Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál

"Élő forrás, égi láng, Szentlélek, égből szállj le ránk!"

Ezek eladtak téged, családodat, gyermekeidet, és már az unokáidat is!

Hol dolgoznak az Orbán rezsim  rabszolgái?

2017.05.07. 07:40
Ezek a nép, haza és nemzetáruló gazemberek, hogy ők és családtagjaik jobban éljenek, eladtak téged, családodat, gyermekeidet, és már az unokáidat is!
Magyarország minden 31. lakója áldozata a rabszolgaságnak.

2015 novemberében egy térképen ábrázoltuk, hogy melyik megyében melyik cég a legnagyobb foglalkoztató. A térkép bejárta az egész világot, viszont azóta eltelt nagyjából másfél év, a magyar gazdaságban felütötte fejét az iparágakon átívelő munkaerőhiány, és több megyében új cégek lettek a legnagyobb munkáltatók. A Bisnode üzleti információszolgáltató cég gyűjtése alapján ezért térképen ábrázoltuk a 2017. március eleji állapotokat.

Fontos megjegyzés, hogy egyrészt mi a cégek által közölt hivatalos létszámadatok alapján dolgoztunk, ami nem mindig egészen azonos a ténylegesen ott dolgozók számával.

Másrészt a térképet az alapján készítettük, hogy az adott megyében bejelentett székhely szerint melyik vállalat a legnépesebb: vagyis nem elsősorban azt mutatja, hogy melyik megyében melyik cégnél dolgoznak a legtöbben, hanem hogy melyik a megyébe bejelentett, legtöbb magyarnak munkát adó cég. (Persze előbbi is érdekes lenne, de az érintett állami hivatalok ilyen adatokkal nem tudtak szolgálni.)

 

2015 óta

  • Győr-Moson-Sopron megyében a korábbi legnagyobb foglalkoztató, az Audi Hungária Motor beolvadással megszűnt, így az Autoliv lett a legnagyobb.
  • Komárom-Esztergom megyében a Magyar Suzuki létszáma 2892 főre csökkent, így a Coloplast lett a legnagyobb foglalkoztató 3801 alkalmazottal.
  • Nógrád megyében a korábbi első Palóc Nagyker csődbe ment. A legnagyobb foglalkoztató a Mahle Compressors lett: a cégnél 876-an dolgoztak március elején.
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a nyíregyházi Lego-gyár 2130 munkavállalóval pont 30 fővel előzi meg a korábbi első Pro-Teamet.

Négy megyében volt változás 2015 óta

 

Nemrég felmerült, hogy a debreceni Tevánál több ezer főt érintő leépítés jöhet: erről egyelőre nem sok konkrétumot lehet tudni, de azért érdemes megemlíteni, hogy ha lesz leépítés, az könnyen módosíthatja a Hajdú-Bihar megyei sorrendet.

Nem változott, hogy Budapest foglalkoztatottság tekintetében is vízfej, ugyanis itt még mindig csaknem 32 ezres létszámra volt szüksége a Magyar Postának, hogy első legyen, miközben Nógrádban a Mahle Compressors 876 fővel is a legnagyobb foglalkoztató volt (korábban itt az azóta megszűnt Palóc Nagyker 1300 fővel volt első a megyei foglalkoztatók listáján).

A gazdasági rabszolgaság vagy bér rabszolgaság arra utal, hogy a magyar  ember teljesen és közvetlenül függ a bérektől a túlélése miatt.

A térkép alatt a legnagyobb foglalkoztatók tulajdonosának nemzetiségét is feltüntettük, így látszik, hogy a cégek többsége külföldi tulajdonban van. Az sem változott, hogy jelentős részük a gépgyártáshoz, autógyártáshoz köthető, de több kereskedelemmel foglalkozó cég is felkerült a listára.

A munkaerőhiány miatt a 2015 novembere óta eltelt nagyjából másfél évben a legtöbb megyében nőtt a legnagyobb foglalkoztatóknál dolgozók száma: a legnagyobbat a Csongrád megyei ContiTech létszáma nőtt, kicsit több mint 18 százalékot, de a balassagyarmati Mahle és a tatabányai Coloplastnál is nagyjából 14 százalékkal többen dolgoztak nemrég 2015-höz képest. A tiszaújvárosi Jabil és a Pest megyei Tesco viszont úgy tudtak a legnagyobb megyei foglalkoztatók maradni, hogy tíz, illetve négy százalék körül csökkent a munkavállalóik létszáma.

A dolgozók létszámának változása a legnagyobb foglalkoztatóknál
1612840-4-8Magyar Posta Zárt...MECSEK Élelmisze...Mercedes-Benz M...Linamar Hungary ...Jabil Circuit Magya...ContiTech Fluid A...SPAR Magyarorszá...AUTOLIV Ipari és ...TEVA Gyógyszergy...Robert Bosch Elek...COLOPLAST Hunga...MAHLE Compresso...TESCO-GLOBAL Á...Flextronics Interna...LEGO Manufacturi...Electrolux Lehel H...MVM Paksi Atom...ÉNYKK Északnyug...Continental Autom...WHC Személyzeti ...

2017 márciusa/ 2015. évi átlag,

Lásd még:

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/jobbik-maja...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/a-jobbik-al...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/sikerult-he...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/pato-pal-ur...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/a-jobbik-al...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/csak-magat-...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/elvennek-az...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/ebredj-magy...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/sikerult-he...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/csak-magat-...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/sikerult-he...

 http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/a-kossuth-t...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/ebredj-magy...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/nep-haza-es...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/mig-a-magya...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/a-lelkiisme...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/a-fidesz-kd...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/bunozok-egy...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/te-ki-ottho...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/meg-26-ev-u...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/patk-nyok-h...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/a-komcsi-sz...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/a-bolsevik-...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/a-rezsim-er...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/tizszeres-t...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/vagy-kilepu...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/ajjajjjjjaj...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/a-cionista-...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/ket-igaz-ma...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/nagyszeru-e...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/itt-a-korru...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/nesze-nekte...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/olimpia-abb...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/a-magyar-ne...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/bunozok-egy...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/a-fideszes-...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/ma-evet-ert...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/ez-mar-magy...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/magyarorsza...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/magyarorsza...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/az-okos-mag...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/hazudik-a-k...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/azt-uzeni-n...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/a-fidesz-kd...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/a-liberal-c...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/ut-a-pokolba

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/ujra-jol-at...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/de-hat-a-ga...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/ebredjetek-...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/az-orban-re...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/volt-egysze...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/gyakorlatil...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/gyava-nepne...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/orban-cioni...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/az-egyik-ku...

27-év alatt kiraboltátok Magyarországot, elraboltátok a magyar nép vagyonát. Tettétek mindezeket háború nélkül. Nélkülözésbe  a kilátástalanságba és nyomorba taszítottátok az országot!

Megtekintések: 107

Hozzászólás

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál –nak.

Csatlakozzon a(z) Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál hálózathoz

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Június 29, 2017-on 2:58pm-kor

Emberség: Bevállalták, hogy mindenüket feladják a szüleikért

2017.06.27. 11:27

bevallaltak-hogy-mindenuket-feladjak-a-szuleikert-2-1200x675
Tamás Londonból költözött haza, mert nem merte egyedül hagyni a demens édesanyját. Attila a munkáját adta fel, Zsófi pedig adósságokba verte magát, mikor magatehetetlenné váltak a szülei. Egyre több az idős, beteg ember Magyarországon, a rokonaik pedig nem tudnak mit kezdeni velük: az állam csak ímmel-ámmal segít, ápolót alig találni, egy jó idősotthonba pedig szinte lehetetlen bekerülni.
Marad az otthoni ápolás, ez azonban 24 órás gondozást jelent, ami a szülőnek és a gyermeknek is nagy áldozatot jelent.
Bemutatjuk, mekkorát. Az Abcúg riportja.
  • Anyu, tudod, hogy alzheimeres vagy?
  • Mi?
  • Mennyire tudod, hogy alzheimeres vagy?
  • Nem tudom, nem értem, mit kérdezel.
  • Látja, a hallása sem százas. Néha a bátyám vagyok, néha édesapám. Azt mondja, aptya, gyere csak! Mindenki vagyok, én vagyok neki minden.

A beszélgetés Attila, az idős édesanyja és köztem zajlott Attiláék újpalotai panellakásában. Attila már három éve él kettesben édesanyjával a kis lakásban: vele kel hajnalban, ő segít neki reggelizni, és a bevásárlási időn kívül szinte egész nap vele van. Eteti, takarít utána és beszélget vele, már amennyire tud, édesanyja ugyanis egy ideje már szinte semmit sem ért meg. Attila szerint azonban így is jól elnevetgélnek.

Az ötvenes éveiben járó férfi nincs egyedül, rengeteg olyan család van ma Magyarországon, ahol a rokonok vagy a leszármazottak gondozzák az idős, sok esetben demens rokonaikat, és egyre többen lesznek. Zsófi ápolói segítséggel próbál úrrá lenni azon, hogy a saját életének már nem ő az irányítója, hanem az, hogy mire van szüksége a magatehetetlen édesanyjának. Tamás három évnyi gondozás után egy idősotthont választott, hogy aztán pár nap elteltével szinte kimenekítse onnan az édesanyját. Attila reménykedik benne, hogy vissza tud még menni dolgozni, az utóbbi időben azonban már nem meri egyedül hagyni az anyját, múltkor ugyanis elesett, és a csontját törte.

Az ő történetükön keresztül mutatjuk be, mit tehet egy saját élettel rendelkező felnőtt, ha egyedül marad a magatehetetlen szülőjével, aki már a fürdőszobát sem képes segítség nélkül használni. Mit ad és mit nem ad ilyenkor az állam, mi vár a hozzátartozóra?

Egyre több a nagybeteg nyugdíjas

A KSH adatai szerint rohamtempóban öregszik a magyar lakosság, 2005 óta a 65 évnél idősebbek már többen vannak az országban, mint a gyerekek, az utóbbi öt évben pedig 144 ezerrel növekedett a számuk. A nyugdíjas korú emberek jelenleg a lakosság 18 százalékát teszik ki, ez közel 1,8 millió ember.

Az öregedő társadalom nem új jelenség a világban. Egyre több ember él egyre tovább, főleg a magas életkorúak száma növekszik gyorsan. Hiába azonban a hosszú élet, egyáltalán nem mindegy, hogy ezek az emberek hány évet képesek az öregkorukból egészségesen leélni. Az egészségben eltöltött évek száma pedig egyáltalán nem kedvező az egykori keleti blokk országaiban.

Egy átlag magyar nyugdíjas például 65 éves korában még közel 17 éves élettartammal számolhat, ebből azonban valószínűleg csak 6 évet fog egészségesen tölteni. Összehasonlításképpen: egy dán nyugdíjas 20 évet fog még élni, ebből 12-őt egészségesen.

“Egyre nagyobb tömeg szorul ellátásra, miközben az állami ellátások nem tudnak olyan tempóban fejlődni, hogy megfeleljenek a növekvő gondozási igényeknek” – mondta az Abcúgnak Szabó Lajos, az ELTE Társadalomtudományi Karának tanára. Az egészségügyi ellátásokból egyre inkább kiszorul a krónikus betegségek kezelése, a szociális rendszer pedig kapacitáshiánnyal küzd: éveket kell várni arra, hogy valaki bekerülhessen egy idősotthonba, otthoni ápolóból pedig nincs elég az országban. Mindez azt eredményezi, hogy az idősek gondozásába egyre inkább be kell szállnia a családtagoknak.

 

Az egyik legfőbb egészségügyi problémát az idősek körében a demencia, azaz a szellemi képességek hanyatlása jelenti. Minél idősebb valaki, annál nagyobb az esélye a betegség előfordulásának, és annál súlyosabb is. Ezek az emberek rendkívüli odafigyelést igényelnek, a számuk akár a negyven százalékot is elérheti a bentlakásos otthonokban. A túlnyomó többségük azonban így sem bentlakásos intézményekben él, hanem a saját otthonában.

Ki vállalja be, hogy feladja mindenét a szüleiért?

“Londonban tanultam, amikor kiderült, hogy anyu beteg. Kezdődő demencia” – kezdte mesélni Tamás. Az elején még nem sokat lehetett érezni a betegségből, ő is csupán annyit vett észre, hogy a hetvenes éveiben járó édesanyja néha felcserél szavakat a mondatokban. Tamás azonban már akkor tisztában volt vele, hogy az édesanyja állapota rosszabb lesz, akkor pedig szükség lesz rá, hogy mellette legyen.

Ez 2013-ban jött el, amikor Tamás komolyan elkezdett félni attól, hogy az egyre gyakrabban elkóborló édesanyja egyszerűen eltéved, és már csak holtan találják meg. Ekkor az anyja már kifejezetten feledékeny volt, képtelen volt aprópénzzel fizetni, és a főzés is nehezen ment neki. Más, közeli hozzátartozójuk nem volt, ezért Tamás hazaköltözött.

Mindent abba kellett hagynom, és nem is láttam, hogy mikor fogok tudni visszatérni

– mondta.

Tamás az édesanyjával egy régebben készült képen
Tamás az édesanyjával egy régebben készült képen
Fotó: Abcúg

Szabó Lajos szerint ha egy idős emberről gondoskodni kell, akkor általában kiválasztódik egy családtag, aki ezt a felelősséget felvállalja. Az, hogy kiből lesz ilyen családtag, sok mindentől függhet, például attól, hogy van-e munkája, mennyire lakik közel az érintett rokonhoz, vagy hogy milyen szoros kapcsolatban van vele. “A leggyakrabban a házastárs, a felnőtt lánya vagy a menye gondozza a rászoruló időst” – mondta Szabó.

 

Manapság jellemző családszerkezet, amikor több generáció él együtt szorosan, még ha nem is egy fedél alatt. A gyerekek későn házasodnak és alakítanak ki saját életet, ezért hosszabb szülői támogatásra szorulnak. Eközben azonban jelen vannak a nagyszülők is, akik a korukból kifolyólag szintén támogatásra szorulnak, kettőjük közé pedig beszorul a szülők generációja, akik maguk is idősödnek már, mégis, lefelé és fölfelé is gondoskodniuk kell a hozzátartozóikról, szüleikről és gyerekeikről, ahelyett, hogy a saját öregkorukat élnék.

Szabó szerint a gondozói szerep először csak egy a gondozó családtag egyéb szerepei közül, de amikor elkezd romlani az idős ember állapota, egyre több feladat kezd rá terhelődni. “A gondozó szerep elkezdi magá alá gyűrni a családtag egyéb szerepeit, a karrierje elkezd egyre inkább a gondozásra korlátozódni, majd egyszer csak rádöbben, hogy élete beszűkült, kapcsolatrendszere átalakult” – mondta Szabó.

Tamás édesanyjával együtt beköltözött a régi tatabányai lakásukba. Ott a férfi először nem is gondozónak, hanem felügyelőnek tartotta magát, olyasvalakinek, aki ott van, ha segítség kell. Az édesanyjával töltött három év alatt azonban ez a szerep radikálisan megváltozott. Először csak a lakáskulccsal kellett neki segíteni, később azonban már a fogmosásban, az evésben és a tisztálkodásban is. Az élete nagy része onnantól az édesanyjáról való gondkoskodásról szólt, ez pedig egy 0-24 órás felelősséget rakott a vállára, amely mellett szinte semmi másra nem maradt ideje.

Dolgozni nem tudnak, a segélyből alig lehet megélni

Attila édesanyja 2010-ben kezdett rosszabbul lenni, végül 2012-ben Alzheimer-kórt állapítottak meg nála. Nem ő volt az egyetlen a családban, akire a férfinak figyelnie kellett, rákos édesapja és nagyivó bátyja is ápolásra szorult. Attila ugyan kimaradt a munkából – egy főállás mellett ugyanis nem tudott volna elég időt tölteni a családjával -, de alkalmanként akkoriban még tudott dolgozni, biztosításközvetítő volt.

Attila és az édesanyja
Attila és az édesanyja
Fotó: Magócsi Márton / Abcúg

2014-ben azonban meghalt az édesapja, majd a bátyja is, így egyedül maradt az édesanyjával. Még ekkor is úgy gondolta, hogy tudja folytatni az alkuszi munkáját, egy képzést is elvégzett. Aztán éppen a munkahelyén volt, amikor jött a telefon, hogy édesanyját megtalálták a szomszéd lépcsőházban, elesve, combnyaktöréssel. Azelőtt fel sem merült benne, hogy eleshet, utána viszont már csak erre tudott gondolni. Azóta otthon van vele, napi két órára hagyja csak magára, a bevásárlás idejére.

Tamás és Attila története abban mindenképpen egyezik, hogy az édesanyjukról való gondoskodás teljesen beszűkítette a munkahelyi és anyagi lehetőségeiket. Attila ugyan még reménykedik benne, hogy képes lesz otthonról dolgozva pénzt keresni, Tamásnak azonban ez nem sikerült.

Nem lehet mellette dolgozni

– legyintett.

Demens édesanyja ugyanis mindig ott sertepertélt mellette, Tamásnak pedig még egy e-mailt is nehezére esett így megírnia. Ráadásul szerinte kifejezetten fontos, hogy aktívan foglalkozzon is vele, hogy rendszeresen kijárjanak például a szabadba sétálni, Tamás szerint ugyanis ez kell ahhoz, hogy ne romoljon tovább az állapota.

Jelenleg mindketten édesanyjuk nyugdíjából és az utána kapott ápolási díjból tartják el magukat.

Utóbbi azonban mindössze 25 ezer forint havonta, magatehetetlen, idős rokon ápolásáért ugyanis csupán ennyit ad a magyar állam.

Ebből a pénzből pedig épphogy csak kijönnek.

Szabó Lajos szerint alapvető probléma, hogy a munkaerőpiac nem olyan rugalmas, hogy a családtagjaikat gondozó felnőttek egyensúlyozni tudjanak a munkahelyi és az otthoni kötelezettségeik között. A távmunka, a lépcsőzetes munkakezdés egyáltalán nem elterjedt, így az egyetlen megoldás az lehet, ha az egyes családtagok szétterítik egymás között a felelősséget: beosztják a reggeleket, az estéket, a hétvégéket, a hétköznapokat, ki mikor vigyáz a beteg családtagra. Azoknak viszont, akik csak magukra számíthatnak, nem sok lehetőségük marad.

“47 éves vagyok, napi tíz órát dolgozom, tök egyedül élek, devizahitelt nyögök, de anyukám egyetlen elérhető hozzátartozója én vagyok”.

Zsófi az év elején került abba a helyzetbe, hogy neki kelljen gondoskodnia a súlyos demenciával küzdő édesanyjáról. Édesapja meghalt, testvére pedig külföldön él (bár ahogy tud, hazajár segíteni). “Ez már nem azt jelenti, hogy elmegyek heti kétszer” – mondta a gondozásról. Alig van két olyan nap a héten, amikor a munka mellett nem kell beugrania hozzá, az ápolási költségek pedig már adósságba verték.

Mit ad és mit nem ad az Orbán rezsim?

Szabó Lajos szerint elkerülhetetlenül eljön az a pont, amikor a hozzátartozónak segítséget kell kérnie a rokon ápolásához. Ideális esetben ez azt jelentené, hogy a gondozó megkap minden szükséges információt, vagy akár szakápolói segítséget ahhoz, hogy otthon tudja ellátni a rokonát (ehhez fejleszteni is kellene a támogató szolgálatokat), vagy legalábbis lehetősége lesz arra, hogy beköltöztesse egy bentlakásos otthonba, ahol gondját viselik. Magyarországon azonban egyik lehetőség sem ennyire egyszerű.

Az otthonápoláshoz nyújtott segítség ma lényegében a házi segítségnyújtást jelenti. Ennek a lényege, hogy a területileg illetékes szociális szolgáltató felméri, mire van szüksége az idősnek, majd napi maximum négyórás időre kiküld egy gondozót, aki segít neki. Ezt a szolgáltatást egyre többen igénylik, 2014-ben például 133 ezer főt segítettek ilyen formában.

34741404023 c50e9114d6 b
Fotó: Abcúg

A gond az, hogy a szolgálatok súlyos kapacitásproblémával küzdenek, egy gondozónak egy műszakban akár 8-9 emberhez is ki kell mennie, így az egy emberre jutó idő csak a legszükségesebb feladatokra, például az ételmelegítésre, fürdetésre koncentrálódik, pedig Szabó Lajos szerint “ egyáltalán nem mindegy, hogy az ápoló leül-e az ágy sarkára, és megkérdezi-e, mi volt a héten”.

A szolgálatok a szűkös erőforrásokat azzal próbálják ellensúlyozni, hogy rászorultsági alapon megszűrik, ki mennyi segítséget kaphat. Szabó szerint ezzel az a gond, hogy a szűrés nem elég árnyalt.

A zsákfaluban lakó Bözsi néni például nem biztos, hogy kap segítséget a napi bevásárláshoz, mondván, hogy képes elgyalogolni a boltig. Viszont lehet, hogy a megpakolt szatyrokkal már nem képes hazajutni – mutatott rá Szabó.

Ráadásul a házi segítségnyújtás csak az enyhe demenseket tudja ellátni, középsúlyos demenciához már komolyabb ellátás kell. A család ilyenkor több helyről kérhet segítséget:

  • Elviheti a beteget egy, demens betegek nappali ellátássával foglalkozó intézménybe, ahol napközben vigyáznak rá. Ilyen azonban csak pár helyen van az országban.
  • Megpróbálhatják elhelyezni egy idősotthonban (ez a leggyakoribb). A magánintézményekbe azonban komoly, akár milliós nagyságrendű beugró van, az állami intézményekbe pedig két év is lehet a várólista. Ráadásul nehéz megállapítani, hogy valóban jó helyen lesz-e az idős rokon az adott intézményben. Szabó Lajos szerint azt mindenki látja, ha szép a park, vagy jó az éttermi szolgáltatás, az azonban egyáltalán nem egyértelmű egy hozzátartozó számára, milyen színvonalú a szakmai stáb, vagy hogy milyen gyakran mondanak fel az ápolók.
  • Elhelyezhetik egy átmeneti gondozó házba. Ez nem egy hosszútávú megoldás, maximum két éven keresztül látnak el valakit, Szabó szerint éppen ezért sokan arra használják, hogy ezzel bekkeljék ki a várólistát az idősotthonba. A gond csak az, hogy itt is egyre gyakoribb a várólista.
  • Ha család nem talál olyan intézményt, ahol szívesen otthagyná a beteg hozzátartozót, vagy nincs elég pénzük kifizetni a térítési díjat (amelynek havi összege sokszor magasabb mint az idős nyugdíja), esetleg túl hosszú a várólista, akkor csak egy dolgot tehetnek: felbérelnek egy gondozót, aki napi 24 órában figyel az édesanyára vagy az édesapára, helyettük. Ez azonban nagy költségekkel jár, csak kevesek engedhetik meg maguknak.

Napi 20 óra ápolásért nem jár semmi

Attila, Tamás és Zsófi külön-külön ugyan, de szinte mindegyik utat bejárta.

Attilának szerencséje lehetett volna, az ő lakhelyén éppen működik egy intézmény, ahová be tudta volna vinni az édesanyját, hogy ott napi 4 órát foglalkozzanak vele. “Igen ám” – mondta Attila, de mint kiderült, akkor hivatalosan 24 óra helyett ő csupán napi 20 órában foglalkozott volna az édesanyjával, és ez azt jelentette volna, hogy nem jár neki tovább a havi 25 ezer forintos ápolási díj. Ezt pedig nem tudta bevállalni, így is csak szűkösen jönnek ki.

Épp a munkahelyén volt, amikor édesanyját megtalálták a szomszéd lépcsőházban, elesve
Épp a munkahelyén volt, amikor édesanyját megtalálták a szomszéd lépcsőházban, elesve
Fotó: Magócsi Márton / Abcúg

Bejelentkezett egyszer házi segítségnyújtásra is, állítólag meg is ígérték neki, hogy jönni fognak az ápolók, miközben ő munkában van. Mégsem jöttek, később Attila rá is kérdezett, miért, mire azt mondták, azért, mert nem adott nekik kulcsot a lakáshoz. “Pedig anyám beengedte volna őket” – mondta. Mérges is lett rájuk, mert az édesanyja akkor esett el a lépcsőházban, többet nem is kereste őket.

Egy kerekesszékbe kötve ült a huzatos folyosón

Tamás két évnyi ápolás után döntött úgy, hogy már nem bírja tovább. Ekkor már jó ideje nem tudott rendesen aludni, a betegségnek ugyanis jellemzője, hogy az idős ember bioritmusa felborul, éjjel tesz-vesz, lehetetlen időpontokban sürög-forog. Tamás úgy döntött, keres egy intézményt, ahová jószívvel be tudja költöztetni az édesanyját. Az első választása egy állami intézmény volt.

Mondták, hogy ne számítsak rá, hogy azt kapja, mint otthon, de azért a két véglet között vannak még szintek. Erre három nap után bementem hozzá, és azt vettem észre, hogy teljesen leszedálva, egy kerekesszékbe kötve ült a huzatos folyosón egy rövidujjúban, na az nagyon durva volt

– mondta Tamás.

Azonnal haza is vitte, és bár utána még adott pár nap esélyt a helynek (a személyzet kifejezett kérésére), végül inkább hazavitte az édesanyját. “60 gondozottra volt 3 gondozó. Három perc alatt ebédeltettek meg valakit, ez nagyon kevés idő” – magyarázta.

35511483846 761d664876 b
Fotó: Abcúg

Legközelebb már alaposabban megnézte, milyen helyet választ, és végül az ismerősei ajánlására egy Pest megyei idősotthon lett a megoldás. Igaz, hogy hónapokat kellett várni, míg felszabadult egy hely, de Tamás szerint megérte, ott már úgy látja, hogy az ápolók valóban képesek törődni az édesanyjával.

Az erdélyi gondozó is csak egy hónapig bírta

Zsófinak nem volt ekkora szerencséje az idősotthonokkal. Azt mondta, 12 helyet néztek meg, ebből 9-ben olyan volt a demens részleg, mint egy “ZS-kategóriás zombifilm”. “Azt az ellenségemnek sem kívánom” – tette hozzá, ráadásul a legtöbb otthonban többmillió forintos beugrót kértek. Végül jelentkezett két helyre, ahol várólistára kerültek, de nem számít rá, hogy az édesanyja egyhamar oda is költözhet, addig pedig magának kell megoldania az ellátását.

“Én 8 napot húztam le édesanyámmal, és egy percet nem tudtam aludni” – mondta.

Állandóan figyelni kellett rá, hogy eltalál-e a fürdőszobába, eldugja-e a használt pelenkát a könyvespolc mögé, beleönti-e a kávét a túrós csuszába. Végül úgy döntött, hogy inkább hív egy bentlakásos gondozót, és kifizeti.

Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján azonban ez sem egyszerű.

  • Először az ismerősei ajánlottak neki két erdélyi nénit havi váltásban, de az egyikkel az édesanyjának konfliktusa adódott, és már nem fogadta el, a másik pedig lebetegedett, és haza kellett térnie.
  • Nagy a fluktuáció a gondozók között, ő viszont nehezen talál mindig új embert. Ráadásul az édesanyja sem fogad el mindenkit, ezért előbb mindig be kell mutatnia őket egymásnak, ami szintén megnehezíti a kiválasztást.
  • Ezek az emberek nem szakápolók, ők ugyanis óránként 1500 forintot kérnének a munkáért, ennyi pénzt viszont Zsófi nem tud kifizetni. Annak a gondozónak, aki jelenleg is vigyáz az édesanyjára, napi 8 ezer forintot fizet, de ezt sem tudja fedezni édesanyja nyugdíjából, így nem kevés pénzt kell beleraknia az ápolásba neki is.
  • Hiába vannak az édesanyjának megtakarításai, ő már nincs abban az állapotban, hogy rendelkezzen felettük, Zsófi pedig egyelőre még nem gondnoka az édesanyjának, bár már tart az eljárás. Ez azonban őt és az édesanyját is megviseli, Zsófi szerint ugyanis hosszadalmas és megterhelő eljárásról van szó.

Lassan fél év telt már az édesapja halála óta, és Zsófi azt mondta, úgy érzi, hogy az életének a jelentős részét már nem ő irányítja, hanem az édesanyja betegsége, az idősotthonok és a hivatalok. “Nehéz jó döntéseket hozni, hiába mondom, hogy ne stresszelj, ez a betegség mindig újabb stresszhelyzet elé állít – mondta.

Ő már csak nyomokban az én anyukám

Mindhárom interjúalanyunk arról számolt be, hogy nem vagy csak kevés segítséget kapott az édesanyja gondozásához az államtól, közelben élő családtagok híján pedig ezzel a felelősséggel egyedül maradtak. A helyzettel nem csak anyagi, hanem lelki szinten is meg kellett barátkozniuk.

“Ugyanúgy szeretem, de nehéz tudomásul venni, hogy ő már csak nyomokban az én anyukám” – mondta Zsófi. Pár évvel ezelőtt még vagány, aktív értelmiségi nő volt, aki nyelveket tanult, számítógépet használt. Most pedig a lányának azzal kellett szembesülnie, hogy egyáltalán nem is érti, mi az az idegen nyelv, és magyarul is nehezen tudja kifejezni magát. “De a humora megmaradt, és még mindig aktív” – tette hozzá Zsófi. Két óra séta után is feláll, hogy nem mennek-e ki újra.

35511483926 f56a6cdb69 b
Fotó: Abcúg

“Nagyon stresszes, 5-kor kel minden nap, rázza az embert, hogy ébresztő, reggeli” – mesélte Attila az édesanyjáról. Eközben inkontinenciával is küzd, van, hogy az egész lakást takarítani kell utána. “Nem könnyű, az élet nem habos torta” – mondta Attila. Hozzátette, hogy bedughatná egy bentlakásos otthonba, aztán kimehetne az egyik volt kollégája után Angliába, ahol megkereshetne több százezer forintot havonta. “De én nem vagyok olyan, az ember ellátja a hozzátartozóit” – mondta. Hétvégente kijárnak tolókocsival a kis víkendházába, sőt, már strandon is voltak egyszer.

A barátok felszívódtak

Tamásnak a leginkább az fájt, amikor elkezdtek elmaradozni az ismerősök, a barátok.

“Teljesen kirekesztett minket a társadalom, ez rosszabb volt, mint a fizikai megterhelés”

– mondta.

Először hívta még az ismerősöket, édesanyja barátait azzal a nem titkolt céllal, hátha segítenek a jövőben, felhívják őket néha-néha, vagy esetleg egyszer-egyszer el is jönnek hozzájuk. “Pont az ellenkezője történt. Egyszer eljöttek, hoztak virágot, puszi-puszi, majd jövünk, és azóta semmi...” – mondta. Csak két közelebbi barát tartja még velük a kapcsolatot. Tamás szerint az emberek valószínűleg nem ismerik a betegséget, és éppen ezért félnek attól, mit lehet tenni és mit nem. “Kényelmesebb azt mondani, hogy akkor inkább nem megyek” – mondta.

Mindezek ellenére ő az édesanyja ápolását egyáltalán nem éli meg nehézségként. “Tudomásul kell venni, hogy bármennyit is sopánkodok, ezen nem tudok változtatni, csak úgy lehet továbbcsinálni, ha próbálok pozitívan gondolkodni” – mondta. Ehhez az kellett, hogy már a diagnózisnál elfogadja a helyzetet, és hogy ne azt nézze, milyen képességei vesznek el az édesanyjának, hanem azt, milyenek maradtak meg. Ő például máig örül annak, ha az édesanyja képes a kezébe venni és meginni egy pohár vizet, vagy elmosolyodni.

“Ápolni és gondozni egy laikus életében hatalmas kihívás, hiszen neki nincsenek meg a gondozáshoz szükséges alapismeretei” – mondta Szabó Lajos. Éppen ezért Nyugaton a kórházak szerveznek a családtagoknak felkészítő kurzusokat, az ellátás megszervezése pedig az otthoni beteggondozás feltételeinek biztosítása felé halad. Szabó szerint nehéz helyzetben van a hozztartozóját egyedül gondozó családtag, de sokkal nehezebben az izoláltan egyedül élő idős ember, akinek a rosszullétéről nem is biztos, hogy időben tudomást szereznek a szolgálatok.

Meghalhat úgy, hogy napokig nem találják meg”

– mondta Szabó, hozzátéve, hogy ezért fontos, ne csak a családtagok, hanem a szomszédok, lakóközösségek is figyeljenek egymásra.

Mi történhet, ha elszakad a cérna?

Zsófi, Tamás és Attila élete nem egyszerű, de mindannyian féltik és szeretik az édesanyjukat. A gondozó gyermek és a magatehetlen szülő között lévő kapcsolat azonban némely esetben az ő példájuknál sokkal konfliktusosabb: a demens szülő a betegsége miatt zavarodottá, néha agresszívvé válik, a gondozó rokon pedig frusztrálttá.

Sőt, előfordulhat az is, hogy a gondozó családtagban az a kép alakul ki, hogy az idős, beteg ember csak az ő bosszantása miatt viselkedik esetlenül, azért, mert gyűlöli őt, holott ilyesmiről szó sincs, ennek egyértelműen a betegség az oka.

Éva májusban állt bíróság elé a Pest Környéki Törvényszéken (nevét megváltoztattuk). Az ügyészség azzal vádolja, hogy még 2016 februárjában olyan súlyosan bántalmazta a beteg édesanyját, hogy az belehalt. Akkor már évek óta kettesben éltek, a nyolcvanéves szülő pedig hónapok óta beteg volt.

Éva rendőrségen tett vallomásából az derült ki, hogy a nő egyáltalán nem értette, mi történik az anyjával, nem vitte orvoshoz, nem kért segítséget, holott az édesanya akkor már tisztálkodni sem tudott egyedül, nem mindig volt beszámítható és szobatiszta sem.

Éva azonban úgy gondolta, hogy az anyja mindezt az ő bosszantása miatt csinálta, a vallomásában magukat ellenségnek is nevezte. Sőt, egyszer korábban már egy lábast is hozzávágott, amiért akkor felfüggesztett szabadságvesztést kapott, börtönbe viszont nem kellett mennie, és még közel egy évet élt utána együtt az édesanyjával. A rendőrségen főleg arról beszélt, hogy neki kellett végeznie a házimunkát, rendben tartania a kertet, és ezen felül kellett még az anyjával is törődnie, aki szerinte “emberhez nem méltó” módon viselkedett.

Éva a bíróság előtt szótlan volt, vallomást sem tett. A bűnösségét szűkszavúan elismerte, akkor azonban összerezzent, amikor a bíró azt kérdezte, megölte-e az anyját. “Nem öltem meg anyut, volt, amikor bántalmaztam, de nem öltem meg” – mondta. Ítélet még nincs az ügyében, a korábbi büntetése és a mostani beismerése miatt azonban valószínűleg börtön vár rá.

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Május 31, 2017-on 5:54pm-kor

Egyre nagyobb pácban a nyugdíjba készülők


2017. május 31. szerda 17:44

Miközben a kormány a választások előtt várhatóan extra nyugdíjemeléssel igyekszik bebiztosítani újabb négyéves országlását, a kafetéria-rendszer átalakításával megnehezítik az önkéntes nyugdíjpénztárak munkáltatói befizetéseit. Így egyre borúsabbak az öregkorukra takarékoskodók kilátásai. Az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak az első negyedévben kifejezetten jól teljesítettek, a nyugdíjas évekre takarékoskodó tagok mégsem lehetnek maradéktalanul elégedettek. A pénztárak által kezelt vagyon – különösen a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetet figyelembe véve – ugyan jelentősen, 8,5, illetve 6,4 százalékkal emelkedett éves szinten, a munkáltatói befizetések azonban drámaian csökkentek, mivel megváltozott az erre vonatkozó szabályozás – nyilatkozta lapunknak az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke. Kravalik Gábor szerint az idén életbe lépett új szabályok értelmében 43,66 százalékos adóteherrel sújtják a kafetéria keretében adott öngondoskodási célú megtakarításokat.

Ez csaknem tíz százalékponttal kedvezőtlenebb, mint más elemek 34,22 százalékos adóterhe.

– Ennek következményeként csökkentek a munkáltatók befizetései. Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében ez hozzávetőleg nyolcszázalékos visszaesést jelent az idei év első negyedében az egy évvel korábbi adathoz képest, az egészség- és önsegélyező pénztáraknál viszont drámai volt a csökkenés, hiszen 35 százalékkal kevesebb befizetés érkezett, mint 2016 első negyedében – emelte ki az elnök. – Vagyis úgy tűnik, a szabályozás megváltozásának hatására nehezedett a nyugdíjcélra takarékoskodók helyzete. A nyugdíjkori, illetve egészségmegőrzési célú takarékoskodás fontosságával szerencsére tisztában vannak a tagok. Ezért az önkéntes nyugdíjpénztárak tagi befizetései több mint 11 százalékkal nőttek egy év alatt, az egészség- és önsegélyező pénztáraknál a növekmény kiugróan magas, 51 százalékos volt. A munkáltatók és a tagok összesített befizetései azt mutatják, hogy az önkéntes nyugdíjpénztáraknál 4,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A pozitív egyenleg a tagok aktivitásának köszönhető. Az egészség- és önsegélyező pénztáraknál már korántsem ennyire fényes a kép, hiszen az összesített bevétel több mint nyolc százalékkal alacsonyabb az egy évvel ezelőttinél, ugyanis a kiugróan magas tagi befizetések sem tudták ellensúlyozni a munkáltatók csökkenő aktivitását.

Az elnök lapunknak azt is elmondta, olyan javaslatot készítettek, amely mindenki számára hasznos lenne, vagyis ösztönözne a nyugdíjcélú megtakarítások növelésére, és adóbevétel-kiesést sem jelentene a költségvetésnek. A több oldalról is megtámogatott, illetve konkrét számításokat tartalmazó elképzelés lényege, hogy egy egységnyi munkavállalói befizetéshez hozzá kellene tenni kétszer akkora munkáltatói befizetést, s ezt egységesen úgy kezelni, mintha a teljes összeget a munkavállaló fizette volna be. Javaslatuk elfogadása esetén nagyobb adókedvezményt vehetnének igénybe a pénztártagok, mint amennyit jelenleg az átlagos pénztártag igénybe vesz. Az elképzelést már eljuttatták a kormány illetékeseihez, illetve minden fórumot felhasználnak, hogy a többek által is támogatott javaslat mellett kampányoljanak. Fontosnak tartják a munkáltatók szerepének erősítését, mert a pályakezdők rajtuk keresztül érthetik meg az öngondoskodás fontosságát, és így évtizedek alatt már viszonylag kisebb havi befizetéssel is jelentős nyugdíj-kiegészítést alapozhatnak meg. Az általuk kidolgozott változtatások egyébként nem jelentenének adókiesést a költségvetésnek. Ezt a javaslatot támogató Századvég háttérszámításai igazolják.

Valamiféle reményt jelent, hogy a kafetériában eszközölt nyugdíjcélú befizetéseket terhelő adó jövőre 44,66 százalékról 41,3 százalékra csökken, de ez nem elegendő az öngondoskodás számottevő erősítésére. Pedig már rövid távon is gondot jelenthet a munkáltatói befizetések csökkenése, de ha hosszabb időszakot tekintve is változatlan marad a helyzet, akkor nehéz évek várnak nemcsak az öngondoskodási rendszerre, de a nyugdíjrendszer is jelentős problémákkal fog küzdeni. 2060-ra egy aktív dolgozónak kétszer annyi nyugdíjast kell eltartania, mint jelenleg.

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Május 17, 2017-on 4:27pm-kor
2017. 05. 17. 14:11

Rendkívül alacsonyak a fizetések, így rendkívül alacsonyak a nyugdíjak is

A Jobbik megreformálná a nyugdíjrendszert, de milyen elképzelések mentén?

---

Sneider Tamás sajtótájékoztatóján elárult néhány részletet arról, hogy a Jobbik milyen elvek mentén valósítaná meg a nyugdíjazás átalakítását. A politikus ismertette, hogy 2009-ben még a GDP 11%-át költötték a nyugdíjrendszerre, míg 2014-ben ez lement 9%-ra, az uniós átlag pedig 13%. Ennek elsődleges oka az volt, hogy kivezették a 13. havi nyugdíjat.

Ha valaki átlag 80 ezer forintot keresett az elmúlt 20-27 évben, az 40 év munkaviszony után kb. 60 ezer forintos nyugdíjjal vonul ki a munkaerőpiacról.

„Azt hiszem nem kell különösebben senkinek sem magyarázni, hogy ez milyen elképesztően alacsony mértékű nyugdíj.”

Sneider szerint ehhez hozzájön, hogy az egészségügyi- és szociális ágazatban dolgozók munkáját nem ismerik el kellő mértékben, így ők rendkívül alacsony fizetéssel élik le az életüket, hogy aztán rendkívül alacsony legyen a nyugdíjuk is.

Reformok kellenek

A Jobbik változtatna a nyugdíjemelés számítási módszerén, differenciált rendszert vezetnének be. Ez azt jelentené, hogy az alacsony nyugdíjak magasabb arányban fognak növekedni, mint a magasabb nyugdíjak. Pontos számokat erre vonatkozóan egyelőre nem lehet tudni, mert ez minden évben gazdasági kérdés lenne. Sneider szerint nem lehet hagyni, hogy nyugdíjasok százezrei iszonyú szegénységben éljenek.

Ismertette, hogy létezik 2,2 millió forintos nyugdíj is, de 50-60 ezres is. Pár év múlva elérhetjük a 10 milliós állami nyugdíjakat, egyre szélesebbre nyílik az olló. Németországban az állami nyugdíjak esetében a plafon 2 millió forint körül van, pedig Magyarország gazdasági nincs azon a szinten.

Az ellenzéki párt tervei szerint vagyonvizsgálatokat végeznének a nyugdíjemeléseknél, hogy kiszűrjék a visszaéléseket, és igazságos legyen a rendszer. A Jobbik célja, hogy tisztességes nyugdíjrendszert hozzon létre, ami szélsőségektől mentes, tehát ne legyenek éhező emberek, de luxusnyugdíjasok se. Kitartanak amellett, hogy a férfiaknak – ha úgy érzik – legyen lehetőségük nyugdíjba vonulni 40 év munkaviszony után, azok az idősek pedig, akik tudnának és szeretnének is dolgozni, legyenek visszavezetve, vagy maradjanak a munkaerőpiacon.

A 13. havi nyugdíj visszahozásában egyelőre nem gondolkodik a Jobbik, mert első körben igazságosabbá kell tenni a rendszert.

Lásd még:

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/ezek-eladta...

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Május 15, 2017-on 7:45am-kor

A cionzsidó Rothschild család ötször olyan gazdag, mint a világ 8 leggazdagabb embere együttvéve

2017. május 15. 06:50
Hunhír.info

Ha igaz az Investopedia becslésének az eredménye, amely szerint a Rothschildok vagyona jelenleg eléri a 2 trillió dollárt, az azt jelenti, hogy ez a család önmagában minimum ötször gazdagabb, mint a világ leggazdagabb nyolc embere együttvéve – írja a 888.hu az orosz Pravda háttércikke nyomán.

Az orosz Pravda még Vlagyimir Putyin orosz elnök Budapesti látogatása idején közölte a Rothschild család vagyonáról szóló cikkét, amlyet az Oxfam International legutóbbi jelentésével indít.

Óriási a szakadék

Az Oxfam minden évben szándékosan a davosi Világgazdasági Fórum kezdetén teszi közzé jelentését a globális egyenlőtlenségekről. Idén azzal a megállapításával keltett nagy vihart, hogy a világ leggazdagabb nyolc emberének vagyona nagyobb, mint a világ lakosainak szegényebbik felének.

A nyolc milliárdos és a másik 3,6 milliárd ember közötti anyagi szakadék azért is volt szembetűnő, mert az egy évvel korábbi jelentésben még 62 embernek volt akkora vagyona, mint az emberiség nincstelenebb 50 százalékának.


Az Oxfam jelentése alapján és a leggazdagabbak vagyona láttán már nem is tűnhet annyira elrugaszkodottnak, hogy a világ leggazdagabb 1 százalékának nagyobb vagyona van, mint a világ maradék 99 százalékának. Mindezt nem a 2008-09-es válság okozta, de elmélyítette és megmutatta.

A nagyon gazdagok

A lista szerinti nyolc leggazdagabb ember a világon és az általuk birtokolt vagyon:

Bill Gates – 75 milliárd $
Amancio Ortega – 67 milliárd $
Warren Buffett – 60,8 milliárd $
Carlos Slim Helu – 50 milliárd $
Jeff Bezos – 45,2 milliárd $
Mark Zuckerberg – 44,6 milliárd $
Larry Ellison – 43,6 milliárd $
Michael Bloomberg – 40 milliárd $

Összeadva: a leggazdagabbak vagyonának összértéke: 426,2 milliárd dollár.

Ugyanakkor a Pravda úgy tartja, hogy a fenti lista elég hézagos, nem szerepel rajta egy sor olyan név, akiknek vagyona valószínűleg jóval nagyobb, mint Bill Gates-é. Ide sorolhatók például a Rothschild család tagjai, akik a hivatalos listákon azért nem szerepelnek, mert a globális pénzügyi elit csúcsán már háromszáz éve tevékenykedő család tagjai nem szokványos módon gyakorolják tulajdonosi jogaikat – sokkal inkább alapítványok és más intézmények bonyolult hálózatán keresztül, így nem is lehet tudni, tulajdonképpen mennyire is vagyonosak.


A Pravda szerint a globálisan tevékenykedő család cégei közül csupán az N. M. Rothschild & Son of London és a svájci Edmond de Rothschild Group azonosítható kristálytisztán. A bankárdinasztia bankokban, ingatlanokban, bányászatban és energiaiparban meglevő tényleges érdekeltségeinek mértéke és értéke azonban nem határozható meg pontosan.

Egyedül az ismert még, hogy a családnak számos szabadidős kikapcsolódási célokat szolgáló szőlőültetvénye van Franciaországban, Dél-Afrikában, Kaliforniában és Ausztráliában is. Ráadásul kerülik a nyilvánosságot, és nincsenek velük kapcsolatos nagy pénzszórásokról szóló hírek.

Bányák, ingatlanok, aranyfedezet…

A bányákon és egy sor bankon kívül a Rothschildok kezében van az USA nemzeti bankjának szerepét eljátszó Federal Reserve is, valamint a londoni arany értéktőzsde.

Az Inestopedia becslése szerint a Rothschildok vagyona nagyjából 2000 milliárd dollárt tesz ki, ez majdnem 5-ször akkora, mint az Oxfam által megnevezett nyolc leggazdagabb ember vagyona együttvéve.


A világ leggazdagabb családjainak listája sem csak a Rothschildokból áll. Megemlíthetjük a Schiff, a Wallenberg, az Oppenheimer, a Morgenthaus, a Goldman-Sachs, a Lehman, a Guggenheim és a Rockefeller családokat is, amelyek a világgazdaságból majdnem 1000 trillió, vagyis 1 millió milliárd dollár értékben részesülnek.

Egy jól időzített csalás

A Rothschild család mesés vagyonát még a napóleoni háborúk idején alapozta meg Nathan Mayer Rothschild. 1815-ben a waterlooi csata híreit mindenki lélegzetvisszafojtva várta. A Rothschildok azonban jobban kiépített hírszerző hálózatuk volt, mint magának az angol kormánynak.

Nyolc órával korábban megtudta, hogy Napóleon veszített, azonban mikor elolvasta saját futárjának erről szóló üzenetét, csüggedten a falnak dőlt, és azt mondta hangosan, „veszítettünk”.

A tőzsdén elkezdett eladni, azt jelezve, hogy az államkötvények nem érnek semmit, mire mindenki az ő példáját követte. Mikor az árak már töredékükre zuhantak, megérkezett a hivatalos közlemény a győztes csatáról. Hirtelen az árak elkezdtek az egekbe szökni, de addigra az értékpapírok zöme már a Rothschildok kezében volt, akik busás haszonra tettek így szert.

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Május 9, 2017-on 9:10am-kor
2017. 05. 09. 08:22

Az európai pofára esés után a kommunista zsidókból álló Fidesz rezsim elkezdte ritkítani a brüsszelezős palkátokat

Miután a Fidesz európai pártcsaládjában többen megelégelték, hogy a magyar kormánypárt Brüsszellel riogatja a választóit, az elmúlt hetekben többször is keményen ledorongolták Orbánékat.

A büdös kommunista szülők által fialt fattyú Orbán meghátrált Brüss...

Ennek az lett a vége, hogy a kommunista zsidó Rogán Antalnak sápkóros ábrázattal kellett elrebegnie az unióval szembeni fegyverletételen: a Fidesz helye az Európai Néppártban van és jöhetnek a fiatal migrá....

Az Index észrevételei szerint ezt követően feltűnő arányban ritkulni kezdtek az "Állítsuk meg Brüsszelt!" plakátok, a portál pedig szakmai értessülésekre ivatkozva nem tartja véletlennek az egybeesést.

Mint írják, a Fidesz eredetileg nem így tervezte a kampányt:

a plakátokat általában minden hónap 1-jén és 13-án szokás váltani, az, hogy ez más napokon történik, arra utal, hogy felborult a menetrend.

Az általános gyakorlat szerint a cégek ezért felárat számolnak fel, ahogy azért is sok pénzt elkérnek, ha a megrendelő idő előtt kéri a plakátok levételét.

Nagy örömmel tudatjuk a kedves olvasóval, hogy emiatt valószínűleg most még drágább lett az amúgy sem olcsó, de egalább a mi zsebünkből finanszírozott agymosás.

A kiragasztás költsége 3-8 ezer forint, legalább ugyanennyibe kerül a váratlan leragasztás – akkor is, ha a cég szerencsés esetben nem fehér papírral, hanem egy beugró újabb hirdetéssel tudja helyettesíteni a kieső tartalmat.

Május 3-án is volt példa a plakátok átragasztása, ami még akkor is eltér a megszokott ütemezéstől, ha figyelembe vesszük, hogy május 1-je munkaszüneti nap.

A Fidesz-KDNP nevű mocskos hazug, tolvaj, csaló, néprabló mocskok!

A megszokott kék plakátok a forgalmasabb közlekedési csomópontoknál is megritkultak, még a metrókból is szép lassan eltünedeztek, helyüket pedig átvették a Vona Gábort és Botka Lászlót összemosó, Soros György és Simicska Lajos bábjaaként ábrázoló, 100 millió forint közpénzből készült Fidelitas-plakátok.

2017. 05. 08. 14:16

"Akkor ez elvégeztetett" – a Fidesz-KDNP továbbra sem támogatja a betelepítés tiltását

Természetesen megint megakadályozta a kormánypárti többség, hogy a magyar alaptörvény a betelepítés minden formáját kizárja. Ennek elutasításában igen konzekvensek a Fidesz-KDNP képviselői.

Ők is jöhetnek!

Hétfőn tárgyalta volna az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága a Jobbik azon alaptörvénymódosító-javaslatát, amely egyszerre zárná ki a betelepítés minden formáját – ahogy azt már többször is leszögezték sem szegény, sem pedig gazdag migráns befogadását nem támogatja a legerősebb ellenzéki párt. Nem partner abban, hogy Brüsszel betelepítsen bevándorlókat, de abban sem, hogy a Rogán Antal által megalkotott letelepedésikötvény-programon keresztül ellenőrizhetetlen múltú és célú vagyonos migránsokat hozzon be a kormány.

Apáti István (Jobbik) beterjesztőként arra kérte a kormánypárti többséget, hogy ne húzzák az időt, mert nem szűntek meg azok a körülmények, amelyek miatt fontos lenne az Alaptörvény-módosítása. Arra is kérte a fideszes képviselőket, hogy "ne zendítsenek rá a régi nótára", miszerint egy törvényt csak a

"miniszterelnök óhaja szerint lehet elfogadni".

Az ellenzéki honatya kiemelte, pártja minden jogcímet ki akar zárni, ami idegenek, akár tartós vagy átmeneti betelepítését eredményezné.

Nos, végül eleget tettek a jobbikos kérésnek, és a fideszesek nem húzták az időt - csak nem úgy, ahogy azt Apáti István remélte: egyetlen kormánypárti politikus sem szólt hozzá a módosítóhoz, és nem érveltek amellett, hogy az miért is káros hazánk számára.

Így már csak a szavazatok összeszámlálása maradt Rubovszky György számára, aki megállapította, hogy 2 igen mellett 7 nem vokssal megakadályozta a testület, hogy napirendre kerüljön a módosító (május 3-án jelölték ki az Igazságügyi bizottságot, onnantól számolva 30 napjuk van arra, hogy tárgyalják azt);

"akkor ez elvégeztetett"

- jelentette ki ezután elégedetten a kereszténydemokrata politikus.

A Jobbik azután nyújtotta be ismét a betelepítés minden formáját kizáró alaptörvénymódosító-javaslatát, miután Brüsszelben az Orbán-kormány újfent térdre kényszerült, és belement abba, hogy uniós kérésre DNS-vizsgálat után befogad 14-18 év közötti migránsokat nyugatról.

Mirkóczki Ádám, a jobboldali ellenzéki párt szóvivője nem sokkal később sajtótájékoztatón jelentette be, hogy rendkívüli parlamenti vitanapot kezdeményeznek annak érdekében, hogy az alaptörvény hetedik módosítása minél gyorsabban végbemenjen. Ehhez viszont szükség lett volna 40 országgyűlési képviselő támogató aláírására - pontosabban mindössze tizenhatéra, hiszen a Jobbik teljes frakciója, mind a 24 politikus szignója ott szerepelt ezen a kérelmező listán.

Viszont az egész magyar törvényhozásban nem akadt olyan másik 16 ellenzéki vagy épp kormánypárti politikus, aki fontosnak tartotta volna a bevándorlással szembeni alaptörvényszintű védelem megalkotását.

A Fidesz-KDNP mozgatórúgója végül is ismert, hiszen a jobbikos javaslat megakasztaná az elmúlt évtized legnagyobb korrupciós ügyletét, a nemzetbiztonsági kockázatokat magában hordozó letelepedésikötvény..., amit egy időre ugyan most felfüggesztettek (ebből is látszik, hogy ezt még nem engedte el Rogán Antal).

Egyébként emlékezetes az is, hogy alig három hónapja, február elején söpörte le ugyanez a bizottság a Jobbiknak ugyanezt a javaslatát - legalább ebben konzekvensek a fideszes politikusok.

A krónikához tartozik, hogy tovább módosítókra készül a kormány, ezért lekerült a napirendről a lex csicskaként elhíresült plakáttörvény is.

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Május 9, 2017-on 7:40am-kor
2017. 05. 09. 07:21

Szijjártó pajtása is milliárdokat keres a vizes vb-n

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter barátja, Kuna Tibor cégét bízta meg a nyári vizes világbajnokság (vb) kommunikációjával az esemény szervezésén dolgozó Bp2017 Nonprofit Kft. - írja a Magyar Nemzet. Nem kell aggódni, a közpénzekre ácsingózók száját most is rendesen betömik.

A napilap információi szerint a sportesemény kormánymédiában egyre gyakrabban feltűnő hirdetéseit már két hete a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel baráti kapcsolatot ápoló Kuna Tibor tulajdonában álló Trinity International Communications Kft. szervezi. A Trinity megbízását Borsa Miklós, a Bp2017 Kft. szóvivője is megerősítette.

Ugyanakkor a Közbeszerzési Értesítő például mélyen hallgat a 3-4 hete aláírt szerződés megkötéséről. A látszólagos ellentmondást Borsa azzal magyarázta, hogy a céget a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül lebonyolított közbeszerzésen választották ki, az ilyen megállapodásokat pedig csak negyedévente teszik közé. Ennek megfelelően valamikor júniusban várható, hogy megjelennek a tender részletei. De nem kell aggódni, addig biztosan zavartalanul csorogna majd az állami milliárdok.

További érdekesség, hogy egyelőre csak a hazai kampány kezdődött meg, a nemzetközi promóció még odébb van, ami azonban veszélyeztetheti az esemény látogatottságát. Hiszen aktív kommunikáció híján a potenciális külföldi érdeklődők nem fogna tudni a rendezvényről, így a várható bevételek is jelentősen megcsappanhatnak.

Az már nem is meglepő, hogy a vb "kommunikációjához kapcsolódó komplex rendezvényszervezési feladatokra" szánt kétmilliárd forintos keretét is Kuna Tibor nyerte el, igaz, egy másik cégével, a Young and Partners Kft.-vel (Y&P).

Ugyanakkor a hazai figyelemfelkeltés sem sikerült a legeredményesebbre: Borsa Miklós szerint csupán néhány flash mobra került sor azt követően, hogy március 19-én a Széchenyi fürdőben 113-an szelfiztek egyszerre (ami önmagában szintén nem kapott túl nagy publicitást - a szerk.), mással azonban látszólag nem népszerűsítette a világbajnokságot a Y&P.

Ennek fényében a kétmilliárdos költségkeret még akkor is erős, ha a kontraktus értelmében a vb alatt is lesz bőven feladata a cégnek.

A Magyar Nemzet kiemeli: a belső pletykák korábban négymilliárdos kommunikációs kampányt emlegettek, azonban nem egyértelmű, hogy ebben benne van-e a Y&P kétmilliárdja, vagy csak a hazai és nemzetközi közvetlen kommunikációra szánnának ennyit.

Ha utóbbi, akkor viszont az úszó-vb hivatalosan is átlépte a százmilliárdos költségvetést.

A Magyar Nemzet számításai szerint ugyanis már a Trinity szerződése nélkül is 97,7 milliárd forintot költöttek a vizes vb-hez kötődő összesen 84 közbeszerzésen különböző állami szervezetek. A végső számla 130 milliárd is lehet, erre már Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter is tett utalást.

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Május 9, 2017-on 7:30am-kor

Mészáros Lőrinc kölykeinek új cége is valami fantasztikus gyarapodást ért el...

2017. május 8. hétfő, 15:31

Mészáros Lőrinc kölykeinek magasépítő cége, a Fejér-B.Á.L. Kft. egy év alatt közel háromszorosára növelte bevételeit.

Mészáros Lőrinc porontyai, Ágnes, Beatrix és az ifjabb Lőrinc 2015 júniusában alapította meg a Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.-t., amely tevékenységének első évében (ami jó fél év volt) 1,18 milliárd, majd 2016-ban 3,23 milliárd forint nettó árbevételt ért el.

A friss cégbeszámolóból kiderül, hogy az előző évi 65 millió forint után, tavaly 319 millió forint adózott eredményt értek el. Osztalék kifizetéséről - a társaság felcsúti székhelyén március 17-én megtartott közgyűlésen - nem döntöttek a részvényesek. (Mészáros és családja a Napi.hu kiadásában megjelenő A 100 leggazdagabb 2017 friss listája szerint 120 milliárd forintos becsült vagyonnal az ötödik legmódosabb magyar.)

Vezető szerepre törnek

A Fejér-B.Á.L Kft. honlapján az olvasható, hogy a fő tevékenysége lakó és nem lakó épületek építése. "A cég dolgozói és vezetősége a Mészáros és Mészáros Kft. korábbi magasépítési üzletágából kerültek kiszervezésre, tehát a friss cég egy jól összeszokott szakembergárdával rendelkezik." Továbbá az is kiderül a honlapról, hogy a vállalkozás "folyamatosan pályázik építőipari feladatok elvégzésére, hogy a piaci helyzetét minél jobban meg tudja szilárdítani. A legfőbb célkitűzés pedig az, hogy a piacon vezető szerepet szerezzen."

Tapasztalt társsal pályáztak

A magasépítő cég közbeszerzési sikerei közé tartozik a Kerepesi úti Nemzeti Lovarda felújítása a West Hungária Bau Kft.-vel (WHB) közösen. A fejlesztés értékét előzetesen nettó 1,8 milliárd forintba becsülte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., ennél a két nyertes drágábban, 2,5 milliárdért vállalta a kivitelezést tavaly. Az összeg azonban idén "kiegészítő munkálatokra hivatkozva" tovább nőtt 300 millióval, 2,8 milliárd forintra.

Nyerő párost alkot Paár Attila WHB-je (amely többek közt hétmilliárdért részt vesz a budai Vár felújításában és új épületének építésében) és a Fejér-B.Á.L., a cégeket választotta ki tavaly ugyanis a Nemzeti Sportközpontok Dunakeszin egy 24 tantermes általános iskola építésére nettó 2,94 milliárd forintért, valamint Izsákon is, nettó 2,95 milliárdért.

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Május 9, 2017-on 7:19am-kor
2017. 05. 08. 21:09

Nagyon keményen belemondták Orbán arcába, milyen rosszul élünk

Az Országgyűlés hétfői ülésén Gyöngyösi Márton jobbikos parlamenti képviselő intézett azonnali kérdést Orbán Viktor miniszterelnökhöz, melyben kőkemény adatokat sorolt fel arról, hogyan is élünk mi itt, a dübörgő Magyarországon.

Orbán Viktor válasza regénybe illő volt, épp csak azt felejtette el, hogy nem Bözsi néninek, hanem egy ellenzéki képviselőnek magyaráz.

Gyöngyösi a következő, rémisztő számokat közölte:

- Míg 2004-ben, az uniós csatlakozáskor az átlagjövedelem 28 százalékkal volt magasabb a létminimumnál, ez mára 9 százalékra csökkent.

- A magyar átlagkereset 20 százalékkal kevesebb mint Szlovákiában, 28-al mint Csehországban, 72-vel, mint Ausztriában.

- A kormány stratégiai partnereként működő Mercedes globálisan a bevételének 15 százalékát fordította bérköltségekre, ezt Magyarországon csak 2 százalékban tette meg, és a multik többségére ugyanez igaz.

A Jobbik béruniós javaslatát a kormány továbbra sem akarja támogatni, inkább kozmetikázott statisztikákkal nézik hülyének az embereket – vádolta meg Orbánt Gyöngyösi Márton.

Pótcselekvés, és álügyekben folytatott szabadságharcok helyett egy valódi sorskérdésben is hajlandóak-e Brüsszellel szembeszállni?

- tette fel a kérdést a jobbikos képviselő.

A miniszterelnök válaszában arról beszélt, hogy 2013 óta folyamatosan nőnek a magyar bérek, de kénytelen volt elismerni, hogy nem eléggé. A Jobbik által szorgalmazott béruniós kezdeményezés kapcsán pedig arról beszélt, Brüsszeltől nem várható el az, hogy a multik helyett a magyarokat támogassa, ezt csak a magyar kormány politikájától lehet várni.

Ezt a gondolatát azonban láthatóan nem fűzte hozzá ahhoz a propagandához, ami a Brüsszel elleni, forradalmi harcról szól.

Gyöngyösi válaszában rávilágított egy másik fontos pontra, ami arról szólt, hogy a társadalmi mobilitás is rendkívül alacsony, az emberek motiválatlanná váltak, és tömegével hagyják el az országot, ennek pedig a kormány a felelőse.

Orbán Viktor erre úgy reagált, hogy ők is lentről kezdték (nem, a Soros-ösztöndíjak most nem tartoznak ide, az régen volt), de „tanulással, tehetséggel, és odaadással” lehetséges sokra vinni.

Bizonyára így van, hiszen látjuk, nekik sikerült, főleg a Lőrincnek.

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Május 8, 2017-on 2:02pm-kor

Minden ötödik milliárdos beszállt az agrárbizniszbe

A száz leggazdagabb vállalkozó közül 18-an teljes egészében mezőgazdasággal foglalkoznak vagy a portfóliójuk jelentős részét teszik ki az agrárvállalkozások. Az első harmincból nyolcan sorolhatók ide.

Nemcsak a magyar multimilliárdosok listáját vezeti másfél évtizede, de a legnagyobb agrárbirodalmat is Csányi Sándor OTP-vezér építette ki. Az élelmiszeripari és mezőgazdasági cégeit – a Pick Zrt.-től a Bóly Zrt.-ig – összefogó Bonafarm Zrt. tavaly 175 milliárd forint konszolidált árbevételt ért el a Napi.hu közlése szerint. A Csányi-birodalomhoz kell számolni a több mint 200 milliárd forint forgalmú nádudvari integrátort, a KITE Zrt.-t és az MCS Vágóhíd Zrt.-t is. Az évi egymillió sertés feldolgozására képes mohácsi gigavágóhíd most került formálisan – vagyonkezelő cégek közbeiktatásával – Csányi tulajdonába. A tervek is ambiciózusak: a Bonafarm 2024-ig 120 milliárd forint befektetéssel számol, amelynek felét a Pick húsüzem-fejlesztésére szánják.

Építőipari, turisztikai és médiavállalkozásaihoz képest szerényebb Mészáros Lőrinc (a Világgazdaságot is kiadó Mediaworksben is érdekelt) felcsúti polgármester agrárportfóliója, de az utóbbi időben számos vállalkozással gyarapodott. A régi érdekeltségek, a székesfehérvári központú Aranykorona Zrt. és a Búzakalász 66 Felcsút Kft. mellett az újabb szerzemények: a másfél milliárdos saját tőkéjű Hidasháti Mezőgazdasági Zrt., a Csabatáj Zrt., a bodrogkeresztúri Dereszla Kft. és a Henye Borászat Kft. A Talentis révén pedig már korábban a birtokok közé került a herceghalmi Agrosystem Mezőgazdasági Zrt.

Mohácson új vágóhíddal gyarapodott a Csányi-birodalom

Mohácson új vágóhíddal gyarapodott a Csányi-birodalom
 

Nehezebb idők járnak a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt közös érdekeltségében álló Mezort Zrt.-re, illetve a cég által összefogott nyugat-dunántúli agrárbirodalomra. A Sárvári Mezőgazdasági Zrt., a Szombathelyi és a Lajta-Hanság Mezőgazdasági Zrt. ugyan együttesen még mindig 26 ezer hektáron gazdálkodik, de a földjeik egy részét ellicitálták az állami földárveréseken, így azokat most már bérelniük kell.

A korábban a legnagyobb „föld­oligarchák” között számon tartott Leisztinger Tamás a Napi.hu számítása szerint egy év alatt ugyan 7,5 milliárddal növelte az összvagyonát, agrárportfóliója azonban jócskán zsugorodott. A tavaly év elején még 20 ezer hektáron gazdálkodó Leisztinger eladta az Agárd környéki mezőgazdasági vállalkozásait, és megvált az Alcsiszigeti Mezőgazdasági Zrt.-től is. Az öt Fejér megyei érdekeltség és a volt állami gazdaság több mint 10 ezer hektáros birtokot jelentett.

A ranglistán a 25. Szatmári Zoltán csoportjának a zászlóshajója, a gépészeti és szaniterárukat forgalmazó áruházlánc. Ez az üzletág mintegy 30 milliárd forint forgalmat hozott, de nem nagyon marad el a mezőgazdasági üzletág sem. Ami a tejtermelést illeti, a Jásztej, Dunatej, Naszálytej mellé Szatmári megszerezte a miskolci Minnát is. A portfólió része a tehenészet és a sertéstartás is, ezek mellett pedig a Szatmári-malmok adják a hazai piac 21 százalékát.

A toplista 26. helyén Szabó Miklós és családja következik, ők tulajdonolják a Tranzit-Ker Zrt.-t, illetve a hazai liba- és kacsatermelés felét adó cégcsoportot. A víziszárnyas-nagyhatalom árbevétele tavaly meghaladta a 30 milliárdot. További növekedést vetít előre, hogy 2015-ben elfogadtak egy 12 milliárdos fejlesztési tervet, amelynek része – a versenyhivatal által már jóváhagyott ügylet – a nyírbátori Gastor csoport eszközeinek átvétele. Az eddig brojlercsirkével foglalkozó Gastor kapacitásait víziszárnyasokra hangolják át.

A 27. szintén egy baromfis vállalkozáscsoport, a Bárány-dinasztia által tulajdonolt Master Good. A 33,5 milliárd forintra becsült családi vagyont apa és két fia együtt gyarapítja, évi 10-12 százalékos sebességgel.

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Május 7, 2017-on 10:18am-kor

Nem kell nektek európai fizetés, jó nektek az éhbér is ...

pinochio2..jpg 

Le kell győzni a kiváltságait védelmező új, kapzsi arisztokráciát – ez a mondat nem egy mai ellenzéki beszédből származik.

Orbán  mondta még 2007. március 15-én. Ellenzéki képviselőként tiltakozott az emberek megfélemlítése, a védelmet nyújtó független intézmények lábhoz hajlítása, az igazságszolgáltatás szétzilálása ellen.

Hatalomra jutva aztán folyton arról beszélt, mennyire egységes a magyar, felemeli a fejét, és az ország szabadságharcot vív, mert nem lesz gyarmat. Orbán  ünnepi beszédeiből idézünk.

„Ezen a napon azt a kérdést kell feltennünk magunknak, hogy a politikai hatalom birtokosai közelebb vittek-e minket a március 15-ei eszményekhez. De vajon beszélhetünk-e nemzeti függetlenségről, mikor itt állnak városainkban az 1956-ban az országot újra megszálló szovjet csapatok. De vajon beszélhetünk-e politikai demokráciáról, ha több mint negyven éve nem tartottunk szabad választásokat. (...)

Mi csak magunkban bízhatunk. Ne higgyük azt, hogy elérkezett az össznépi összeborulás ideje. (...) Szabad választást, egyenlő gazdasági és jogi feltételeket a politikai szervezetek működéséhez. Minden pártszervezetet ki kell zárni a munkahelyekről, hadseregből, rendőrségből, le kell bontani a nómenklatúra rendszert, feloszlatni a munkásőrséget. Szolidaritást!” (1989. március 15. Kossuth tér)

„A fiatal demokraták nélkül ma sem lehet megteremteni a fiatal demokráciát. A rendszer nem attól változik meg, hogy ellenzéki képviselők uralják majd a parlamentet, a mindennapi élet színterein a polgároknak maguknak kell megtalálniuk azokat az embereket, akik a köz ügyeit intézik. Magyarországnak nem marad más esélye, csak a teljes újrakezdés. (1990. március 15. Petőfi szobor)

„A dolgozóknak azt mondják: nem kell nektek európai fizetés, jó nektek az éhbér is, jobb ha meghúzzátok magatokat, mert aztán még az sem lesz. A nyugdíjasoknak azt mondják: hiába építettétek fel az országot, most vesztettetek, fizessetek többet mindenért, és örüljetek, ha nem kopik fel az állatok. A választópolgároknak azt mondják: vesztesek vagytok.(...) Nincs más út, az új többségnek le kell győznie a kiváltságait védelmező új arisztokráciát. Le kell győznie, mert Magyarországon minden van, hogy az ember kielégíthesse szükségleteit, de annyi nincs, hogy kielégíthesse az új arisztokrácia kapzsiságát.” (2007. március 15. Szabad Sajtó út)

„A mi bajaink oka az, hogy egy olyan politikai klán uralja az országot, amelyik a régi szocialista rend történelmi és végérvényes bukásába sem tudott beletörődni. Az emberek megfélemlítése, a védelmet nyújtó független intézmények lábhoz hajlítása, az igazságszolgáltatás szétzilálása, munka és termelés helyett hitel és segély, külföldi érdekek kiszolgálása, hamisítások és hazugságok, központi diktátumok. Ezek a módszerek vitték csődbe Magyarországot a rendszerváltás előtt, és ezek vitték csődbe most is.” (2009. március 15)

Senkitől sem tűrünk hát kioktatást, és mindenkitől elvárjuk, hogy Magyarországnak és a magyaroknak megadja a kijáró tiszteletet. (..) A határozott és egységes kiállással 2010-ben lezártuk az átmenet korszakát, és megtaláltuk Magyarország teljes megújulásához vezető utat. Megértettük, hogy szükségünk van egy új alaptörvényre, amellyel húsz év bolyongás után végre megállapodhatunk.

Megértettük, hogy szükségünk van egy új alaptörvényre, amely nemcsak közös életünk kereteit adja meg, de a nemzeti hitvallás mondataival válaszol a húsz év óta nyitott kérdéseinkre is. (...) Innen, a Nemzeti Múzeum lépcsőjéről a napnál világosabban látszik, csak akkor leszünk szabadok, ha igazán önmagunk leszünk. Ha nem elégszünk meg azzal, hogy mások által ránk kényszerített, a természetünktől idegen karosszériában szorongjunk. Most nincs olyan külső kényszer, aminek ne tudnánk ellenállni. Most van erőnk, esélyünk és lehetőségünk, hogy megtaláljuk.” (2011. március 15. Múzeum-kert)

"Nem leszünk gyarmat! Egyenlő elbánást követelünk, nem leszünk másodrendű polgárok (...) Azt akarjuk, hogy Magyarország a saját tengelye körül forogjon, ezért a jövőnk zálogát jelentő alkotmányt meg fogjuk védeni” (2012. március 15. Kossuth tér.)

„Mi vagyunk ma a legegységesebb ország Európában. Megértettük, hogy két dolgot nem bocsát meg a történelem: a gyengeséget és a gyávaságot. Olyan időket élünk, amikor a gyengéknek és gyáváknak nem osztanak lapot. A gyenge és gyáva nemzeteknek nincs jövőjük. Külön-külön, felaprítva, szétforgácsolva az emberek könnyen elgyengülnek, és inukba száll a bátorságuk, de az egység a tétováknak is bátorságot, a gyengéknek is erőt ad.

Az erősek egyesülnek, a gyengék széthullanak. Minden nemzet a saját érdekét hajtja, a saját életét éli, a saját jövőjét építi. Tartsuk észben: rajtunk, magyarokon kívül senki sem akarja, hogy nekünk erős és sikeres országunk legyen. Azt is tudjuk, hogy a folytatáshoz erő kell. Az erőhöz pedig egység.” (2014. március 15. Múzeum-kert)

„Mi Európa része vagyunk, és jövőjét a többi nemzettel együtt akarjuk alakítani. Európa ma tele van kérdésekkel, Magyarország pedig tele van válaszokkal. Mi pontosan tudjuk, hogy nem az uborka görbülete, hanem az európai ember testtartása jelenti a jövőt. Mi, magyarok egyenes gerinccel, felvetett fejjel és felemelt szívvel állunk az európai népek családjában. 167 év elszaladt, de a lényeg nem változott. A Magyarország szuverenitásáért folytatott küzdelemnek soha sincs vége, ebben csak magunkra számíthatunk. Tudjuk, mert megtanultuk: az összefogás, az igazságba vetett hit és a kitartás vezet győzelemre. Csak az erősek maradnak fent.

Mi, magyarok egy nagy korszak küszöbén állunk.”

(2015. március 15. Múzeum-kert)

Meddig tartható fenn Magyarországon a munkásosztályt nyúzó egykulcsos adórendszer, ahol a fizetése fele repül az államhoz, éhbér esetén is?

Még a minimálbért sem kapnák meg a pályakezdők, ezzel javítaná foglalkoztatásukat a kormány. Nem készült egyetlen hatásvizsgálat és a szociális partnerekkel sem egyeztettek. Pedig még a munkaerőpiaccal foglalkozó szakemberek szerint is kétes a kabinet tervének hatása. Eközben Orbán  a fiatalok kivándorlása miatt aggódik, szerinte a külföldre menekülés helyett itthon kellene unokákat szülniük, "hogy egy nagy boldog családként éljünk".

A nap legfontosabb, legszebb üzenete

Március 15. a cáfolhatatlan bizonyíték, hogy mi voltunk, vagyunk és leszünk, ez a mi diadalunk - mondta Orbán Viktor miniszterelnök Magyar Nemzeti Múzeumnál rendezett március 15-i díszünnepségen. A kormányfő szerint a '48-as mérce és iránytű megmondja ma is, ki mennyit ér a haza mérlegén, ki a hű, a hazafi, az odaadó, ki a bátor. „Most is a lázadás állapotában vannak Európa népei” – jelentette ki a politikus, aki szerint 2016-ban a nemzetek fellázadtak a brüsszeli bürokraták és a nemzetközi tőke álszent szövetsége ellen. Először az angolok és az amerikaiak és idén jön a folytatás. Orbán  hozzátette: ma még lehetőségünk van arra, hogy a lázadás felszabaduló erőit alkotmányos keretek között tartsuk.

(Múzeumkert, 2017. március 15.)

Elhallgatnák a magyar nyomor mértékét

Hiába tagad a luxuskormány - Bemutatjuk a magyar nyomort

A nyomor és a szegénység szó elhangzásakor legtöbbször a nagyvárosi hajléktalanság, egy hátrányos helyzetű térség vagy egy társadalmi réteg, esetleg egy etnikum jut az eszünkbe. Holott azt kellene megérteni, megértetni, hogy a magyar nyomor hideg realitása bármikor megérinthet szinte bárkit.

Akit érdekelnek a korábbi hónapok összefoglalói, itt olvashatja őket: januárfebruármárciusáprilismájusjúniusjúlius,augusztusszeptemberoktóbernovemberdecember. Az év bűnügyeiről ITT olvashat, a budapesti híradót ITT tekintheti át, terrorizmusról írt éves összefoglalónkat pedig ITT találja. Külpolitikai összefoglalónkat itt, a földrablásról szólót itt, a nyomorról szólót itt olvashatja, amennyiben a sport érdekli, akkor ide kattintson, ha pedig Béli Balázs szenzációs képeit nézné meg, kattintson ide. Ha érdekli a pártok véleménye 2015-ről, vagy furdalja az oldalát, hogy miért tesz magasról az újságolvasókra a Fidesz és az MSZP, akkor pedig kattintson ide.

A magyar nyomorban, a kacsamesék generációja, az elveszett nemzedék is nyakig benne van, a kitántorgók százezrei között ott vannak ismerőseink, barátaink, családtagjaink, ott vagyunk mi magunk is. Néhány esztendeje nagy megdöbbenést keltett, hogy Orbán Viktor szerint a fiatalok pusztán kalandvágyból hagyják el a szülőhazájukat, ezért mennek diplomás fiatalok Dániába krumplit szedni, Németországba takarítani, a londoni Mcdonald’s-ba mosogatni. Ma a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 19-30 év közötti fiatalok fele, a 30 és 40 éveseknek pedig harmada szeretne külföldön dolgozni. Egyre többen, egyre messzebbre, egyre hosszabb időre mehetnek el tehát a kalandozó magyarok. Ráadásul az Eurostat adatai szerint Magyarországnál csupán Románia és Bulgária öregszik nagyobb léptékben, a konzervatív oldal számára is lefordítható a fenyegető szociális krízis: a nemzethalál szélén táncolunk.

A kivándorlás egyik oka az állami szinten eltagadott, de egyre nyilvánvalóbb

lakhatási válság, az otthontalanság.

A kormányzat utolsó nagy bejelentése a három gyermek után megkapható 10 millió forintos pénzbeli támogatásról, illetve az ezzel azonos mértékű kölcsönről, továbbá az új lakásokat érintő adókedvezményről előremutató lépés. Köszönjük. Felmerül kritikaként ugyanakkor, hogy 10 millió forintért a törvénytervezet által előírt méretű új építésű ingatlant nehéz találni vagy felépíteni, ezért a kölcsön felvételére mindenképpen szükség lesz, Budapesten ezzel együtt is nehéz lesz új otthonra lelni. Az Eurostat szerint Magyarországnál jobban csupán Svédországban emelkednek gyorsabban az ingatlanárak. A 25 éves futamidőre eladósodott háztartásokat három gyermek eltartása esetén, a törlesztőrészletek kifizetése is terheli majd, miközben egyes számítások szerint egy átlagos család már két gyermek esetén is havonta alig több mint nyolcezer forintot tud félretenni egy előre nem látott, kikerülhetetlen kiadás a megtakarítások hiánya miatt bedöntheti a hétköznapi magyar háztartásokat. Nem csoda, hogy a magyarok folyton adósságspirálba kerülnek, a számlákkal sakkoznak, alkalmaként vagy folyamatosan nélkülöznek. December második felében csaknem háromszor annyian hűltek ki fűtetlen otthonukban, mint ahányan közt...

Lakás vagy egyéb hitelre az előbb említett kétgyermekes család jelenleg 50-55 ezer forintot, rezsire 70 ezer forintot, élelmiszere 108 ezer forint költ, a többi elmegy ruházkodásra, gyógyszerekre, telefonra és az említett rendkívüli költségekre. Moziba átlagosan esetleg kéthavonta jutunk el, a nyaralás sokak számára megfizethetetlen, a külföldi, tengerparti kiruccanás nehezen elérhető álom marad. A devizahiteles kölcsönök elkésett megoldási kísérlete kommunikációs szinten nagyobb eredményeket ért el, mint a kézzelfogható havi törlesztőrészletek realitásában. Mintegy mellesleg a gépjármű-hitelek kiváltása esetén egyes autótulajdonosok már most arról számoltak be, hogy 20-25 százalékkal kell többet fizetniük havonta, ha elfogadják a nagy kormányzati kampánnyal beharangozott forintosítást. Egy, illetve két gyermek esetében a most felajánlott kedvezmény inkább jelképes, az intézkedés nem támogatja a társadalmi mobilitást. A szülői házból egyre nehezebb kirepülni. Egyre inkább, egyre többen kénytelenek maradni anyunál, apunál. Magyarországon a lakosság csaknem fele él olyan ingatlanban, ami túlzsúfolt, az egész Európai Unióban csupán Romániában nyomorultabbak az otthonok. Eközben a kormánypárti frakció szerint az otthonteremtés ma biztonságos, mi több egy az ellenzéki pártok által szorgalmazott esetleges bérlakás-program kifejezetten kockázatos ötlet lenne. Ezért hiába állt elő hasonló javaslattal a Fidesz ifjúsági szervezete. A budapesti és nagyvárosi albérletárak az egekbe szöknek, miközben ott olcsó lakni ahol nincs munkahely.

Apropó, három gyermek!

A magyar nyomor nem kíméli a legkisebbeket sem.

Az elmúlt két évben 80 000 gyerekkel kevesebb kap rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, holott a gyerekszegénység 2009 és 2013 között folyamatosan terjed. Az OECD szerint 2007 és 2012 között 7 százalékról 17 százalékra nőtt Magyarországon a relatív szegénységben élő gyerekek száma. Az MTA és a Máltai Szeretetszolgálat tanulmánya szerint 30-50 ezer gyerek éhezik nap, mint nap Magyarországon. Azoknak a kiskorúaknak a száma, akik időszakosan, hétvégenként, iskolai tanítási szünetekben éheznek, eléri a 200 ezret. A Magyarországon élő gyermekek 41,5%-át veszélyezteti a szegénység. Eközben a Fidesz ügyvezető alelnöke azt mondta, hogy „aki gyermekéhezéséről beszél, az primitív politikai kampányt támogat”, Harrach Péter a KDNP frakcióvezetője azzal indokolta a gyermekéhezés elleni küzdelem napirendre vételét a Parlamentben, hogy a határozati javaslat tárgysorozatba fogadásával egy baloldali kampányt támogattak volna.

Magyarországon tényleg keményen dolgoznak, keskeny pénztárcájú magyarok

az OECD adatai szerint 1880 munkaóra jut egy dolgozóra, ezzel a nemzetközi ranglistán a nyolcadikok vagyunk. Olyan országok előznek meg minket, mint Mexikó, Korea vagy Oroszország. Hiába a sok meló, az egy főre eső GDP vásárlóerő paritása, az EU átlagtól messze elmarad: Szlovákia is előz minket. Mögöttünk öt ország áll, köztük Románia és Bulgária. A dolgozói szegénység nem légből kapott fogalom tehát. Rétvári Bence hiába mondta azt, hogy a középosztály bővült mert az a KSH szerint is inkább szűkült. Mindez nem feltétlenül, legalábbis nem minden esetben a regnáló kormányzat hibája, hanem az elmúlt 25 év eredménytelensége. Ugyanakkor egyre látványosabb

a magyar nyomor propagandisztikus eltagadási kísérlete.

A kormány felügyelete alatt álló Központi Statisztikai Hivatal (KSH) több mint 20 év után idén megváltoztatta a létminimum-számításainak a módszertanát. A KSH irreálisnak tartotta, hogy a magyarok negyven százaléka bizonyul potenciális szegénynek, mivel ennyien élnek a jelenlegi számítások szerint a létminimum alatt. A létminimum a szükségletek minimális, társadalmilag még éppen elfogadható szintjét számszerűsíti. A Világgazdaság szerint kilenc alapvető anyagi javak közül háromhoz az emberek 35 százaléka nem jut hozzá. Ők azok, akik nem tudnak fedezni egy váratlan kiadást, nem mehetnek el évente nyaralni, esetleg hiteltörlesztési gondjuk van, vagy kétnaponta nincs hús az asztalukon. Katona Tamás, a KSH korábbi elnöke úgy véli, hogy nem a módszertani váltással van gond, hanem azzal, hogy nem lehet tudni 2011 óta hogy, hány háztartás él a jelenleg még létminimumnak nevezett összegnél kevesebből. Egyes kormánypárti politikusok szerint 47 ezer forintból meg lehet élni, más szakértők szerint nyolcvanhétezer forintból is nehezen lehet fedezni az alapszükségleteket. Egy átlagos családnak, amely 2 felnőttből és 2 gyerekből áll, 253 318 forint kell egy hónapban, hogy a létminimumon éljen a jelenlegi számítások szerint. Egy felnőtt számára 87 300 forint szükséges. Az új, amerikai számítási módszer egyik eleme az lehet, hogy az ország mediánjövedelmének 60 százalékában határozták meg a jövedelmi szegénység küszöbértékét. Ez esetben 74 ezer forint elég lesz egy felnőtt számára. A tipikus család pedig szerintük 160-180 ezer forintból meg tud élni. Sajtóértesülések szerint elképzelhető, hogy groteszk módon a napi minimális kalóriabevitel-szükségletet csökkentik, nem pedig mondjuk az élelmiszerek áfáját. Ugyanakkor ezen torzított adatok esetén is a magyar lakosság majdnem negyede a létminimum szintjén fog élni. Magyarországon a mediánjövedelem euróban kifejezve kevesebb, mint harmada az uniós átlagnak, tehát a statisztikai adatok csűrése-csavarása után is nyilvánvaló az, ami egyértelmű. Ez a magyar realitás, ami egyesek szerint irreális. A nyomort ráadásul a kormány hatáskörén kívül álló

globális jelenségek is fokozhatják:

az üvegháztartás, a bolygó felmelegedése, a termőföldek kiszáradása, a túlzott iparosodás, a környezetszennyezés, a túlnépesedés, a bevándorlás. A magyar nyomor elleni küzdelem egyik első lépése a betegség feltérképezése és bevallása lehetne, amiben a Fidesz-KDNP nem jeleskedik. Pedig, ha kereszténységről, keresztény Európáról, keresztényszocializmusról beszélünk, akkor a rászorultak nehézségeivel is foglalkoznunk kell. Ha hazáról beszélünk, akkor az elvándorlás okairól is szót kell ejtenünk. Ha családról beszélünk, akkor az otthonteremtés nehézségei ellen is fel kell lépnünk: minden szinten.

Ezt kell megérteni, megértetni.

Lásd még:

http://alfahir.hu/cimkek/magyar_nyomor