Ön megy tüntetni? Vagy nem is tudja, pontosan miért is tüntetnek a József nádor téren? Időbeli sorrendben foglaljuk össze, mi történt öt nap alatt az első hír kiszivárgásától az össznépi ellenállásig.

Október 21-én, kedden este érkeztek az első hírek arról, hogy az adótörvény parlament elé beterjesztett, 2015-re vonatkozó változtatási javaslatai között szerepel a távközlési adó kiterjesztése az internet-szolgáltatókra is. Ráadásul az adó mértékét pontosan meg is jelölték a tervezetben: a felhasználó minden megkezdett gigabájtja után a szolgáltató 150 forintot fizethetne az államkasszába.

Már aznap igyekeztünk kiszámolni, mit jelenthet ez, ha különféle átlagos felhasználói tevékenységekre vetítjük ezt az összeget. Már az is 1000 forint környéki adót "termelhet", aki csak a legalapvetőbb internetes szolgáltatásokat használja, tehát ritkán böngészik és e-mailezik. Egy internetes médiafogyasztó adatforgalma már akár 2-3 ezer forintos havi adót is vonzhat, a komoly felhasználók (a torrentezőktől az internetes videótelefonálókon keresztül a felhő alapú rendszerekben dolgozó, üzleti felhasználókig) 7 ezer forinttól "a csillagos égig" bármennyit fizethetnének.



Az első reakciók már csak a fenti számok és arányok miatt is kifejezetten negatívak voltak. Bár már itt-ott elhangzott a döntés védelmében, hogy a szolgáltatókat, és nem a végfelhasználókat sújtja az adó, a közvélemény felháborodása nem csitult. Ahogy a más szektorokat sújtó adók esetén is megtalálták a módot a szolgáltatók az adóterhek továbbszámlázására, itt is egyértelműnek veszi a többség, hogy valamilyen jogcímen végül a fogyasztóra hárulnak majd a többletköltségek.

Sokan, többek között az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége és egyéb szervezetek is kifejtették, hogy a tervezet átgondolatlan és következetlen. A Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára szerint például 20 milliárd forintos plusz bevételre számít az internetadóból, amihez viszont nem egyeztettek szakmai szervezetekkel, a jelek szerint azt sem tudták pontosan, milyen webes adatforgalmat bonyolít Magyarország egy évben. A 150 forintokkal számolva a tervezett 20 milliárdot akár jóval meghaladó összegnek kellett volna szerepelnie a bevételi oldalon. A szakmai ellenvetésekben egyöntetűen szerepelt, hogy a tervezet pontosan szembemegy a kormány által támogatott digitális felzárkóztatási törekvésekkel, valamint az EU felé ígért informatikai és kommunikációs vállalásokkal. Egy ilyen adó csökkentené az ország versenyképességét, rontaná a vállalkozások hatékonyságát, és ellehetetlenítené a lakosság modern életformához, naprakész követelményekhez való igazodását.

A Nemzetgazdasági Minisztérium évi 133 millió gigabájttal becsülte meg a 20 milliárdos adóbevételt, ennél azonban csak Budapesten jóval több a forgalom. A másodpercenként 20 gigabájtos fővárosi forgalom éves szinten önmagában 100 milliárddal gazdagítaná a költségvetést. Az országos internetszolgáltatók saját adatszolgáltatása szerint, a 2013-as forgalmukra (kb. 630 millió gigabájt) viszont nem 20 milliárd, hanem 200-220 milliárd adóbevétel jutna. Az internet megadóztatásának híre jól láthatóan már az első napokban megingatta a kapcsolódó vállalatok helyzetét, a Magyar Telekom részvényei például zuhanni kezdtek a tőzsdén.

A hír másnapján rövid ideig egy MTI-s hír hibás megjelenése, és ennek félreértelmezése okozott enyhülést (és némi kavarodást). Sokan úgy magyarázták a szöveget, miszerint az adóba egy felső limi..., mely a magánszemélyek esetében legfeljebb 700, a cégeknél 5000 forintos adót ír elő havonta. Hamarosan kiderült azonban a hiba, és bebizonyosodott: a plafon csupán a távközlési szolgáltatásokra vona..., a szövegben nincs hivatalos, pontos utalás arra, hogy a netadó is megkapná a biztonsági limiteket.


Az emberek felháborodása egyre nőtt, gyakorlatilag az összes létező netes és offline fórum az internetadón kattogott. A feszültséget az is szította, hogy a közvélemény jelentős része szerint az internetadó csupán egy ügyes (vagy mások szerint elkeseredett) elterelő hadművelet, mellyel az utóbbi hetek botrányairól igyekeznek elvonni a figyelmet - többek között az EU és Oroszország között billegő hintapolitikáról, valamint arról a tényről, hogy az USA magyar, kormány-közeli közszereplőket nyilvánított nemkívánatosnak.

Egy idő után Rogán Antal is megszólalt az ügyben, a sokak szerint bizonytalan és felkészületlen reakciójából annyit lehetett kihámozni, hogy "nagyjából" ezer forintos plafont tart elképzelhetőnek. Végül kiderült, a politikus egy módosító javaslatot nyújtott be, melyben a távközlési adó plafonjait (tehát a magánszemélyek 700 és a cégek 5000 forintos havi limitjét) javasolja beépíteni a törvénybe.



Időközben a Facebookon több olyan oldal is elindult, amely az internetadó ellen tiltakozókat fogja össze. Rövid idő alatt a legfontosabb oldalak összeolvadtak, a "Százezren az internetadó ellen" nevű kezdeményezés szombat estig már megduplázta nevében foglalt célját, 204 ezer támogatót számlált.

A kezdeményezés nem merült ki az oldal létrehozásában, tüntetést is szerveztek, melyet vasárnap, 26-án este 6 órára hirdet.... A demonstrációra szombat estig 37 ezernél is többen jelezték részvételi szándékukat, amely több fontos kérdést és aggályt is felvet. Bár a szervezők szerint a tüntetést a hivatalos szerveknél rendben bejelentették, a tervezett helyszín még akkor is nagyon kicsinek bizonyulhat, ha csupán a visszajelzettek fele megy el ténylegesen - egy ilyen nagyságrendű eseményhez a Hősök tere szintje lenne csak elégséges.

Még  két másik demonstráció is lesz aznap, amelyek viszont már keményebbnek ígérkeznek: egyrészt a nemzeti oldalhoz köthető Ultras Liberi "focirajongó közösség" 15 órára a Parlament elé szervez tüntetést "a hazai labdarúgás hanyatlása okán", míg Budaházy György szintén nemzeti oldali  demonstrációt tart a Szabadság téri szovjet emlékműnél.