Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál

"Élő forrás, égi láng, Szentlélek, égből szállj le ránk!"

Miből és ki fizeti vissza az oroszoktól felvett, tízmilliárd eurós hitelt?

Miért jó nekünk Paks II., és miért nem?
2014. 01. 14. 19:56

A Roszatom a lehető legbiztonságosabb reaktorokkal kecsegtet, az atomerőmű kiszámítható energiaforrás, és a klíma szempontjából is előnyös döntés Paks bővítése. Nagy kérdés viszont, hogy ki tudunk-e használni egy rugalmatlan áramtermelési rendszert, megéri-e a beruházás, és miből fizetjük vissza az oroszoktól felvett, tízmilliárd eurós hitelt.

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin megállapodott Magyarország történetének legnagyobb beruházásáról, oroszok bővíthetik a Paksi Atomerőművet. Két 1200 megawattos blokkot építenek tíz év alatt, 10 milliárd eurós kölcsönt veszünk fel rá tőlük harminc évre.

hirdetés

A megállapodás gyakorlatilag 2100-ig megszabja, hogy miből nyerjük az áramot. A kormány számításai szerint elképzelhetetlen, hogy ne térüljön meg a paksi bővítés, Magyarország legnagyobb üzlete. Olcsó áram olcsó orosz hitelből, a fűtőanyagot a Roszatom szállítja, a hulladékot is ő viszi el, Brüsszelnek pedig nincs kifogása a versenytárgyalás elmaradása ellen – védte Lázár János a kedden délután bejelentett tervet. 

Mi is összeszedtünk pár érvet pró és kontra.

Öt pontban Paks II. mellett

1. Környezetvédelmi szempontból az a legfontosabb érv, hogy az atomerőmű közvetlenül nem bocsát ki szén-dioxidot, vagyis nem fokozza az üvegházhatást. Az erőmű és a kiszolgáló létesítmények felépítése, az urán kitermelése, szállítása, majd a végén az erőmű leszerelése és lebontása természetesen CO2-kibocsátással jár, de ez viszonylag csekély mennyiség. Az Európai Unió célja, hogy 2020-ra 20 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását, és ebben Magyarország is részt vesz. Nyilván nem az új paksi blokkokkal fogjuk teljesíteni a rövid távú célt, de évtizedes távlatban jól jön az alig szennyező atomerőmű, amikor több hőerőművet állítunk le, mert sokalljuk az üvegházgáz-kibocsátásukat, valamint a légszennyezést a kén-dioxid, a pernye és a szálló por miatt.

A belojarszki BN-800 atomerőmű építési munkálatai 2011 novemberében. A negyedik generációs erőmű a kiégett fűtőelemeket hasznosítja újra

2. Nem mindegy, hogy a klímavédelmi szempontból előnyös és/vagy megújuló energiát használó erőművek telepítésére mekkora területet szánunk. Magyarországon most fejenként átlagosan 10 kWh áramot fogyasztunk nap mint nap. Tételezzük fel, hogy ez a jövőben 12 kWh/napra nő, és a lakosság 9,9 millió. Amennyiben ezt a körülbelül 5 gigawattnyi energiaigényt napelemekkel akarjuk fedezni, akkor 900 négyzetkilométeres területen kell napfényparkot létrehozni – ez kicsivel több, mint a Balaton területének másfélszerese. Ha szélfarmot akarunk, akkor 2500 négyzetkilométernyire lenne szükség, a geotermikus energia kiaknázására pedig körülbelül 500 helyen kellene lefúrni a földbe. Az atomerőmű területigénye jóval kisebb, 1000 wattot állít elő egy négyzetméterre vetítve – hívja fel a figyelmet David MacKay fizikus, a brit energiaügyi minisztérium tudományos főtanácsadója.

3. Energiafogyasztásunk körülbelül negyedét-harmadát a közlekedésre fordítjuk. Ha viszont nem akarunk kezelhetetlenné gyorsuló klímaváltozást, akkor minél hamarabb le kell szoknunk az energiapazarló, 20-25 százalékos hatásfokú belső égésű motorokról. A közlekedést és szállítást ésszerű lenne jórészt elektromossá tenni vas- és közúton egyaránt. Ha viszont az összes autót, kamiont és dízelmozdonyt elektromosra cseréljük, jelentősen megnő az áramigény (főleg, ha később állami támogatással lehetne villanyautót vásárolni, mint az Egyesült Államokban). Az Orbán-kormány mindenesetre azzal számol, hogy a következő évtizedekben 30 százalékkal több áramot fogunk fogyasztani.

4. Az atomerőművek szerte a világon úgynevezett alaperőművek, vagyis annak az áramigénynek a fedezésére hivatottak, amely nap mint nap, évről évre viszonylag állandó egy adott országban vagy régióban. Ha a 2030-as években sorra lekapcsoljuk a paksi erőmű négy blokkját, amelyeknek az élettartamát már húsz-húsz évvel meghosszabbítottuk, a jelenlegi energiastratégia szerint szükség lesz egy másik megbízható alaperőműre.

hirdetés

5. A csernobili és a fukusimai katasztrófákkal együtt az atomerőművek kezelhető kockázat mellett termelnek sok áramot. Amíg egy gigawatt megtermelt áramra számítva az olaj több mint 4 halálesetért felelős évente, addig az atomerőművek miatt 0,1-0,3 haláleset történik a Paul Scherrer Intézet és az EU ExternE kutatási programjának adatai szerint. A Paks II. beruházást az orosz állami atomkonglomerátum, a Roszatom kapja. Ez a cég tervezte és kivitelezi a legújabb orosz erőművet, a Leningrád II.-t, amelyet négyszeres, egymástól független védelmi rendszerrel látnak el, többek között a súlyos baleset esetén a fűtőelemek olvadékát felfogó csapdával. A cég szerint a jelenleg elérhető legbiztonságosabb technológiáról van szó.

Öt pontban Paks II. ellen

1. A paksi egyes blokk meghosszabbított üzemideje 2032-ben jár le, a négyesé 2037-ben. A Roszatom körülbelül 5,5-6 év alatt épít fel egy hasonló kapacitású erőművet. A magyar engedélyeztetési eljárások idejét is beszámítva nyolc-tíz év alatt felépülhet Paks II., tehát 2022-ig biztosan ráérne elindítani a beruházást, a tervek szerint azonban a két új blokk már 2023-ban működésbe léphet. „Miért most tárgyaltunk Moszkvában, ha igazából tizennyolc év múlva lesz szükségünk az erőműre?” – kérdezi Perger András, az Energiaklub hagyományos energiahordozókkal foglalkozó szakértője. A legalább ötvenéves üzemidővel és a lehetséges hosszabbítással számolva a hetvenéves elkötelezettség még akkor is aggályos, ha egyébként az ember támogatja az atomenergiát – mondja Perger.

A paksi atomerőmű 2-es számú blokkja. Az ország áramigényét már most 40 százalékban az erőmű fedezi. A bővítéssel ez 55 százalékra ugrik, vagyis a magyar áramellátás több szakember szerint kevésbé lesz rugalmas, mint most

2. Nincsenek nyilvánosan elérhető megvalósíthatósági tanulmányok arról, hogy pontosan miért kerül ennyibe a bővítés. Az utóbbi évtizedek erőműépítéseivel számolva Paks II.-nek legalább 2000-2500 milliárd forint lenne az ára a Corvinus Egyetem Regionális Energiakutató Központjának számításai szerint, kiegészítő létesítményekkel pedig nagyjából 3000 milliárd. Az Energiaklub korábbi számításai szerint legalább 3000, de inkább 4000 milliárdos beruházásról van szó. Bár a beruházás részletes költségeit nem ismerjük, a keddi Orbán–Putyin-tárgyalás után azt hozták nyilvánosságra, hogy Magyarország forintban számolva 2990 milliárdos hitelt kap a 3600 milliárdos beruházásra. Ez elképesztően sok pénz, Magyarország 2012-es nemzeti össztermékének több mint a 10 százaléka.

Lehetne olcsóbban is: az akkori bolgár kormány 6,3 (más források szerint 6,4) milliárd euróról szóló szándéknyilatkozatot írt alá a Roszatom vezette konzorciummal a belenei atomerőmű megépítéséről. Mivel ezután sikertelenül próbáltak európai és amerikai alvállalkozókat is bevonni, és az árat 5 milliárd euróra leszorítani, a beruházást 2012 márciusában leállították. A két blokk kapacitása 2000 megawatt lett volna – bár a mostani szocialista kormány nyíltan beszél a projekt újraindításáról. Másrészt az utóbbi évtized európai erőmű-beruházásai Flamanville-ben (Franciaország) és Olkiluotóban (Finnország) azt bizonyítják, hogy a megkötött szerződések sem védenek a rendszeresen előforduló, több százmillió eurós költségvetés-túllépések ellen. 

3. Amikor a Paks II. projektcég 2012 novemberében elindult, Nagy Sándor vezérigazgató arról beszélt, hogy hamarosan nemzetközi pályázatot írnak ki a beruházásra. Ez végül elmaradt, tehát így esély sem nyílt a beruházási költség leszorítására. Márpedig egy új atomerőműnél az összköltség 70 százalékát maga a finanszírozás teszi ki a hatalmas tőkeigény miatt, a működtetés költsége ehhez képest alacsony. Egyelőre nincs információ arról, hogy Magyarország hogyan törleszti harminc év alatt a sok milliárd eurós hitelt. Az egyik lehetséges megoldás már két éve felmerült. Akkor a Magyar Villamos Művek arról kért üzleti tanácsot, miként lehetne jóelőre beépíteni a villanyszámlákba egy olyan külön tételt, amellyel pár forintonként összegyűjtve részben fedezni lehetne a bővítés költségeit, vagyis részben vagy egészben maguk a fogyasztók fizetnék Paks II.-t.

4. A REKK közgazdász-munkacsoportja decemberben 750 esetre modellezte, hogy megtérül-e a bővítés. Számításaik szerint az a valószínűbb, hogy a beruházás veszteséges lesz, például sem túl optimista, sem túl pesszimista forgatókönyv azzal számol, hogy a beruházás 109 milliárd forintos veszteséggel zárul a 2080-as években. Paks II. akkor nem lenne veszteséges, ha hosszú távon 32-33 forintba kerülne egy kWh áram Magyarországon. Ez azért számít soknak, mert 2008-ban, még a válság előtt 19 forint volt a villany ára az árampiacon, 2013 novemberében a nagyon lecsökkent kereslet miatt viszont már csak 14-15 forint. Arra a kérdésre pedig, hogy a 2030-as években mennyi lehet az áram ára, csak a fejüket csóválják a közgazdászok, mert annyira átalakulóban van az európai piac a nap- és a szélenergia, a hullámerőművek, a törpe vízierőművek stb. terjedése, valamint az amerikai palagázforradalom miatt olcsóbbá vált szén miatt.

5. „Amikor húsvét környékén nagyon lecsökken a fogyasztás, még a mostani négy blokk is sok ennek az országnak” – mondta Perger András Magyarország áramigényéről. Amikor 9-14 éven át párhuzamosan működnek a régi és az új blokkok, akkor állandó jelleggel 4400 megawattot termelnek majd. Noha az utóbbi húsz évben fejlesztett reaktorok teljesítménye már nagyobb szabadsággal korlátozható vagy növelhető, az atomerőművek alapvetően nem erre valók. A fölösleget nem lehet tárolni, vagy el kell adni külföldre, vagy a belső fogyasztást kell felpörgetni. „Franciaországban emiatt sok lakótelepet árammal fűtenek” – érzékeltette a nagyságrendeket az Energiaklub szakértője. A kormányzat nem foglalkozik az energiahatékonyság kérdésével – pedig ebben hatalmas lehetőségek rejlenek –, és azzal sem, hogy sok kisebb, megújuló energiát termelő erőművel kiegészítve jóval rugalmasabb lenne az áramtermelésünk. Energetikai érvek tehát nem indokolják a sietséget – vonta le a következtetést a szakértő.

Megtekintések: 240

Hozzászólás

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál –nak.

Csatlakozzon a(z) Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál hálózathoz

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Február 20, 2014-on 12:26pm-kor

2014-02-20. 12:00

Öngyilkos lett a paksi atomerőmű egyik biztonsági őre - a Simicska-Pintér maffia állhat a háttérben
-
Tegnapelőtt tájékoztatták szerkesztőségünket belső forrásokból, hogy a paksi atomerőmű egyik biztonsági őre, Fehér Gyula az erőmű területén öngyilkosságot követett el a saját fegyverével.
-
Az információk szerint az esemény február 16-án történt, azóta teljes volt a hírzárlat az ügyben az Atomix Kft. részéről és az erőmű oldaláról is.
Forrásaink háttérinformációként azt jelölték meg, hogy a Közgép kitúrt minden céget az atomerőműtől, a szokásos maffiamódszerekkel, mint zsarolás, pénzügyi manipuláció, fenyegetés stb. Pintér Sándor cége pedig az Atomix, azaz az erőmű saját biztonsági cégét készül kilökni.
Ebből eredően óriási a feszültség odabenn, vállalkozások és cégek mentek tönkre a Simicska-Pintér maffia működésének eredményeképpen Pakson és körzetében.
Próbáltunk utánajárni a hír igazságtartalmának, közben azonban az Atomix honlapján megjelent az öngyilkosság tényét alátámasztó közlemény:
2014. február 16-án az esti műszakváltás előtt kb. fél órával az Atomix Kft. biztonsági őrszolgálatának egyik tagját a portaszolgálat kommunális helyiségében holtan találták. Az őrszolgálat 35 éves korában elhunyt dolgozója 7 hónapja állt az Atomix Kft. alkalmazásában, előtte katonaként szolgált, a munkaköri alkalmassági vizsgálatokon a kívánt eredménnyel megfelelt. Az azonnali hatállyal megkezdett rendőrségi vizsgálat megállapította, hogy az elhunyt biztonsági őr szolgálati fegyverével, önkezével vetett véget életének. Az Atomix Kft. részvétét fejezi ki az elhunyt hozzátartozóinak.
(Kuruc.info)


HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Február 20, 2014-on 10:30am-kor

Hatalmas porcelántálban lesz a magyar atomtemető

2014. 02. 20. 09:43

Boda község mellett, a Mecsekben létesülhet a legkeményebb atomhulladékok végső tárolóhelye. Ide kerülne Paks I. és ha megépül, Paks II. nagy aktivitású hulladéka. Miben különleges  a hely és miért kell egyáltalán a magyar föld mélyére dugni ilyen veszélyes anyagokat?

Mint arról részletesen olvashattak rovatunkban, a paksi bővítésről szóló egyezmény része, hogy az új erőműből származó atomhulladékot véglegesen Magyarországon kell elhelyezni. Ám ettől függetlenül is szükség van egy hosszú távú atomtemetőre, mert ebben helyezik majd el Paks I. elhasznált fűtőelemeit (amelyek jelenleg egy átmeneti tárolóban vannak), illetve leszerelése után magának az erőműnek egyes darabjait is.

 

A Mecsekben lenne a magyar atomhulladék-tároló

A sok ezer évre tervezett magyar atomtemető Boda község mellett, a Nyugat-Mecsekben épülhet meg. Néhány kilométerre innen fekszik Kővágószőlős, az egykori hazai uránbányászat központja. Éppen az uránbányászat során ismerték fel azt a kőzetréteget, amely alkalmas lehet a „legkeményebb”, azaz legnagyobb aktivitású atomhulladék hosszú távú befogadására.

Ez a réteg alapvetően úgynevezett agyagkőből áll, vagyis korábban magas nyomásnak kitett, kőzetté vált agyagból (korábbi nevén iszapkő vagy aleurolit). "Ez a kőzet többek között a nagyon apró szemcsemérete miatt kitűnő vízzáró, így potenciálisan alkalmas bármiféle hulladék tárolására" - mondta az Origónak Tungli Gyula, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. geológusa.

A püspökszilágyi tárolómedencékben ideiglenesen tárolják a paksi atomhulladékot

Az 1990-es években merült fel a paksi hulladéktárolás lehetősége ebben az agyagkő-rétegben. Jó néhány alapvető vizsgálatot el is végeztek 1100 méteres mélységben (áteresztő-képesség, geotechnikai tulajdonságok), de a részletesebb vizsgálatok még csak most következnek. "Komoly kutatások még nincsenek, egy ilyen helyet évtizedekig kellene figyelni. Eddig nem egészen egymilliárd forintot költhettek rá, ami ebben az esetben szinte semmi" - mondta Perger András, az Energiaklub hagyományos energiahordozókkal foglalkozó munkatársa.

Fokozatosan szűkítik a célpontot

A bodai agyagkő fúrómagjai

Tungli szerint jelenleg egy 87 négyzetkilométeres területen vizsgálják az agyagkő-réteget, és a következő cél az, hogy ezt körülbelül 10 négyzetkilométeresre szűkítsék. Ezen belül jelölnék ki azt a kőzettestet, amelyben létrehoznák az 1-1,5 négyzetkilométeres tárolót, 500-900 méteres mélységben. Előtte azonban - a jelenlegi elképzelések szerint 2020-as évek vége felé - egy föld alatti kutatólabort telepítenének a tároló környezetében, ahol közvetlenül vizsgálhatnák a kőzettest viselkedését, a benne végbemenő folyamatokat. Ez valóban évtizedekig tartana, mert a tároló aztán 2050-2060 körül valósulhatna meg.

Az agyagkő-réteg vastagsága pár száz méter és 1200 méter között mozog. Anyaga a vízáteresztés szempontjából leginkább egy porcelánedényéhez hasonlítható, azaz valóban kitűnő vízzáró réteg. Felszín alatti mélysége változó, sőt van, ahol a felszínre is kibukkan. A leendő tároló 500-900 méteres mélységét az indokolja, hogy itt valóban geológiai időskálán, több százezer, sőt millió évben kell előre gondolkodni: ne fordulhasson elő, hogy a tároló feletti réteg komoly mértékben erodálódik.

Ilyen kialakítása lehet a nagy aktivitású magyar atomhulladék tárolására szolgáló járatrendszernek, amelyet az agyagkőbe vágnak

Mi a helyzet a földrengésekkel? Tungli szerint Boda környéke nyugodt területnek számít ebből a szempontból (ahogyan az általában Magyarországra jellemző), de a jövőbeni vizsgálatok egyik célja éppen az, hogy az itt futó szerkezeti vonalakat vizsgálják. Főleg arra kíváncsiak, hogy vannak-e aktivizálódó törésvonalak, amelyek mentén nagyobb elmozdulás is előfordulhat. Ezt már 2004 óta egy olyan rendszer figyeli, amely egészen apró mozgásokat is észlel (mikroszeizmikus hálózat).

 

Sehol sincs még végleges helye az ilyen atomhulladéknak

Sehol a világon nincs még olyan tároló, ahol a nagy aktivitású hulladékot, például az atomerőművek elhasznált fűtőelemeit véglegesen el lehetne helyezni. Az Egyesült Államokban a nevadai Yucca hegységben terveztek egy ilyet, ám ennek építését Barack Obama öt évvel ezelőtt leállította. Európában sem működnek végleges tárolók - pedig az uniós direktívák szerint minden országnak saját magának kell megoldania az atomhulladék biztonságos elhelyezését.

Mennyire veszélyes a nukleáris hulladék?

A nukleáris hulladék veszélyessége több tényezőtől függ: egyrészt attól, hogy mennyire sugároz (kis, közepes vagy nagy aktivitású), illetve attól, hogy mennyi idő alatt bomlik le, vagyis mennyi a felezési ideje. A hosszú felezési idejű anyagokat sok ezer évig kell biztonságos helyen tárolni. A kis és közepes aktivitású nukleáris hulladék tárolása a Bátaapáti mellett történik Magyarországon.

Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója szerint az ilyen létesítmények kialakításában Finnország, Svédország és Svájc jár az élen, ezek az országok már létrehoztak földalatti kísérleti laborokat a leendő tárolók helyszínein. A finnek pedig már meg is kezdték az Onkalo, vagyis "üreg" nevű tároló építését, amelyet százezer évre terveznek az Olkiluoto-félszigeten működő atomerőmű közelében.

A tárolót befogadó gránit 2-3 milliárd éves, és azért esett rá a választás, mert rendkívül stabil a terület szerkezete. Az Onkalo 2020-ra készülhet el, 455 méter mélyen lesz a felszín alatt, és összesen öt kilométer hosszúságú járataiban annyi hely lesz, amely 2120-ig biztosít helyet a nagy aktivitású finn radioaktív hulladéknak. Finnország áramellátásnak körülbelül negyedét adják atomerőművek, az ország hatodik erőművét a Roszatom fogja felépíteni.

Ilyen mélyedésekbe kerülnek majd az atomhulladékot rejtő kapszulák az Onkalóban

A járatok aljába ásott, hermetikusan lezárt acéltartályokat egy olyan rézkapszulába helyezik, amelyet egy rendkívül magas vízmegkötő képességű agyagtípusba, bentonitba ágyaznak (és azzal fednek le), ami az esetleges mozgásoktól is megvédi tartalmát. Az egyes járatok már elhasznált részét minden esetben rögtön be fogják tömni, a kapszulák kezelését pedig jelentős részben robotizált és távvezérlésű gépek végzik majd.

Onkalo bezárására, és járatainak feltöltésére a tervek szerint 2120-ban kerül majd sor, ezt követően a tároló megépítőinek szándékai szerint százezer éven át biztonságosan hagyja belsejében lebomlani a veszélyes anyagokat.

Jelenleg a püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló létesítményben tárolják Paks atomhulladékát

Aszódi Attila szerint a végleges tárolásra szánt atomhulladékot minden esetben kiszárítva és szilárdítva kell tárolni, mert így lehet stabilizálni a veszélyes anyagokat, és megakadályozni az esetleges szivárgást. A hulladék típusától függően többféle megoldást alkalmaznak, például az erőművek fűtőelemeinek újrahasznosítása (reprocesszálása) nyomán megmaradt hulladékot olvadt üvegbe keverik, majd fém konténerekben hagyják megszilárdulni. Ebből az anyagcsomagból nem tudnak kioldódni a radioaktív anyagok - magyarázta az Origónak a szakértő.

Más esetekben bitumenbe vagy cementbe ágyazzák a folyékony halmazállapotú nukleáris hulladékot, de anyagválasztásnál szem előtt tartják, hogy a radioaktivitás miatt keletkező hő a létrehozott mérnöki struktúrát ne roncsolja. A nagy aktivitású radioaktív anyagok folyamatos bomlása során hőt is termel, ezért ezekben az esetekben a tárolóeszközök a megfelelő hűtésről is gondoskodni kell.

A jelenlegi legfejlettebb atomtemetőben is akad gond

Az elmúlt hét végén a szellőzőlevegőben mért megemelkedett aktivitásszint  idézett elő vészhelyzeti riasztást az USA Carslbad településéhez közel eső atomtemető belsejében. Az 1999-ben megnyitott Waste Isolation Pilot Plant (WIPP) a világ egyik legfejlettebb és a harmadik legmélyebben fekvő nukleárishulladék-tárolója. A sivatag közepén lévő létesítményben 655 méteres mélységben mintegy 600 méter vastag sórétegbe temetik az amerikai kormányzati szervek védelmi szerveinek tevékenységei során keletkező, transzurán (az uránnál nehezebb) izotópokkal szennyezett hulladékot.

Az üzem tájékoztatása szerint a szellőzőlevegőben mért aktivitás megjelenését követően a rendszerek automatikusan átálltak szűrt szellőzésre, a környezetbe nem került ki radioaktivitás. A személyzet egyik tagja sem szennyeződött el az esemény során, az esemény okát még vizsgálják.

Az amerikai atomtemető leginkább egy sóbányára hasonlít, amelynek belsejébe nagyjából 90 méter hosszú, 10 méter széles, és 4 méter magas csarnokokat vájnak. A WIPP évente mintegy hatezer köbméter nukleáris hulladékot fogad, így várhatóan 2034-ig lesz benne elegendő hely az amerikai katonai nukleáris hulladékok számára, ezt követően pedig elvileg teljesen izolálni tudják tartalmát a környezettől.

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Február 17, 2014-on 9:24am-kor

2014-02-17. 08:46

Kepli: "Az atomenergiának jelenleg nincs reális alternatívája" - hárompárti vita az energiapolitikáról


Újra összeülhet a parlament Paks miatt




Elképzelhető, hogy a választások előtt még egyszer összeül a parlament - írja a Népszabadság.

A lap az ATV-nek nyilatkozó Varga Mihályt idézi, aki azt mondta, szükség lenne még egy ülésre, ahol jóváhagyhatják a paksi bővítésről szóló hitelszerződést.

Mint ismert, az országgyűlés utoljára múlt csütörtökön ülésezett utoljára, ám a paksi megállapodásról szóló államközi megállapodást még nem hagyták jóvá A kormány szerdán tárgyal majd a szerződésről, ekkor születik döntés arról is, összehívják-e még egyszer a parlamentet a választások előtt.

Nol - alfahir.hu
HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Február 14, 2014-on 12:15pm-kor

HozzászólásokSzerkesztő által a Január 19, 2014-on 9:31pm-kor

Az adócsalók örülhetnek igazán az új paksi blokkoknak?
Patkó Gábor 2014. január 16. 17:05 portfolio.hu

Számos kérdést vet fel a Lázár János által nemrég ismertetett rendhagyó finanszírozási modell, ami alapján "rendkívül versenyképes áramárat biztosíthatnak majd az új paksi blokkok a magyar gazdaság számára". Az olcsó áramért cserébe több adót fizethetünk majd?

Az államtitkár által is egyedinek minősített konstrukció lényege, hogy az oroszok által felkínált (maximum) 10 milliárd eurós hitelt a magyar állam veszi fel. Ennek visszafizetéséért a teljes ország vállal kezességet, így a hitel(tőke) -költség nem jelenik meg az új blokkok termelési árában, ami a Paksi Atomerőmű szempontjából olyan lesz, mintha a semmiből-ingyen-varázsütésre kapott volna új termelőegységeket. A termelési ár szempontjából így csak a működtetési és karbantartási, valamint a fűtőanyaghoz köthető költségek maradnak, amik egy új atomerőműből származó áram esetében - ökölszabályszerűen- a teljes termelési költség kb. 30%-át teszik ki.

Ezzel az új blokkok elvben képesek lesznek olyan áron termelni, mint a már megtérült jelenlegi paksi blokkok, hiszen azok beruházási költségét - a kezdeti 30 éves működési időt figyelembe véve - mostanra már le kellett írni, vagyis a termelési árukban a tőkeköltség mértéke nagyon alacsony (pótlólagos beruházások nélkül akár nulla is lehetne).

Az alma alakú zsebből a körte alakú zsebbe

Azzal, hogy Magyarország veszi fel a hitelt (és nem az erőmű), minden magyar állampolgár kötelezetté válik, vagyis a mindenkori adófizetők fogják megtéríteni a beruházást, és ezzel párhuzamosan folyamatosan dotálják majd az új paksi áram árát. Értsük ez alatt azt, hogy fedezik az új paksi blokkokból származó áram ártámogatását. Ennek mértéke pedig új blokk esetén az egy kilowattórára jutó költségek 70%-a. Másképpen megfogalmazva, ha az új blokkok - ezen egyedi konstrukció mentén - kimutatott termelési költsége mondjuk 10 forint/kWh, akkor az adófizetőknek minden egyes egység után további 23 forintot kell még hozzátenniük ahhoz, hogy az új blokkok áramtermelésének teljes költségét fedezni lehessen. ( A számok csak az arányok érzékeltetését szolgálják, de 2012-ben pl. a Paksi Atomerőmű átlagos értékesítési ára 12,28 Ft/kWh-a volt, amivel kb. 28 milliárd forint adózott eredményt termelt.)

Hogy miért jobb a mindenkori adófizetőkre hárítani az áramköltségek nagyobb részét, mint teljes egészében azokra, akik elfogyasztják az áramot, az itt és most megválaszolatlan kérdés marad, de úgy látszik, hogy a kormány ezt az utat kívánja kijelölni, és elfogadtatni a hazai polgárokkal.

Ebben a megoldásban egyébként nem érdemes arra sem gondolni, hogy valaki saját maga, mondjuk napelemekkel termelje meg a számára szükséges energiát a jövőben, mert az adófizetésén keresztül így is úgy is dotálni fogja az új paksi blokkokból származó "olcsó" villamos energiát. Persze csak akkor, ha rendesen befizeti a beruházásból fakadóan - relatív - biztosan emelkedő adóterheit.

Sokasodnak a kérdések

Elméleti kérdésként felvethetjük azt is, hogy az egyre inkább egységesülő európai villamosenergia-piacon miként fogjuk Magyarországon tartani a "rekord alacsony" árú új paksi áramot. Erre az EU-n belül, főként az energiapiacok egyre magasabb szintű összekapcsolódásával egyébként nem lesz (már most sincs) lehetőség, szóval ha a mindenkori villamosenergia-árak alacsonyabbak lesznek, mint az új paksi blokkokból származó áram tényleges költsége, akkor a magyar adófizetők a tőlünk áramot importáló országok fogyasztóit fogják támogatni? És ha a piaci árak magasabb lesznek, de mi itthon mégis olcsóbban adjuk el az új paksi áramot a Magyarországon üzemelő vállalatoknak, akkor realizáljuk az export meg nem valósulásából adódó profitkiesést (veszteséget)? Fontos hangsúlyozni, hogy mindezek csak elméleti felvetések, mert az egységesülő uniós energiapiacon egyre kevésbé értelmezhetők a nemzeti határok, az áram másnapi piacán például már most is össze vagyunk kapcsolva Csehországgal é s Szlovákiával. Az export témaköre pedig azért sem elhanyagolható, mert kb. 10 évig együtt futnak majd a régi és az új blokkok, amikor például a völgyidőszakban nem csak lehetőség, hanem szükségszerűség is lesz az export.

A mesterségesen alacsonyan tartott áramárak (a költség nem vész el, csak az államháztartási oldalon jelentkezik) hosszú távon rontják a hazai ipar versenyképességét, hiszen a nem valós költségszinthez szoktatják a magyar szereplőket, akik így kevésbé kényszerülnek majd hatékonyan termelni, és ezért egyenlő feltételek (energiaárak) mellett elbuknak majd. Persze ez megint csak abban esetben lenne, ha a szabadpiaci környezet ellenére sikerülne itthon tartani a "rekord-versenyképességet hozó, nagyon olcsó új paksi villamos energiát".

Nehéz elképzelni azt is, hogy Brüsszel a későbbiekben ne kössön bele egy ilyen típusú finanszírozási konstrukcióba, hiszen ez jelentős méretű burkolt állami támogatásnak minősül, ami értelemszerűen negatívan érint majd minden nem MVM-tulajdonban lévő európai erőműtársaságot.

Szintén fontos kérdéseket vet fel az is, hogy az alapvetően birodalmi szemléletben gondolkodó Oroszország miért nyújtana nekünk rendkívül kedvező feltételek mellett hitelt, még akkor is, ha azt gyakorlatilag a saját projektjének a megvalósulására folyósítja. Nemzetközi szinten több más projektnél 10%-os tőkeköltséggel számolnak, ehhez képest Oroszország most akár 5-6%-on (vagy az alatt) finanszírozna minket, tisztán jóindulatból?

Ugyancsak aggályosnak tűnik, amit a költségtúllépésekkel kapcsolatos esetekre vonatkozóan válaszolt a Miniszterelnökség államtitkára a sajtótájékoztatón, miszerint annak a fedezetét a felek a projekt finanszírozásának arányában vállalják. Ez ugye alapvetően 80% orosz hitel és 20% magyar önerőt jelent, azonban a hitel szintén a mi kötelezettségünknek tekinthető, tehát ha nem 12, hanem mondjuk 15 milliárd eurósra növekszik a projekt, akkor az oroszok nem 10, hanem 12 milliárd (15 milliárd 80%-a) eurónyi hitelt adnak? És akkor majd 12 milliárdot kell kamatostul visszafizetnünk?

Összességében azt kell látni, hogy az egyre inkább egységesülő európai árampiacon egyre kevésbé értelmezhető fogalom a magyar áramár, illetve az egyes nemzeti áramárak az összekapcsolt piacon erősen közelítenek egymáshoz. Ezen felül pedig látni kell azt is, hogy nem fog olcsóbban termelni egy új paksi blokk azért, mert a költségek meghatározó részét más helyen, az államháztartás terhére számoljuk el. Ebben a modellben azok járnak a legjobban, akik sok villamos energiát fogyasztanak, de nem fizetnek adót, ami nem lehet elfogadható jövőkép egyetlen egészségesen gondolkodó társadalom számára sem.

Kapcsolódó:
   Paksi ügy: Hiteltrükkel lesz olcsóbb az áram
   Az orosz gigahitel emeli az államadósságot (3.)
   Ez a cég nyerte az évszázad magyar beruházását
   Cáfol Brüsszel: nem bólintottak rá a tender nélküli paksi bővítésre
   Orosz lapok is meglepődtek a "paksi bejelentésen"
   Tényleg bedurrantja Paks II. a gazdaságot?
   10 milliárd eurós megállapodás Orbán és Putyin között
   Orbán évtizedekre Oroszországhoz kötött minket
   Orbán rövidesen Moszkvába repül Paks miatt?


 www.nemzetihirhalo.hu

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Január 18, 2014-on 11:24am-kor

Kínos lebukás: az MVM írta a Mérnöki Kamara véleményét?

A cink.hu birtokába került Word dokumentum tulajdonságai szerint a Magyar Villamos Művek számítógépén írták meg azt a nyilatkozatot, amely pár órával később a Magyar Mérnöki Kamara paksi bővítésről szóló állásfoglalásaként jelent meg a sajtóban - olvasható a hírblogon.

Az MVMI Informatika Zrt. által üzemeltetett számítógépen fogalmazták meg azt a nyilatkozatot, amelyben a Magyar Mérnöki Kamara egyértelműen kiáll a kormány által a napokban bejelentett 3700 milliárdos atomerőmű-beruházás mellett. A cég honlapján azt írják, ők felelnek az MVM Csoport tagvállalatai számára nyújtott informatikai szolgáltatásokért.

A cink.hu megosztotta a dokumentum tulajdonságairól lőtt print screent is, melyeken látszik, hogy azt az MVMI Informatika Zrt. gépén írták.

A cink.hu valószínűsíti, hogy a közleményt Zarándy Pál írta, a nyilatkozat végén az ő neve van feltüntetve nukleáris ügyekért felelős kapcsolattartóként, illetve a Word dokumentum tulajdonságai közt „ZP" monogramú szerző szerepel. A hírblog állítása szerint a közlemény hamarabb jutott el az MTI-hez, mint magukhoz a kamarai tagokhoz.

A Cink visszautal egy korábbi hasonló esetre is: 2012-ben a trafitörvényről derült ki, hogy a Lázár Jánoshoz köthető Continental Zrt. gépén írták.

cink.hu - alfahir.hu

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Január 15, 2014-on 10:18am-kor

Okos dolog, hogy a kollaboráns az oroszok felé fordult!

Mégis azt láthatjuk, hogy ez egy hatalmas pénzeldugás része!

Nos az az ország amely HITELBŐL  "építkezik" elveszett, és kiszolgáltatottá válik!

Talán ez a cél?

Lehet, hogy  mára már  teljesen mindegy, hogy a vörös színű vagy a cionista kék színű zsidó gazdagodik?

Az azonban biztos, hogy a (mszp-zsidesz kollaboránsok ) által, Magyarország elpusztítása a cél! Ez a kormány már addig ment el, hogy  már a "szín" sem számít!!! A lényeg az, hogy mindig és mindenkor a zsidó gazdagodjon!

No nézzük:

- De, a munka felét magyar cégek végzik majd.(ha-ha-ha!)

Találjátok ki: vajon a Közgép lesz az, vagy a Közgép? Magyarul: a fidesz-pénztáros és fidesz közeli haverok cége, akik tehát hitelből gazdagodnak meg, mert az adózó magyarok fizetik vissza! . 2 millió ember mégis rájuk szavaz. NOOORMÁLIS??!!

- Valójában az eddigi, hasadásos atomerőművek már koránt sem annyira ígéretesek, mint a kezdetekkor.
Ráadásul Paks az ország (és a Kárpát-medence) szívében, a Duna partján fekszik. Elég lesz egy rakéta - egy valós légvédelem nélküli országban.

- Attól tartok, hogy a szerződést titkosítják mint a gáztároló vásárlását. Így nem fog kiderülni az a tény, hogy mennyi közpénz vándorolt és vándorol szakértői szerződések alapján magánzsebekbe. Ez az intézményesített korrupció.
Ilyen nagy horderejű ügyben csak akkor dönthet egy ember egy személyben, ha abban az államban az államformát úgy hívják, hogy diktatúra.


- A világpiacon nagyon nagy a verseny érdemes megpályáztatni, és parlamenti felhatalmazás alapján dönteni az eredményről. Hogyan lett az ellenzékben lévő (első orbán kormány) FIDESZ ellenségéből (Oroszország), a hatalmon lévő nyíltan cionista zsidó érdekeket képviselő  FIDESZ nagy barátja?

- Egy demokratikus államban pályáztatás nélkül, egy személyben a miniszterelnök nem dönthet. Az ellenzéki pártok nyilatkozatából kitűnik, nem volt parlamenti felhatalmazás.??!!!

- Ennyi pénzből alternatív energiából rengeteg mindent lehetne csinálni. Elvben föl lehetne húzni 3500 biogáz üzemet. legalább 3000 mega-vatt teljesítménnyel.
Minden háztetőn napelem díszeleghetne. Ami neked magadnak termeli az áramot.
Lehetne rengeteg, rengeteg szélerőművünk. Ingyen árammal.

10 kWh/fö*nap egy átlagolt fogyasztás, amin belül van kb 8 kWh/fö*nap fogyasztással az ipari és mezőgazdasági termelés, és kb. 2-3 kWh/fö*nap a lakosság fogyasztása. Minden esetre ki fogyaszt el egy nap 10 kWh-t.
A kb. 8 kWh/nap ami egy alap terhelés (ehhez kell szén, atom), és a 2-3 kWh/nap amiben vannak reggeli és esti csúcsok (ehhez kell gáz, szél, nap, stb.). Energiaellátás egy bonyolult rendszer. Egy ilyen döntést meghozni, komoly tanulmányok nélkül meggondolatlanság, de biztos jó üzlet 10 mrd Euróval dobálózni...
Egyéb területek, ahol fel lehetne ezt az összeget használni (ami gazdaság felpörgésével járna): hőszigetelés támogatása, hatékonyabb elektronikai eszközök vásárlásának támogatása., energiatárolás K+F, napkollektor-napelem hőszivattyú lakossági támogatása. Mindez jó lenne egyetemeknek, kutatóhelyeknek, kkv-knak (akik gyártják, felszerelik, karbantartják...)
Ehelyett a mai rabló, tolvaj cionista elit Paksot csinál.

-  És végül, hol van a "NYERESÉGES!" Atomerőmű 30 éves működési idejének fejlesztési alapja????? Szétosztották vajon az állam, vagyis az állampolgárok pénzét az ott tevékenykedő ügyeskedők, vagy egyszerűen hülyére vesznek mindenkit és újabb hitelbe sodorják az országot?

Már egyszer /anno/ felépített a Magyar Állam egy nyereséggel működő Atomerőművet.
Ki vitte el a hasznot??????? És miért kell az unokáinkra hárítani a jelenlegi fejlesztési költségeket?

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Január 15, 2014-on 9:45am-kor
Így kötötték meg Magyarország legdrágább üzletét
2014. 01. 14. 15:36

Szinte a semmiből kötött megállapodást Magyarország történetének egyik legnagyobb beruházására Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. Felfoghatatlan mennyiségű pénzt költenek el a paksi atomerőmű bővítésére, ami évtizedekre megszabja majd, hogy miből nyerjük az áramot, mivel fűtünk, mivel világítunk. Az oroszok két blokkot építenek tíz év alatt, 10 milliárd eurós kölcsönt veszünk fel rá tőlük harminc évre. A pakliban nem ez volt az egyetlen fajsúlyos kérdés. 

 

"Örömömre szolgál, hogy kapcsolataink rendszeressé váltak, üzleti jelleget öltöttek, és minden irányban fejlődnek" – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden, mielőtt találkozott Orbán Viktorral. Aztán aláírtak egy megállapodást a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről. Putyin azt mondta, atomerőművi energiablokkok megépítéséről állapodtak meg.

 

Ez Magyarország történetének eddigi legnagyobb beruházása. A paksi atomerőmű a magyar elektromosáram-termelés 40 százalékát adja. Putyin szerint az újabb blokkok megépítésével nő Magyarország energetikai függetlensége, Orbán Viktor magyar kormányfő pedig azt mondta: kiváló szakmai megállapodást kötöttek.

Több energiaiparral foglalkozó szakértő szerint viszont egyszerűen túl sok lesz az áram, amikor egypár évig párhuzamosan működnek a régi és az új paksi blokkok. A válság és a megújuló energiatermelés terjedése miatt szerte Európában lementek az áramárak, és kérdés, hogy hol lehet majd jó áron eladni a fölösleget. Az is tény, hogy a paksi erőmű közvetlenül nem növeli az ország szén-dioxid-kibocsátását, emiatt környezetbarátabb megoldás, mint az elavuló szén- vagy gázerőművek.

Miről szól ez az egész?

A parlament 2009-ben döntötte el, hogy bővítik a paksi atomerőművet. A bővítést az indokolja, hogy 2030-ban a jelenleginél várhatóan 30 százalékkal több áramra lesz szüksége az országnak. A mostani paksi blokkok élettartama viszont 2032 és 2037 között lejár, azokat már nem lehet sokáig használni. Az új blokkok 2030-ban kezdhetnek üzemelni, így a döntés 2085-ig meghatározza, hogy miből és hogyan termel villamos áramot Magyarország.

A helyzet ehhez képest annyiban új, hogy tavaly még több érdeklődő is volt az oroszok mellett a bővítésre. Felmerült az is, hogy amerikai, francia vagy dél-koreai cégek dolgoznak majd a bővítésen, amit pályáztatni fognak. Most mégis az oroszok építhetik meg az új erőművet, ami hatalmas üzlet. A beruházást a sajtó korábban legalább 3000 milliárd forintba becsülte. Nagyjából helyesen: Lázár János, a Paks II.-ről szóló tárgyalásokat koordináló politikus az aláírás után újságíróknak a részletekről azt mondta, 10-12 milliárd euróból (jelenlegi árakon 3000-3600 milliárd forint) építtet a magyar állam két, egyenként 1200 megawattos blokkot a mostani 2000 megawatthoz. Ehhez 30 év alatt visszafizetendő hitelt ad Oroszország.

Az orosz pénz a projekt 80 százalékát fedezi majd, a maradék húsz százalékot a magyar államnak kell előteremtenie, de erre ráér a tízéves építési idő utolsó éveiben. Ezzel egybecseng, hogy orosz források tízmilliárdos hitelkeretet említettek az aláírás után. Mindez az államadósságot növeli majd, Lázár János az erre vonatkozó kérdésre azt mondta, "szép számaink lesznek". Elmondása szerint a hitel feltételeinek kedvezőbbnek kell lenniük a jelenlegi pénzpiaci feltételeknél. Az Origo kérdésére, hogy felülvizsgálják-e a kondíciókat 5-10-20 év múlva, Lázár azt mondta, a magyar állam "törekszik arra, hogy ez a hitelszerződés a mindenkori piaci feltételeknél legyen kedvezőbb", a törlesztés pedig nem fog elszállni.

Kormányzati számítások szerint elképzelhetetlen, hogy a beruházás ne térüljön meg, az atomenergia által termelt áram ugyanis olcsó, ráadásul számolni kell azzal, hogy a németek atomerőmű-leépítései miatt hosszú távon nőni fog az áram ára a világpiacon. A konstrukciónál fontos volt, hogy az iparnak versenyképes módon biztosítsa az állam az energiát, mondta Lázár.

 

Az atomerőmű magyar állami tulajdon lesz. Lázár azt mondta, a szerződéstervezeteket bemutatták Brüsszelnek, amely tudomásul vette, a tender nélküli eljárást pedig nem vétózta meg. A szerződések alapján a nukleáris üzemanyagot a Roszatom szállítja, a hulladékot pedig minimum húsz éven át el is kell vinne, ez meghosszabbítható. Lázár János beszélt arról is, hogy a kormány álláspontja szerint az energiafüggőségünk nem növekszik, mert az áramimport nagy része eddig is Oroszországból jött, az energiabiztonság viszont növekszik.

A kérdésre, hogy miért nem tendereztették meg az építést, azt mondta, nincs ennél jobb konstrukció, olyan megoldást pedig még nem látott, hogy egy orosz technológiával épült erőművet más ország bővítsen. Hozzátette: amióta kormányülésre jár, nem volt szó tenderről. Hogy az oroszoknak miért jó a szerződés, arra Lázár azt mondta, ezt Putyintól kell megkérdezni. Az tény ugyanakkor, hogy hosszú távon lehet érdekük az unió területén építeni egy stratégiai jelentőségű beruházást, az első ilyen alkalom, vagyis a "pilot projekt" fontossága miatt pedig a magyar állam feltehetően jó alkupozícióban lehetett.

Lázár azt is mondta, hogy a tárgyalásoknak nem volt része az orosz gáz, a jövőre lejáró hosszú távú gázszerződés, sem egyéb kapcsolódó tétel. "Nincs szó kapcsolt üzletről" – jelentette ki. 

Paks és Paks II rövid ideig működik majd párhuzamosan, a kormány számításai szerint azonban ekkor sem termelnek majd annyi energiát, amennyit az ország elfogyaszt. Ekkor az ország energiaigényének mintegy 55 százalékát fedezi majd az atomerőmű. Az új erőmű szintén Lázár elmondása szerint akár 1 százalékos GDP-növekedést is jelenthet majd, emellett 10 ezer munkahelyet teremt. A Roszatom már az idén ezer embert vesz majd fel Magyarországon, jövőre már 1500 dolgozójuk lesz. A beruházás beszállítóinak negyven százaléka lesz magyar.

Gáz, Mol, Malév, metró – hogy jutottunk idáig?

Hosszan beszélt a két ország kapcsolatának fontosságáról Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin is 2010 novemberében, miután egynapos – a kormányváltás utáni első – találkozójuk véget ért az orosz kormány moszkvai vendégházában. A kötelező diplomáciai köröket azonban elhomályosította az aznapi Kommerszant híre: az orosz üzleti lap magyar forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Magyarország engedményeket vár Moszkvától az orosz kézben lévő, visszavásárolandó Mol- és Malév-tulajdonrész ügyében, cserébe egy olyan csomagot kínál, ami érintené a gázbeszerzést, a magyar atomerőmű új blokkjának megépítését és az új budapesti metróvonalhoz szükséges kocsik szállítását.

Az atom ügye alig két hónap múlva, 2011 januárjában ismét előkerült, Fellegi Tamás akkori fejlesztési miniszter a Roszatom vezérigazgatójával tárgyalt Moszkvában, Martonyi János pedig ugyanekkor nyilatkozott arról, hogy 2010-ben mik voltak a magyar–orosz kapcsolatok nyitott kérdései, amelyekben a magyar állam előrébb akart, illetve akar lépni. A Malév-tartozás és a Mol-pakett mellett a külügyminiszter megemlítette a paksi atomerőmű rekonstrukcióját "és esetleges bővítését" is. Emellett a 4. metróvonal fejlesztésében való orosz részvétel, a széles nyomtávú vasútvonal magyarországi bővítése, továbbá a 2015-ben lejáró, Gazprommal kötött földgázszállítási megállapodás meghosszabbítása az, ami "folyamatos konzultációkat igényelt és igényel a jövőben is", közölte Martonyi.

A Molt végül a magyar állam 2011 májusában vásárolta vissza a Szurgutnyeftyegaztól, az akkori részvényárfolyam kétszereséért, a Malév pedig 2012 elején csődbe ment. Az oroszok bennragadt pénzéről legutóbb tavaly februárban volt hír, hogy nincs előrelépés. 

2012 augusztusában az MVM megalakította az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-t, de ennél többet nem árultak el a projektről. Októberben egy Roszatom által szervezett prágai konferencián Kovács Pál államtitkár, novemberben pedig a zrt. vezérigazgatója beszélt tényként arról, hogy hamarosan pályázatot írnak majd ki a beruházásra. Kovács Pál NFM-államtitkár később azt is bejelentette, hogy elkezdődtek a konzultációk az öt potenciális pályázóval, és "a szándékok felmérése alapján úgy tűnik", hogy ezek mind adnak is majd be ajánlatot. Novemberben a Roszatom marketingirodát nyitott az itteni üzleti fejlesztései miatt.

Nem sokkal utána, 2013 januárjában Orbán ismét Moszkvába utazott. A tárgyalásokról Szijjártó Péter előzetesen azt mondta, a Déli Áramlat gázvezetékről és közlekedési, vasúti szállítási együttműködésekről egyeztetnek majd. Paksról azt mondta, mivel még nem írták ki a pályázatot, nem voltak konkrét tárgyalások, "minden híresztelés idő előtti". Lázár János utólag egyébként azt mondta, ekkor indultak az "intenzív tárgyalások". A találkozó után az LMP követelte, hogy hozzák nyilvánosságra, miről beszéltek Paks kapcsán. Jávor Benedek, a párt politikusa akkor tudni vélte, hogy Oroszország már ajánlatot tett a paksi atomerőmű-bővítés kivitelezésére és finanszírozására, illetve a kormány pénzügyi konstrukciója keretében az oroszok a beruházás ellenében tulajdonrészt szerezhetnek a paksi erőműben. A sajtóban elterjedt az a hír is, hogy az oroszok 4,6 milliárd dolláros kölcsönt adnának Magyarországnak, de ezt cáfolták a felek.

Egyre jobban működő érdekházasság

2013 júniusában még a Roszatom is pályázatot emlegetett, és bejelentette, hogy legalább 40 százalékosra tervezi a helyi, azaz magyar beszállítók arányát, ami a 3000 milliárdosra tervezett beruházásban 1200 milliárd forintot jelent. Közölték azt is, hogy elkezdték a magyar beszállítók feltérképezését. Lázár János utólag azt mondta, hogy akkor, augusztusban kapott felhatalmazást a tárgyalásokra és a szerződések előkészítésére. Ez akkor titokban maradt. Szeptemberben Szijjártó külügyi államtitkárként nyilatkozott az orosz–magyar gazdasági kapcsolatokról, közös agrárvállalatok tervéről, banki megállapodásokról, moszkvai kereskedőház nyitásáról, és általában a keleti nyitás fontosságáról. Októberben a Roszatom ismét pályázatról és lehetséges pénzügyi konstrukciókról beszélt, hozzátéve, hogy rendszeresen egyeztetnek a magyar állam szereplőivel a bővítésről. Decemberben újabb hír jött az orosz–magyar gazdasági együttműködésről: Szijjártó Péter bejelentette, hogy a Magnit, Oroszország legnagyobb kiskereskedelmi üzletlánca Magyarországra hozza 1000 kamionból álló fuvarozási vállalatát.

December 17-én Lázár János a gazdasági bizottságot tájékoztatta arról, hogy Magyarország és Oroszország között előrehaladott, lezárás előtt álló tárgyalások folynak a magyar–orosz nukleáris energetikai együttműködés folytatásáról. Lázár az aláírás napján úgy fogalmazott: az orosz-magyar viszony egy egyre jobban működő érdekházasság, amely egyre nagyobb élvezetet jelent a feleknek.