bevezetése lehetne pl. az oktatásban és az egészségügyben, valamint európai bérsávok megállapítása a multinacionális cégeknél. Vona Gábor és a polgári kezdeményezés képviseletét ellátó Gyöngyösi Márton sajtótájékoztatóik alkalmával nem egyszer elmondták, szakértőket és szakszervezeteket kívánnak megkeresni a konkrét szakmai javaslatok megvitatása, illetve kidolgozása érdekében. Vagyis, amit a pódiumbeszélgetés szakszervezeti vezetői várnak el a Jobbiktól, azt pont ők adhatnák hozzá a polgári kezdeményezéshez, amely uniós színtéren lehetne a hiányolt összefogás érdekképviselete.

Példát vehetnének a Jobbikról a szakszervezetek

Pogátsa Zoltán nem a bérunióra, hanem inkább a Jobbik társadalmi szerepére hívta fel a figyelmet, amikor kijelentette:

a párt a legjobb példa arra, mennyire nincs értelme arról beszélni, hogy az emberek nem tudnak összefogni.

Szerinte gondoljon bárki bármit a Jobbikról, gyakorlatilag a semmiből épült fel egy mozgalom, elment, megcsinálta a talpas munkát vidéken, szervezeteket hozott létre, megteremtette a saját imidzsét, kommunikációját, kiépített magának egy jelenlétet, és még egy olyan problémát is, mint a bérkérdés, iszonyú hatékonyan tud megjeleníteni. A közgazdász hangsúlyozta, hogy ilyet nem csak a radikális jobboldalnak lehet csinálni, ezekre a szakszervezeteknek, a szakmai szervezeteknek, és még sok mindenki másnak is lehetősége lenne.

HozzászólásokHorváth Zsolt által a Június 2, 2017-on 8:22pm-kor

A fizetésnél, csak a kormány gyengébb!

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Június 2, 2017-on 2:57pm-kor

Fidesz rezsim: A magyar gazdaság túl gyenge az európai bérekhez

A magyar gazdaság nem elég erős az európai bérek kifizetéséhez, nem tudjuk kitermelni az osztrák, német béreket – tudtuk meg a királyi módon kereső fideszes politikusoktól, akik a Jobbik egyenlő munkáért egyenlő bért kezdeményezését nem támogatják.

Ja igen mikkor Mészáros Lőrinc zsebébe vándorolnak az EU és állami támogatások, és a legszarabbul fizeti dolgozóit mik közbe milliárdos bevételeket reklámoz! Szégyen ez a Fidesz-KDNP maffia rabszolga piac!

N1TV

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Június 2, 2017-on 2:49pm-kor
2017. 06. 02. 13:16

Nagypolitikát csinálhat a bérunióval a Jobbik

A béremelés válhat a választási kampány egyik legfőbb témájává. Bár eddig mély (el)hallgatás övezte a Jobbik béruniós kezdeményezését, amely nulladik lépése lenne a nyugati életszínvonalhoz való felzárkózásnak, a bérek kérdése kikerülhetetlenné vált a magyar belpolitikában azzal, hogy május 16-án az Európai Bizottság zöld utat adott az uniós vitákat szorgalmazó párt aláírásgyűjtésének.

-

A Fidesz kezdetben tudomást sem akart venni a március 14-én alakult európai polgári kezdeményezésről, majd igyekezett elbagatellizálni a bérunió témáját. Így születtek az olyan komolyan vehetetlen kijelentések, mint Halász Jánosé is. Sajtóérdeklődésre a Fidesz parlamenti frakciójának szóvivője azt találta mondani, hogy a magasabb bérek miatt migránsok ömlenének az országra. Majd Kövér László házelnök bizonyította be, hogy a lehető legtávolabb került a magyar valóságtól, amikor azt mondta: a kelet-európaiak kevesebb fizetéssel is beérik, mint az „ellustult” nyugat-európaiak. A külföldön dolgozók pedig legalább támogatni tudják az otthon maradt családtagjaikat. Lázár Jánosnak több esze volt annál, hogy ezt megismételje, és bár biztosította nagyrabecsüléséről Kövért, óvatosan „kijavítva” a házelnököt az mondta: valóban volt olyan időszak, amikor az alacsonyabb bérek versenyelőnyt jelentettek a magyar gazdaság számára, de ez most megszűnik, ha akarjuk, ha nem.

„Ez egy fontos kérdés, jelenleg zajlik Európában egy vita arról, hogy erre milyen lehetőség van. Én azt gondolom, hogy ha meg akarjuk őrizni a magyar gazdaság versenyképességét, meg akarjuk őrizni a magyar munkahelyeket, akkor a magyar gazdaságnak egyelőre egy növekedési pályán kell maradnia”

- adott diplomatikus választ a bérunió kapcsán Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az N1TV-nek.

A kormánypárti médiabirodalom sajtótermékei egyértelműen az elhallgatást választották, és ignorálták a bérunió témáját, de a bérek kérdését mégsem tudják kikerülni. A napokban interjút adott a Világgazdaságnak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, aki arról beszélt (Kövér Lászlónak ellentmondva), hogy szükségesnek tartja a béremeléseket a humántőke megtartása érdekében, és úgy véli, még most sem versenyképesek a magyarországi bérek a nyugatiakkal. Leszögezte azonban, hogy a fenntartható gazdasági fejlődésünk feltétele a képzett munkaerő megfelelő bérezése.

A magyarországi bérfeszültség növekedését jelzi, hogy szerdán a mentődolgozók a Markó utcai mentőpalota bejáratánál tünte... a magasabb bérek érdekében. Csütörtökön a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) sztrájkot helyezett kilátásba, amennyiben "a magyar állam pénzügyi vérkeringését biztosító", a Magyar Államkincstárban dolgozó munkatársak kilenc év után nem részesülnek végre bérfejlesztésben. A Környezetvédelmi és Vízügyi Országos Szakszervezet vezetője pedig arra figyelmeztette a kormányt a kormánypárti Magyar Időkben, hogy ha nem következik be azonnali, legalább 15 százalékos béremelés, akkor eltűnnek a szakemberek a vízi-közmű szolgáltatásból is.

Botka a bérunió nyomában

A baloldalon most kezdenek felébredni: Botka László, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje Brüsszelbe futott, de lényegében a Jobbik béruniós kezdeményezése után szalad. Csütörtökön lényegében szóról-szóra felmondta a néppártosodás útján járó párt bérkiegyenlítésre vonatkozó célkitűzéseit és érveit. Kijelentette, hogy az Európai Unió elszakadt az emberektől, akik nem érzik a mindennapokban, hogy az európai együttműködés segítséget nyújtana számukra.

„Elképesztő az igazságtalanság az unióban a nemzetállamokon belül és az egyes tagországok között is”

- jelentette ki Botka László. Ezzel kapcsolatban példaként jegyezte meg az unión belül tapasztalt bérkülönbségeket, és kiemelte, nincs európai szintű védelme a munkavállalóknak.

Továbbá megengedhetetlen, hogy kis vagy közepes európai ország nem tud a multinacionális cégek ellen hatékonyan fellépni a munkavállalók érdekeinek és fizetésének megvédése érdekében – közölte. Botka László szerint a tapasztalok azt mutatják, komoly szándék van egy új közös európai politika, a szociális pillér bevezetésére, ami védi a munkavállalókat, csökkenti a bérkülönbségeket az unión belül és komoly lépéseket tesz afelé, hogy az uniós jogszabályok és támogatások által 21. századi, élhető és fejlődő Európát lehessen teremteni. A kérdés már csak az, hogy ha elindul Magyarországon a Jobbik aláírásgyűjtése a bérunióval összefüggésben, akkor Botka László az aláírásával támogatni is fogja-e azt, amiről most éppen Brüsszelben beszélt?

Az már mindenesetre határozottan látszik, a Jobbiknak a bérunióval először sikerülhet igazán tematizálnia a magyar belpolitikát, de ami még fontosabb, hogy a kelet-közép-európai országokat tömörítő polgári kezdeményezésével egy uniós vita fontos kezdeményezőjévé is válhat.