Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál

"Élő forrás, égi láng, Szentlélek, égből szállj le ránk!"

Ezt tette és teszi a magyarokkal az Orbán-rezsim hat év alatt- grafikonon a megdöbbentő eredmények


2016. 11. 03. 09:33

A bolsevik alom....

Mennyi volt rohadék KISZ titkár és rohadék MSZMP-tag!

A férgek akár megalakíthatták volna az új MSZMP-s Központi Bizottságot!

Növekvő állami kiadások, megduplázódó gazdasági kiadások, megugró sportfinanszírozás az egyik oldalon. A másik oldalon a csökkenő egészségügyi, oktatási és nyugdíjkiadások. Az Orbán-rezsim hat éve számokban. Azt pontosan nem tudjuk, hogy mennyit loptak. De kirabolták a magyar népet.

Alaposan átalakított az Orbán rezsim 2010-2015 között az állam működését ez egyértelműen kitűnik ha a két év költségvetési kiadásainak szerkezetét összevetjük. Pedig a magyar gazdaságban sok minden nem történt, a GDP értéke még a tavalyi kirívó várható 3,2-3,5 százalékos növekedés után sem éri el a válság előtti szintet. Ezért még nagyobb eredmény, hogy az államháztartási hiányt sikerült rendbe tenni - igaz ehhez "trükkök százaira", pontosabban adóemelések garmadájára volt szükség.

2010-ben, a mostani kormány első évében - amit még társbérletben töltöttek a távozó Bajnai-kormánnyal - 17 463 milliárd forintot költhetett el az állam, ezzel szemben az idén az állami kiadások már 19792 milliárd forintra rúgnak. Nem is annyira a növekedés szembetűnő - hisz a nominális GDP-t nem csak a növekedés, de az infláció is növeli - hanem az, hogy a kiadások szerkezete miként alakult át: egyre drágábban működik az állam, több pénz kell államadósság finanszírozására, jelentősen nőttek a gazdasági támogatások - eközben befagytak a szociális, oktatási, egészségügyi kiadások.

A gazdaság növekedés és az államháztartás hiánya
GDP változása 1995=100 GDP előző évhez képest Államháztartás GDP-arányos hiánya
2008 -150,2 0,9 -3,6
2009 -140,4 -6,5 -4,6
2010-  141,5 0,5 -4,55
2011- 144,1 1,8 -5,49
2012 -141,9 -1,5 -2,32
2013-  144,1 1,5 -2,43
Forrás: KSH, Eurostat


Az állam működési kiadásaira 2010-ben 2370 milliárd forint jutott ezzel szemben jövőre 2878 milliárdot költenek az elfogadott költségvetés szerint. Ebben a körbe tartoznak a kormányzat parlament működési kiadásai, amely 200 milliárd forinttal 1006 milliárd forintra emelkedett, ami 25 százalékos növekedés öt év alatt - miközben az olcsóbb állam szlogenjével kampányol úton-útfélen a rezsim.

Csökkentek viszont a védelmi kiadások, tovább folytatódott a honvédség legatyásodása. A NATO elvárásai szerint a GDP 2 százalékát kellene tartósan minden tagállamnak a védelmi kiadásokra fordítani annak érdekében, hogy a védelmi szövetség ütőképesen működjön. A magyar honvédelmi kiadások 2015-ben a GDP 0,65 százalékára rúgnak, amely még Magyarország esetében is mélypont; a 2008-as válság előtti években még egy százalék felett volt a honvédelmi kiadások aránya, azóta ez az érték csökkent. A 2015-ös számokban viszont nincsenek benne az év közepére tervezett honvédségi béremelések - bár ez nem fogja megfordítani a csökkenő trendet és a Magyar Honvédség sem lesz ütőképesebb tőle.

A második Orbán-kormány szereti magát rendpártinak feltüntetni, ami több szempontból igaz is - ám ez a rendpártiság nem látszik meg a rendőrségi költségvetésen sem. A rendőrség, a bíróságok,a  tűzoltóságok és az igazságszolgáltatás együttes kiadásaira 2010-ben 562 milliárd forint jutott - idén pedig 576 milliárd forint - vagyis a változás minimális, sőt reálértéken csökkenést jelent. A tűzvédelmi kiadások jelentősen csökkentek - ez a katasztrófavédelem átszervezésével lehet összefüggésben - a másik három soron enyhe növekedés látható.

Ömlik a pénz a gazdaságba?

Az államadósság elleni harc felemásan alakul, azt ugyan nem sikerült csökkenteni a jelentős 3000 milliárdos magánpénztári vagyon elköltése ellenére sem, ugyanakkor a GDP-arányos mutató, ami a legfontosabb, csökkenni kezdett. Igaz ennek a GDP nominális növekedése volt az egyetlen hajtóereje, ugyanis a forintban számolt államadósság tovább nőtt. Ennek fényében már nem olyan meglepő, hogy az államadósság finanszírozási költségei sem tudtak érdemben csökkenni. 2010-ben két évvel a 2008 pénzügyi összeomlás után évi 1146 milliárdot költött az állam az adósságfinanszírozásra. Azóta eltelt kvázi négy békeév, ám emelkedtek a költségek: 2015-ben 1196 milliárd forintot fordítanak erre a célra.


A rezsim egyre inkább rátelepedik a gazdaságra is - ez látszik a számokból is - ami nem meglepő, hisz ez elérendő kormányzati cél lett az elmúlt négy évben. Sőt azóta felpörgött a gazdaság államosítása, csak az elmúlt hónapokban két bankot is vett a kormány - ez pedig még súlyos milliárdokba fog kerülni az adófizetőknek. Öt évvel ezelőtt az állam gazdasági célú kiadásai még csak 2462 milliárdra rúgtak évente, idén ez már 4172 milliárd forint lesz, vagyis a növekedés 69 százalékos. Megháromszorozódott - évi 39 milliárdra emelkedett - az energiapolitikai kiadások számlája, ami az időközben bekövezetezett "rezsicsökkentés" ára. A fogyasztói költségek 2010-hez képest ugyan befagytak, de ezzel párhuzamosan nőttek az állam ilyen célú kiadásai. A mezőgazdasági támogatások kis mértékben nőttek - ez a megugró uniós támogatások hazai részét teszik ki. 2015-ben már 460 milliárdnyi adóforint megy a mezőgazdaság támogatásába.

Nagyot nőttek közlekedésre fordított kiadásokra kiadások: az öt évvel ezelőttinél jelentősen több pénzt visz el a tömegközlekedés finanszírozása, de igazán jelentős mértékben a "közlekedési infrastruktúrák fejlesztésére", illetve a "szakigazgatás költségeire" fordít többet a kormány. Ez utóbbi tételre 2010-ben évi 198 milliárd folyt el, idén pedig már 680 milliárd forint - ráadásul mindez a költségvetési törvényben követhetetlen módon. Jó hír viszont, hogy a környezetvédelmi kiadások is jelentősen nőttek, 2015-ben már 806 milliárd jut ezen célokra a 2010-es 307 milliárddal szemben.

Ezek az igazi megszorítások

A növekvő állami működési és gazdasági kiadásokat valahol le kell verni, nem maradt más mint a szociális és oktatási szféra. Az államháztartás jóléti kiadásai hat év alatt 11034 milliárd forintról, 11157 milliárdra nőttek. Mint az látható az állami kiadásokban még mindig ez a legnagyobb tétel. Nehezen vitaható az a tézis, hogy ha egy ország a jövőjébe akar befektetni, akkor jól teszi ha az közoktatást fejleszti. Az Orbán-rezsim azonban ezzel a vélekedéssel teljesen ellentétes oktatáspolitikát folytat; csökkenteni kívánják a felső és a közoktatás szerepét, az elmúlt években szakmunkásképzés lett a kívánatos cél, a gimnáziumi és egyetemi oktatás leépítésével párhuzamosan. Jól látszik az oktatás költségeinek alakulásán - amely hat év alatt pár milliárd forinttal csökkenti is - vagyis reálértéken számottevően mérséklődött.

Drasztikusan csökkent az alapfokú oktatás támogatása: míg 2010-ben még 881 milliárdot költöttek erre, idén már csak 370 milliárd forint jut - igaz eközben fordítottan nőtt az egyéb oktatás - így az alapfokú oktatás költségeinek csökkenése a mutatottnál kisebb lehet - de az irányt jól jelzi. A középfokú oktatási kiadások évi 352 milliárdról, 217 milliárdra csökkentek, míg a felsőoktatás támogatása beragadt a 2010-es szinten: jövőre 485 milliárdot költenek erre a célra.

A jóléti kiadásokon belül az egészségügyi kiadások nőttek kerek 51 milliárd forinttal a hat év alatt. Az egészségügyi kiadásokon belül jelentős átcsoportosításra került sor: egyedül a kórházi kiadások emelkedtek 1608 milliárdról 1701 milliárd forintra, minden más - házi és gyerekorvosi ellátás, a szakorvosi, fogászati kiadások és a közegészségügyi kiadások - csökkentek. Az egészségügyet ráadásul szétfeszítik a jelenlegi keretek, egyre nagyobb probléma az orvoshiány, a fiatal orvosok elvándorlása, az alulfinanszírozottság, amely meglátszik a bérekben és a kórházi tartozásokban is.

Bár a kormány eddig nem beszélt róla, korábban érzékeltették, hogy több jelentős területen átalakításra készülnek a 2014-2018-as kormányzati ciklusban, az egyik ilyen terület az egészségügy finanszírozása lesz. Az eddig kiszivárgott ötletmorzsák szerint a Fidesz által eddig tabuként kezelt lakossági finanszírozás is az asztalra kerül. Ugyanakkor mint az látható az állami kiadásokban lehetne hol spórolni, és az állam nem úszhatja meg, hogy lényegesen több pénzt tegyen az egészségügybe - ám az is igaz soha nem tehet elegendőt, mert a gyógyítás technológiák költségei rohamosan nőnek, így valóban csak egy forrás marad: a betegek közvetlen befizetése.

Csökkenő munkanélküli és szociális ellátások

Az elöregedő társadalom egyik nagy problémája az egészségügyi kiadások féken tartása - a másik a nyugdíjaké. Ezen a fronton viszont az elmúlt években siker aratott a kormányzat, ugyanis a növekvő nyugdíjas létszám ellenére a nyugdíjkiadások csökkentek: 2010-ben erre a célra 3322 milliárd forint ment el, idén pedig már csak 3010 milliárd. Ám ez csak a látszat: valójában azt történt, hogy az elmúlt években megszüntették a korhatár alatti ellátások egy részének nyugdíjstátuszát, így az érintetek nem "nyugdíjat", hanem más járadékot kaptak. Ezzel együtt a szociális kiadásokat is sikerült befagyasztani: az idén 5598 milliárd forintot költenek erre a célra, 74 milliárd forinttal kevesebbet, mint hat évvel korábban.

Ám nem csak a nyugdíjakon, hanem a munkanélküli ellátásokon is spórolt a kormány, amikor azok mértékét és időtartamát is csökkentette annak ellenére, hogy az biztosítási alapon járt. Évi ötven milliárd forinttal csökkentek a családi pótlékra fordított kiadásokat is - ami a csökkenő gyerekszámmal, illetve az ellátások évtizedes befagyasztásával magyarázható. (A kormány előszeretettel mutogat a bőkezű családi adókedvezményekre, ami vitathatatlan, ám nem ott segít ahol kell, így a gyermekszegénységet nem akadályozzák meg.) A családi pótlékot utoljára a 2008-as válság előtt emelték, ezzel párhuzamosan jelentősen 502 milliárdról 373 milliárdra csökkentek egyéb szociális támogatások, miközben a szegénység az elmúlt nyolc évben a magyar társadalom alapjait fenyegető tényezővé nőtte ki magát. Erre azonban az állam válasza a segélyekre fordított kiadások további csökkentése és a "munkaalapú" társadalom hirdetése, a gazdaságilag és társadalmilag haszontalan közfoglakoztatás erőltetése.

Évi plusz százmilliárd a sportra

Hat év alatt 421 milliárdról 581 milliárdra nőttek az államháztartás kulturális és sportkiadásai. Ez utóbbi a 2015-es 68 milliárdról 174 milliárd forintra hízott idénre, ami száz milliárd forintos növekedés. Itt számolták el a kormány stadionépítéseit, de a sportegyesületek támogatását is. Ennél szerényebb mértékben, de nőttek a kulturális támogatások - 2015-ben erre a célra 247 milliárd forint jut a közpénzekből.

Nyomorban, kilátástalan helyzetben az ország nagy része.
Lásd még:

A legalja, a mocsok, a milliószor megátkozott, undorral megvetett hitvány söpredék....

Ti ócska mocskos csaló, hazug, tolvaj, néprabló, haza és nemzetáruló, mélységes undorral megvetett kollaboráns gazemberek, hitvány söpredék, és a megélhetési kommunista, posztkommunista, liberális, cionista sleppetek. 25-év alatt kiraboltátok Magyarországot, elraboltátok a magyar nép vagyonát. Tettétek mindezeket háború nélkül. Nélkülözésbe  a kilátástalanságba és nyomorba taszítottátok az országot! Remélhetőleg felébred ez a "birka" nép, s elvégzi a tennivalóját, de nektek a kínhalál is kegyelem lenne!

Teljes vagyonvesztés terhe mellett, életfogytiglan, börtönökbe, munkatáborokba veletek.

Átok szálljon reátok, átkozottak legyetek, mindörökké, örökkön örökké átkozott legyen minden gyermeketek, unokáitok, és leendő unokáitok, mindaddig, míg magyar földön élnek!

MOCSKOS GAZEMBEREK!

- a magyar nép ellen elkövetett  bűneitekért, megfogtok fizetni!

A magyar nép és az emberiségellenes bűncselekményeknek, nincsen elévülési idejük!

Ha több milliárddal buktok le akkor is hazudtok, ha egy korsó sörrel, akkor is.

Mindig!

Csak este nem hazudtok, mert csalni, lopni és rabolni is kell valamikor...

Ezektől az ide-oda hajlongó, bármilyen segget kinyaló, Magyarországi magyarosított nevű, egykor még kommunista-liberális, ma már cionista kollaboráns  hitvány (kazár típusú "zsidó") megélhetési,  magát "politikusnak" nevező söpredéktől semmit sem remélhet, sem a magyar nép, sem pedig az elszakított testvérrészeinken élő magyar testvéreink!

A bolsevikkommunizmus, a maga cionista vezető elitjével, internacionalista nemzetellenességével és barbár materializmusával esszenciálisan semmiben nem különbözik a mai cionista háttérhatalom vonalától.

De hagyjuk álmodni a gonoszt, hisz mindannyian tudjuk, hogy sorsa megvagyon írva már!!!

A történelem ismétli önmagát s minden diktatórikus hatalom egyszer bevégeztetik!

Hamarosan ennek lehetünk tanúi, mi, igaz emberek!

Ha hánynod kell, magyar testvérem, kérlek ne a magyar anyaföldre tedd!
Ezeknek egy WC is megfelel!

A cionizmus és a posztkommunizmus, mai és egykori, kollaboráns, megélhetési, haza és nemzetáruló szolgálói.....

Közeleg az az idő, amikor a magyar nép, a magyar haza, és a magyar nemzet kollaboráns árulóinak nem lesz kegyelem!

"Ha egyszer az emberek rájönnek, kik önök valójában, rövid időn belül lerohanják majd a  parlamentet, és felkötik önöket!

És igazuk lesz! 

Ez az Orrbán rezsim egy rabló intézmény. Az adózás pedig az a lehetőség, melynek révén a politikusok és bürokraták ellophatják az állampolgárok pénzét, hogy szégyenletes célokra költsék.”

"A kínhalál mindezeknek (kommunisták, poszt-kommunisták, liberálisok és cionisták) kegyelem, akik ilyen sorsra juttatták a magyar népet! Büntesse a magyarok Istene mindegyiket, a magyarság elleni bűneiért, tetteiért. Örök szenvedésre ítéltessen mindegyik, nép, haza és nemzetáruló rabló, kollaboráns   gazember!  "

Teljes vagyonvesztés terhe mellett börtönökben, munkatáborokban, kőbányákban fogtok elpusztulni!

A magyar nép kifosztása, és a  korrupció, Orrbán irányítása alatt centralizálttá vált és szisztematikusan folyik.

Egy kommunista gyökerű cionzsidókból álló Fidesz-KDNP nevezetű bűnbanda uralkodik a magyar népen.

2016. 11. 7. 21:28
Otthon már nem szegénységről beszélünk.
Ezt magyarul úgy hívják, hogy kilátástalan nyomor!

 

Magyarország úgy, ahogy van Európa szegényháza, ahol majdnem mindenki nyomorog

A Tárki a közelmúltban adta ki a Társadalmi Riport 2016 című tanulmánykötetet.

A Tóth István György által jegyzett tanulmány szerint, ha a magyar jövedelmi egyenlőtlenségeket összehasonlítjuk azzal amit az OECD, illetve az EU tagállamokban megtapasztalhatunk, akkor nem találunk sem extrém, sem kiemelkedő eltéréseket. Ennek a jelenségnek az oka az, hogy Magyarországon nem az egyik vagy a másik népességcsoport, hanem a magyar társadalom egésze tartozik az európai eloszlás aljához.

Miközben megállapíthatjuk, hogy a jövedelmi középrétegek aránya magas: 2014-ben a magyar népesség nagyjából háromnegyede tartozott a medián 60%-a és 200%-a közötti jövedelemsávba, hozzá kell tenni azt is, hogy a jövedelmi középréteg tagjai nem lesznek automatikusan részesei a középosztálynak, legalábbis szociológiai értelemben biztosan nem. A statisztikai adatok szerint egyértelmű, hogy az úgynevezett jövedelmi középréteg háztartásai gyengék, mérsékelt erőforrásokkal, tehát könnyen meginoghatnak.

Képtelen előre be nem tervezett kiadás fedezésére a teljes népesség mintegy kétharmada, a jövedelmi közép hetvenöt százaléka, de a jómódúak harmada is. Nem engedhet meg magának egy hetes nyaralást a lakosság hatvanöt százaléka, a jövedelmi közép hatvannyolc százaléka, sőt mi több a jómódúak harmada sem. Megdöbbentő, de a magyarok harminchét százaléka nem tudja megfizetni a napi húsfogyasztást, negyedének anyagi okokból nincs autója, ötöde az otthonát nem tudja rendesen befűteni. Összességében a magyarok negyvennégy százaléka anyagilag deprivált, azaz nélkülözni kényszerül legalább három ehhez hasonló anyagi-deprivációs (a fentieken kívül: mosógép, telefon, színes tévé, elmaradás nélküli számlabefizetés stb.) elemet.

A tanulmány szerint mindez megmagyarázható történelmi okokkal is. A két világháború közötti erős tulajdonkoncentrációjával, a kis- és középvállalatok alulfejlettségével, a Trianon utáni Magyarország funkció nélkül maradt bürokráciájával, a nagybirtokrendszerrel, a szovjet megszállással, a független középosztályt ellehetetlenítő szocialista rendszerrel, az államadóssággal, az elbaltázott magyar privatizációval, azzal, hogy a nagy, állami cégek külföldi multikhoz kerültek, tehát nem alakult ki a tömeges egzisztenciákat megteremtő erős kkv-szektor.

Tehát a tanulmány alapján mondhatjuk azt is, hogy trágyából nem lehet erődítményt építeni, de talán inkább arra kellene helyezni a hangsúlyt, hogy a gyógyulás első lépése a diagnózis meghatározása lenne, amire napjaink dübörgő kommunikációs kormányázása teljességgel alkalmatlannak látszik.

A gazdaggá lett Fidesz-KDNP  és a gazdagok

A baj a szégyenletesen alacsony bérekkel, a munkavállalók munkájának ellenértékével van.

Merő hazugság, hogy a mi béreink magasak. Ezekből a pénzekből sem családot eltartani, sem civilizált európai módjára élni nem lehet. A magyarországi fizetésekből részben vegetálni, túlélni, részben egyfajta igénytelenséggel lehet kijönni.

Kik csináltak Magyarországból a nyomor barakkját?

Húszévnyi fosztogatás, rablás, rabszolgatartás és szipolyozás után a Fidesz-KDNP Kósa  megszólal, és annyi a mondanivalója, hogy aki nem köménymaglevest eszik a hónap végén, az gazdag. Mondják ezt a KISZ-es milliárdosok, a felülfizetett sajtó- és médiamunkásai, megtollasodott képviselők, pénzes szakszervezetisek, igazgatótanácsi és felügyelőbizottsági tagok, szakértők, tanácsadók, alibi állásban ücsörgők, offshore-törzstagok.

Ki a szegény?

Az a szegény, aki minimális életfeltételeit sem tudja fedezni: minden számlával elmaradásban van, jövedelme maradéka pedig az étkezésre megy el, de van lakása, ha más nem, egy lakótelepi. A tudományos megállapítás a különbségeket méri a legfelső és a legalsó osztályok között.

Maradjunk annyiban, hogy aki feléli a jövedelmét, ami a létfenntartásra sem elég, az szegény.

Megtekintések: 706

Hozzászólás

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál –nak.

Csatlakozzon a(z) Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál hálózathoz

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a December 20, 2016-on 4:09pm-kor
2016. 12. 20. 12:37

Az átkozott kommunista-liberálcionista fattyú Orbán EU-s nyomásra áldozza fel a magyar érdekeket

A Jobbik szerint a magyar kormány önsorsrontó megalkuvásának újabb állomása Ukrajna uniós integrációjának feltétel nélküli támogatása. A nemzeti ellenzék az ukrán munkavállalók helyett az itt élő vagy gazdasági okok miatt kivándorolt magyar hazatérését támogatná.

Amint arról az Alfahír is beszámolt: a múlt heti EU-csúcson született döntés értelmében a holland népszavazás eredményét figyelmen kívül hagyva mégis megszavazhatják az Európai Uniós és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi egyezményt. A megállapodásnak hazánk mezőgazdasága lehet az egyik nagy kárvallottja, hiszen ennek következményeként vámmentesen érkezhetne az EU területére az ukrán gabona.

A magyar kormány mindettől az ukrán vendégmunkások beözönlését reméli, amivel feltölthetik az egyre erősödő magyar elvándorlás nyomán kialakult hiányszakmákat. Jellemző az egyoldalú támogatásra, hogy amikor november végén Orbán Viktor személyesen fogadta ukrán kollégáját, Vlodomir Hrojszman miniszterelnököt, egy árva szóval nem tértek ki a kárpátaljai magyarság problémáira, igényeire.

Sokadik arculcsapás

A találkozó után a Jobbik közleményben jelezte, hogy amíg Ukrajna továbbra is elnyomja a területén élő nemzetiségeket, köztük a kárpátaljai magyarokat, addig Magyarország ezt a támogatást nem adhatja meg egy ismételt és sokadik egyoldalú gesztus keretében.

Szávay István, a közleményt kiadó jobbikos országgyűlési képviselő az Alfahírnek a mostani eset kapcsán úgy fogalmazott, az újabb ékes példája annak, hogy a magyar kormány uniós nyomásra egyszerre képes feláldozni az anyaországi és külhoni magyar érdekeket. Szávay emlékeztetett, hogy mivel a kárpátaljai magyaroknak a vízumigénylés egy Ukrajnával való külön megállapodás értelmében várhatóan egyébként is ingyenes lesz, ez nem nevezhető érdemi előrelépésnek, legalábbis biztosan nem olyan súlyúnak, amiért érdemes lemondani a kárpátaljai magyarság önrendelkezésének jogáról.

A Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének elnöke szerint Ukrajna európai integrációjának feltétel nélküli támogatása hasonló arculcsapása a külhoni magyarságnak, mint a Romániával szemben tanúsított, és a jelek szerint Szerbiával is megismételni tervezett önsorsrontó megalkuvás.

„Itt nem csak arról van szó, hogy nem kérjük számon az ukrán állam kisebbségeknek tett eddigi vállalásait, már az újabb magyarellenes lépésekhez is csendben asszisztálunk, sőt, feltétel nélkül támogatásunkkal szentesítjük is azokat”

– utalt a képviselő a kisebbségi nyelvhasználat újabb korlátozására.

Tervezett betelepítés magyar adóforintokból

„A kormánynak az ukrán munkavállalók Magyarországra csábítása helyett olyan gazdaságpolitikát kellene folytatnia, amely nem üldöz el évente több tízezer tapasztalt szakmunkást és pályakezdő fiatalt, akkor nem kéne mesterségesen hiányszakmákat feltölteni”

– reagált az Alfahír megkeresésére Bencsik János, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet alelnöke.

Bencsik hangsúlyozta, hogy az idén ősszel elfogadott jogszabályi módosítások nem a kárpátajai magyarság segítését célozzák, hiszen a kormány saját maga ismerte el, hogy cseh és lengyel mintára az államnyelvet sem beszélő kelet-európai munkavállalók, elsősorban ukránok invitálása a cél.

„Ez nem más, mint gazdasági bevándorlók magyar adófizetői pénzekből történő tervezett betelepítése, az elhíresült ’Ne arra figyeljenek, amit mondok, hanem amit teszek!’ politika jegyében”

– tette hozzá az alelnök.

Bencsik János szerint elképesztő, hogy miközben egy Nyugat-Európában dolgozó magyarnak mindenféle mondvacsinált okokkal nehezítik a családi otthonteremtési támogatás (csok) felvételét, a kormány mindezt gond nélkül lehetővé teszi azoknak, akiknek semmi közük Magyarországhoz. Az eljövendő Jobbik-kormány ehelyett az itt élő és az innen gazdasági okok miatt kivándorolni kényszerült magyarok hazatérését fogja támogatni – tette hozzá.

Mint ismert, Vona Gábor múlt pénteken jelentette be, hogy a Jobbik európai népszavazást kezdeményez az európai bérszínvonal kiegyenlítése érdekében.

Orbán  honlapjáról törölték 2010 előtti megszólalásait

Úgy tűnik, Orbán  nem szeretné ha a 2010 előtti megszólalásaival szembesítenék, ezért aztán jó észak-koreai megoldással törölték a hat évnél régebbi mondatait.

A 444.hu szúrta ki, hogy az orbanviktor.hu/miniszterelnok.hu alján található archívumban néhány hete már csak a 2010 utáni anyagok érhetők el, a korábbiak (2001-2006, 2006-2007 és 2007-2010) üres oldalra vezetnek.

Orbán Viktor hosszú utat járt be a rendszerváltás óta. Élőszőr ifjú liberálisból lett konzervatív államférfi, majd 2010-től hozzálátott a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kiépítéséhez.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy éppen az aktuális oligarcháknak kilapátolják az állami pénzeket. Most többek között Mészáros Lőrincre mosolygott rá a szerencse, idén több mint 260 milliárd forintnyi közbeszerzést kaparintott meg.

Úgy tűnik, hogy a harmadik miniszterelnöksége idején már kellemetlenek lehetnek neki korábbi gondolatai, így azokat szépen eltüntették a honlapjáról.

A 444.hu Havasi Bertalannál, és a honlappal kapcsolatos kérdésekre létrehozott honlap@orbanviktor.hu címen is érdeklődött az archívum eltüntetésének okáról, válasz azonban nem érkezett.

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a December 15, 2016-on 2:48pm-kor
2016. 12. 15. 07:43

Ferencvárosban is áron alul szórják maguknak az önkormányzati lakásokat a fideszesek

Nemcsak az I. kerület fideszes polgármestere bérel áron alul önkormányzati lakást, a Magyar Nemzet Ferencvárosban is hasonló esetekre bukkant.

----
A IX. kerületben a közelmúltig a szintén fideszes Bácskai Jánosnak volt a hatásköre elbírálni az önkormányzati lakások kiutalását, ő pedig bírált is, legjobb tudása szerint.
 
Mészáros László Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselő egy 63 négyzetméteres lakást bérelhet 2012 óta 68 ezer forintért, holott a hasonló méretű lakások a környéken 150 és 200 ezer forint közti összegbe kerülnek havonta.
 
Görgényi Máté (Fidesz-KDNP) képviselő esete már titokzatosabb, neki a nagymamája kapott bérleti jogot egy 104 négyzetméteres lakásra havi 108 ezerért (piaci ár: 300-400 ezer), igaz, az említett nagymama sosem lakott ott, az ingatlanban a politikus él családjával.
 
Szabó József, Ferencváros jegyzője 70 négyzetméteres lakásban lakik és 80 ezret fizet, Veres László, az előző ciklus fideszes képviselője és az önkormányzati lap felelős szerkesztője pedig meg is vásárolhatott egy értékbecslő által 20 millióra értékelt ingatlant - 9,6 millióért.
 
Az alpolgármester, Formanek Gyula lánya 72 négyzetméteres lakást vett meg 8,7 millióért, a környéken az ilyen méretű ingatlanok egyébként 30-40 milliót érnek.
 
A Magyar Nemzet megkereste Bácskai János fideszes polgármestert, aki elmondta: minden a szabályok szerint történt, nyilvános minden, és nem tartja aggályosnak, sem összeférhetetlennek, hogy a Fidesz–KDNP politikusai is lakáshoz jutottak, még akkor sem, ha a díjak a valós piaci áraktól elmaradnak.

 

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a December 15, 2016-on 2:39pm-kor
Ebben a tetű országban otthon mindenki hazudik?
2016. 12. 15. 14:16

Megvolt Bróker Marcsi kihallgatása - vajon a fideszes kapcsolatok is szóba kerültek?

Fazekas Sándor intézett irodát a cégnek, ő kérte fel külsős bizottsági tagnak az önkormányzathoz az ügyvezetőt, a Kun-Mediátor pedig még egy lakossági fórumot is támogatott.

----

Mint írtuk, ma került sor D. Sándorné, vagy ahogy a sajtóban ismertté vált, Bróker Marcsi kihallgatására.
 
Bróker Marcsi karcagi cége, a Kun-Mediátor Kft. a becsapott embereknek az átlagosnál jóval magasabb kamatot ígért, ezért sokan vitték hozzá a pénzüket. A helybéliek  - a vállalkozóktól az orvosokon át a nyugdíjasokig mindenki - megbíztak benne, akinek megtakarítása volt, hozzá vitte a pénzét. A szerencsések viszont is látták a betett összeget a magas hozammal együtt, de mivel a vállalkozás piramisjátékként működött húsz éven át, borítékolható volt, hogy előbb-utóbb be fog dőlni. 
 
D. Sándorné végül összesen végül ezer embert csapott be, az okozott kár elérheti a 20 milliárd forintot is.
 
A botrány tavaly áprilisi kirobbanásakor D. Sándorné eltűnt az országból és a nemzetközi elfogatóparancs ellenére egészen mostanáig nem is került elő. Mint kiderült, Belize-ben bujkált, ahol a hatóságok végül azért csaptak le rá, mert állítólag ott is hasonló csalássorozatba próbált kezdeni,
 
miután rejtélyes támogatója nem utalt neki több pénzt.
 

Még a Fidesz lakossági fórumát is támogatta A KUN-MEDIÁTOR

A Fidesz korábban próbálta a Jobbikra tolni a botrányt, mondván, a Kun-Mediátor és Lukács László jobbikos országgyűlési képviselő családjának az ügyvédi irodája is egyazon társasházban székel. A dolog szépséghibája, hogy ez az épület egy nagy irodaház, ahol egyebek között önkormányzati iroda és bababolt is működik - működésük egymástól teljesen független.
 
D. Sándorné politikai kapcsolatairól azonban valóban sokat elárul az, hogy
 
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter korábban Karcag polgármestereként maga kérte fel
 
külsős tagnak az önkormányzat turisztikai bizottságába, ahol nyolc éven át tevékenykedett.
 
Önkormányzati jegyzőkönyvekből az is kiderült, hogy a Kun-Mediátornak maga Fazekas Sándor intézett irodát 2005-ben. A Kun-Mediátor Kft. egy önkormányzati irodát bérelt, Fazekas pedig polgármesterként azt javasolta a helyi képviselő-testületnek, hogy öt évvel hosszabbítsák meg a szerződést a céggel.
 
Érdekesség még a Karcagi Hírmondó korábbi számából előkerült meghívó: Fazekas Sándor 2007. március 23-án tartott lakossági fórumot, ahol tombola húzására is sor került. Az egyik nyereményt - egy kétszemélyes Wellness hétvégét - épp a Kun-Mediátor Kft. ajánlotta fel.
 

Így kapcsolódik egymáshoz Bróker Marcsika és a Jobbik

2016.12.15. 11:49

Több szálon kapcsolódott a politikához a karibi térségben elfogott Dobrai Sándorné, a Kun-Meditáror volt ügyvezetője. Az asszonyt több tízmilliárdos csalással gyanúsítják. A háttérben felbukkan a Jobbik, de a baloldali ellenzék is.

Múlt héten fogták a karibi térségbeli Belize-ben Dobrai Sándornét, a Kun-Mediátor ügyvezetőjét akit több tízmilliárdos csalással gyanúsítanak. Álomutazások mellett busás hozamot is ígért ügyfeleinek a karcagi Kun-Mediátor Kft. Az utazási irodának nem volt engedélye betétgyűjtésre, ettől függetlenül 15 éven keresztül forgatta a befektetők pénzét. Az ügyben 2015 áprilisában, a piramisjáték összeomlásakor indult nyomozás, ám addigra a cég tulajdonosa külföldre szökött. 

A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai kísérik Dobrai Sándornét, a Kun-Mediátor Kft. sikkasztás miatt keresett, egy Belize-hez tartozó szigeten elfogott és hazahozott vezetőjét a Liszt Ferenc-repülőtéren

Irodabérlések

A karcagiak elmondása szerint, Dobrai Sándorné egyik közeli ismerőse az a Szeivolt István volt, aki az ÉPKAR Zrt. vezérigazgatója, és amely cég a helyi és országos politikai életben sem ismeretlen. Annak ellenére, hogy az ÉPKAR cáfolta, hogy közel lenne a sikkasztó céghez, a két cég üzleti tevékenysége több ponton is keresztezte egymást. Azonban az ÉPKAR Zrt. honlapján feltüntetett elérhetőségi cím megegyezett a Kun-Mediátor Utazási Iroda budapesti, Egressy út 28-30. alatt található székhelyével.

Az irodaház a Szeivolt érdekeltségbe tartozó Szeivolt Zrt. tulajdonában áll, az ÉPKAR és a Kun-Mediátor is itt bérelt irodát. A két cég tulajdonosi köre ugyanakkor nem csak a fővárosi Egressy úti ingatlannál kapcsolódik, hanem Karcagon is, az ugyancsak Szeivolt érdekeltségbe tartozó karcagi Fehér Holló rendezvényközpontnál. Karcagon, a Püspökladányi út 3. alatti ingatlan is az ÉPKAR Zrt. tulajdonában áll, ahol Dobrai Sándorné Marika két lánya, Dobrai Krisztina és Dobrai Erika bérelt irodát.

A Kun-Mediátor Szolgáltatói Kft. volt karcagi fiókja

Forrás: MTI/Bugány János

Szerette a hotelt a baloldal

A Fehér Holló azonban nem csak a cégkapcsolatoknál, hanem a brókerügy politikai szálainál is főszerepet kapott. A baloldal ugyanis 2010 előtt rendszerint és előszeretettel a Fehér Hollóban tartotta a rendezvényeit, a helyiek csak „ellenzéki tűzfészeknek" nevezték a központot. A Fehér Hollóban Gyurcsány Ferenc és Vadai Ágnes is tartott fórumot, de a baloldal más vezető alakjai is megfordultak a karcagi hotel- étterem- és rendezvényközpontban.

A Pesti Srácok még 2015-ben tudta meg, hogy, a 2010-es nagy baloldali választási zakók után az ÉPKAR a Jobbik szekértolójaként lett ismert Karcagon. Érdekesség, hogy 2014-ben már az a Lukács László György lett a Jobbik karcagi országgyűlési képviselőjelöltje, akinek édesapja, Lukács Szilveszter és édesanyja, Séllei Ilona is ügyvéd Karcagon, és akik ügyvédi irodájukon keresztül egy időben az ÉPKAR-ral és így Szievolt Istvánnal is kapcsolatban álltak.

Egy helyen voltak a Kun-Mediátorral

A Lukács-család ügyvédi irodája Karcagon ugyanoda, a Táncsics körút és a Horváth Ferenc utca kereszteződésében álló társasházba van bejelentve, ahol a Kun-Mediátor telephelye is volt. A Jobbik országgyűlési képviselőjének édesapja pedig 2001-ben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat közbeszerzési eljárása miatt indult jogorvoslati ügyben képviselte az ÉPKAR-t. Azt természetesen nem tudni, hogy az ÉPKAR-nak milyen szerepe volt Lukács László György politikai karrierjében, de tény, hogy 2014-ben, az Európa Parlamenti mandátumot nyert jobbikos Balczó Zoltán parlamenti helyét nem a párt országos listáján soron következő 24., és nem a 25. politikus, hanem a 26. Lukács László György vette át.

2015. áprilisában a parlamentben a Kun-Mediátor-ügy kapcsán is előkerült Lukács László György neve. Tállai András, az NGM államtitkára ugyanis arra kérte a jobbikos képviselőt, hogy tisztázza magát a brókerügyben, miután a cég és családjának az ügyvédi irodája is egyazon társasházban székel. Lukács válaszában rágalomnak nevezte az államtitkár szavait, mert szerinte az említett telephely egy nagy irodaház, amely a Táncsics körút 15. alatt található, és ugyanitt "találtak egy önkormányzati irodát és egy bababoltot is."

A Kun-Mediátor ügyben a Jobbik is feltűnik

----

Vona kizáratta a kérdezősködő képviselőt

„Interpellációt nyújtottam be, amely után felhívott a szegedi közgyűlés jobbikos tagja Keresztúri Farkas Csaba. Arra kért, vonjam vissza az interpellációmat. Nemet mondtam, de ő mindenképpen személyesen akart velem beszélni, és a testületi ülés előtt feljött hozzám Szegedről Csongrád megye jobbikos elnökével, Tóth Péterrel együtt. Megismételte a kérését, kiegészítve azzal, hogy az ÉPKAR támogatta a Jobbik kampányát, és az interpellációm nagy károkat okozhat a következő versenytárgyalások során" – írta 2012-ben Filó András. A képviselő kifejtette, természetesen elhangzott az interpelláció, amely után nem ért véget az ügy.

„Keresztúri Farkas Csaba felhívta Vona Gábort, a Jobbik elnökét. Vona Gábor a feladatot a személyes főtanácsadójának Forrai Richárdnak adta ki. Forrai Richárd is többször hívott telefonon, és végül február 22-én 10 órakor 10 tanú előtt találkoztunk a Fő tér egyik vendéglátó helyiségében. Elmondtam, sőt megmutattam neki, hogy ez a munka (ÉPKAR) nem I. osztályú, ezért véleményem szerint nem vehető át. A teljes beszélgetést nem kívánom ismertetni, de a végeredmény az lett, hogy másnap, február 23-án közölték velem, hogy Vona Gábor elnök kezdeményezésére visszahívtak a képviselőségből, és leváltottak, mint helyi elnököt, és kezdeményezték a kizárásomat a Jobbikból" – zárta magyarázó sorait Filó András.

Fazekas: A szocik után a jobbikosok jöttek

Fazekas Sándor korábban azt nyilatkozta, a mostani karcagi jobbikos csapat jelentős része korábban az akkor még szocialista Vadai Ágnest támogatta és segítette. Ebben a társaságban a sokat emlegetett ÉPKAR Zrt. és vezetője, Szeivolt István is jelentős szerepet töltött be. Nem lehet véletlen az sem, hogy a Dobrai-család vállalkozásai és maga a Kun-Mediátor is ÉPKAR-os ingatlanokon működött-működik. Szeivolték tulajdonában van a volt Fehér Holló Hotel, ahova szinte hazajárt a szocialista vezérkar. És amikor ők megbuktak, a helyüket a jobbikosok foglalták el – mondta Fazekas.

http://www.origo.hu/itthon/20161215-politikai-szalak-a-kun-mediator...

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a December 13, 2016-on 4:03pm-kor

Megalázó bánásmód, durva jogsértések a Főkefe Közhasznú Nonprofit Kft.-nél

Állami bértámogatással élhetett vissza a FŐKEFE Közhasznú Nonprofit Kft. vezetősége, emellett a megváltozott munkaképességű fogyatékos emberekkel szembeni méltatlanul megalázó bánásmód, a dolgozókat érő durva jogsértések már mindennaposak a cégnél. A Becker György László ügyvezető és kabinetje által hozott döntések alsóhangon is felvetik a cégvezetők alkalmatlanságát.

Az ügyvezető, az idei kinevezésekor gyökeres változásokat ígért, de ilyen változásokra azonban senki nem számított. Az átszervezés, sorozatos és meglepetésszerű elbocsájtásokkal, megfélemlítésekkel, telephelyek megszüntetésével, vak szakszervezeti tisztségviselő felfüggesztésével, kirúgással való fenyegetésével, szakszervezeti tisztségviselő eltávolításával, rendkívül durva munkavállalói jogsértéssel járt.

Becker György, 2016. augusztus 02 – től saját hatáskörben megszűntette a szervezeti és működési szabályzatot ezzel egyedülállóként az állami társaságok között közel fél éve a FŐKEFE Kft. szervezeti működési szabályzat nélkül működik.

Az állami társaságnál most a szervezeti egységek feladat, hatáskör és felelősség nélkül működnek jogellenes módon. Az üzemek és telephelyek vezetői pedig jogalap nélkül vezetik az adott szervezeti egységeket. „Felívelő fejlődési pályára került a FŐKEFE!” – Olvasható a vállalat honlapján.

Ennek ellentmond az a tény, hogy a munkavállalók több esetben tiltakoztak néhány, fővárosi és vidéki telephely bezárása ellen, a budakalászi üzemet december 16-án felszámolják, ez utóbbi esetben a dolgozók például petíciót is benyújtottak a cégvezetőségéhez a felszámolás ellen – amelyet tudomásunk szerint át is adtak Prohászka Csabának a cég műszaki és termelési főosztályvezetőjének, ám a cégvezetés mindezt figyelmen kívül hagyta.

A seprű és kefeüzem vak és fogyatékos dolgozóit kirúgással való fenyegetés mellett áthelyezni kívánják a 15 km re lévő ugyancsak Becker Úr által vezetett, Kézmű Nonprofit Kft telephelyére, ahol a munkakörülmények siralmasak. – Legutóbbi információink szerint például a Temesvári utcai üzem kivilágítatlan és a fűtés sem működik.

Az áthelyezésekről és a változásról nem történt előzetes egyeztetés sem a dolgozókkal, sem a szakszervezetekkel. A mohácsi telephely megszüntetése miatt Komlóra szállított megváltozott munkaképességű dolgozókkal közölték, hogy befejezik szállításukat, Szombathelyen bezárják a seprűüzemet ily módon tiporva fogyatékos emberek jogait.

A 327/2012. Kormányrendeletben foglaltak szerint:

21.§.(5) A munkáltató által ténylegesen megfizetett bérköltség legfeljebb 75%-a támogatható.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a bérköltség legfeljebb 100%-a támogatható, ha a munkáltató közhasznú jogállású egyesület, alapítvány vagy nonprofit gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: nonprofit munkáltató), és

a) az általa végzett, a létesítő okiratában közhasznú tevékenységként megjelölt tevékenység nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek, továbbáb) a támogatással érintett munkavállalók foglalkoztatására közhasznú tevékenységként megjelölt nem gazdasági-vállalkozási tevékenység keretében kerül sor.

Felvetődik annak gyanúja, hogy a Főkefe Közhasznú Nonprofit Kft. augusztus 2 -tól nem felel meg az SZMSZ felfüggesztése miatt a közhasznúság feltételeinek, az állami támogatást a bérköltség 100% összegében veszi igénybe, 75 % helyett. Gyaníthatóan az állami társaság vezetői az állami vagyonnal hanyagul gazdálkodnak és több százmillió forint összegű a költségvetési támogatást jogsértő módon igényelték és használták fel.

A létesítő okiratnak vagy más belső szabályzatnak (pl.: SZMSZ) rendelkeznie kell olyan nyilvántartás bevezetéséről, amelyből kiderül a döntések tartalma, időpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya esetleg személye is – ezzel együtt megállapítható például a határozatok tára – mindezek hiányában azonban követhetetlenné válik a cégvezetés döntéseinek módja.

Három állami vállalat élén egy cégvezetés, játék a közpénzekkel…

Becker György, kinevezésekor átalakításról beszélt, de senkit nem tájékozatott arról, hogy ez pontosan mit jelent. Valójában kirúgásokkal áthelyezésekkel és a Főkefe Laky Adolf utcai központ cég vezetői stábjának részleges lecserélésével kezdődött az ésszerűtlen váltás.

A FŐKEFE állami vállalat a rehabilitációs foglalkoztatásban, évi 3,8 milliárd állami támogatást kap az akkreditált telephelyein a 3400 fős dolgozója után. Külön bértámogatást kap az ERFO és a KÉZMŰ is, de az akkreditált cégek közt a dolgozók, nem helyezhetők át egyik cégből a másikba, ha pedig ezt szerződés nélkül teszi a cégvezetés, az több ponton sérti a rehabilitációs foglalkoztatás kritériumait.

A Főkefe Közhasznú Nonprofit Kft hajdúdorogi dolgozói azt panaszolták, hogy őket több hónapon keresztül Hajdúnánás külterületén található Kézmű Közhasznú Nonprofit Kft. telephelyén foglalkoztatták. A Hajdúnánásra áthelyezettek szerződéseit a cégvezető széttépte, abból példányt a munkavállalók nem kaptak – közben az IKR központi adatbázis alapján, a Főkefe habár a Kézmű telephelyen való foglakoztatás után nem lett volna lehetséges, a fejenkénti közel 1,2 milliós támogatás havi arányos részét igényelte, ezzel felveti a költségvetési csalás gyanúját.

Az áthelyezésre vonatkozóan, ugyan szerződést aláírattak velük, de abból a munkavállalók egy példányt sem kaptak. Elmondásuk szerint szinte az összes hajdúdorogi Főkefés munkavállaló Hajdúnánáson dolgozott. A munkavállalók után a FŐKEFE az állami költségvetési támogatást igénybe vette, de nem a FŐKEFE akkreditált telephelyén kerültek foglalkoztatásra, hanem a KÉZMŰ – üzemben. Ami azért lényeges, mert a bértámogatást, csak a Főkefe Kft. bértámogatására vehették volna igénybe.

Becker György László a saját támogatottjainak (kabinet) 500.000-ft /hó megbízási szerződéseket kötött, úgy, hogy ezek a személyek 1-1 napra be is látogatnak a munkahelyre, ott valós munkát nem, vagy alig végeznek – szinte csak a megbízási díjakat veszik fel, munkaviszonyokat megbízási szerződéssel színlelve.   Ez azt jelenti, hogy fiktív teljesítésigazolások születnek a bejelentők elmondása szerint.

A megbízottak a Kézmű-től, az ERFO-tól és a Főkefe-től is felveszik a félmilliós, vagy esetenként az ennél magasabb összegű „fizetésüket” – a vezetés úgy kezeli a három állami vállalat ügyeit, mintha azok egyetlen cég volnának. Mivel ugyanazon munkavállaló után több munkahelyen nem vehető fel több állami támogatás, ezért kötöttek megbízási szerződéseket.  A vezetőségből néhányan több milliós megbízási díjakat vesznek fel úgy, hogy tudomásunk szerint a dolgozók fizetésére a főkefében már alig, vagy egyáltalán nem lesz pénz január hónapban.

Luxuscikkgyártás éhbérért, a dolgozók kizsákmányolása

Az állami vállalatot, látványosan magánvállalkozásként működtető Becker György, valószínűsíthetően a „Riss Mann projekt” teljesítésének érdekében helyezteti át a FŐKEFE dolgozóit egyik üzemből a másikba. A Riss Mann projekt egy titkos állami szerződéssel hozható összefüggésbe, amit a luxuscikkeket gyártó és forgalmazó Luis Vuitton francia céggel kötöttek meg. A FŐKEFÉNÉL, a mindenkori létminimum összegénél alacsonyabb bérért dolgozó munkások, tulajdonképpen áron alul gyártanak luxuscikket, amely nem vet jó fényt sem az állami vállalatra, sem a világcégre nézve.

Folytatjuk…

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a December 13, 2016-on 8:44am-kor
2016. 12. 13. 07:54
Így röhög a magyar emberek  képébe a Várnegyedben 81 ezerért lakást bérlő fideszes polgármester

Mint írtuk, mindössze havi 81 ezer forintért bérelhet egy 71 négyzetméteres önkormányzati lakást a Várnegyedben Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester, amiről a képviselő-testület állandó bizottságainak elnökeiből álló négytagú testület döntött - három fideszes és egy szocialista politikus.

Ha piaci áron bérelné a lakást, az becslések szerint 200-400 ezer forintba kerülne.
 
A kerületi LMP-s önkormányzati képviselő dr. Gallowich Margit novemberben tett fel kérdést ezzel kapcsolatban a polgármesternek, a válasz pedig most érkezett meg, az Index közölte.
 
Tisztelt képviselő asszony! Képviselői kérdéseire válaszolva, melyek a piaci alapú lakásbérlésemre vonatkoznak, az alábbiakról tájékoztatom.
 
Jogszerű-e?
Igen.
2. Igazságos-e?
Igen.
3. Méltányos-e?
Igen.
4. Etikus-e?
Igen.
Üdvözlettel: dr. Nagy Gábor Tamás, polgármester.

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a December 9, 2016-on 3:53pm-kor

Egy 97%-ban cigány iskola igazgatója is kimondja: a vérfertőzés miatt fogyatékos a "rejtett erőforrások" jó része

"Vagy sírva menekül egy hónap után, vagy nyugdíjig itt marad nálunk." A Magyar Máltai Szeretetszolgálat gyulaji általános iskolájának vezetője, Lacza Ildikó fogadja így az érkező kollégákat a dombóvári járás majdnem száz százalékos cigány iskolájában. A Tíz perc nevű iskolablog készített interjút vele, ebből mi most csak részleteket közlünk, a teljes beszélgetés itt olvasható.

– Hogyan jellemezné Gyulajt mint települést, és benne a gyulaji iskolát?

– A mi iskolánk nagyon régi. Gyulaj mindig is egy jó értelemben vett paraszti falu volt, ahol a romák a településen kívül elhelyezkedő szőlőshegyen éltek, és az iskolába a helybeli parasztgyerekek jártak. Többek között az ötvenes évek falusorvasztási akciójának köszönhetően a faluból sokan elköltöztek, és a nagyrészt beás cigányok megvették a lakatlan házakat. Ma az iskola tanulóinak 97%-a cigány.

(…)

Most az iskolánkban 102-en tanulnak, és 64 ovisunk van. Sokkal többen voltunk, de jellemzőek az elköltözések, és bár túl nagy mozgás nincs, de az elmúlt években csökkent a gyerekek száma; azért a szép számmal jelentkező ovisaink most újra reményt adnak.

(…)

– Mit jelent Gyulajon az, ha valaki halmozottan hátrányos helyzetű gyerek vagy SNI-s?

SNI-s gyerekeink is vannak természetesen, számuk 22-23 körül van. A fő problémát az jelenti, hogy a házasságok, szerelmek alapját gyakran képezi rokoni kapcsolat, sokszor választanak párt a vidéken élő rokonságból. Nem feltétlenül jelent ez problémát az első generációnál, de a másodiknál már gyakran kijön.

– Tanárként mit tapasztalnak ebből?

A saját kiskorú lányaiktól a kutyákig, fiútestvéri erőszak 3 éves k...

A beltenyészettel magyarázható a cigányok degeneráltsága – Jeszensz...

Egyetemi tanulmány: vérfertőz, hepatitist terjeszt, dögöt eszik, bé...

Havas: Az egész országban az megy a cigányoknál, hogy feleségükként...

Korábban írtuk:

És még mi vagyunk a rasszisták? Tótéknál kormányzati indoklásban sz...

Egy év nyolc hónapot kapott a lányának gyerekeket nemző szentpéterú...

Román gyermekvédelmis a cigókról: "Testvérek, unokatestvérek vállal...

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a December 9, 2016-on 10:59am-kor

Dolgozik a Fidesz maffia! Már vevők is akadnak!

Megismétlődött a Hajdú-Bét katasztrófája

 2016. 12. 09. 07:03

Több mint kétszáz ember nem kapja meg a pénzét a Sikér Zrt. csődje miatt.
 

Ha nem segít a kormány a termelőkön, akkor az ország egyik legnagyobb malomipari vállalata, a Sikér Zrt. csődje nyomán hasonlóan tragikus helyzet állhat elő, mint korábban a Hajdú-Bét baromifeldolgozó felszámolásakor – írja a Magyar Nemzet.

A lap emlékeztet: több mint tíz év elteltével, nyilvánvalóan politikai okból az Orbán-rezsim kártalanítást fizetett a Hajdú-Bét károsultjainak, de a Sikér termelőinek megsegítése fel sem merült, pedig több mint kétszáz ember pénze ragadt bent. Több tízmilliós tartozásokról van szó, de van olyan beszállító is, akinek kintlévősége eléri a százmilliós nagyságrendet.

A Sikér 2014-ben még tízmilliárdos forgalmat bonyolított le, de a vállalatot súlyosan érintette a Széchenyi Bank bedőlése és egy több százmilliós versenyhivatali bírság, így az idei év elején a vezetők csődeljárást kértek. A társaság minden ingó és ingatlan vagyonát zálogjog terheli, így a termelők és a cég mintegy száz munkavállalója nem is reménykedhet, hogy hozzájut követeléséhez, a csődtörvény szerint ugyanis első helyen a zálogjogosultak követeléseit kell a befolyt bevételből teljesíteni.

Áh nem szegény magyarok veszik meg?

A Magyar Nemzet azt is tudni véli, hogy a társaság vagyonára már akadnak vevőjelöltek – Mészáros Lőrinc a bicskei malmot szeretné megszerezni, a szekszárdi iránt pedig Csányi Sándor érdekeltségei érdeklődnek a cikk szerint.

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a December 9, 2016-on 10:47am-kor

Az Európai Unió pénze tartja lélegeztetőgépen az Orbán rezsim gazdaságát!

2016. 12. 08. 16:56

Sokszor halljuk, sőt, nagyjából csak azt halljuk, hogy a magyar gazdaság jobban teljesít. A Fidesz rezsim  politikusai rendszerint azt mondják, a csőd széléről rángatták vissza az országot 2010-ben, azóta pedig pörög a magyar gazdaság, de úgy, ahogy már nagyon régen nem. A kérdés csak az, hogy igazak-e az Orbán rezsim  hangzatos dicshimnuszai, vagy még sincs kolbászból a felcsúti Pancho Aréna gyeptéglája?

Erre kereste a választ a Republikon Intézet konferenciája, mert

a magyar gazdaság is olyan, mint a labdarúgás, mindenki ért hozzá, de azért az az igazi, ha Dárdai Pál ül a kispadon és nem Pintér Attila,

foglalta össze egy ismert pénzügyi elemző a rendezvény elején, hogy miért is vagyunk itt.

A nyitóelőadást Surányi György volt jegybankelnök (MNB-elnök 1990–1991 és 1995–2001 között) tartotta, aki már korábban is bírálta a kormány és az MNB gazdaságpolitikáját:

Azzal kezdte, hogy ő azok közé tartozik, aki az elmúlt tíz évben nem temette a magyar gazdaságot, most sem teszi, nem igaz, hogy a szakadék szélén állunk, ahogy téves az a kormányzati kommunikáció is, hogy a Fidesz a 2010-es kormányváltáskor csődközeli állapotokat kapott volna örökül, akkor befektetésre ajánlott ország voltunk.

A leminősítések később következtek be, bóvli 2011-2012-ben lett az ország, már a Fidesz-kormány gazdaságpolitikája miatt. (Ebből a gödörből csak nemrég sikerült kikeveredni, amikor mindhárom hitelminősítő felminősítette az országot.)

Kedvező hátszélben?

Surányi szerint a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme 2,5 százalék, de ez annak a függvénye, hogy

milyen mértékben tudjuk lehívni az uniós forrásokat.

Mert Surányi előadása után egyértelművé vált, hogy jószerével

az Európai Unió és annak támogatása tartja lélegeztetőgépen Magyarországot.

A magyar gazdaság átlagos növekedési üteme 2008 előtt is lassú volt, de 2010 után az EU-s transzferek figyelembevételével is lényegesen lassabb lett, és továbbra is elmarad a régiós átlagtól.

Surányi úgy látja, a belföldi fogyasztás és az export húzzák ugyan a gazdaságot, de kritikus a beruházások alakulása, az ipari termelés lassul, ha pedig a közfoglalkoztatottaktól megszabadított adatot nézzük, akkor a munkanélküliség 9-10 százalékos ma.


Súlyos hiányossága a mostani kurzusnak, hogy

a gazdaságpolitika nem tudta visszaszerezni a beruházásokhoz szükséges hitelességet,

a versenyszféra beruházásai a 2002-es szinten vannak, a

külföldi közvetlen működőtőke-befektetés szinte nulla, gyakorlatilag leállt a tőkebeáramlás, a nettó adatok tőkekiáramlást mutatnak.

Önmagában a 2,5 százalékos növekedés Surányi szerint nem rossz, de “példátlanul kedvező hátszélben van a gazdaság” a lehívható uniós támogatások miatt, ha ehhez viszonyítjuk a 2,5 százalékot, akkor gyenge a növekedés.

Ha ez nem lenne, elenyésző lenne a növekedés.

Vége az aranykornak

A 2010 és 2016 közötti adatokat figyelembe véve – Horvátországot és Szlovéniát leszámítva – az összes többi környező ország gazdasági növekedésének az üteme jobb, mint a magyar,

olyan nagyon sok örömre tehát nincs ok.

A volt MNB-elnök úgy látja, bekövetkezhet egy pozitív fordulat a magyar gazdaságban, ehhez azonban

kiszámíthatóságra és bizalomra lenne szükség.

Ha ezek megtörténnének, akkor

hosszú évtizedek után úgy lehetne reformokat végrehajtani, hogy azok valójában nem megszorítások. A feltételek adottak.

Surányi szerint

  • beruházás-élénkítésre,
  • államosítás helyett privatizációra,
  • az állami médiumokra és a propagandára költött pénz oktatásra és egészségügyre fordítására és
  • lakásépítésére (de nem a CSOK-ra, mert annál drágább konstrukciót nehéz elképzelni lenne szükség.

2020 környékére ugyanis vége lesz az aranykornak, nem lesz ilyen nagy mértékű EU-s transzfer.

Addigra ki fog derülni, hogy ha nem találunk más növekedési módot, akkor uniós támogatás nélkül a potenciális növekedési ütem nulla százalék.

A helyzet az, hogy valójában senki nem vár csodát a magyar gazdaságtól, az elmúlt hetekben az IMF 2 százalékra, az EU 2,1 százalékra csökkentette magyarországi előrejelzését, amely lényegesen elmarad a régiótól várt fejlődéstől.

Magyarok!

Minden szó igaz! Aki nem akarja úgysem hallja meg! EU pénz nélkül a 80-90-es éveket idézné Magyarország! Egy rövid matek: adott 800 ezer legális adófizető "jobb keresettel"! Egy emberre 4 eltartott jut! Nyugdíjas, cigány, közalkalmazott! (Közalkalmazott: rendőr, kórházi dolgozó, katona, tanár, szemétszedő......stb.) tehát pl. a havi 100-200eFt adóból hogyan jönnek ki a fizetések, segélyek a másik 4 emberre???

Észbe kaptok végre???

Csak a cigány kap havi 200-at rezsivel!!! Sántít a dolog! Bizony EU-s pénzek vannak a háttérben! Biztosra vehető, hogy a Fidesz-KDNP  max 2020-ig szeretne csak kormányozni! Miért? Akinek nem jött le, utána már csak minimális eus pénzek lesznek, addig kap Magyarország ugyanis felzárkóztatási támogatásokat, s ezután nem lesz buli a középpontban lenni, szegénységben!!!

2020. - évre összeomlik a hazugság!

Tudja a magyarok hány százaléka dolgozik alacsony éhbérért?

A munkavállalók 17,2 százaléka, nagyjából minden hatodik alkalmazott az alacsony keresetűek közé tartozott az Európai Unióban 2016-ben - ez derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) csütörtökön nyilvánosságra hozott adataiból.

Alacsony keresetű az, aki a nemzeti bruttó órabér mediánjának kétharmadánál kevesebbet kap munkájáért. Az euróövezetben 2016-ban a medián órabér 14,1 euró, az unióban pedig 13,2 euró volt, ennek a kétharmadánál az eurózóna 19 országában a foglalkoztatottak 15,9 százaléka, a 28 uniós országban pedig 17,2 százaléka keresett kisebb összeget. Az egyes uniós tagállamok között jelentős az eltérés az alacsony keresetűek arányát tekintve. A statisztikában nem szerepelnek Görögország és Horvátország adatai.

A munkavállalók legnagyobb arányban, 25,5 százalékkal, Lettországban tartoztak az alacsony keresetűek közé. A balti köztársaságot szorosan követi Románia (24,4 százalék), Litvánia (24,0 százalék), Lengyelország (23,6 százalék), Észtország (22,8 százalék), Németország (22,5 százalék), Írország (21,6 százalék) és Nagy-Britannia (21,3 százalék).

Az ellentétes póluson, ahol a munkavállalók kevesebb mint 10 százaléka esett az alacsony keresetűek kategóriájába, Svédország az első helyezett 2,6 százalékkal, majd Belgium (3,8 százalék), Finnország (5,3 százalék), Dánia (8,6 százalék), Franciaország (8,8 százalék) és Olaszország (9,4 százalék) következett.

Magyarországon 2014-ben a medián órabér 3,6 euró volt, ennek kétharmadánál, 2,4 eurónál a foglalkoztatottak 17,8 százaléka keresett kevesebbet. A százalékos arányt tekintve a magyarországinál 11 országban volt jobb a helyzet, miközben a medián órabér 21 országban volt nagyobb.

Bérkalkulátor 2017 - a megugró minimálbérekkel

Ismerje meg a 2017-es szabályokat!


Hatalmasat emelkedik a minimálbér, mennyit kap kézhez a bruttó bérből? Hogyan változik a kétgyermekes családok adókedvezménye?


Számoljon velünk, mennyi lesz a bére jövőre!

Az euróban számolt medián bruttó órabért tekintve 15-szörös a különbség a két véglet között: Dániában a legmagasabb a medián órabér, 25,5 euróval, a legkisebb pedig Bulgáriában, 1,7 euróval. Dánia után Írország (20,2 euró), Svédország (18,5 euró), Luxembourg (18,4 euró), Belgium (17,3 euró) és Finnország (17,2 euró) következett az élbolyban. A lemaradók között Bulgária után Románia (2,0 euró), Litvánia (3,1 euró), Lettország (3,4 euró) és Magyarország (3,6 euró) volt a sorrend.

  

Az egyes országok közötti árszínvonal-különbségeket kiküszöbölő vásárlóegységben (PPS) számolva már "csak" ötszörös a különbség a medián bruttó órabér két véglete között. Ezt a listát is Dánia (18,5 PPS) vezette, Írország (18,4 PPS), Belgium (15,4 PPS), Németország és Luxembourg (egyaránt 15,0 PPS), valamint Hollandia és Svédország (egyaránt 14,5 PPS) előtt. A helyzet Bulgáriában (3,6 PPS) a legrosszabb, majd Románia (4,0 PPS), Lettország (5,0 PPS) és Litvánia (5,1 PPS) következett. Magyarország (6,5 PPS) a 20. helyen áll, holtversenyben Szlovákiával.

Az Európai Unióban foglalkoztatottak közül a nők 21,1 százaléka, a férfiaknak pedig a 13,5 százaléka, míg a határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak 31,9 százaléka, a határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezőknek pedig a 15,3 százaléka  tartozott az alacsony keresetűek közé. Életkor szerint a 30 évnél fiatalabbak 30,1 százaléka, a 30 és 59 év közötti korosztálynak pedig a 14 százaléka keresett kevesebbet a medián órabér kétharmadánál. Az alacsony iskolázottságúak 28,2 százaléka, a középfokú végzettséggel bírók 20,9 százaléka, a diplomásoknak pedig a 6,4 százaléka volt alacsony keresetű 2014-ben.

Közben rohamosan értéktelenedik el a forint

Csak politikai lózung a teljes foglalkoztatás

Közel a teljes foglalkoztatottság Magyarországon - hallható egyre gyakrabban ez a kijelentés a hazug, csaló, tolvaj, néprabló Orbán rezsim tagjaitól. Valójában viszont nem más ez, mint statisztikai trükkökkel elért kirakati elem.

Ahogy javulnak a munkaerőpiaci statisztikák, úgy sokasodik a kormányzati nyilatkozatokban a teljes foglalkoztatottság kifejezés, melyet legelőször Orbán  dobott be a köztudatba még 2014 elején. Ekkor jelölte meg célként, hogy mindenki, aki akar, dolgozhasson és saját munkából tartsa el magát és a családját. Azóta a célhoz "határidő" is társult, mégpedig 2018, pont a következő parlamenti választások éve.

A teljes foglalkoztatottság első említése óta tény, hogy rengeteget javultak a munkaerőpiaci statisztikák, a legfrissebb adatok szerint már 4,7 százalékos a munkanélküliség és több mint 4,4 millió a foglalkoztatottak száma. A statisztikákat ugyanakkor gyakran éri az a kritika, miszerint a módszertan torzítást eredményez azzal, hogy a közmunkások nem munkanélküliek, és ugyanúgy foglalkoztatottnak számítanak, ahogyan a külföldön dolgozók is.

Magyarország pedig így robog előre a teljes foglalkoztatottság felé, mintha az igazi problémák érdemi megoldását, valós gazdasági sikert jelentene. Az öröm már most is keserédes lehet, hiszen egyszerre van jelen a fokozódó munkaerőhiány és a munkanélküliség, noha utóbbi a teljes foglalkoztatottság mellett sem elkerülhetetlen. A munkaerőhiány azonban mélyebben gyökerező problémákat sejtet, melyeket a munkaerőpiac érdemi javulása érdekében mindenképpen meg kell oldalni. Ez viszont sokkal több időt igényel, mint amennyi szükséges még ahhoz, hogy statisztikailag elérjük a teljes foglalkoztatást.

Bár nem kizárt, hogy a cél közelsége csak megtévesztő hazug délibáb.

Még 2014 elején Orbán  azt mondta a teljes foglalkoztatottságról, hogy az 3,5 százalékos munkanélküliségi szintet jelent, 150 ezer munkanélkülivel. Hiába közeledünk azonban a teljes foglalkoztatottsághoz és csökkent mára 219 ezerre a munkanélküliek száma, a cél távolabb van, mint amennyinek tűnik.

A 219 ezer munkanélküli mellett a legfrissebb statisztikák szerint ugyanis van 204 600 közfoglalkoztatott, akiknek jelentős hányada kétségkívül munkanélküli lenne, ha nem pörgette volna fel a kormányzat a közfoglalkoztatási programokat. Bár a cél nemes, miszerint ezzel vezessék át a régóta nem dolgozókat az elsődleges munkaerőpiacra, a gyakorlatban mégsem működik a dolog. Az érintetteknek nagyjából 15 százaléka tud tartósabban elhelyezkedni a program végeztével. A sikerráta növelése érdekében komolyan át kellene gondolni az átképzés lehetőségeit, az oktatás területét, illetve a munkahelyteremtést kiváltképpen azokban a régiókban, ahol szinte nincs is más, csak a közmunka.

Ilyen lesz az új 2000 forintos bankjegy 

Ilyen lesz az új 2000 forintos bankjegy

A hozzáadott érték szempontjából erősen véleményezhető közmunkások mellett van még 7000 olyan munkaképes korú magyar, aki szeretne dolgozni, de rövid időn belül még nem áll rendelkezésre. Ennél viszont jóval többen, 126 ezren vannak azok, akik rendelkezésre állnak, tudnának is dolgozni, de nem keresnek munkát. Utóbbi státusz hátterében a munkaerőpiacból való kiábrándulás és egyéni döntések egyaránt szerepelhetnek. Mindenesetre még 133 ezer olyan ember kallódik a piacon, akik aktivizálhatók lennének. Összesen 557 ezer munkaképes magyarról van szó, a teljes foglalkoztatottságot jelentő szint figyelembevételével 407 ezerről, akik elméletben akár magas hozzáadott értékű munkát tudnának végezni. Akadály előttük mindössze a megfelelő munkahelyek, netán a mobilitási hajlandóság hiánya.

Ilyen körülmények között a közeli teljes foglalkoztatottságról beszélni legfeljebb csak politikai lózungként értelmezhető, mintsem tekinthetnénk azt az igazi problémák megoldásának eredményeként.

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a December 6, 2016-on 9:11am-kor

A lehetőségek országában a magyar nép gyermeke Mészáros Lőrinc, a futball és a turizmus után a borok nagymestere lett!!!

2016. december 6.kedd 06:51
Csodák történnek Magyarországon!
Ennek a gázszerelő embernek a kisujjában is több tehetség van mint Orbánnak!
Orbán helyett a gázszerelőt miniszterelnöknek!
Nemcsak a futballhoz és a turizmushoz, hanem a borokhoz is ért Mészáros Lőrinc. A gázszerelőből lett milliárdos polgármester cége egy Tokaj-hegyaljai borászatot vett meg jutányos áron.
Micsoda tehetség, micsoda üzlet!

Az RTL Klub Híradója szúrta ki a cégbírósági adatok között, hogy az 1,2 milliárd forintos törzstőkéjű céget 120 millióért szerezte meg a fideszes politikus. 

A bodrogkisfaludi vállalkozás már állami megbízást is kapott, az 1956-os évjáratú tokaji aszúkat palackozták át a forradalom évfordulójára.

Vannak még csodák és sikeres emberek

Mészáros a futball és a turizmus után a borok nagymestere lett

 

A birtokigazgató azt állítja: szakmai elhivatottságból, ingyen végezték a munkát a Földművelésügyi Minisztérium felkérésére, a tárca szerint viszont nem kötöttek szerződést.

A hülye Orbán nem csoda, hogy nem boldogul.

Orbán Viktor levelet is küld, holmi nyugdíjasoknak a 10 ezres Erzsébet-utalvány ajándék mellé

Ennél szebb karácsonyt már elképzelni sem lehet birkák.

A 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványokat a posta helyett a kormányhivatalnokoknak kellett volna kézbesíteni, ők azonban felháborodtak ezen, amiért Kósa Lajos jól megdorgálta őket, ám a Miniszterelnökség végül bejelentette, hogy mégis a posta viszi majd házhoz az ajándékot.
 
Szavazzatok ránk birkáim
 
A hvg.hu értesülései szerint nem a spórolás volt az egyetlen oka, hogy a kormányhivatalok dolgozóira bízták volna a kézbesítést, Lázár úgy gondolta, jó lesz, ha a dolgozók kapcsolatot teremtenek a választókkal, így később esetleg újra lehet majd őket mozgósítani.
 
A portál úgy tudja, hogy a nyugdíjasok a diktátor névre szóló levelét is megkapják majd a 10 ezres ajándék mellé.
 
A 2,8 millió levelet a héten már nyomdába is küldhetik. Ha igazak a hírek, az lesz majd benne, hogy a kormány fontosnak tartja és tiszteli a nyugdíjasokat, és becsületbeli kérdésnek tartja azt is, hogy az adócsökkentéssel segített dolgozók és családok után a nyugdíjasok is pénzt kapjanak a költségvetési többletből.

Lehet még drámaibb a magyar nyugdíjasok helyzete

Az elöregedő társadalom miatt nyugdíjkatasztrófa felé araszolunk. Pár évtized múlva az éhező nyugdíjasok és a járulékokkal agyonsújtott fiatalok országa lehet Magyarország, emlékeztetve rá, hogy már most is alacsony a nyugdíj.
Magyarországon összesen 2 622 900 nyugdíjas él, átlagosan 107,4 ezer forintból.

A nyugdíjasok – országos szövetségük elnökhelyettese szerint – erről nem tehetnek. Mintegy 2,2 millió nyugdíjas él ma százezer forint alatti havi járandóságból.

Közben tudják, hogy fiaik, unokáik helyzete vélhetően még nehezebb lesz.

Riasztó képet fest a társadalom elöregedéséről a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének friss tanulmánya. Monostori Judit főmunkatárs szerint 2060-ra csaknem minden harmadik magyar 65 évesnél idősebb lesz. Nőtt a 80 év felettiek száma is: míg 1990-ben 200 ezren voltak, 2011-ben ennek dupláját számlálták. A nyugdíjkatasztrófa hatásait a mai harmincasok érzik majd igazán. Aki most megy nyugdíjba, a keresetéhez képest átlagosan 17 százalékkal kevesebbet kap majd kézhez, de 2050 körül örülhet fizetése kétharmadának.

Pedig a helyzet nem túl fényes már most sem, és az öngondoskodást elbliccelőknek a jövő ennél csak hatványozottan sötétebb lehet. Megnéztünk néhány példát arra, hogy ha valaki semmit sem hajlandó félretenni a nyugdíjas éveire, akkor mire számíthat. Az adatokat több pénzintézet kalkulátorán is lefuttattuk, és bár természetesen mindegyik feltételezett jövőbeni feltételekből indul ki (népesség alakulása, nyugdíjasok populációja, várható élettartam, várható nyugdíjkorhatár, várható gazdasági növekedés és nyugdíjkassza mérete) az átlag többnyire stimmel.

Minimálbérből még nyugdíjat is?

Ha a jelenlegi minimálbéresek úgy döntenek, hogy nem tesznek félre semmit, akkor elég rosszul járnak. Amennyiben például egy 25 éves fiatal választja ezt az utat, akkor a jelenleg bruttó 111 ezer forintos (gyerek nélkül nettó 74 ezer, három gyerekkel nettó 110 ezer forintos) bérét körülbelül 60 ezer forintos nyugdíjra válthatja – 40 év múlva (minden összeget jelenértéken számolunk, azaz a várható inflációt nem vesszük figyelembe).

A most 35 éves minimálbéresek gyakorlatilag ugyanennyi, 61 ezer forint nyugdíjra számíthatnak, a 45 évesek 65 ezer, az 55 évesek pedig 68 ezer forint körül kaphatnak, amikor nyugdíjba mennek.

És a vég....a magyarok országának 2016. évében

Ételosztásokon laknak jól az elszegényedett nyugdíjasok

Az egykor angol–francia női szabónak tanult, most hetvenéves nő ruhagyárban is dolgozott, majd kórházi raktárosként ment nyugdíjba. Az ételosztásokon kívül is igyekszik kihasználni a lehetőségeket, hogy enyhítsen szűkös anyagi helyzetén. A máltaiaktól kért és kapott élelmiszercsomagot, az önkormányzat családsegítőjével is kapcsolatban áll, és gyakran jár a Kürt utcai melegedőbe reggelizni. „Szelet kenyér, ujjnyi vastag párizsi, tea” – ezt kapja, és szereti is. Családjától nem sokra számíthat. „Még ők várnák el, hogy segítsek rajtuk.”  Egyik lányától született unokája Németországban él. Lánya a napokban hunyt el rákban, de az egyik vidéki nagyvárosban tervezett temetésére pénz hiányában nem fog tudni elutazni.

Rózsi néni Klárikával együtt várakozik. Előbbi VIII. kerületi önkormányzati lakásban él, utóbbi egy hajléktalanszállón. Gyakran találkoznak és beszélgetnek a Kürt utcai melegedőben és a hasonló ételosztásokkor. Például Shin dél-koreai pásztornál, aki a Nyugati aluljáróban szokott énekelve híveket toborozni és élelmiszert osztani – mesélik.

Rózsi néninek banki hitele van, a törlesztőrészlet, a rezsi és a lakásbérlet befizetése után havi 16 ezer forintja marad arra, hogy megéljen. Ebből kell megoldja minden egyéb kiadását, így amikor meghallja valakitől, hogy ételosztás van valahol, akkor nem hagyja ki. Amikor beszéltünk, már másodjára állt sorban, hogy repetázzon.

Katalinnál három éve kapcsolták ki tartozás miatt a gázt, most még 11 ezer forintot kellene befizetnie, de a visszakapcsolás költségeit biztos, hogy nem tudja kigazdálkodni nyugdíjából. Villannyal fűt, havi 12 ezer forint a villanyszámla a 28 négyzetméteres önkormányzati lakásban. A valaha az egykori Autoker árosztályán dolgozó nő alig több mint hetvenezres nyugdíjból gazdálkodik. Ez volt az első alkalom, hogy idejött a Batthyány térre, de ha tud róla, általában nem hagyja ki ezeket a lehetőségeket. Erről az ételosztásról egy hajléktalan ismerősétől hallott, de volt már a Blaha Lujza téren is ételosztáson, és otthon is főz, ha futja rá. Többek között paprikás krumplit, zúzapörköltet vagy elősütött pogácsát készít.

Az ebédosztásokra már egy ideje nem csak a legelesettebb, otthontalan emberek járnak el. Megfigyelhető, hogy lakással, fedéllel rendelkezők is jönnek – mondta az Abcúgnak a Máltai Szeretetszolgálat egyik munkatársa. Az utcára kivitt ellátást – teajárat, ételosztás – főleg hajléktalanok veszik igénybe, míg a segítő szervezetek telephelyein kínált hasonló lehetőségekkel többen élnek a környéken élő szegényebb emberek közül is – mondta.

Erzsébet például egy 30 négyzetméteres önkormányzati lakásban él a VIII. kerületben, de épphogy csak ki tudja gazdálkodni a rezsit, mert unokája hitele után 50-60 ezer forintot kell fizetnie havonta. Egy-két alkalommal jár ebédosztásra egy hónapban, most az ismerősei szóltak neki, hogy lesz. Gyakran keresi fel például az Üdvhadsereg Dobozi utcai ingyenkonyháját is, de otthon is megfőz mindent magának, ha ki tudja gazdálkodni a rávalót.

A máltai–baptista közös akcióban kiosztott több mint ötszáz adag ételre jócskán volt jelentkező. A sorban állókat negyvenesével engedték be a sátrakhoz, ahol kinyitható padokon ülve, asztalnál tudtak megebédelni az emberek. Repetázni is lehetett a paprikás krumpliból, de ezért újra végig kellett állni a sort. A segítők nem mérlegelik, kinek járna és kinek nem az ingyenebéd. „Aki beáll a sorba, az biztos, hogy rászoruló” – mondta a máltaiak forró teát osztogató egyik munkatársa.
HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a December 5, 2016-on 5:34pm-kor

Tiborcz hallgat az ügyletekről, majd ha akar, telefonál

2016. december 3.szombat 23:05
Hallgat a kastély-ügyletekről Tiborcz István, a miniszterelnök veje. A Célpont oknyomozó riportere hiába kérdezte az adásvételekről. Szakértők szerint a műemlékek felújítása az adókedvezmények miatt lehet vonzó üzlet.

Az elmúlt két évben sorra cseréltek gazdát vidéki kastélyok, a legnagyobb vásárlók pedig a szaúdi milliárdoshoz, Ghaith Pharaonhoz köthető-, illetve Tiborcz István-közelinek tartott cégek. A seregélyesi Zichy-Hadik kastélyt a Pharaon-Alfa Kft. vette meg 382 millió forintért.

Tiborcz hallgat az ügyletekről, majd ha akar, telefonál

 

A Ghaith Pharaonhoz köthető Pharaon Beta vette meg Tolna megyében a hőgyészi kastélyt is, valamivel több mint 1 milliárd forintért. A Pharaon Alfa és a Pharaon Beta ügyvezetője is egy bizonyos Abu Namous, az FBI által körözött szaúdi milliárdos, Ghaith Pharaon ügyvédje. A férfi a Magyar Narancs felvételén Tiborcz István társaságában látható.

A miniszterelnök vejéhez köthető cégek Bodajkon és Turán vásároltak be. A két társaság ügyvezetője Tóth Judit, aki a legnagyobb közösségi portálon Tiborcz István ismerőse. A kft. budapesti székhelyén a miniszterelnök veje is feltűnik, épp akkor invitált irodájára egy urat, amikor a Célpont ott járt.

A cégek ügyvezetőjére hiába várt a stáb, Tiborcz Istvánt pedig letagadták.

– Jól láttam, hogy Tiborcz úr itt van bent?
– Nem ismerjük Tiborcz urat.
– Nem?
– Megtennék, hogy távoznak most, hogyha megkérem önöket?

A miniszterelnök veje rövidesen az irodaház előtt tűnik fel.

– A BDPST Zrt.-nél miért ön fizette be az illetéket? Ugye ez a cég tag abban a két cégben, amely most kastélyt vásárolt.
– Hát, de most önnek ehhez, őszintén kérdezem, mi köze van egyáltalán?
– Hát, a Hír TV riportere vagyok és szeretném megkérdezni...

– Én értem, de hát most, ha én szeretnék interjút adni, föl fogom magukat hívni.
– Értem, de azt megkérdezhetném, hogy miért ön fizette be ezt az illetéket?
– De mi közük van hozzá?
– Hát szeretnénk, hogyha esetleg ezt...
– De én nem szeretnék, én nem szeretnék erre válaszolni a kérdésre. Hogyha szeretnék, akkor föl fogom magukat hívni.
– Mi a cél a kastélyokkal, mi lesz belőlük?
– A céget kell megkérdezni, nem engem.

A kastélyügyletekről Tiborcz István nem szívesen beszél, pedig a hozzá köthető cégek a bodajki és a turai műemléképületek óta már a Városligeti fasoron álló Spitz-villát is megvásárolták. A lepukkant épületek az adókedvezmény miatt végül kifizetődőek lehetnek.

„Van egy nagyon érdekes plusz lehetőség is azoknak a vállalkozásoknak, akik ezután jutnak kastélyokhoz vagy már most is rendelkeznek vele, ugyanis lehetőség van arra, hogy ha nem tudták igénybe venni teljes mértékben azt az adókedvezményt, amit biztosít ugye nekik a törvény, akkor ezt igénybe vehetik a kapcsolt vállalkozások is” – mutatott rá Horváth András adószakértő.

Az Orbán rezsim ugyanis társaságiadó-kedvezményt biztosít azoknak a cégeknek, amelyek műemléki épületek felújításába kezdenek. Ráadásul a kapcsolt vállalkozások között akár milliárdokat is mozgathatnak – illetékmentesen.

„Gyakorlatilag a kastélyok felújításának technológiai feladatai ellenőrizhetetlenül sok pénzt igényelnek. Ez tökéletesen alkalmas adócsalásra. Ide bármennyi költséget el lehet számolni. Most teremti meg hozzá a jogszabályi környezetét a kormány azzal, hogy olyan adószabályokat szab, amelyekkel minden további nélkül lehetséges lesz az, hogy akár 4,5 milliárdig egy-egy esetben igénybe vegyék a társaságiadó-kedvezményt” – szögezte le Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője.

Közben már tart a vadászterületek újraosztása országszerte – akik most hozzájutnak a vadászati jogosultsághoz, azok 20 évre be lesznek betonozva, teszi hozzá Sallai R. Benedek.

Jobbik: Piszkos trükköket alkalmaznak a piszkos pénz megtartásáért

 2016. december 4.10:35
„Piszkos trükköket alkalmaz a kormány a piszkos pénz megtartása érdekében” – állítja a Jobbik.

A párt alelnöke azt mondta: a kormánypártok azért nem támogatták az általuk benyújtott alaptörvény-módosítást, mert meg akarják tartani a letelepedésikötvény-bizniszt. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól kikért adatok alapján Z. Kárpát Dániel azt mondta, hogy a kötvényvásárlások révén már kétszer annyi migráns él Magyarországon, mint amennyit Brüsszel akart volna betelepíteni.

„A Fidesz–KDNP nem akar alaptörvény-módosítását, hogy a piszkos pénz megszerzésének üzletágát meg tudja tartani. Siralmas módon jelen pillanatban is lehet, hogy éppen Irakban, a közvetítőcég irodájában valaki letelepedési kötvényt vásárol, ezáltal pedig először tartózkodási, aztán letelepedési jogot nyer Magyarországon” – fogalmazott a Jobbik alelnöke.

Jobbik: Piszkos trükköket alkalmaznak a piszkos pénz megtartásáért