Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál

"Élő forrás, égi láng, Szentlélek, égből szállj le ránk!"

A Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál nevében kívánok Részetekre és kedves Családotok részére, lelkiekben gazdag, Áldott Húsvéti Ünnepeket!

A Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál nevében kívánok  Részetekre és kedves Családotok részére, lelkiekben gazdag, Áldott Húsvéti Ünnepeket!

A Húsvét mindkét napja keresztény, és keresztyén ünnep, ekkor mi  keresztények, a cionista gyilkos zsidók által megfeszített Jézus Krisztusra és az ő feltámadására emlékezünk.

 

A  Húsvét napjainkban a keresztények egyik legfontosabb ünnepe

A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.

A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.

A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.

Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. (Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.) A böjt utolsó hetének neve: „nagyhét”, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken „fehérhét” – fehérvasárnapig tart.

Húsvétvasárnap

Virágvasárnap a húsvétvasárnap előtti vasárnap, nagyböjt utolsó vasárnapja. Jézus bevonulása Jeruzsálembe, ahol a keresztény nép ünnepelte. Ilyenkor hagyományosan barkát szentelnek, s körmenetben vonulnak be a templomba.

Délelőtt ünnepi szentmisét tartanak.

A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.

Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.

Húsvéthétfő

Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel, mint kölnivízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni.

Locsolkodás

A locsolkodás magyar húsvéti hagyomány. E szokás szerint húsvéthétfőn hajnaltól kezdve a fiúk vízzel, újabban csak illatos kölnivel locsolják meg az ismerős lányokat.

Vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték, ugyanis még ötven évvel ezelőtt is elterjedt formájában vödörnyi vízzel locsoltak, vagy az itatóvályúba dobták a lányokat, akik a nemes alkalomra a legszebb ruhájukban pompáztak. A városokban, illetve napjainkban a finomabb formája az elterjedt, amikor illatos parfümféleséggel, locsolóvers elmondásával kell kiérdemelni a jutalmul kapott festett piros tojást.

Tojásfestés

A locsolásért cserébe hímes, de legalábbis festett tojás jár a fiúknak. Sok változata és technikája létezik mind a tojáshímzésnek, mind a festésnek.

Egy legenda szerint mikor Krisztus a keresztfán függött, előtte egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg imádkozni, és Krisztus vére rácseppent a tojásokra. Ezért szokás a húsvéti tojást pirosra festeni. A vallásos magyarázaton túl a piros szín nemcsak a vért, az életet, hanem a szerelmet is jelképezi, és ezért a piros tojás szerelmi ajándék, szerelmi szimbólum is lehet húsvétkor.
Locsolóvers

Külön műfajjá fejlődött a locsolkodáshoz párosuló – néha engedélyt kérő, néha humorosan fenyegető – rövid vers elmondása. Sok közismert változata létezik, de rögtönzöttek is vannak.
Vesszőzés
A locsolkodással egyenértékű szokás volt a vesszőzés. Sibának nevezték az általában fűzfavesszőből font vékony korbácsot, amellyel a legények megcsapkodták a lányokat. A vesszőre ezután a lányok szalagot kötöttek és a fiúkat borral vendégelték meg.
Hajnalfa

Húsvéthétfő hajnalán a legények a kiszemelt lány kerítéséhez egy fiatal fát erősítettek, majd másnap bebocsátást kérve alaposan megöntözték a leányzót.
Kókányolás
A legények az ajándékba kapott tojásokkal játszották, két tojást addig kocogtattak össze, míg az egyik el nem tört. Akié ép maradt, az nyert. Kókányolásnak nevezték a tojásvágást is. A tojást letették a fal tövébe, és öt tyúklépés távolságból kellett belevágni a pénzérmét. Ha beletalált a pénzzel úgy, hogy az megállt a tojásban, akkor a kókányoló nyerte a tojást.

Kívánom minden Pro Hungariás család részére, hogy bőséges  igaz magyar terítéket  adjon a Jó Isten!

A Portál tulajdonosa és szerkesztői nevében

Marci

Megtekintések: 1098

Hozzászólás

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál –nak.

Csatlakozzon a(z) Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál hálózathoz

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Április 21, 2014-on 1:23pm-kor

Európának vissza kell térnie Jézushoz

2014. április 21., hétfő 13:00
Európa, az Európai Parlament május végén új képviselőket választ. Ez fontos aktus, amely elvileg megújulást is hozhat. Ám húsvétkor, Jézus szenvedésének, halálának és feltámadásának ünnepén ki kell mondani: Európának és az uniónak legelsősorban lelkileg kellene megújulnia, vissza kellene térnie gyökereihez, melyeket elhagyott, Jézushoz és a kereszténységhez.

Szögezzük le: nem csoda, hogy az unió végül el sem fogadott alkotmányának preambulumába nem került bele a keresztény gyökerekre való hivatkozás. Nem csoda, mert az unió utóbbi években-évtizedekben folytatott tevékenysége iszonyatos távolságba került azoktól az értékektől és életelvektől, amelyet a négy kanonizált evangéliumban Jézus meghirdetett.

Mit hozott nekünk a próféta, akinek tanai végül európai területeken terjedtek el és váltak európai államvallássá – a kereszténységgé? Mit tanulhatunk tőle a mai napig, mit tanulhat tőle Európa itt és most, a 21. században?

Jézus elhozta a szolidaritás gondolatát, azt, hogy a társadalmak szegényein, elesettjein – mai szavakkal élve: a piacgazdaság vesztesein – újra és újra segíteni kell, nem fogadható el a „hulljon a férgese” szemlélet, nem fogadható el az a gondolkodásmód, amely hallgatólagosan már lemond a társadalmak alsó harmadáról abból a megfontolásból, hogy rajtuk már úgysem lehet segíteni.

A második világháború utáni Nyugat-Európa még értette a jézusi szolidaritás eszméjét: szociális piacgazdaságot és jóléti társadalmakat hozott létre olyan szociális rendszerekkel, amelyek valódi védőhálót jelentettek a szegény emberek számára is. Nos, ezt a szociális és jóléti, a közjó iránt elkötelezett eszmeiséget „felejtette el” Európa és az unió az utóbbi húsz-harminc évben, éppen a kelet- és közép-európai rendszerváltás óta. Miután egypólusú lett a világ, azt hazudták nekünk, hogy a liberális (neoliberális) piacgazdaság majd magától megoldja a szegénységet, hiszen a gazdaság legfelső elitjének gazdagodása előbb vagy utóbb „lecsorog” az alsóbb rétegekig. Ma már tudjuk: ebből nem lett semmi, s a szegényebb rétegek kiszolgáltatott helyzetbe kerültek Európában, és persze máshol is az IMF és Világbank „övezeteiben”.

Jézus válasza világos: ha igazán üdvözülni akarnak, a gazdagok osszák szét vagyonukat a szegények között. Persze meg kell tanulnunk, kétezer évvel Jézus után, hogy Jézust sokszor nem szó szerint kell érteni. Jézus „gazdaságpolitikájának” lényege pusztán annyi, hogy a kőgazdag elit önmérséklete nélkül ma már nem oldható meg a szegénység problémája, sőt nem is enyhíthető.  De ez túlságosan egyedi megoldás, az alsóbb rétegek iránti szolidaritás a totálisan értelmetlen extra-extraprofitok intézményesen garantált korlátozásában rejlik.

Európa viszont a bankok és a gigavállalatok irányítása alá került; keresztényi léte háttérbe szorult.

Jézus elhozta nekünk az emberek közötti egyenlőség, az egyenrangúság gondolatát. S bár a zsidók között terjesztette az igét, és őket akarta megváltani, csalódása után más nemzetek fiai felé fordult, és befogadta őket. Innentől vált egyetemessé a mondanivalója, amely egyetlen nemzetet, népet vagy vallást sem emel a másik fölé, mert minden ember egyenlő, s ha ez így van, akkor – logikusan – a nemzetek és népek között sincs többé kiválasztott, nincs „egyenlőbb”.

Azt üzeni Jézus nekünk és az Európai Uniónak a 21. század elején, hogy a nemzetek uniója nem válhat kétsebességűvé; nem unió és nem szövetség az, amelyben van néhány centrumország, amely pusztán piacként és az olcsó munkaerő miatt foglalkozik a félperiféria – Közép- és Kelet-Európa – országaival. Az Isten előtti egyenlőség gondolatában már ott rejlik az egyének és a nemzetek jogi, politikai egyenlősége és szuverenitása. És a keresztény szellemiség azt sem engedné meg, hogy az unió bürokratái egy országot, jelesül éppen hazánkat, kipécézzenek, s újra és újra feljelentésekkel, eljárásokkal, büntetésekkel és korlátozásokkal – lásd legújabban az akácfák és a pálinkafőzés ügyét – keserítsék meg a demokratikus, szabad és egyenlő Európával kapcsolatos szájízünket.

Jézus korántsem az alázatos és a gyámoltalan, sorsába beletörődő Isten-hitet hirdette, hanem a cselekvés erejét. Elhozta nekünk a hitet, hogy a világ megváltoztatható, mégpedig a szeretet által. Elhozta nekünk az igazi egyenlőség hitét – ide, Európába és szerte a világba. Hogyan is üzent nekünk? „Azért jöttem, hogy tüzet gyújtsak a földön. Mi mást akarnék, mint hogy lángra lobbanjon. […] Azt hiszitek, azért jöttem, hogy békét hozzak a földre? Nem azt, hanem – mondom nektek – széthúzást.” (Lk, 12,49–52.)

Meg kell mentenünk és meg kell újítanunk a kereszténységet, jézusi alapon. S akkor ő valóban velünk lesz az idők végezetéig.

HozzászólásokSzerkesztő által a Április 20, 2014-on 4:10pm-kor

HozzászólásokTőtős Emese által a Április 18, 2014-on 9:58pm-kor

Áldott, békés húsvéti ünnepeket kívánok szeretettel minden jó magyarnak.

HozzászólásokStribikné Horváth Margit által a Április 18, 2014-on 7:52pm-kor

Kellemes Húsvéti Ünnepet kívánok!

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Április 18, 2014-on 9:20am-kor

Nagypéntek emléke

Nagypénteken Jézus kereszthalálára ik a keresztény világ. Őseik ezzel szemben a megtisztulást látták ebben a jeles napban, ezért a víz elemet különös tiszteletben részesítették.

Egész nap gyászban

Nagypéntek az egész keresztény közösségben szigorú böjtnapnak számít, amikor Jézus szenvedésére és kereszthalálára emlékezünk. Ezen a napon a magyar háztartásokban általános gyászt tartottak: nem égett tűz, a házban lévő tükröt, amely a földi és a túlvilág közti átjárót jelképezi, letakarták. Megállították az órát, vagyis úgy tettek, mintha halott lenne a háznál. Ezen a napon nem is főztek, hiszen nem volt tűz, ezért csak hideg ételt fogyasztottak, de voltak olyan hívők, akik nagycsütörtöktől egészen a nagyszombati feltámadásig még ételt sem vettek magukhoz.

Ősi mosdás

Nagycsütörtökön kioltottak minden tüzet, nagypénteken pedig az életet adó víznek áldoztak őseink, amey a magyar néphitben a megtisztulás és az élet jelképe. Régen férfiak és nők, idősek és fiatalok virrasztottak nagycsütörtökön és nagypéntek hajnalán megmosakodtak a patakban vagy a közeli forrásokban és ott is imádkoztak. Általában hajnali 2–3 óra körül mentek a fiatalok a patakra mosakodni. A mosakodás mindig a víz folyásával szemben és visszakézből történt. A mosakodás után a patak vizéből haza is vittek és a húsvéti ünnepek alatt is azzal mosakodtak. Némely vidéken az állatokat is megitatták a patak vizéből, máshol a lovakat úsztatták meg a folyó vizében. Elterjedt hiedelem volt, hogy aki a folyó vizében megmosakszik, egészséges lesz, nem lesz beteg, nem fáj a szeme, fürge lesz a munkában. A lányok azt várták a mosakodástól, hogy szépek legyenek, ne legyenek szeplősek. Ahol a víz partján fűzfák voltak, odamentek mosakodni, hogy szép, hosszú hajuk legyen.

Bajelhárító szokások

A nagypénteki vízből vittek haza, hogy az otthon maradottak is meg tudjanak tisztulni általa, sőt a szentelménnyel meglocsolták a jószágokat. Élt közöttük olyan hiedelem, hogy az „aranyos” víz elriasztja a gonosz szellemeket, annak ellenére, hogy a vizet nem szenteltették meg a templomban és nem kérték a papok segítségét. Mezőkövesden nemcsak az emberek és jószágok kaptak a vízből, hanem még napfelkelte előtt a házakat is körüllocsolták és ezt a szentelést húsvét hajnalán megismételték.

OB

alfahir.hu

HozzászólásokSzerkesztő által a Április 17, 2014-on 10:08pm-kor

Köszönöm és tiszta szívből viszont

kívánom.Minden Nemzet Testvéremnek!!!!

HozzászólásokFodor Antal által a Április 17, 2014-on 9:30pm-kor

Tisztelt Márton!

Én is áldott ünnepet kívánok, minden Nemzet TestVérnek!

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Április 17, 2014-on 6:11pm-kor

Ezt a német zsidó céget azonnal bezáratni, készletét elkobozni, és kizavarni Magyarországról!

2014-04-17. 17:48

Magyarnak álcázott, Lidl-ben árusított tojásokat vont ki a forgalomból a Nébih
Magyar friss tojás jelölésű, valójában azonban Lengyelországból származó tojásokat árusítottak a Lidl üzleteiben; az érintett tételek forgalomba hozatalát a hatóság azonnali hatállyal megtiltotta, és elrendelte a kereskedelmi forgalomból történő kivonását - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI-vel csütörtökön.
Az érintett mennyiség megállapítása folyamatban van.
A közlemény szerint az ellenőrzésre a húsvéti kiemelt akció során került sor, melyben a sonkák, édesipari termékek mellett a tojás is fokozott figyelmet kap.

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Április 17, 2014-on 4:43pm-kor

Húsvétkor még az égből is locsolnak majd

Forrás: met.hu
2014. április 17., csütörtök 16:20
Az ünnepek alatt változékony időre számíthatunk. A napos időszakok mellett sok lesz a felhő, és több alkalommal érkezik égi áldás.

A hétvégén változékony időre számíthatunk.

A Kárpát-medence térségében sekély ciklonális mező és magassági hidegörvény együttes hatása érvényesül. Kezdetben délkeletről, majd délnyugat felől érkezik az enyhébb levegő, amelynek nagy lesz a nedvességtartalma is. A légkör magas kihullható vízmennyisége és labilis légállapota egyre többfelé kedvez a záporok, helyenként zivatarok kialakulásának. Megszűnnek az éjszakai fagyok, és a sok felhő ellenére erősödik a nappali felmelegedés is; a hőmérséklet csúcsértéke helyenként a 20 fokot is meghaladja.

Így alakul a húsvéti hétvége

Pénteken eleinte többnyire napos idő valószínű, majd kelet felől megnövekszik, később meg is vastagszik a felhőzet, és a déli óráktól keleten már eső, zápor, néhol zivatar is kialakulhat. Napközben megélénkül, késő délután, este a Kisalföldön megerősödik a szél. A legalacsonyabb hőmérséklet 2-7 fok között alakul, északon, északnyugaton talaj menti fagy is lehet. A legmagasabb hőmérséklet 17-22 fok között valószínű.

Szombaton sokfelé várható eső, záporeső, egy-egy zivatar. Többfelé erős, az északkeleti megyékben időnként viharos lesz a szél. A minimum-hőmérséklet 6-11 fok között valószínű. A nappali maximumok várhatóan 15-21 fok között alakulnak.

Húsvétvasárnap már mérsékelt marad a légmozgás. Szórványosan fordulhat elő zápor, egy-egy zivatar. A leghidegebb órákban 4-9, nappal 17-18 fok lehet.

Húsvéthétfőn többórás napsütés várható. Délutántól a Dunántúlon alakulhatnak ki szórványosan záporok, néhol zivatarok. A szél csak zápor, zivatar környékén erősödhet meg. A hőmérséklet hajnalban 4-9 fok között, délután 19-24 fok között alakul.

Figyelmeztető előrejelzés péntek éjfélig

Az északi, északkeleti szelet nyugaton, északkeleten és az Alföld középső részén a déli órákig még viharos lökések kísérhetik, de a legerősebb széllökések jellemzően 70 km/h alatt valószínűek. Péntek hajnalban elsősorban az északnyugati országrészben, illetve az Északi-középhegység térségében talaj menti fagy várható.

Péntek délután, este keleten, északkeleten néhol zivatar alakulhat ki, amelyet jégdara és szélerősödés (40-55 km/h) kísérhet.

HozzászólásokKiss József K által a Április 17, 2014-on 11:26am-kor

Köszönjük! ...viszont kívánok mindenkinek!