Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál

"Élő forrás, égi láng, Szentlélek, égből szállj le ránk!"

Kívánok Részetekre és kedves Családotok részére, lelkiekben gazdag, Áldott Húsvéti Ünnepeket!

A Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál nevében kívánok  Részetekre és kedves Családotok részére, lelkiekben gazdag, Áldott Húsvéti Ünnepeket!

A húsvét mindkét napja keresztény és keresztyén ünnep, ekkor mi, keresztények, a zsidók által megfeszített Krisztusra és az ő feltámadására emlékezünk.

A  Húsvét napjainkban a keresztények egyik legfontosabb ünnepe

A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.

A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.

A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.

Nagypénteki  sirató....... Wass Albert

Elmegyünk, elmegyünk, messzi útra megyünk,
messzi út porából köpönyeget veszünk.
Nem egyszáz, nem kétszáz: sokszáz éves nóta.
Így dalolják Magyarhonban talán Mohács óta.
Véreim! Véreim! Országútak népe!
Sokszázéves Nagypénteknek
soha sem lesz vége?
Egyik napon Tamás vagyunk,
másik napon Júdás vagyunk,
kakasszónál Péter vagyunk.
Átokverte, szerencsétlen
nagypéntekes nemzet vagyunk.
Golgotáról Golgotára
hurcoljuk a keresztfákat.
mindég kettőt, soh'se hármat.
Egyet felállítunk jobbról,
egyet felállítunk balról,
s amiként a világ halad:
egyszer jobbról, egyszer balról
fölhúzzuk rá a latrokat.
Kurucokat, labancokat,
közülünk a legjobbakat,
mindég csak a legjobbakat.
Majd, ahogy az idő telik,
mint ki dolgát jól végezte:
Nagypéntektől Nagypéntekig
térdelünk a kereszt alatt
húsvéti csodára lesve.
Egyszer a jobbszélső alatt,
másszor a balszélső alatt,
éppen csak hogy a középső,
az igazi, üres marad.
Nincsen is keresztfánk közbül,
nem térdel ott senki, senki.
A mi magyar Nagypéntekünk
évszázadok sora óta
évszázadok sora óta
ezért nem tud Húsvét lenni.
Így lettünk országút népe,
idegen föld csavargója,
pásztortalan jószág-féle.
Tamással hitetlenkedő,
kakasszóra péterkedő,
júdáscsókkal kereskedő.
Soha-soha békességgel
Krisztus-Úrban szövetkező.
Te kerülsz föl? Bujdosom én.
Én vagyok fönt? Bujdosol Te.
Egynek közülünk az útja
mindég kivisz idegenbe.
Bizony, jól mondja a nóta,
hogy elmegyünk, el-elmegyünk,
messzi nagy útakra megyünk.
Messzi nagy útak porából
bizony, köpönyeget veszünk.
S ebben a nagy köpönyegben,
sok-sok súlyos köpönyegben
bizony pajtás, mondom Néked:
rendre, rendre mind elveszünk.

(Bajorerdő, 1947)

Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. (Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.) A böjt utolsó hetének neve: „nagyhét”, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken „fehérhét” – fehérvasárnapig tart.

Húsvétvasárnap

Virágvasárnap a húsvétvasárnap előtti vasárnap, nagyböjt utolsó vasárnapja. Jézus bevonulása Jeruzsálembe, ahol a keresztény nép ünnepelte. Ilyenkor hagyományosan barkát szentelnek, s körmenetben vonulnak be a templomba.

Délelőtt ünnepi szentmisét tartanak.

A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.

Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.


A húsvét lényege

Húsvéthétfő

Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel, mint kölnivízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni.

Locsolkodás

A locsolkodás magyar húsvéti hagyomány. E szokás szerint húsvéthétfőn hajnaltól kezdve a fiúk vízzel, újabban csak illatos kölnivel locsolják meg az ismerős lányokat.

Vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték, ugyanis még ötven évvel ezelőtt is elterjedt formájában vödörnyi vízzel locsoltak, vagy az itatóvályúba dobták a lányokat, akik a nemes alkalomra a legszebb ruhájukban pompáztak. A városokban, illetve napjainkban a finomabb formája az elterjedt, amikor illatos parfümféleséggel, locsolóvers elmondásával kell kiérdemelni a jutalmul kapott festett piros tojást.

Tojásfestés

A locsolásért cserébe hímes, de legalábbis festett tojás jár a fiúknak. Sok változata és technikája létezik mind a tojáshímzésnek, mind a festésnek.

Egy legenda szerint mikor Krisztus a keresztfán függött, előtte egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg imádkozni, és Krisztus vére rácseppent a tojásokra. Ezért szokás a húsvéti tojást pirosra festeni. A vallásos magyarázaton túl a piros szín nemcsak a vért, az életet, hanem a szerelmet is jelképezi, és ezért a piros tojás szerelmi ajándék, szerelmi szimbólum is lehet húsvétkor.
Locsolóvers

Külön műfajjá fejlődött a locsolkodáshoz párosuló – néha engedélyt kérő, néha humorosan fenyegető – rövid vers elmondása. Sok közismert változata létezik, de rögtönzöttek is vannak.
Vesszőzés
A locsolkodással egyenértékű szokás volt a vesszőzés. Sibának nevezték az általában fűzfavesszőből font vékony korbácsot, amellyel a legények megcsapkodták a lányokat. A vesszőre ezután a lányok szalagot kötöttek és a fiúkat borral vendégelték meg.
Hajnalfa

Húsvéthétfő hajnalán a legények a kiszemelt lány kerítéséhez egy fiatal fát erősítettek, majd másnap bebocsátást kérve alaposan megöntözték a leányzót.
Kókányolás
A legények az ajándékba kapott tojásokkal játszották, két tojást addig kocogtattak össze, míg az egyik el nem tört. Akié ép maradt, az nyert. Kókányolásnak nevezték a tojásvágást is. A tojást letették a fal tövébe, és öt tyúklépés távolságból kellett belevágni a pénzérmét. Ha beletalált a pénzzel úgy, hogy az megállt a tojásban, akkor a kókányoló nyerte a tojást.

Kívánom minden Pro Hungariás család részére, hogy bőséges  igaz magyar terítéket  adjon a Jó Isten!

ÁLDOTT, SZENT HÚSVÉTI ÜNNEPET KÍVÁNOK,

A FELTÁMADT KRISZTUS ÖRÖMÉVEL!

A Portál tulajdonosa és szerkesztői nevében

Marci

Megtekintések: 670

Hozzászólás

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál –nak.

Csatlakozzon a(z) Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál hálózathoz

HozzászólásokSzerkesztő által a Április 6, 2018-on 5:53pm-kor

Magyarországot  a hite mentheti meg a végveszélytől.

Ezrek fegyelmezetten, rendezett

sorokban a Kárpát-medence

legnagyobb ételszentelésén Székelyhon

Több ezren gyűltek össze idén is a csíkszeredai Szabadság téren, hogy részesei legyenek a Kárpát-medence legnagyobb hagyományos húsvéti eledelszentelésének. • Fotó: Gegő Imre

A csíkszeredai Szabadság tér minden év húsvétvasárnapján megtelik: reggel nyolc órakor már rendezett sorokban, fegyelmezetten várták a hívek – sokan székelyruhát öltöttek magukra –, hogy püspöki áldásban részesüljenek a kosarakban helyezett eledeleik. Az évről évre ismétlődő szertartás szerint Tamás József püspök végezte az igeliturgiát, egy szentírási szakaszt, evangéliumot és rövid üzenetet intézve a hívekhez, amit az eledelek megáldása és a könyörgés követett. A végén az összesereglett sokaság együtt énekelte nemzeti imádságunkat és a székely himnuszt, míg egy húsvéti ének alatt szétrebbentek a hívek. 

• Fotók: Gegő Imre

forrás

HozzászólásokSzerkesztő által a Április 2, 2018-on 9:11am-kor

Itt a húsvét, eljött végre,

A szép lányok örömére.

Mert a lányok szép virágok,

Illatos víz illik rájok.

Kit húsvétkor nem locsolnak,

Hervadt virág lesz már holnap.

Ne fuss el hát, szép virágom,

Locsolásért csók jár, három!

HozzászólásokÉberlein Madlen által a Április 1, 2018-on 10:03pm-kor

Köszönet a sok évi áldozatos munkátokért, a figyelmes ünnepnapi köszöntőkért, az igényesen összeállított témakörök valósághű bemutatásáért, és a nem kevés fáradtságot, anyagi áldozatot és szellemi munkát igénylő naprakész tájékoztatásért !!

Sok szeretettel nektek is  Áldott Húsvétot kívánok !

HozzászólásokFodor Antal által a Április 1, 2018-on 6:58pm-kor

Mindnyájatoknak Áldott Húsvéti Ünnepeket kívánok!

HozzászólásokSzerkesztő által a Április 1, 2018-on 12:20am-kor

.Arany Húsvét...az arany Isten dicsőségére utal.....

HozzászólásokSzerkesztő által a Március 31, 2018-on 10:37am-kor

HozzászólásokSzerkesztő által a Március 30, 2018-on 9:22pm-kor

HozzászólásokSzerkesztő által a Március 30, 2018-on 9:18pm-kor

Lajdi Péter: NÉHÁNY GONDOLAT HÚSVÉT ÉS A SORSDÖNTŐ VÁLASZTÁSOK ELŐTT

Kaptam, de lelkem mélyéből szól, ezért megosztom.

 

 

 

NÉHÁNY GONDOLAT HÚSVÉT ÉS A SORSDÖNTŐ VÁLASZTÁSOK ELŐTT:

Én annak a harcos és az igazságban radikális Jézusnak nevében szólok, aki nem volt nyámnyila, nyafogó széplélek, mai kifejezéssel élve nem volt softy, hanem erővel és lendülettel lépett fel,  az Istent is árucikké degradáló főpapokra és templomi kufárokra, viperafajzatoknak, meszelt síroknak, rablóknak stb. nevezve őket.

Az önvédelem az egyik legalapvetőbb emberi alapjog akkor is, ha egy egész kultúrkör kerül ellenség által veszélyeztetett helyzetbe. Nyugat-Európa országai számára nem marad más megoldás, mint az illegálisan Európába betolakodó muszlim személyeket, akik minden jel szerint gyűlölettel és ellenséges indulatokkal viseltetnek a mi kultúránk, vallásunk és törvényeink iránt, fegyveres őrök által őrzött gyűjtőtáborokba deportálni, ugyan humánusan bánva velük, de keményen fellépve velük szemben, amennyiben erőszakot alkalmaznak a fennálló rend ellen. Ezután pedig vissza kell őket az utolsó szálig toloncolni saját országaikba. Ha ezt nem lépik meg a felelős kormányok, Európa visszazuhan a kőkorba és a keresztény kultúra visszavonhatatlanul megszűnik iszonyú vérontások közepette.

Olyan még nem fordult elő a történelem folyamán, hogy egy ország, egy birodalom vezetői önként és dalolva beengedték volna esküdt ellenségeiket a frontvonal mögé.

A sötétség erői végső küzdelembe kezdtek a Fény seregei ellen: Nemcsak kultúrköröket, nemcsak vallásokat, nemcsak társadalmi osztályokat, nemcsak rasszokat hergeltek föl egymás ellen, hanem most már ott tart az aknamunka, hogy a két nemet, a férfit és a nőt heccelik föl egymás ellen fölbontva és légiesítve minden határt, összemosva minden egyértelműen kirajzolódó és bevált körvonalat, értéket.

Maga az Isteni Rend felbomlasztásán dolgoznak azok a sötét erők, melyek minden ellen fölesküdtek, mely évezredek óta szent: a család, a nemzet, a haza és Isten ellen bontották ki sötét zászlajukat. Az ördög, aki Jézussal ellentétben képtelen emberi testben megjelenni köztünk, gonosz embereken keresztül aktív. Kötelessége minden kereszténynek félreérthetetlen mozdulattal rájuk mutatni, és ha lehet, lefogni a kezüket és megfékezni az áspiskígyó nyelvüket.

Aki nem vall színt álságos és álnok, vallási mezbe öltöztetett és félreértelmezett, álkeresztény közhelyekre hivatkozva, aki pl. nem vesz részt az április 8-i sorsdöntő választásokon a helyes körbe illesztett X-ével, az nem tesz mást, mint a sátán szekerét tolja. Nem lehet elbújni, ha az eget nyaldossa az árulás, nem lehet hallgatni, ha mindent eláraszt a hazugság és a rágalom.

Én egy igen veszélyes terepen a legnagyobb nyíltsággal fogalmazom meg nézeteimet a ma legégetőbb kérdésekben (pl. a migrációs válsággal kapcsolatban is) itt, Németországban.

A facebookon rendszeresen teszem fel ilyen témájú írásaimat német nyelven tudva azt, hogy az életemmel játszom. Ebben a liberálfasiszta diktatúrában, mely itt uralkodik, nincs veszélyesebb dolog, mintha valaki kimondja fontos kérdésekben az igazságot. Nekem tiszta e téren a lelkiismeretem, és semmit nem gyűlölök jobban, mint a keresztények vétkes tétlenségét, olcsó ürügyekre hivatkozó óvatoskodását, gyávaságát.

Nem kevesebb forog most kockán, mint az, hogy lesz-e még élő hit az emberek szívében a keresztény kontinensen, ha újra eljön az Emberfia! (LP)

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Április 1, 2013-on 11:09am-kor

2013-04-01. 09:46

Locsolóvers helyett
Húsvét hétfő idén a szokásosnál is különlegesebb nap, ugyanis egybeesik április elsejével, ami a néphagyomány szerint a bolondok napja. Át is adjuk a szót Matolcsy Györgynek:
Nem "ússzuk meg" locsolóvers nélkül
  
Azokat, akik még csak most indulnának locsolkodni - mielőtt felülnének a szánkóra, vagy vízbe eresztenék az evezőlapátot -, megajándékozunk egy kis versikével. Scenic barátunk szösszenete csak egy javaslat, saját ötleteinket bátran osszuk meg a hozzászólások között!
Húsvét napra van egy terved,
Locsolkodni kéne menned.
Savanyú a magyar narancs,
És megjött egy napi parancs.
A belügytől jött üzenet,
Hogyan éld túl a telet:
"Szakad a hó, itt a tavasz,
Legjobb, hogyha otthon maradsz!"
HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Március 31, 2013-on 3:50pm-kor

Van feltámadás!

2013. március 31. 12:00
Ifj. Tompó László - Hunhír.info

Hányszor halljuk, Jézus feltámadása amolyan szép rege, tömeghipnózis eredménye, csakhogy mindazok, akik ezt állítják, nem tudják, hogy ami embernél nem lehetséges, Istennél igen, így a feltámadás nem természetellenes, hanem természeten kívüli valóság. És így van ez a népek, nemzetek életében is. Mindegyikük története ugyanis (államfő mondta, lehet kutatni, melyik) nagypéntekek és feltámadások sorozata. Különösen is a miénk, Mohácstól Trianonon át az idők végezetéig. Van tehát feltámadás!

A jeles hitvédő, Bangha Béla jezsuita meg is felel a feltámadást lehetetlennek tartóknak könyvében (Világnézeti válaszok. Összegyűjtött Művei, 11. kötet):



„Ilyen tömeghipnózis és tömegszuggesztió a tudomány egész mezején ismeretlen. A szuggesztió álomképszerű, zavaros és logikátlan elképzeléseket hozhat létre, de akkor sem pontosan egyformán és azonosan nagyobb számú embertömegben, főleg, ha ez a tömeg kételkedésre hajló, józan és egészséges egyedekből áll. Főkép lehetetlen azonban, hogy mély logikai és erkölcsi tartalmú kijelentések és cselekmények egész hosszú sorozatát merő képzelgés folytán azonosan és teljes egyezéssel szuggeráljon bele magába egész sor ember.

Jézus feltámadásának és megjelenésének alkalmával a tanítványok valamennyien ugyanazt látták, hallották, tapintották, ugyanazokat a végtelen bölcsességre, isteni kijelentésekre valló tanításokat, intézkedéseket, rendelkezéseket, feddéseket és oktatásokat vették. Ezt mind valamennyien puszta beteges elképzelés alapján látták és hallották volna? Ilyen szuggesztivitásról a lélektan és az orvostudomány nem tud semmit.”

Nem bizony, ráadásul Jézus személye, egyénisége meglehetősen mély nyomokat hagyott kortársaiban. Például Suetonius, Josephus Flavius többször emlegeti, Tacitus megjegyzi, Pontius Pilátus halálra ítélte, Phlegón pedig, hogy halálakor a nap elhomályosult, az ifjabb Plinius pedig a császárnak híveiről és tanításairól részletesen beszámolt, de még az őt támadó Celsus sem kérdőjelezte meg közismert tetteit.

Nem volt tehát még történelmi személy, akiről egybehangzóan annyi forrás maradt volna fenn, mint Őróla, Aki földi életében is megmutatta az Örökkévalóság útját mindazoknak, akik tudják, ha levetik evilági életük saruit, odaát Atyját fogják látni színről színre. Ezért, hogy Szent Pál így intette követőit (Kol 3, 1-4.):

„Fratres: Si consurrexistis cum Christo, quae sursum sunt quaerite, ubi Christus est in dextera Dei sedens: quae sursum sunt sapite, non quae super terram. Mortui enim estis, et vita vestra est abscondita cum Christo in Deo. Cum Christus apparuerit, vita vestra: tunc et vos apparebitis cum ipso in gloria.”

Magyarul:

„Testvérek: Ha feltámadtatok Krisztussal, keressétek az odafent valókat, ahol az Isten jobbján ülő Krisztus vagyon. Az odafent való dolgokat keressétek, ne a földieket. Hiszen meghaltatok és életetek el van rejtve Krisztussal az Istenben. Amikor Krisztus a ti életetek megjelenik, akkor ti is megjelentek vele együtt a dicsőségben.”

Igen, el van rejtve a feltámadott Krisztusban, Aki által a legnagyobb fájdalomban, a legrettenetesebb szenvedésben is megjelenik kegyelme. Mi ennek a titka? Csókay András agysebészt idézzük:

„Minden pillanatomban tudom, hogy a földi életem összes eseménye, benne a fogantatásom, a születésem, a házasságom, a gyermekeim születése, és a halálom a létemnek egy-egy pillanata, de nem a vége. Ha ezt tudom, akkor ugyan félek a haláltól, mert ember vagyok, de Isten segítségével legyőzöm a félelmemet, és így már át tudok venni terheket mástól úgy, hogy az közben ne nyomjon agyon.”



Igen, halálunk létünknek csak egy pillanata, de nem a befejezése. És így van ez a népek, nemzetek életében is. Mindegyikük története ugyanis (államfő mondta, lehet kutatni, melyik) nagypéntekek és feltámadások sorozata. Különösen is a miénk, Mohácstól Trianonon át az idők végezetéig. Van tehát feltámadás!