Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál

"Élő forrás, égi láng, Szentlélek, égből szállj le ránk!"

Az álmok országa, a lehetőségek hazája.....- Megdöbbentő adósok!

Megdöbbentő adósok! – Rengeteg pénzzel tartozik a NAV és a Miniszterelnökség

kormányablak

Szeptember végén 110 milliárd forint volt a költségvetési szervek lejárt adóssága; nagy bajban vannak a tűzoltóságok, iskolák és kórházak, de a Miniszterelnökség és az adóhivatal sem fizet.

Tartósan beragadni látszik a költségvetési szervek tartozásállománya: hiába nő a gazdaság, a 700 közintézmény pénzellátása nem javul – derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) adataiból. A lejárt kifizetetlen tartozás ugyanis 110,7 milliárd forint volt szeptember végén, ami csak 7 millió forinttal alacsonyabb az augusztusinál. Az év elején 90 milliárd forint volt a lejárt számlák összege, ez júliusra érte el az idei rekordot, a 113,8 milliárd forintot – azóta ez 3 milliárd forinttal csökkent. A legrosszabb helyzet tavaly októberben volt, akkor 120 milliárdot hiteleztek a beszállítók a költségvetésnek. A szeptemberi 110,7 milliárd forint lejárt adósságnál azonban a benyújtott, de még kifizetetlen tartozások összege még nagyobb lehet…

A 110,7 milliárd forintból 13,2 milliárd szállítói finanszírozású, döntően uniós projektekhez kapcsolódó tartozás, ami a MÁK szerint “technikai” tartozás a támogatások utófinanszírozása miatt. Az összes tartozásból 30 nap fizetési határidő alatti 33,1 milliárd forint, 30-60 nap közötti 20,5 milliárd forint, 60 napon túli lejáratú 55,4 milliárd forint, míg átütemezett tartozás (aminek esedékessége megállapodás alapján későbbi időpontra lett áttéve) 1,7 milliárd forint.

A tartozásállomány teljes összegéből az állammal szemben fennálló tartozás összege 18,1 milliárd forint, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben fennálló tartozásé 0,2 milliárd forint, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozásé pedig 92,4 milliárd forint.

A tartozásállományból 50,4 milliárd forint (az összes tartozás 45,6 százaléka) a 2012-2014. években a központi alrendszerbe átvett, ezt megelőzően önkormányzati, illetve nonprofit és egyéb gazdasági társaságként működő intézményeknél halmozódott fel. Az 50,4 milliárdból az állammal szemben fennálló tartozás összege 2,8 milliárd forint, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben fennálló tartozásé 0,2 milliárd, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás állománya – amelyből 1,3 milliárd államháztartáson belüli tartozás – 47,5 milliárd forint – olvasható a MÁK közleményében.

Senki nem fizet

A részletekből kiderül, hogy a Miniszterelnökség által felügyelt szervek lejárt tartozása meghaladja a 16,5 milliárd forintot: nem fizetnek a kormányhivatalok, csak a fővárosi és Pest megyei hivatalnak 2,9, illetve 2,8 milliárd forint lejárt tartozása van.

Egyre nagyobb fizetési gondokkal küzdenek (újra) a rendőrségek és tűzoltóságok. A rendőrség finanszírozása évről-évre probléma volt, azonban 2012-ben jelentős konszolidáció zajlott le, úgy tűnt, ez a probléma megoldódott, de mára az adósság újratermelődött: mind a 19 megyei rendőrkapitányságnál kisebb-nagyobb fizetési gondok vannak. Az államkincstár szerint a rendőrség 1,7 milliárd forinttal adós a beszállító cégeknek, ebből a Budapesti Rendőr-főkapitányság 440 millió forinttal részesedik. Fizetési gondokkal küzdenek a katasztrófavédők (tűzoltók), de egyes börtönökben is lanyha fizetési fegyelem. A Belügyminisztérium intézményei így összesen 8,8 milliárd forinttal adósak.

Nem csak a rendőrök, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) sem fizet: szeptember végén 2,4 milliárd forint volt az adóhivatal lejárt tartozása – ami morális szempontból mondhatni elfogadhatatlan.

A legbrutálisabb a helyzet a kórházaknál: az Emberi Erőforrások Minisztériuma teljes tartozása 76,9 milliárd forintra rúg, ebből a iskolákat üzemeltető KLIK adóssága 3,2 milliárd. Az egyetemek 20 milliárddal, a kórházak és rendelőintézetek további 53 milliárd forinttal adósok beszállítóknak. Zombor Gábor egészségügyi államtitkár a héten arról beszélt, hogy a következő hónapokban sor kerülhet egy kórházi adósságkonszolidációra – ám ez is, mint a korábbiak, várhatóan részleges hatású lesz.

A következő hónapokban várhatóan még jobban növekszik  a kifizetetlen tartozás.

közintézményi tartozás

Megtekintések: 101

Hozzászólás

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál –nak.

Csatlakozzon a(z) Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál hálózathoz

HozzászólásokHorváth Zsolt által a Október 31, 2014-on 3:19pm-kor

A következő lépés, az áfa csökkentése lesz.

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Október 31, 2014-on 10:07am-kor

Orbán: Visszavonjuk az internetadót

2014. október 31., péntek 09:57
Nem lesz internetadó – ezt Orbán Viktor mondta a Kossuth rádió 180 perc című műsorának adott interjújában. A miniszterelnök kiemelte, mivel az emberek megkérdőjelezik az új adó ésszerűségét, az új terhet nem lehet bevezetni.

Visszavonják az internetadót – ezt Orbán Viktor mondta a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. A miniszterelnök kiemelte, mivel az emberek megkérdőjelezik az új adó ésszerűségét, az új terhet nem lehet bevezetni. Az adótörvényeket pedig módosítani fogják. A miniszterelnök azt mondta: az ünnepek után, januárban nemzeti konzultációt kezdeményeznek az internet szabályozásáról.

– Olyan szokott lenni, hogy az emberek akarata ellenére is egy adót bevezetnek, itt azonban sokkal súlyosabb helyzetről beszélünk. Most az a helyzet, hogy megkérdőjelezik az emberek ennek az egésznek az ésszerűségét. A józan ész alapját kérdőjelezik meg. És nekem az a véleményem, hogy ilyen körülmények között ezt nem lehet bevezetni. Semmit sem. Az én véleményem az, hogy helyre kell állítani a vita alapjait. Ezek ma nem lehetségesek. Túlszaladtak ezen az események. Ez a vita félrecsúszott, és ilyen körülmények között szerintem, függetlenül attól, hogy a kormánynak mi volt a szándéka, és hogy ez helyes volt-e, ezt egész egyszerűen nem lehet bevezetni. Ma ez a helyzet – fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán: Visszavonjuk az internetadót

Navracsics Tibor már csütörtökön jelezte, hogy nem lezárt ügy az internetadó bevezetése. A magyar uniós biztos Magyarország élőben című műsorunkban azt mondta: előfordult már, hogy egy törvényjavaslatot a várható negatív hatása miatt végül levett napirendről a kormány. Bővebben >>>

Az Együtt–PM kevésnek tartja

Fontos lépésnek tartja az Együtt–PM, hogy a kormány belátta, az internetadót nem szabad bevezetni. Közleményükben azt írják, a lépést ezzel együtt kevésnek tartják. Úgy vélik, hogy a cafeteriadót is vissza kellene vonni. Az Együtt–PM közleményében kiemelte: köszönik és gratulálnak mindazoknak, akik részt vettek a napokban lezajlott tömegtüntetéseken.

Nem értek véget a tüntetések

Tüntetéssel ünnepli az internetadó visszavonását a vasárnapi és keddi tüntetéseket szervező Százezren az internetadó ellen nevű Facebook-csoport. A korábbi demonstrációk szervezői estére demonstrációt hirdettek a belvárosba. Egy másik internetes csoport pedig vasárnapra ígér tüntetést. A Nem némulunk el elnevezésű csoport kommunikációs trükknek tartja az internetadó visszavonását. A csoport a többi között a korrupció, és a kormány külpolitikája ellen hirdet megmozdulást.

HozzászólásokHorváth Zsolt által a Október 31, 2014-on 9:26am-kor

Bízom benne, hogy minden rossznak , vége lesz egyszer!

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Október 30, 2014-on 5:07pm-kor

Szűkmarkú próbálkozás a várólisták felszámolására

Eddig is nyilvánvaló volt, hogy a Fidesz–KDNP-kormány a lesújtó egészségügyi helyzet javítására minden pénzt sajnál. Ebbe a sorba illik bele Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár azon szűkmarkú ígérte, miszerint 1 milliárd forintot szánnak a kórházi várólisták csökkentésére az elkövetkező időben - írja közleményében Lukács László György, a Jobbik országgyűlési képviselője.

Sajnos jól mutatja, hogy az egészségügy még mindig az Orbán-kormány mostohagyermeke, mert a hatékony várólista-felszámolás legalább 7 milliárd forint többletforrással lehetne megoldható - fogalmaz a politikus.

A várólisták felszámolására tett erőtlen kísérleten túl a Fidesz-kormánynak abban kellene inkább az élen járnia, hogy felszámolja a lakosságot szegényekre és gazdagokra felosztó egészségügyi állapotokat, és fel kellene hagynia a magánegészségügy állandó becsempészési kísérleteivel.

A Jobbik Egészségügyi Kabinetjének egységes álláspontja, hogy a közpénz nem a látványsportok túlzott támogatásában, ki nem használt fényűző stadionokban van jó helyen, hanem az egészségügyben és az egészségügyi dolgozók bérfejlesztésében - zárul a közlemény.

alfahir.hu

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Október 30, 2014-on 5:06pm-kor

Semmi jót nem várhatunk a jövő évi büdzsétől

A 2015-ös büdzsé az új adók és régi megszorítások költségvetése. A kormány ismét abban volt a leginnovatívabb, hogy miként eszeljen ki újabb és újabb adónemeket, mindezt úgy, hogy megőrizték a korábbi szocialista kormányok összes megszorító intézkedését - mondta Volner János, a Jobbik frakcióvezető helyettese csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján.

A Jobbik politikusa a Varga Mihály Nemzetgazdasági miniszter által a mai napon bemutatott költségvetés-tervezetre reagálva kifejtette: a kormányzat egyetlen egy korábban hatályba léptetett megszorító intézkedést sem kíván megsemmisíteni, miközben be szeretnék vezetni az internetadót, mely álláspontja szerint fékezni fogja Magyarország fejlődését.

A kormányzat a magyar emberek életszínvonala helyet a világrekordernek és a feketegazdaság melegágyának számító 27%-os áfát őrizte meg – emlékeztette Volner János. Hozzátette: a Jobbik korábban már több alkalommal is kezdeményezte az alapvető élelmiszerek és gyermekneveléshez szükséges termékek áfájának 5%-ra történő leszállítását.

A gyermekes családok részére a kormány kilátásba helyzete ugyan, hogy növelni szeretné a családi adókedvezmények összegét, ezt azonban csak 2016-ban kívánják megtenni. A Jobbik ezzel kapcsolatban azt javasolja, hogy ezek az intézkedések már a jövő évi költségvetés elfogadásakor lépjenek hatályba.

Valódi munkahelyek helyett közmunkások

A 2015-ös költségvetésben 35 milliárd forinttal fog több jutni a közmunkások bérére – mondta a Jobbik politikusa. Emlékeztetett a Fidesz 2010-es választási ígéretére, akkor még a vállalkozások által megteremtett egymillió új munkahelyről beszéltek. A hazai vállalkozások ezzel szemben csődrekordokat döntenek, az egymillió új munkahelyet biztosan nem lehet majd elérni, így a kormány a közmunkások számának növelésével próbálja kozmetikázni az adatokat – hangsúlyozta a Jobbik politikusa.

Befagyasztva marad a köztisztviselői béralap

Jövőre is befagyasztva marad a köztisztviselői béralap. Így 2015-ben a hetedik éve lesz annak, hogy a köztisztviselők nem részesülnek béremelésben. A Jobbik ezzel kapcsolatban az javasolja, hogy az infláció mértékével korrigálják a köztisztviselők bérelmaradását.

Volner János felszólította a kormányt, hogy vessen véget annak a színjátéknak, miszerint látszólag a nagy cégeket adóztatják meg, annak érdekében azonban már nem tesznek semmit, hogy ezeket a terheket ne hárítsák tovább az emberekre. Példaként a bankokra kivetett tranzakciós és a mobil cégekre kivetett távközlési adót említette, amelyeket véleménye szerint az utolsó fillérig az emberekkel fizetettnek meg.

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Október 30, 2014-on 5:00pm-kor

Kitiltási botrány: Horváthig nyúlhatnak vissza a szálak

2014. 10. 30. 11:48

Az amerikai kitiltási botrány szálai egészen a tavaly, Horváth András által kirobbantott áfacsalási ügyekig nyúlhatnak vissza. André Goodfriend amerikai ügyvivő is említést tett a volt adóellenőr által elmondott ügyre. A korrupt NAV tagadja a korrupciós vádakat, de a kitiltásról nem nyilatkozik.

Napok óta Nemzeti- Adó és Vámhivatal feltételezett korrupciós ügyeivel foglalkozik a közvélemény. A NAV azt követően került a célkeresztbe, hogy egyes feltételezések szerint Vida Ildikó, a szervezet elnöke és az adóhatóság több helyettese is rajta lehet az amerikai beutazási tilalmi listán. A NAV október 29-én szólalt meg először, a korrupció vádját tagadta, arról azonban nem tett említést, hogy vezetői rajta vannak-e a kitiltottak listáján.

A cigány Vidát is meghallgathatják

Az ellenzék meglovagolja a kitiltási botrány keltette hullámot. Az MSZP-s vezetésű nemzetbiztonsági bizottság október 28-án arról döntött, hogy a következő ülésre Vida Ildikót, a NAV elnökét is meghívhatják. Ehhez azonban a kormánypárti tagok szavazatára is szükség lenne, Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke azonban a Népszabadság információi szerint az ülésen arról beszélt, hogy nem kíván asszisztálni a NAV-elnök berendeléséhez. Ezzel egy időben az LMP kezdeményezésére létrejött egy vizsgálóbizottság a NAV körüli ügyek tisztázására, azonban abban a DK a Jobbik részvétele miatt nem kíván részt venni. Az LMP egyébként jogerősen is megnyerte az adóhatóság elleni pert, így a NAV-nak nyilvánosságra kell hoznia annak a vizsgálatnak az eredményét, amelyet a volt adóellenőr, Horváth András által kirobbantott áfacsalási ügy után, egyetlen hétvége alatt folytatott le.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke.

André Goodfriend amerikai ügyvivő a kitiltások kapcsán szintén utalást tett a tavaly kirobbant NAV-ügyre. Horváth András tavaly november 13-án beszélt először az évek óta zajló milliárdos áfacsalásokról, és arról, hogyan szabotálta a NAV ezeknek az ügyeknek a feltárását.

Így kerülték el az áfa befizetését

Horváth az Átlátszó.hu, a Levegő Munkacsoport és a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) közös sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy különféle vállalatok évente 1000 milliárd forintnyi áfát csalnak el, elsősorban egyes termékek (főként tömegtermékek, például élelmiszerek és elektronikai eszközök) utaztatásával és hamis számlák kiállításával: a termékeket papíron szomszédos országokba szállítják (elsősorban Szlovákiába vagy Romániába), kihasználva, hogy az EU-n belül a külföldi exportért nem kell áfát fizetni.

Az áru a valóságban persze nem jut el az adott országba, vagy a határ átlépése után egyből visszafordul: azonban az árut megvásárló külföldi (valójában magyar strómanok kezén lévő) cégek fiktív számlákat állítanak ki egymásnak, ezzel papíron csökkentve a termékek árát, és elkerülve az áfa befizetését. A folyamat fő haszonélvezői és irányítói az áruházláncok, akik adómentesen, vagyis olcsóbban juthatnak hozzá a termékekhez, és adhatják el őket.

Horváth András, a NAV egykori munkatársa.

Adóminimalizáló hálózat épült

Horváth azt állítja, hogy az adóhivatal rendszeresen szabotálta ezeknek a bűnszervezeteknek a feltárását: ha indultak is eljárások, azok során általában csak a már említett strómancégeket kapcsolták le, akik a teljes szervezetben pótolható láncszemek voltak. A volt adóellenőr szerint az adócsaló hálózat magasabb szintjein helyet foglaló elkövetők elleni vizsgálatokat felsőbb utasításra leállították. Az egyik hasonló ügy részleteit idén májusban ismerhette meg a közvélemény, miután Horváth a Nemzeti Nyomozó Irodának (NNI) tett tanúvallomást az esetről: 2011-ben egy kisebb Kft. adóügyeit vizsgáló revizort a felettesei arra utasítottak, hogy „ne tegyen adómegállapítást”, vagyis állítsa le a vizsgálatot.

„Nyilvánvaló volt, hogy a cég számlagyárként működött, a beszállítói oldalán egy komplett adócsaló hálózatot tártak fel a kollégák, illetőleg én magam is” – nyilatkozta Horváth. Mint mondta, a fantomcég az egyik nagy gabonakereskedő társasággal állt kapcsolatban, és a vizsgálat során nyilvánvalóvá vált, hogy „hogy komoly fiktív számlabefogadások voltak a kft. részéről 2009 és 2010 között”, valamint feltérképezhetővé vált egy „komoly adóminimalizáló hálózat”. Azonban a hálózatban olyan nagyvállalatok is szerepeltek, amelyek egy úgynevezett „védett adózói körhöz” tartoznak, amelyek ellen a NAV dolgozói egyszerűen nem végezhetnek vizsgálatot.

A gabonakereskedelem is érintett lehet.

Többször megakasztották a vizsgálatot

Hasonló sorsra jutott a speciálisan a láncolatos adócsalások feltárására létrehozott Kiemelt Ügyek Igazgatósága (KÜI) is, amelyet egyenesen kormányzati utasításra oszlattak fel. Az ügyről Vancsura István, a KÜI Rapid ellenőrző főosztályának volt vezetője tálalt ki márciusban. A KÜI-t 2007-ben hozták létre mint országos hatáskörű szervezetet, amely a megyei NAV-szervezetekkel szemben az egész országban és külföldi adóhatósággal együttműködve vizsgálhat határokon átnyúló áfacsalásokat. 2010 után azonban Somos Katalin, a NAV főigazgatója vette át a KÜI felügyeletét, aki Vancsura állítása szerint többször elakasztotta a szervezet által feltárt áfacsalási ügyeket, például egy Szlovákián keresztül folyó cukorbeszállító csalásait.

Az elkövetkező években a főigazgatóság újabb és újabb „bürokratikus trükkökkel” lehetetlenítette el a KÜI munkáját. Az egyik utolsó szög a KÜI koporsójában a vidéki ügyekkel foglalkozó Rapid ellenőrzési főosztály (Vancsura munkahelye) feloszlatása volt. Végül 2011 tavaszán elbocsátották a KÜI vezetőit, végül pedig az egész igazgatóságot felszámolták. Ahogy az Átlátszó még tavaly novemberben bemutatta: a KÜI megszüntetéséről nem a NAV vezetői döntöttek, hanem (a 366/2012. számú) kormányrendelet utasította őket a NAV „elitcsapatának” feloszlatására.

Vágó nem kapott választ

Az eset után az Átlátszó, illetve Vágó Gábor akkori parlamenti képviselő közérdekű adatigénylést nyújtott be, azt tudakolva, ki és milyen indokok, előzetes adatok és tervek alapján kezdeményezte az igazgatóság feloszlatását, azonban a kérdésekre kapott válaszok nem tartalmaztak érdemi indokokat a döntésre nézve – mindez arra mutat, hogy a KÜI feloszlatása szabálytalan módon történt.

Vágó Gábor, az LMP volt országgyűlési képviselője.

Rágalmazási per is indult

Horváth beszámolóit a hivatalos szervek nem fogadták túl jól. A NAV kezdetben azt állította, Horváth nem is volt adóellenőr, amelyet ő később cáfolt, ezután rágalmazási pert indítottak a volt alkalmazottjuk ellen.  Később az adóhatóság jogosulatlanul vagy a céltól eltérő adatkezelés miatt is feljelentést tett, ami miatt Horváthnál a rendőrség házkutatást tartott, lefoglalták a számítógépe merevlemezét, számos iratot elvittek tőle, köztük azt a zöld dossziét is, amely az áfacsalás bizonyítékait tartalmazta, az érintett cégek neveivel együtt. A házkutatás miatt Horváth és ügyvédje panaszt nyújtottak be, ennek felülvizsgálata jelenleg is tart.

Eközben az áfacsalások, valamint az azokkal kapcsolatos NAV-vizsgálatok leállítása ügyében Horváth is feljelentést tett, amiért 2014 elején többször is tanúvallomást tett a Nemzeti Nyomozó Irodán, ahol cégeket is megnevezett. Bár a NAV kezdetben igyekezett elbagatellizálni Horváth állításait, az ügy kirobbanása után gyanús egybeeséssel számos kisebb cég ellen indítottak vizsgálatot áfacsalás miatt – a volt adóellenőr szerint azonban ezek legfeljebb látszatintézkedések lehetnek, mivel ismét csak könnyen pótolható strómanokat füleltek le a bűnszervezeteket vezető nagyvállalatok helyett.

Nem hallgatták meg Horváthot

Az áfacsalások kivizsgálására a parlament is vonakodott lépéseket tenni. Az LMP az ügyben parlamenti vizsgálóbizottság aláírását kezdeményezte, amelyhez azonban az MSZP nem csatlakozott, mivel jobbikos képviselők is jelezték, hogy aláírják a kezdeményezést, velük pedig az MSZP nem akart „együttműködni”.

A bizottság felállításához csak a választások után, október 27-ére tudták elég képviselő támogatását megszerezni. Eközben MSZP-s képviselők kezdeményezték, hogy a parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága hallgassa meg Horváth Andrást, a bizottság többségét alkotó fideszes képviselők azonban megfúrták a meghallgatást, és azt is, hogy a bizottság egyáltalán tárgyalja a NAV-ügyet.

Valamivel több mint ezren gyűltek össze a Horváth András támogatására összehívott tüntetésen a NAV épülete előtt, a Széchenyi utcában.

Nem kaptak sok szavazatot

Horváth András ügyét ezután a parlamenten kívül karolták fel: az áfacsalásokra két télen két tüntetéssel is igyekeztek felhívni a figyelmet civil szervezetek, a második során Vágó Gábor volt LMP-s képviselő is felszólalt. Horváth novemberben a földbotrányt kirobbantó Ángyán Józseffel és a szegedi trafikügyet borító Hadházy Ákossal tartott sajtótájékoztatót, ahol egy országos választási mozgalom beindítását jelentették be.

A Tisztesség és Emberség Szövetsége nevet kapó mozgalom végül kevés eredményt ért el, az áprilisi választásokon csak 31 körzetben tudtak jelölteket indítani, köztük Horváth Andrást, aki Zuglóban indult független jelöltként, de mandátumot nem szerzett. A NAV-ügy ezután hosszú időre kikerült a média látóteréből, bár az NNI vizsgálata továbbra is folyik, és ma sem zárult le.

A képbe került a Bunge

Az áfacsalások idén októberben kerültek ismét a figyelem középpontjába, miután a Napigazdaság.hu kiderítette, hogy az Egyesült Államok külügyi szervei több magyar kormányzati tisztviselőtől is megvonta a beutazási engedélyt, és, mint írták, értesüléseik szerint a kitiltottak között a NAV vezetői is megtalálhatók.

A tavalyi áfabotrány és a kitiltások között először az Index cikke vont párhuzamot: állítása szerint a kitiltások közvetlen kiváltó oka az volt, hogy „egy kormányzathoz közel álló, de nem kormányzati szervezet vezetői” korrupciós ajánlatot tettek az amerikai Bunge étolajcég (a Vénusz és a Floriol gyártója) vezetőinek.

Az étolaj-kereskedő Bungétől indult az újabb botrány.

Nem erősítették meg

A Bunge néhány éve jelent meg a magyar piacon, miután megvette a korábban magyar tulajdonú vállalatokat. A cég állítása szerint először a magyar hatóságoktól, köztük a NAV-tól kérte, hogy vizsgálják ki az áfával kapcsolatos visszaéléseket, de nem kaptak választ, ezután fordultak az amerikai szervekhez. Azt, hogy valóban van-e kapcsolat a Bunge panaszai, illetve a kitiltások között, sem a magyar, sem az amerikai fél nem erősítette vagy cáfolta meg.

Beismerő vallomás?

Az Index értesüléseit Horváth András nyilatkozatai is megerősítették: a Népszavának elmondta, hogy tud olyan esetről, amikor két amerikai cégtől is kenőpénzt próbáltak kicsikarni, akik egy „számlagyárat” működtető magyar vállalattal üzleteltek. A magyar cég átvilágítását azonban felsőbb utasításra leállították. Mint mondta, erről januárban a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársainak is beszámolt kihallgatása során.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szintén megszólalt a Bunge-ügyben, elmondása szerint a NAV 2011 óta tud az amerikai cég panaszairól. Az ügyben az adóhatóság hetek óta titkolózik, azonban beismerő vallomással érhet fel egy október 22-én bejelentett razzia, amely során az adóhatóság a Bunge panasza kapcsán 12 gazdasági társaság ellen indított eljárást – igaz, Horváth András az Origónak elmondta, hogy ez az akció szintén csak figyelemelterelésnek tekinthető, hiszen ismét csak kishalakat sikerült elkapni.

HozzászólásokHorváth Zsolt által a Október 28, 2014-on 6:08pm-kor

Sajnos, még nem ébredt fel a nép!

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Október 28, 2014-on 5:14pm-kor

Ez már csak egy elcsépelt "szlogen"!

Sajnos innen úgy látszik, hogy otthon  mindegy, hogy  melyik párt van hatalmon.

A lényeg az, hogy ki van a parlamentben!

Mert akik a "tűz" közelében ülnek " király módjára  melegszenek"!

S bizony velük együtt  melegszenek a hozzájuk közeliek is!

Sajnos a mindezt a magyar nép szenvedi meg.

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Október 28, 2014-on 4:54pm-kor

Ebben a bűnben, és az ilyenek miatt is,  nyomorog a magyar nép!

2014-10-28. 14:20

Nyakkendős bűnözés: - csalók, rablók, tolvajok és szélhámosok

"Amikor pénzről van szó, nincsenek ideológiák és elvek, együtt lopnak a pártok" - egy "bűnbánó táskahordó" vallomása

Előre „lezsírozott” tenderek, táskákban hordott százmilliók, politikai pártok közötti konszenzus a vesztegetési pénzek elosztásában, kenőpénzekkel növelt beruházási költségek - egy bűnbánó vesztegető megnyílt a Privát Kopónak, és elmondta, hogyan működik a korrupt rendszer, amelyben mindenki jól jár - csak az adófizetők nem. A kétrészes „beismerő vallomás” első felvonása.

- Hogyan lett Önből „táskahordó”, vagy más néven „elintéző” ember?
- Kell egyfajta szakmai tudás és egyfajta kapcsolati tőke hozzá. Az egyik közeli hozzátartozóm révén kerültem a pályára, ahol megbízhatóság nélkül lehetetlen hosszabb távon létezni. Korábban több projektet is sikerült megnyernünk, és úgy szakmailag, mind pénzügyileg sikerült leraknunk a megfelelő alapokat ahhoz, hogy elfogadjanak a partnerek: a politika, valamint a szakma.

- Az első alkalommal ki kereste meg, ki kérte a közreműködését: a politikai vagy a beruházói oldal?
- Ez nagyon érdekes, mert közösen. Jelzett a politika, hogy a jövőben lesz egy nagyobb beruházás, és annak a megfelelő paraméterekkel való felruházását kérte tőlünk, jogi, szakmai és pénzügyi szempontok alapján. Magyarul: a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon. Azaz: a projekt is elkészüljön, de mi az a „párna” - hazavihető pénz -, mi az a plusz, amit abba védhetően bele lehet tenni. És jelzett a beruházó, hogy kell valaki, aki a kenőpénzek célba juttatását biztonsággal „menedzseli”.

- A vesztegetési pénzeket beépítik a projektek árába?
- Igen, beépítik. Túlszámlázásokkal, fiktív pótmunkákkal, amiket kizárólag a mérnökök tudnak úgymond leigazolni - jogilag védhetően. - Hogyan alakul ki számszerűen az az összeg, amit zsebbe kell fizetni a politika „pénzcsinálóinak”? - Már az adott tender kiírása előtt történnek erre vonatkozó egyeztetések. Leülnek a kivitelezők vezetői, és a mögöttük álló politikai erők, valamint a mérnökemberek, akik végülis kialakítják az „elvárt” árat. Addig kozmetikázzák a valós összeget, amíg mindenki jól jár. Vagyis: beépítenek a tervdokumentációba olyan tételeket, amelyek lehetővé teszik a „mozgásteret” a pénzek kivételére. Mondhatok konkrét példát erre: 4-esmetró-beruházás, amellyel összefüggésben olyan műszaki tartalmak voltak „elhelyezve” a tervdokumentációban, amelyről egy adott fázisban mind a kivitelező, mind a beruházó - látszólag - joggal mondhatta, hogy arra nem lehetett számítani, és meg kellett csinálni. Vagy bukott volna a projekt. Általában 30-40 százalékkal szoktak eltérni a szerződésben rögzített összegtől - felfelé.

- Az árnövekedést a vesztegetési pénzek okozzák?
- Igen. Az erről szóló egyeztető megbeszéléseken a mérnökök csak tudomásul veszik, hogy mi az az összeg, amit „párnaként” az árba bele kell építeniük. Aztán az „automatából” majd „kiesik” a politika által elvárt összeg, amely a zsebekbe csúszik. A mérnökök a „kivehető” pénzeket jogilag védhetővé teszik, jellemzően túlmunkák elvégeztetése révén. Mármint papíron…

- Hogy néz ki a gyakorlatban egy olyan egyeztetés, amelyen arról születik döntés, hogy kiknek és mennyit kell zsebbe tenni ahhoz, hogy x cég nyerje a tendert? Kik képviseltetik magukat egy ilyen megbeszélésen?
- A hatalmon lévő politikai szervezet „kijáróemberei”, a beruházók „elintéző figurái” és a kivitelezők „problémamegoldói”. Nyilván, hogy egyik oldal sem akarja kompromittálni magát, ezért olyan embereket „alkalmaznak” erre a feladatra, akik nem jelentenek veszélyt rájuk nézve.

- Mindig csak a hatalmon lévő párt/pártok képviseltetik magukat a „pénzosztó” egyeztetéseken?
- Abban mindig volt egy hallgatólagos megegyezés, hogy az aktuális ellenzék mögött álló gazdasági erő is részesedik valamilyen arányban a nagyberuházásokból. Ez úgy működik, hogy az ellenzéki oldal gazdasági emberei megállapodnak a kormányzó párttal vagy pártokkal, hogy milyen mértékben tudnak az ellenzékhez kötődő cégek a munkálatokban részt venni, és azoknak a munkálatoknak hány százaléka lesz az ellenzék „jussa”. A mindenkori kormányoldal ezzel jelzi: ne felejtsék el a jövőre nézve - ha majd fordul a kocka, és az ellenzék kezébe kerül a kormányrúd -, hogy az aktuálisan hatalmon lévők mennyire „engedékenyek” voltak velük. Oda-vissza megy ez a játék. Amikor pénzről van szó, nincsenek ideológiák, nincsenek eszmék, elvek - együtt lopnak a pártok. Több olyan megbeszélésen is jelen voltam, ahol egy asztalnál ültek a bal- és a jobboldal „pénzcsináló” emberei - László, Ernő, Zsolt, Lajos -, akik arról egyezkedtek, kinek mennyi jut a csúszópénzekből.

- A gyakorlatban hogyan történik a vesztegetési pénzek célba juttatása?
- Azoknak a társaságoknak, amelyek részt vesznek egy adott projektben, kiterjedt céghálójuk van, azonban ezek a vállalkozások a gyakorlatban nulla tevékenységet folytatnak. Ezeket a társaságokat „ellátják” támadhatatlan szerződésekkel, amelyek hatalmas bevételeket generálnak számukra. A pénzek aztán szépen „szétporladnak” a gondosan kiválasztott alvállalkozók között, és eljutnak a megfelelő helyekre, így a politikai elit „pénzgyűjtőihez” is. Ezek a hálózatok jellemzően nem állnak meg Magyarország határán belül, sőt, általában a határon túl kezdődnek és ott is végződnek.

- Olyanra volt példa, hogy táskában, szatyorban szállított pénzt a „megfelelő” helyre?
- Igen, sokszor. - Hogyan történt a vesztegetési pénz átadása? Utcán, irodában? - Volt ebben pártiroda, volt ebben saját irodám, volt parkolóban, gépkocsim csomagtartójából történő átadás. Az én feladatom az akta- vagy sporttáska leszállításában, átadásában merült ki. Egy ilyen „pozícióban” a bizalom elsődleges szempont, bennem megbízott minden oldal. Aki egy kicsit is hibázik, az nagyon komolyan megütheti a bokáját, és örökre kieshet a pikszisből.

- Egy „fuvarral” általában mekkora vesztegetési összegeket juttatott célba?
- Több százmillió forintokat.

- A nagyobb projektekhez kapcsolódóan mekkora vesztegetési pénzek mozognak? - Több millió euró. A legnagyobb összeg, amit én - egy bizonyos projekttel összefüggésben - táskákban, több tételben leszállítottam, több mint 3 millió euró volt. Egyébként a kivitelezések értéke már alapból feltételez egyfajta „párnát”, ha a projekt értéke több tíz- vagy több százmilliárd forint, akkor hatalmas összegek mozognak táskákban, nejlonszatyrokban is.

- Miként intézik azt el a háttérben, hogy egy adott tenderen x vagy y társaság fusson be?
- Én az építőiparban tevékenykedtem. Létezik egy - 4-5 nagyobb cégből álló - vállalkozói kör, amelynek tagjai előre megállapodnak egymással, hogy melyik pályázatot ki nyeri meg, a „vesztesek” pedig eljátsszák, hogy mennyire hadakoznak ez ellen, aminek a vége úgyis az lesz, amiben megegyeztek, és a nyertes - alvállalkozóként - bevonja a munkálatok elvégzésébe a „veszteseket”. Vagy: egyezséget kötnek, hogy ezért a színjátékért a „vesztesek” ennyi és ennyi pénzt kapnak - munka nélkül. Tehát előre felosztják egymás között, hogy ebben én leszek a nyertes, abban meg ti. A piac működése, a munkák felosztása egy előre meghatározott forgatókönyv alapján történik. Látszatra a kiírt pályázatoknak megfelelő keretek között.

- Ön részt vett olyan egyeztetéseken, amelyeken politikai szereplők vagy azok képviselői jelen voltak, és konkrétan vesztegetési összegekről esett szó?
- Igen. Több alkalommal is. - Melyek azok a nagyobb beruházások, amelyekkel összefüggésben Ön - mint „kijáróember”, „táskaszállító” - közreműködött? - M6-os autópálya, 4-es metró beruházása, különböző vasúti projektek. - Margit-híd felújítása? - Ez egy érdekes kérdés. Pályáztunk a mérnöki feladatok elvégzésére, az általunk ajánlott ár körülbelül 60 százaléka volt a végül nyertes árnak, azt is tudom, hogy kik és miket vállaltak be annak érdekében, hogy megkapják a megbízást. Mi nem voltunk eléggé bátrak, úgymond bevállalósak…

- Azt tudja, hogy a szerződésben rögzített összeghez képest mennyivel került többe a híd felújítása?
- Ugyan a kivitelezési folyamatban a tenderbontást követően nem vettem aktívan részt, de nyilván vannak megbízható információim erre vonatkozóan. Teljes műszaki megalapozottsággal állítom, hogy közel a duplájába került a híd felújítása, mint amennyi az eredeti szerződésben szerepelt. Ez volt az első szele a politikai környezetváltozásnak a gazdasági háttértársaságokra gyakorolt hatásának. Ebben az esetben a Fideszhez kötődő gazdasági társaság már nagyobb falatot követelt és kapott a 2010-es választások előtt. Volt egy személy - egy külföldi tulajdonban álló építőipari nagyvállalat „kijáróembere” -, aki ezt az egészet „levezényelte”.

- Igaz az, hogy egy németországi ügyészség megkereste Önt és együttműködését kérte magyarországi nagyberuházásokkal kapcsolatos vesztegetési ügyekben?
- Igen. Szeptember elején jutottak el hozzám, mivel tudomásuk szerint egy bizonyos projektben komoly „erőfeszítéseket” tettem az egyik külföldi kézben lévő építőipari mamutcég érdekében, amely társaság vesztegetési ügyei kapcsán nyomozást folytatnak, és a német ügyészek azt kérték, hogy - megfelelő ellentételezés mellett - segítsem a munkájukat. A következő részben a vesztegetési pénzeket fizető társaságokról, azok „kijáróembereiről”, a politikai pártok „pénztermelőiről”, valamint a korrupciós technikákról olvasható beszélgetés a „bűnbánó táskahordóval”.
(privatkopo.hu)

Lásd még: http://prohungarianemzetiportal.ning.com/forum/topics/nyakkendos-bu...

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Október 28, 2014-on 4:27pm-kor

Hú ebben az országban valóban  minden rendben mehet! Mindenki "jobban teljesít"!

Fantasztikus!

Balog: jövőre 2,2 százalékkal emelkednek a nyugdíjak!!!!
2014. október 28. 15:48

Jövőre 2,2 százalékkal emelkednek a nyugdíjak - jelentette be az emberi erőforrások minisztere budapesti sajtótájékoztatóján. Balog Zoltán elmondta: az emelés majdnem hárommillió embert érint. Hozzátette azt is: 1,7 millió öregségi nyugdíjas számíthat 2400 forinttal többre.

A baleseti járadék a nyugdíjjal megegyező mértékben emelkedik - közölte a miniszter. Orbán Viktor miniszterelnök a kormány legfontosabb teendői közé sorolta a nyugdíjak értékének megőrzését az Idősügyi Tanács október eleji ülésén. Hangsúlyozta: biztosan állítható, hogy ez a következő években is lehetséges lesz Magyarországon.