Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál

"Élő forrás, égi láng, Szentlélek, égből szállj le ránk!"

Normális magyart már nem érdekli ez a korrupt ezredrangú magyar focinak nevezett szar pöcegödör.....

Ha a köpet kommunista kazár típusú zsidókból álló Orbán rezsim nem tömné közpénzzel (éhbéres, nyomorgó  magyarok pénzéből) a hitvány korrupt focit, az alig élne meg...

2017. június 17., szombat 07:07

A kommunista diktátor és hazug, csaló, korrupt, tolvaj, néprabló csürhéje által tönkretett országban.....

Vajon a gazemberek mennyit lophatnak belőle?

Ha volt valaha is olyan célja a mostanra már 350 milliárdosra hízó stadionépítési programnak, hogy az üzleti működés irányába terelje a hazai futballklubokat, mostanra biztossá vált: ezen a fronton valami nagyon félrement. Az élvonalbeli csapatokat működtető gazdasági társaságok tavalyi beszámolói ugyanis egyértelművé tették: soha olyan alacsony arányt nem képviseltek a tényleges piaci források ezeknek az együtteseknek a bevételeiben, mint jelenleg. Hiába ugyanis az új arénák, több olyan NB I-es csapat van, amelynél a jegyeladásokból származó forgalom a teljes bevétel 1 százalékát sem éri el.

Pedig első ránézésre kifejezetten impozáns a tucatnyi futballcég 2016-os teljesítménye, különösen, ha a korábbi évekkel vetjük össze. Kezdjük azzal, hogy a magyar első osztály csapatai emberemlékezet óta most először termeltek nyereséget, méghozzá nem is keveset: együttesen 947 milliós adózott profitot hoztak össze. Mindezt úgy, hogy tavaly kizárólag a Diósgyőr FC Kft. volt veszteséges, miközben egy esztendővel korábban még a cégek kétharmada, 2013-ban pedig az akkor még 16 csapatos ligából 14. A fordulat magyarázata, hogy tavaly annyi pénz áramlott az NB I-be, amit már elkölteni sem tudtak a klubok. A 12 társaság együttes bevétele meghaladta a 21 milliárd forintot, azaz egy csapatra 1,78 milliárd jutott – három és félszer annyi, mint öt éve.

Orbán, miután átadta a győztesnek járó kupát a Real Madrid játékosainak a Puskás Suzuki Kupa utánpótlás-labdarúgótorna döntője, a felcsúti Puskás Akadémia Pancho Aréna első hivatalos mérkőzése után 2014. április 21-én
 
Ha élne, leköpné ezt a magát politikusnak nevező undorral megvetett Fidesz-KDNP legalja hitvány söpredéket!

Az alapadatok tehát kifejezetten jól mutatnak, ám ha a számok mögé nézünk már sokkal kevésbé derűs a kép, hiszen a befolyt 21 milliárd több mint harmada olyan úgynevezett egyéb bevétel, ami kevésbé kötődik a futballvállalkozások alaptevékenységéhez. Ezek jelentős része az államtól jön: a vidéki csapatok itt mutatják ki a legtöbbször százmilliós nagyságrendű önkormányzati támogatásokat, itt jelennek meg a taopénzek és az MLSZ-től kapott több tízmilliós juttatások.

Emellett olyan összegek, amelyek eredetéről semmit nem tudni. Az MTK például 500 millió, a Ferencváros pedig 1,1 milliárd forint eredetét nem árulta el, míg az Újpest annak ellenére nem részletezte egyéb bevételeit, hogy a hozzájuk áramló pénz 70 százaléka ilyen volt (igaz, ők még fél évvel ezelőtt feledkeztek meg erről, a társaság ugyanis június 30-án zárja üzleti évét).

Szponzoráció (adócsalás, lopás ) …és a milliókat közpénzből kereső senkik...

Már az is aggályos lenne, ha „csak” ez a bő 7 milliárd vagy ennek egy része jönne az államtól, a helyzet azonban ennél sokkal elkeserítőbb. Magyarországon még azok a források is burkolt vagy teljesen nyílt állami támogatások, amelyek a nyugat-európai ligákban egyértelműen piaciak. Az árbevétel legnagyobb részét a szponzoráció adja, hogy pontosan mekkorát, az azonban nem egyértelmű, mert – amint ez már az eddigiekből is kiderülhetett – a beszámolók egyáltalán nem átláthatóak és még véletlenül sem egységesek. A Magyar Nemzet becslése szerint ugyanakkor 6-8 milliárd forint érkezhet ezen a csatornán az élvonalbeli labdarúgócsapatokhoz. Miközben nyugaton a támogatási megállapodások egyértelműen kétoldalú üzleti kapcsolatnak tekinthetőek, itthon kicsit mások a motivációk.

A drogos  fajtatárs Deutsch Tamás, az MTK elnöke a klub 2014-ben újraalapított atlétikai szakosztályának új létesítménye, a felújított Lantos Mihály Sporttelep átadásán 2016. július 26-án
 

Nyolc-tíz éve általános kritika volt a futballszponzorációval szemben, hogy valójában helyi s egyben baráti hozzájárulásról van szó. Azóta annyi változott, hogy a „rendszer” helyiről országosra bővült: a szponzorok ma már nem (csak) a csapat tulajdonosának akarnak a kedvében járni.

Bűnözők és bűnözők!

A támogatók ( pénzmosók, csalók, tolvajok)  jelentős része jelenleg vagy állami vállalat, vagy olyan cég, amelynél abban bíznak, hogy ezzel jó pontokat szereznek a futballt minden kritika ellenére teljes mellszélességgel támogató diktatórikus Orbán rezsimnél.

…és a tévés bevétel, amit soha sem tudsz követni!

A szponzoráció mellett a másik legfontosabb forrás a közvetítési jogok értékesítése, amiből 3-3,5 milliárd forint érkezhetett tavaly. A Magyar Labdarúgó Szövetség döntése értelmében ugyanis az ezen a csatornán a magyar fociba áramló jelenleg évi 3,9 milliárd forint közel 85 százalékát az NB I-es csapatok kapják (tavaly a díj némileg még alacsonyabb volt). Igen ám, de a hazai bajnoki meccsek közvetítési jogait az állami média vásárolta meg, ráadásul – amint erről lapunk beszámolt – szakértők úgy vélik, erősen túlárazottan. A 3,9 milliárdos összegnek nagyjából a negyede lenne reális, a többi burkolt állami támogatás. Emiatt egyébként a Párbeszéd – korábbi cikkünk nyomán – hűtlen kezelés gyanújával fel is jelentette az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot.

A csapatok egyetlen, ténylegesen a piacról származó, számottevő bevétele így a jegyértékesítés, a mezek, relikviák eladásából származó tétel zömmel kimutathatatlan.

A belépők eladásából viszont arányaiban egyre kevesebb folyik be. A 2016–2017-es évadban papíron meccsenként átlagosan 2717 néző látogatott ki a stadionokba, ami ugyan az előző szezonhoz képest minimális emelkedést jelent, a jegyárbevételen azonban ez egyáltalán nem látszik.

Sőt, míg egy évvel korábban a teljes forgalom 5 százaléka származott ebből a forrásból, 2016-ban kevesebb mint 3- %.

Ráadásul ez utóbbi is egy optimista becslés, a ténylegesen adatot közlő cégek esetében ugyanis az 1,8 százalékot sem éri el a mutató. Ebben azonban nem szerepel a Ferencváros, amely saját adatokat nem hozott nyilvánosságra, ezért lapunk megbecsülte, mekkora bevétele lehetett jegy- és bérleteladásból a Fradinak.

A ceruzánk pedig kifejezetten vastagon fogott, ugyanis a 285 milliós becslés azon túl, hogy közel másfélszerese a legutóbbi nyilvános adatnak (amikor még jóval többen jártak Fradi-meccsre, mint most), közel annyi, mint amennyit az összes többi csapat begyűjtött ebből a forrásból.

Mindez azt jelenti, hogy miközben az élvonalbeli csapatok átlagos bevétele duplájára emelkedett 2013 óta, a jegyértékesítésből tavaly is nagyjából ugyanannyi folyt be, mint három éve. Ez még akkor is ijesztő, ha figyelembe vesszük, hogy több csapat (a Vasas, a Videoton, a DVTK és a Szombathelyi Haladás) is „albérletben” futballozott.

Ma már csak a nagyon hülye magyaroknak lehet eladni ezt a politikailag irányított, korrupt, langyos mosott szart, amit a politikus bűnözők footballnak neveznek! Tényleg vannak idióták (szurkolók)  akik még belépőjegyet is fizetnek a langyosért!

De az igazság az, hogy a látó, gondolkodó magyar emberek már nem költenek erre  a rangon aluli semmire!

A nevét felhasználva alázzák meg, nap mint nap visszaélve a pénzzé tett nevével, az olcsó ezred rangú gazemberek!

S mindeközben otthon üll némán és gyáván Pató Pál úr népe a kirabolt nyomorulttá tett csonkaországban.....

Lásd még:

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/csak-egy-bi...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/forum/topics/sport-hirek

Megtekintések: 100

Hozzászólás

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál –nak.

Csatlakozzon a(z) Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál hálózathoz

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Június 19, 2017-on 6:47am-kor

Király Gábor: Andorrában a hozzáállás okozott csalódást

2017. június 19., hétfő 05:51
Egy éve, hogy a kapuban Király Gábor fémjelezte magyar csapat az Izland elleni döntetlennel csaknem bebiztosította, hogy továbbjut csoportjából a labdarúgó-Európa-bajnokságon. A válogatottól az Eb-t követően visszavonult, a Haladással tavasszal újabb két évre hosszabbító, 41 éves válogatottsági rekorderrel emlékekről, mackónadrágról, jövőről és az andorrai kudarcról beszélgettünk.

– Eszébe kell juttatni, hogy egy éve volt az Eb-menetelés, vagy jönnek maguktól is az emlékek?
– Ezek a pillanatok beleivódnak az emberbe, olyan alkalom volt, amire szívesen emlékszem vissza. Hiába mondtam mindig, hogy a múlttal nem foglalkozom, ez olyan élmény, amire azt gondolom, mindenki büszke lehet.

– Mit emlegetnek a legtöbbet az emberek önnek az Eb-ről?
– Változó. Múlt héten például Répcelakon voltam egy iskolai diáknapon, ott azt kérdezték, hogy nem tartottam-e Cristiano Ronaldo lövéseitől vagy általánosságban az ellenfelektől. Elmondtam nekik, hogy ha készülnek a dolgozatírásra, teljesen mindegy, a tanár hogyan próbálja megijeszteni őket, akár egy olyan témát felhozva, amit biztosan nem fognak tudni, hiszen ha tanultak és magabiztosak, kaphatnak bármilyen feladatot, képesek lesznek megcsinálni, még ha nem is biztos, hogy tökéletesen. Én mindig így próbálom a gyerekeknek ezt levetíteni. De jött már olyan kérdés is, hogy miért hagytam ott Magyarországot, aztán rá kellett jönnöm, hogy a válogatottbúcsúra utalt egy gyerek. Ám megesik, hogy cégek hívnak fel, kérve, hogy menjek el egy rendezvényre, de edzés miatt sokszor nem tudok, mire csodálkozva kérdezik: még védek? Persze van, hogy csak az merül fel, szoktam-e mezt vagy kesztyűt cserélni.

– Gondolom, a portugálok elleni meccs hajrájában mutatott cseles passz, ugyanitt a Ronaldo-stílusban való beállás vagy a belga De Bruyne kivédett szabadrúgása is gyakran előkerül.
– Természetesen feljönnek ilyen meccsjelenetek, vagy megkérdezik, mit beszéltünk a játékosokkal, mert látták a tévében, hogy esetleg összeszólalkoztunk. Sokan mindent szeretnének tudni, s ami elmondható, azt nem szoktam titokban tartani.

– A nemzetközi sajtóban főleg a mackónadrág kapcsán írtak…

 

– Azt gondolom, ez nemcsak a mackónadrágról szólt, hanem annak a teljesítményéről is, aki viselte, hiszen nem úgy néz ki a dolog, hogy a melegítőnadrágot csak betesszük a kapuba, aztán majd elakadnak benne a lövések. Számomra ez ugyanolyan, mint egy kesztyű vagy egy cipő, persze könnyebben észrevehető, ám nem tulajdonítok neki nagy jelentőséget. Fontos számomra, de már 21 éve ebben védek, nekem nem újdonság.

– Az viszont bizonyára igen, hogy az egyik nap szinte a fél ország szürke mackóban ment munkába, iskolába.
– Óriási volt, hogy az emberek ezzel ünnepeltek. Külön öröm számomra, hogy az emberek így bohóckodtak és szereztek egymásnak örömet. Azt gondolom, ezzel Magyarország és a sport saját magát ünnepelte. Rengeteg kép készült tűzoltókról, professzorokról, cégvezetőkről, akik szürke nadrágban voltak, jó érzés volt, de menni kell tovább. Ezekért a pillanatokért dolgozom, ám semmivel sem szabad megelégedni.

– Az osztrákok elleni nyitómeccs (2-0) első percéből Alaba kapufájára hogyan emlékszik? Ha az ott bemegy, lehet, mi nem beszélgetünk semmiféle Eb-menetelésről…
– Szép kísérlet volt, végigkövettem az akciót, számítottam rá, hogy lehet belőle kapura lövés. Nem pont középről, az én jobb kezem irányából a balom felé lőtte, reagáltam, a tudásom legjavát beletettem a vetődésbe. Azt gondolom, ha kicsit beljebb jön, akkor megvan, ám ha a kapufáról befele csorog a labda, az nagy gond lehetett volna. A legelején még ő sem volt teljesen koncentrált, elképzelhető, hogy ha a 60. percben történik, akkor nem kapufa lesz belőle, ugyanakkor véleményem szerint az elvégzett munkának is köszönhető, ha kifelé pattan a labda egy lövésnél. Ha bemegy, akkor valószínű, hogy nem dolgoztál eleget, ezek nem véletlenek.

– A második csoportmeccsen, az Izland ellenin (1-1) az ellenfél tizenegyese előtt kiesett a kezéből a labda, itt talán hibázott, bár lökték is. Ezt követte a büntető, amellyel az ellenfél vezetést szerzett.
– Valóban, ha megvan a labda, akkor el sem jutunk idáig, ám a levegőben meglöktek, a testemet és a kezemet is, ebből kifolyólag tekeredett ki a labda, de nem álltam meg, mentem tovább, aztán a büntető már abból lett, hogy Kádár Tomi próbálta elrúgni a labdát. De ez csak egy szituáció, döntöttek hasonló apróságok a javunkra is, gondoljuk a mi gólunkra, ha a védő nem ér bele öngólt érően Nikolics beadásába, hanem elengedi, Böde Dani rúgta volna be, ám lehet, elcsúszik a lába mellett… Lehet ilyen eseteket boncolgatni, de azt gondolom, úgy volt jó, ahogy volt.

– Hagyjuk is az apróságokat. Egy év távlatából összességében mit lehet mondani a 44 év utáni kijutást követő, nyolcaddöntőig tartó szereplésről?
– Szerintem az Eb-n nyújtott csapatteljesítményünk óriási volt, egyénileg is mindenki hozzátette a magáét, és azt gondolom, az emberek is így élték meg. Ne felejtsük: sikeres mérkőzéseink után óvónőktől nyugdíjas hölgyekig, akik nem is foglalkoztak a focival, mindannyian milyen boldogok lettek, mert a környezetük az volt. Örülök neki, hogy mi tudtunk alapot adni ennek a hangulatnak.

– Franciaországban mi jött át ebből?
– Az Eb-t úgy nézem, mint egy ünnepet. Borzasztó kemény volt az alapozás, a bajnokság végén rögtön mentünk edzőtáborozni, öt héten keresztül tartott a felkészülés. Kint már csak élveztük a munkának az eredményét, hogy a szurkolók ott vannak, de ezt mindegyik csapaton láttuk. A drukkerek az összes mérkőzésen óriási hangulatot teremtettek, megtöltötték a franciaországi utcákat, sőt, a magyarországiakat is. A labdarúgás erre képes, óriási érzelmekre és megmozdulásokra. De pont azért, mert ez sport, ha az ember fent volt, akkor egy idő után lent lesz, és fordítva, az a kérdés, hogy egy sikeresebb szereplés meddig tart.

– Ha már ez szóba jött, csökkenti a tavalyi Eb sikerét a mostani, Andorra elleni kudarc?
– Aki az Eb-t átélte, az eltette magának, senki nem fogja elfelejteni, hogy annak idején hogyan szurkolt az ország, ezt a pici gyerekek nyugdíjas korukban is mesélni fogják az unokáknak. Én akkor is mondtam, hogy ezzel nem ért véget semmi, egy nagyon szép állomás volt, de tovább kell épülni a csapatnak. Ősszel visszavonultam, így nem tudok nyilatkozni a közegről, már én is csak szurkolóként látom azt, ami történik. Az andorrai mérkőzésen azt gondolom, nem csak a hibák jelentették a problémát, a hozzáállás okozott csalódást. Szerintem ezen kell változtatni.

– A hozzáállásbeli problémák miként érzékelhetők?
– Nem tudom most átélni, mi történt bent, játékosként láttam a többieket, tudtam, hogyan edz a csapat, miként viselkednek a szállodában vagy utazáskor, amiből le lehetett vonni a konzekvenciát, akár sejtve azt, hogy már mielőtt felmegyünk a pályára, problémák lesznek. Egy biztos: nemcsak beöltözni kell magyar válogatott játékosnak, hanem a szívedet is ki kell tenni a pályára. Szó szerint, mert nem egy klubot képviselsz, hanem egy nemzetet.

108

Király Gábor a svédek elleni novemberi találkozón vonult vissza, az volt a 108. szereplése a címeres mezben, az örökrangsorban Bozsik József 101-gyel, Gera Zoltán 96-tal követi. „A döntés, hogy elbúcsúzom a válogatottól, nem egyik napról a másikra született, én olyan vagyok, hogy mindig ráteszek egy lapáttal, s már az ötödik vagy talán a tizedik volt, amikor azt mondtam, na még az Eb belefér. Ám tavaly tavasszal is úgy voltam vele, hogy ha nem tudok a felkészülés során úgy dolgozni, ahogy megkövetelik, akkor nem fogok menni Franciaországba se” – mondta visszatekintve. Hozzátette: „Elég harcos típus vagyok, nehezen adok fel dolgokat, de úgy érzem, sikerült a megfelelő időben elengedni, az volt bennem, hogy már nem tudok újat mutatni.”

– Sérüléséből felépülve, tavasszal két évvel meghosszabbította szerződését a Haladással. Ezek szerint a tavaly őszi válogatottbúcsú után 2019-ben, 43 évesen jöhet a végleges visszavonulás?
– Ez nem garantál semmit, már az utóbbi két évben is úgy védtem, hogy bármikor befejezhetem, ha az egészségi állapotom ezt indokolja. Ugyanúgy kell dolgoznom, ahogy eddig, nem vehetek vissza, s ha azt látom, hogy nem tudok megfelelő teljesítményt nyújtani, el kell gondolkodnom azon, hogy akár 2019 előtt befejezzem. De azért is jó a kétéves szerződés, mert ha egyéves lenne, akkor hajlamos lennék a következő szezonban arra gondolni, hogy az már az utolsó, ám így, hogy lesz még egy, ez pluszban motivál. Természetesen 41 évesen már nem úgy mennek a dolgok, mint húsz éve, de az elszántság és az akarat bennem van, és ha az nem hal ki, akkor ki tudom tölteni ezt a két évet.

– Húsz év – azt olvastam, ennyi idő után nyaralt először több mint öt napot június elején. Szerdán pedig a kapusok oktatásáról és a jó kapusközösség megteremtéséről beszélt egy debreceni konferencián. A több pihenés és az utánpótlásnevelés lehet a távoli jövő fókuszában?
– Megfordítanám: az utánpótlás-nevelés és a pihenés. A Haladás-edzések mellett, ha van időm, már most is a gyerekeknek adom át a tapasztalataimat a Király Sportegyesületen belül. Természetesen a család is nagyon fontos, ezeket össze kell hangolni, de a feleségem is nagyon sokat dolgozik a cégben, így napközben emiatt is együtt tudunk lenni. Az a legfontosabb, hogy az ember ne csak átadja a tapasztalatokat, hanem hogy amit elmondott, azt valóban meg is lehessen valósítani.

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Június 18, 2017-on 11:11am-kor

Focizgatunk Európában


2017. június 18.vasárnap 11:01

A szurkolók és a futballszerető emberek 10-20 éve át vannak verve. Emlékszünk még erre a mondatra? Nem Végh Antaltól vagy valamelyik hazai szakírótól származik. Szalai Ádám kezdte így emlékezetes telki beszédét négy évvel ezelőtt.

Akkor épp az amszterdami 1-8-as vereség sokkjából próbált felocsúdni Magyarország, ehhez adott segítséget a válogatott csatára. Kertelés nélkül mondta ki: szemfényvesztés a szövetség és a válogatott részéről, hogy évről évre az Európa-bajnokságra és a világbajnokságra való kijutást tűzi ki célul, és a fociszeretők ezt be is nyelik. Eközben nincs egy játékosunk sem, aki valamelyik jegyzett európai bajnokságban kezdőként játszana hétről hétre, és olyan edzőnk sincs, aki ezek bármelyikében ülne a kispadon. Ehhez képest a közvélemény a félrecsúszott célkitűzés nyomán rendre elvárja a bravúrt, majd amikor azt nem képes hozni a nemzeti csapat, elverik rajta a port.

A tavalyi Európa-bajnokságon nyolcaddöntőbe jutott válogatott körüli ujjongás sokak emlékezetéből kiégette Szalai intelmeit. Pedig érdemes megvizsgálni, mi változott Amszterdam óta, főképp annak tükrében, hogy múlt pénteken a válogatott a pokol újabb bugyrát is megjárta Andorrában.

Röviden: szinte semmi. Az öt legszínvonalasabb európai bajnokságban – német, olasz, spanyol, angol, francia – egy játékosunk volt állandó tagja a kezdőcsapatnak az elmúlt években: Gulácsi Péter. A Lipcse kapusa a Bundesligába feljutott csapat alapembere lett. Remekelt sokáig, a legjobbak közt is éllovas lett, végül másodikként zárt a klubban, harmincnégy meccsén mindössze harmincöt gólt kapott, ez az egyik legjobb mutató a mezőnyben.

Nagy Ádámot emelhetjük még ki, aki ingázott a kispad és a kezdő között az olasz első osztályú Bolognában. A nemzeti csapat többi játékosához képest ez is kimagasló teljesítmény. Elitbajnokságban „játszogatott” még Kleinheisler László, Sallai Roland, Balogh Norbert, Lang Ádám és Szalai, aki a Bundesliga valaha volt legeredményesebb magyar játékosa már – úgy is, hogy főleg csereként jut szóhoz a Hoffenheimben.

A válogatott maradéka a magyar, a lengyel, az ukrán, az amerikai, a szlovák, a dán, az orosz és az izraeli első osztályban futballozott vagy koptatta a padot, mások a német és a francia második vonalban vitézkedtek.

Lássuk a topbajnokságok magyar edzőit. Dárdai Pál a Hertha BSC-ből úgy csinált két éven belül kétszer is Európa-ligás csapatot, hogy klubjáé az egyik legszerényebb költségvetés a Bundesligában. Ne legyen kétségünk afelől, hogy ha Dárdai itthon ragad – kezdeti tervei szerint pár év után hazatért volna Pécsre –, jó eséllyel a válogatott kispadjának közelébe sem kerül. Ám húszéves berlini tapasztalata olyan tudással vértezte fel, amely alkalmassá tette arra, hogy a Hertha gyerekcsapatának öltözőjéből indulva rövid idő alatt szép eredményeket érjen el. Németországban a szurkolók és a játékosok az év edzőjének választották – olyanok előtt, mint Thomas Tuchel vagy Pep Guardiola. Kiemelkedő edzőinket tekintve ő a sor eleje, egyben a vége is.

Összegzésképp: míg a Szalai-beszéd idején egy elitbajnokság egy csapatánál sem játszott kulcsszerepet labdarúgónk, négy évre rá van egy Gulácsink és egy Dárdaink. Mindez nem felmentés az andorrai 0-1-re vagy arra, hogy négyszer egymás után kaptunk ki rúgott gól nélkül, negatív történelmi rekordot felállítva. Ám arra bizonyíték, hogy 2013 óta nem következett be gyökeres változás a magyar fociban, ami javíthatná kilátásainkat. A józanság viszont továbbra sem futballvezetésünk erénye. Csányi Sándor, a magyar szövetség feje volt az, aki Szalainak engedélyt adott négy éve, hogy borítsa az asztalt Telkiben. Ugyanő a norvégok elleni sikeres Eb-pótselejtezőt követő hangulatban azt mondta: mostantól minden Európa-bajnokságra kötelező a kijutás. A világbajnokságokról, igaz, nem beszélt.

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Június 18, 2017-on 8:47am-kor

Andorra, végállomás


2017. június 18., vasárnap 07:00

Az a tény, hogy Bernd Storck, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya az Andorrától elszenvedett 1-0-s, sporttörténeti értékű vereség után nem mondott le ott helyben, s a futballszövetség vezetői sem léptek azonmód, újabb bizonyíték arra, hogy Magyarország továbbra is következmények nélküli ország. Itt ugyanis meggyőződésem szerint nem volt helye semmiféle mérlegelésnek, kivárásnak. Ehhez képest az MLSZ végül adott még egy esélyt Storcknak. A történet persze nem csupán a magyar közeghez asszimilálódott német mesterről szól.

A magyar szurkolók által nem hivatalos Eb-himnuszként kezelt dalban megénekelt éjszaka nem múlt pénteken a pireneusoki miniállamban, hanem már tavaly nyáron, klubcsapataink európai kupaküzdelmekből való, kiábrándítóan korai kihullásakor ért véget. No meg akkor, amikor kiderült, hogy a franciaországi kontinenstornán tapasztalt lelkesedésnek nyoma sincs az NB I-es meccseken a lelátókon. A csalódásnál azonban erősebb volt a remény, amellyel az újabb csodát, a magyar futballvalóságból kiragyogó, addig a Dárdai Pál lendületére is alapozó Storck vezette válogatott vb-selejtezős menetelését vártuk. Aztán különösebb felhorgadás nélkül végignéztük, hogy évtizedek rutinja szerint hogyan porlad a remény matematikai eséllyé, hogy jelölik ki ismét helyünket a riválisok a futottak még zónában az európai futballtérképen. A lelkes műkedvelők alkotta andorrai válogatottól kapott pofon azonban kizökkentett a rezignált állapotból, a helyszínen őrjöngő szurkolótól az itthon fotelben dohogókon át a könnyező Dzsudzsák Balázsig mindenki reakciója a helyén volt, ezért is bicskanyitogató a szövetségi kapitány és a futballvezetés maszatolása.

Szintúgy a politika sunnyogása. Mintha nem a legfelső vezetés által diktált magyar futballmodell bukása vált volna nyilvánvalóvá. A baj mélyebb annál, mintsem néhány szakmai melléfogásra fogjuk a kudarcot. Az utánpótlás-nevelés ürügyén a magyar fociba dézsából öntött (köz)pénzek ellenőrzése finoman szólva hézagos, az eredmény nem igazolja vissza a koncepció életképességét; klubok válnak fideszes mogulok, kiskirályok homokozójává; a teljesítménykényszer híján elérhető csillagászati jövedelmek prostituálnak edzőt és játékost. Ne legyünk igazságtalanok: nemzetközi mérkőzések rendezésére alkalmas stadionokra szükség van, ám az elszabaduló költségek és a nehezen magyarázható újabb és újabb helyszínek súlyos aránytévesztésről tanúskodnak. Az a főként a Ferencváros rovott múltú és kétes jelenű szubkultúrában ficánkoló fideszes elnöke által képviselt koncepció pedig, miszerint le lehet váltani „békés családokra” a hagyományos szurkolói csoportokat, szintén megbukott. Csupán arról feledkeztek meg némelyek, hogy a magyar bajnokik rendszeres látogatásához kell némi megszállottság, fanatizmus. Azt, hogy csapat és szurkolótábor egymásra találása micsoda energiákat szabadít fel, a tavalyi Eb-n és azt megelőzően mindenki megtapasztalhatta. Ezért is elhibázott és ismerethiányból táplálkozó a most is megjelent liberális kritika, amely negatív jelenségeket felnagyítva, általánosítva primitív csürheként írja le, bélyegzi meg a futballmérkőzések látogatóit, a csapatot mindenhova elkísérő fanatikusok táborát.

A Bernd Storck juttatásairól napvilágot látó információk az andorrai kudarc és a felelősség vonakodó vállalása tükrében különösen visszatetszést keltők – amikor jött a siker, akkor persze sokan ezt a pénzt sem sajnálták volna –, ám ezt sem önmagában érdemes szemlélnünk. A Jobbik béruniós kezdeményezése elsőként a magyar labdarúgásban ért célba, teljesítményarányosan talán még nemzetközi összehasonlításban is túlfizetésről beszélhetünk. Az a politikusi gárda, amelyik egy éve szívesen sütkérezett a válogatott dicsfényében, és amelynek vezetője gyakran nyilvánít véleményt sportszakmai kérdésekben, most, a szégyen pillanataiban is vállalhatna némi részt a felelősségből. Már csak azért is, mert nem csupán a futballdrukkerek, hanem a sport iránt közömbös vagy ne adj’ isten ellenséges adófizetők pénzéből is bőven jut stadionra, egyebekre (az úgynevezett taópénz pedig közpénz, az ezzel kapcsolatos buta vitát lezártnak tekinthetjük).

A (párt)állami futballirányítás nemcsak erkölcsileg kifogásolható, de a jelek szerint hosszabb távon nem is sikeres. Az egész szisztéma piacképtelen: bőséges állami támogatás nélkül éppúgy összecsuklana, mint a magyar gazdaság uniós források híján. Eljött az újratervezés ideje annak kimondásával, hogy a sport, a futball – ellentétben az oktatással, az egészségüggyel vagy éppen a környezetvédelemmel – bizony nem stratégiai ágazat, és nem lehet a politika legitimációs eszköze. Ettől még lehet(ne) közösségi örömforrás, a nemzeti büszkeség és összetartozás kovásza, ahogy azt tavaly az erején felül teljesítő, kisebbfajta csodát végrehajtó válogatottunk példája megmutatta. Nincs az a szégyen, amely ezt az élményt feledtetné, ahogy nincs az a múltbeli érdem, amely az andorrai kudarcot megbocsáthatóvá tenné.

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Június 17, 2017-on 2:37pm-kor

A csonka hazai mocsokban így működik a büdös kommunista féreg fattyú Orrbán diktatórikus rendszere!

2017. 06. 17. 12:47

Az egykori újpesti csapatkapitány ultimátumot kapott: vagy megy Felcsútra, vagy kispadra kerül

Ha egyszer valakit nagyon akar  az átkozott Orbán  házi focicsapata, a felcsúti Puskás Akadémia, akkor azt meg is szerzi. Történt ugyanis, hogy az újpesti Balogh Balázs bár nem tervezett klubot váltani, közölték vele: jobb ha megy, vagy ülhet a kispadra.

---

A szombati Nemzeti Sportban jelent meg egy interjú, amely joggal verheti ki a biztosítékot szurkolói körökben is. Balogh elmondása szerint ugyanis gyakorlatilag ultimátumot kapott a sorsát illetően.

„Nos, a felkészülés elején Nebojsa Vignjevics azt mondta, hogy elérkezett a váltás ideje, nem akar magyarázkodni, miért ülök majd a kispadon, jobban teszem, ha elmegyek.”

Balogh nem értette, úgy érezte még szükség lehet rá, ezért elsőre azt gondolta, hogy megharcol a helyéért.

„Elérhettem volna a kétszáz bajnoki meccset lilában, ez nagyon motivált, ezt azért nem mindenki mondhatja el magáról. Aztán hívott a tulajdonos, Roderick Duchatelet úr, és ugyanazt mondta, mint az edző: itt a váltás ideje. Hozzátette, kapott értem ajánlatokat, de örülne, ha a felcsútit fogadnám el – egy év van még a szerződésemből, most tudnak belőlem úgymond pénzt kivenni. Ez üzlet, és ezt tiszteletben kell tartanom nekem is.”

Balogh szerint akár maradhatott is volna a szerződése alapján, csakhogy nem akart a csapatból kirekesztettként létezni.

„Láttam, mit élt át Balajcza Szabolcs, Kabát Péter, Szélesi Zoltán, Dusan Vasziljevics, miután azt követően is ott maradtak, hogy a távozást javasolták nekik – ezt nem akartam átélni. Volt, aki külön öltözőbe mehetett csak, egyedül edzhetett, a csapatból kirekesztettként létezett, ezt nem akartam – ezt jelenti, hogy bár őrlődtem, mit tegyek, végül a futballt választottam. Játszani akarok.”

Balogh Balázs 2010-ben került Újpestre, a héten a Puskás Akadémiához szerződött a szintén lila-fehér Jonathan Herissel.

Otthon a  komcsi diktátor és kiszolgáló-seggnyalói az élet minden területén jelen vannak, lassan az emberek már a barátaiban és a szomszédaiban sem bízhatnak már, nem tudni ki fogja besúgni.

Lassan jönnek már a fekete autók meg a gondolat rendőrség.

Hányinger!

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Június 17, 2017-on 11:28am-kor

Ébredj magyar!

Ébredjetek magyarok!
2017. 06. 17. 09:47

Így tartják el a nyomorult magyar adófizetők a beteg állat Orbán álmát, a maffia szintű focit

Soha olyan alacsony arányt nem képviseltek a tényleges piaci források a labdarúgó klubbok bevételeiben, mint jelenleg. Hiába ugyanis az új arénák, több olyan NB I-es csapat van, amelynél a jegyeladásokból származó forgalom a teljes bevétel 1 százalékát sem éri el - írja a Magyar Nemzet.

A magyar első osztály csapatai emberemlékezet óta most először termeltek nyereséget: együttesen 947 milliós adózott profitot hoztak össze. Mindezt úgy, hogy tavaly kizárólag a Diósgyőr FC Kft. volt veszteséges, miközben egy esztendővel korábban még a cégek kétharmada, 2013-ban pedig az akkor még 16 csapatos ligából 14. A fordulat magyarázata, hogy tavaly annyi pénz áramlott az NB I-be, amit már elkölteni sem tudtak a klubok. A 12 társaság együttes bevétele meghaladta a 21 milliárd forintot, azaz egy csapatra 1,78 milliárd jutott – három és félszer annyi, mint öt éve - írja a lap.

A befolyt 21 milliárd több mint harmada azonban olyan egyéb bevétel, ami kevésbé kötődik a futballvállalkozások alaptevékenységéhez. Ezek jelentős része az államtól jön: a vidéki csapatok itt mutatják ki a legtöbbször százmilliós nagyságrendű önkormányzati támogatásokat, itt jelennek meg a taopénzek és az MLSZ-től kapott több tízmilliós juttatások.

És persze vannak olyan összegek, amelyek eredetéről semmit nem tudni: az MTK például 500 millió, a Ferencváros pedig 1,1 milliárd forint eredetét nem árulta el, míg az Újpest annak ellenére nem részletezte egyéb bevételeit, hogy a hozzájuk áramló pénz 70 százaléka ilyen volt.

Debrecen kongó üresség

Az árbevétel legnagyobb részét a szponzoráció adja, hogy pontosan mekkorát, az azonban nem egyértelmű, mert – amint ez már az eddigiekből is kiderülhetett – a beszámolók egyáltalán nem átláthatóak és még véletlenül sem egységesek. A Magyar Nemzet becslése szerint 6-8 milliárd forint érkezhet ezen a csatornán.

Burkolt Orbán rezsimi Fidesz-KDNP  támogatás a közvetítési jogokból

Közvetítési jogokból befolyó 3,9 milliárdos összegnek nagyjából a negyede lenne reális. Mivel a hazai bajnokik közvetítését az állami média látja el, ezért ez gyakorlatilag nem más, mint burkolt állami támogatás.

A csapatok egyetlen, ténylegesen a piacról származó, számottevő bevétele így a jegyértékesítés, a mezek, relikviák eladásából származó tétel zömmel kimutathatatlan. A belépők eladásából viszont arányaiban egyre kevesebb folyik be. A 2016–2017-es évadban papíron meccsenként átlagosan 2717 néző látogatott ki a stadionokba, ami ugyan az előző szezonhoz képest minimális emelkedést jelent, a jegyárbevételen azonban ez egyáltalán nem látszik. Sőt, míg egy évvel korábban a teljes forgalom 5 százaléka származott ebből a forrásból, 2016-ban kevesebb mint 3 - írja a lap.

OTP Bank Liga (Csányi liga) - NB1 - 2016/17 - Eredmények, tabella

Mcs Gy D V Gól +/- Pont


1 HONVÉD 33 20 5 8 55 : 30 25 65


2 VIDEOTON 33 18 8 7 65 : 28 37 62
3 VASAS 33 15 7 11 50 : 40 10 52
4 FERENCVÁROS 33 14 10 9 54 : 44 10 52
5 PAKS 33 11 12 10 41 : 37 4 45
6 HALADÁS 33 12 7 14 42 : 46 -4 43
7 ÚJPEST 33 10 12 11 47 : 51 -4 42
8 DEBRECEN 33 11 8 14 42 : 46 -4 41
9 MEZŐKÖVESD 33 10 10 13 39 : 54 -15 40
10 DIÓSGYŐR 33 10 7 16 39 : 58 -19 37


11 MTK 33 8 13 12 26 : 36 -10 37
12 GYIRMÓT 33 5 9 19 21 : 51 -30 24

Összesen-Gól: 521 Gól /meccs: 2.63

Orrbán te undorral megvetett legalja hitvány söpredék kommunisták fattya, mocskos címeres gazember, és Fidesz-KDNP csürhe rezsim, átok szálljon reátok, átkozottak legyetek, mindörökké, örökkön örökké, átkozott legyen minden gyermeketek, unokátok, és leendő unokáitok!

A teljes pusztúlás legyen a részetek!

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Június 17, 2017-on 10:50am-kor

A kolduszegény csonka országban a  minden rendszer seggét fényesre nyaló Csányi elvtárs kitartottja a bukott Storck: csalódott lesz, akit nem hív meg a csürhe keretbe

2017. június 17.szombat

Több mint harmincezer magyar ember halt meg kórházakban úgy, hogy meg lehetett volna menteni mondjuk erre a kamu focira elherdált százmilliárdokból !

Dolgozzatok birka magyar rabszolgák!

Nem várt milliókkal gyarapodnak a Magyarországon legjobban fizetett edzők és sportolók. Az adócsomag módosításával az eddigi 125 millió helyett már 250 millió forintos jövedelemig igénybe vehető a kedvezményes ehós adózási forma. A legnagyobb nyertes a labdarúgó-válogatott andorrai bukása után a szövetségi kapitány, Bernd Storck.

A "mellékállásban" az MLSZ sportigazgatójaként is dolgozó német szakember a Blikk cikke szerint évente bruttó 1,7 millió eurót keres. A mintegy 520 millió forintnyi bérből a levonások után eddig évi 367 millió forint érkezett meg a számlájára, ez azonban most felemelkedhet 392 millióra. Azaz Storck 25 millióval többet kaphat kézhez.

Ez Magyarország picinyem....van lé a birkák munkájából!

4 mérkőzés, négy vereség és 0 rugott és 9 kapott gól!

Pokoli este volt, az érzelmek kavarogtak bennem, olyan szituációba kerültem, amilyenre nem számítottam – mondta a Nemzeti Sportnak adott interjújában Bernd Storck, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, akit az Andorra elleni vb-selejtező elveszítése (0–1) után néhány nappal megerősítettek posztján.

Kitért arra is, hogy felajánlotta Csányi Sándornak lemondását, aki akkor ara kérte, ne hozza ezt nyilvánosságra, hogy az elnökség dönthessen sorsáról.

„Nincs bocsánat a vereségünkre, ugyanakkor rengeteg balszerencsés körülmény játszott szerepet a selejtező alakulásában. Ez nem kifogás, ezek tények” – jelentette ki. Mint mondta, az Európa-bajnokságon huszonhárom fitt és erős futballistája volt. „Ketten, Juhász Roland és Király Gábor a torna után visszavonultak, maradt huszonegy, ebből leveszem a két kapust, az már csak tizenkilenc mezőnyjátékos. Az andorrai mérkőzés előtt nem kevesebb mint tíz futballistám jelentett sérültet. Ez finoman szólva sem segítette a helyzetünket. Ugyanakkor erről a mérkőzés előtt nem akartam beszélni, mert nem szerettem volna kifogásokat keresni, és a keretben lévő játékosokban is bíztam” – fogalmazott Storck.

Kiemelte, hogy Gera Zoltánnak pihenésre volt szüksége, Priskin Tamást pedig Thomas Doll kérésére engedte el. „A meccs előtt Kádár Tamás is jelezte, nem tudja vállalni a játékot, így a védelem bal oldalára nem volt olyan játékosom, aki igazán otthonosan mozog ezen a poszton. Szalai Ádám pedig még idehaza sérült meg, Eppel Márton és Balogh Norbert személyében két, nemzetközi tapasztalattal nem rendelkező támadó állt rendelkezésemre” – fűzte hozzá.

Storck úgy véli, nem kellett volna ennyire megbíznia egy-két játékosban. „Ne szépítsük, néhányukban csalódtam. Felteszem a kérdés, hogyan fordulhat elő, hogy volt olyan védőnk, aki sárga lap nélkül játszotta végig az andorrai találkozót? Ha én ott vagyok a pályán, kőkeményen játszottam volna. Harcolni, küzdeni kell, nem sétálgatni” – jelentette ki.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e olyan futballista, akit többé nem hív meg a keretébe, azt mondta, lesz, de nem árul el neveket. Az ilyet először mindig a játékosokkal beszélem meg, és ezen a jövőben sem változtatok, ez így korrekt – fűzte hozzá a szövetségi kapitány.

Storck pénze - Elképesztő összeget keres a magyar szövetségi kapitány

A labdarúgó-szövetség, nem hozta nyilvánosságra, hogy mennyit fog keresni a német szakember, de a FourFourTwo internetes kiadása szerint, évi 1 millió euró (312 millió forint) lesz a keresete. Ez korülbelül egy átlagos Bundesliga-tréner bére, ugyanis a Hannovernél és a Hoffenheimnél is ennyi a fizetés, amennyit Storck hazánkban kap.

Korábban Magyarországon még nem volt ilyen jól fizetett labdarúgó edző, ráadásul Storck megtartotta a sportigazgatói állását is, ez a kereset, kicsivel több mint havi 80 ezer euró (25 millió forint).

Storck feladata megújítani a magyar futballt, korosztályos kapitányokat hoznia, összefognia az akadémiák hatékony működését, és az elfogadható versenyeztetést.

 
A korábbi válogatott kapitány, Dárdai nagyszerű munkát végzett Berlinben 

Viszonyításképp, Dárdai Pál (40) szerződéshosszabbítása óta a német Hertha BSC-nél 600 ezer eurós (187,2 millió forintos) fizetést kap, és ehhez jön még a prémium, ami a helyezés után jár.

– Úgy ítéltük meg, hogy Bernd Storck az elmúlt időszakban elvégzett munkája alapján megérdemli a bizalmat. Hangsúlyozni szeretnénk ezzel a döntéssel, hogy az Európa-bajnokság csak egy állomás, a végcél az, hogy tartósan sikeres legyen a válogatott - mondta Csányi Sándor (63), aki hozzátette, több szempontból is indokolt volt a szövetségi kapitány szerződésének meghosszabbítása. Egyrészt meg akarták adni neki a lehetőséget, hogy hosszú távban gondolkodhasson, másrészt, ha a válogatott sikeresen szerepelne a nyári kontinensviadalon, akkor a tréner élő kontraktus nélkül több más csapat számára is vonzóvá, elérhetővé válna.

Andreas Moller marad Storck mellett

A német szakember mellett segítője, a játékosként világbajnok és Bajnokok Ligája-győztes Andreas Möller (48) is marad a nemzeti csapatnál.

Korábban a holland Erwin Koeman (54) havi 30 ezer eurót (9,3 millió forint) kapott, ami évi 360 ezer eurónak (112,2 millió forintnak) felel meg.

Lothar Mätthaus esete némileg bonyolultabb. Kétéves működése alatt összesen nettó 200 ezer eurót (62,3 millió eurót), a többit, 200 millió forintot, különböző - a jogi kontroll hiánya nélkül megkötött - szerződéseken keresztül utalt ki neki az MLSZ - derül ki korábban egy független könnyvizsgálói jelentésből. A szponzori pénzeknek csupán a feléhez jutott hozzá a szövetség, a másik fele a szakvezetőhöz és barátja, Peter Pellady cége, a Derball Kft.-hez vándorolt. A szövetség Matthäus lakását is berendezte,10 millió forintért.

El­ké­pesztő lu­xus­ban él a bukott Storck, nézd csak, mi­lyen au­tó­val jár

Az An­dor­rá­ban meg­égő szö­vet­ségi ka­pi­tány a se­bes­ség meg­szál­lottja, ezt most is bi­zo­nyí­totta.

Storck egy utánpótlásválogatott-mérkőzésre érkezett meg hófehér Mercedesével, amit le is fotózott az egyik éles szemű szurkoló. A kocsi egyértelműen beazonosítható, egy Mercedes-Benz AMG CLS 63 S típusú járgányról van szó, amely a hazai kínálatban alapáron 40 millió forintba kerül. 430 lóerős csúcsteljesítményre és elektromosan leszabályozva 250 kilométer/órás végsebességre képes.


A Blikk információja szerint Storck személyes különmegállapodás alapján használatra kapta az autót a Mercedestől, s több más modellt is kipróbálhatott már.

A német szakember – aki imádja a sebességet, van egy motorja is – biztosan meg tudná venni a kocsit, hiszen szövetségi kapitányként sok százmillió forintot kap a szövetségtől, és akkor a sportigazgatói fizetéséről még nem is esett szó.

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Június 17, 2017-on 10:49am-kor
Több mint harmincezer magyar ember halt meg kórházakban úgy, hogy meg lehetett volna menteni mondjuk erre a kamu focira elherdált százmilliárdokból !
2017. 06. 17. 10:11
Storck: van olyan játékos, akit soha többé nem hívok meg, harcolni kell a pályán, nem sétálgatni

Bernd Storck az andorrai rémálom után is maradhatott szövetségi kapitány, a folytatáshoz viszont mérlegelnie kell az elmúlt időszak hibáit. Ezekről is beszélt a mai Nemzeti Sportban olvasható interjúban, ahol elárulta azt is, csalódott néhány játékosban, de választ kaphatunk Futács Márkó mellőzésének okára is.

A kapitány először kifejtette, hogy azért nem a meccs utáni sajtótájékoztatón ajánlotta fel a lemondását, mert akkor még túlságosan kavarogtak benne az érzelmek, "pokoli este volt", így higgadtan át kellett gondolnia a helyzetet. A hazaérkezés után jelezte Csányi Sándornak, hogy ha az állásába is kerül, de viseli a felelősséget a vereségért, ő viszont azt kérte, hogy az elnökség dönthessen a sorsáról.

Az MLSZ vezetője a csütörtöki elnökségi ülésen feltette neki a kérdést, hogy érez-e elég erőt magában a folytatáshoz.

"Természetesen igennel feleltem, mert szeretném a hajónkat én visszakormányozni a legjobb útra."

Mi okozta az andorrai vereséget?

Storck leszögezte, hogy nincs bocsánat a vereségre, de figyelembe kell venni a mérkőzés körülményeit is. "Ezek nem kifogások, ezek tények" - mondja. Az Európa-bajnokságon huszonhárom fitt és erős futballistával rendelkezett, közülük visszavonult a válogatottságtól Király Gábor és Juhász Roland, két meghatározó csapattag.

"Az andorrai mérkőzés előtt nem kevesebb mint tíz futballistám jelentett sérültet."

A meccs előtt erről azért nem beszélt, mert nem akart kifogásokat keresni, valamint bízott a keretben lévő játékosokban. Újságírói kérdésre ezután elismerte, hogy hiba volt lemondani a hazai bajnokság legjobbjairól, ami az ő ötlete volt. Elsősorban a Ferencváros labdarúgóiról van szó, Thomas Doll vezetőedzőnek tett gesztust azzal, hogy hagyta pihenni a futballistákat a közelgő Európa-liga selejtező miatt.

"Gera Zoltán segíthetett volna nekünk, ez nem kérdés. Az már a személyes balszerencsém, hogy Priskin Tamás a Ferencvároshoz írt alá, és Thomas Doll vezetőedző másnap felhívott, hogy az egyezségünk értelmében Tamás is hadd pihenjen, hosszú szezon vár rá."

Miért nem hívta be Futács Márkót, a horvát bajnokság gólkirályát?

"...ő nálam abszolút újonc lett volna, és elöl nem akartam olyan csatárral Andorrába utazni, aki korábban még a keretben sem volt, aki nem ismeri a felfogásomat, azt, hogy mit várok el a támadóktól. Követem a játékát, a közeljövőben szeretném is meghívni."

Storck arról is beszélt, hogy mit tart a legnagyobb hibának az elmúlt hetekből.

"Talán nem kellett volna ennyire megbízni egy-két játékosban. Ne szépítsük, néhányukban csalódtam."

Ezután elmondott néhány olyan dolgot is, amik már legalább harminc éve a magyar futball betegségei közé tartoznak.

"Felteszem a kérdést, hogyan fordulhat elő, hogy volt olyan védőnk, aki sárga lap nélkül játszotta végig az andorrai találkozót? Ha én ott vagyok a pályán, kőkeményen játszottam volna. Harcolni, küzdeni kell, nem sétálgatni. Annak aki felveszi a válogatott mezét, mindent meg kell tennie a csapatért."

Adta magát a kérdés, hogy ezek szerint lesz olyan futballista, akit soha többé nem hív a válogatottba?

"Most erre mit mondjak? Lesz. De neveket ne várjon tőlem!"

Storck először a játékosokkal szeretne beszélni, elsőként a csapatkapitánnyal, Dzsudzsák Balázzsal. Később felhívja az összes válogatott futballistát, hogy ismertesse elképzeléseit a jövőre nézve, illetve tájékoztassa azokat is, akikre többet már nem számít. 

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Június 17, 2017-on 9:52am-kor

A minden rendszer seggét fényesre nyaló Csányi elvtárs kitartottja a bukott  német kazár  Bernd Storck állja a következő két hazai vb-selejtezőn az Andorrában szurkolók jegyét

Bernd Storck, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya meghívta a lettek és a portugálok elleni világbajnoki selejtezőre azokat a szurkolókat, akik a helyszínen tekintették meg az andorrai mérkőzést, és bejelentette: ő fizeti a jegyüket.

“Az elmúlt, számomra igen intenzív napokban nem volt egyszerű a helyzetem, de elsősorban nem is rólam van itt most szó, hanem a magyar labdarúgásról” – mondta pénteken Storck az M4 Sportnak adott exkluzív interjúban egy nappal azt követően, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöksége csütörtöki ülésén úgy döntött: szövetségi kapitányként és sportigazgatóként is folytathatja munkáját.

Storck elárulta, hogy a drukkerekhez hasonlóan őt is sokkolta a válogatott andorrai veresége, amin sokat gondolkodott. Végül arra a következtetésre jutott, hogy felajánlotta a lemondását Csányi Sándornak, az MLSZ elnökének – mondta.

“Ezért nem jöttem el vasárnap a tévéműsorba, mert előbb az elnökkel akartam erről beszélni, hogy közösen találjuk meg a kivezető utat” – nyilatkozott a német szakember.

Storck beszámolóját a csütörtöki elnökségi ülésen hallgatták meg, majd az MLSZ vezetése bizalmat szavazott neki. A német szakember elmondta: az elnökségi tagokat meggyőzte arról, hogy az általa felvázolt út az egyetlen, amelyen kijuthat a válogatott a mostani állapotból. Saját magát pedig képesnek tartja arra, hogy “a hajót a megfelelő irányba” fordítsa, és ismét sikeressé tegye a nemzeti csapatot.

Storck a nyilatkozatában arról is beszélt, hogy önkritikát gyakorolt a múlt pénteki vereség után, de hasonlót vár el az Andorrában pályára lépő játékosoktól is. Illetve tőlük a jövőt illetően még nagyobb felelősségvállalást is, és hogy átérezzék: milyen megtiszteltetés válogatott mezben pályára lépni, és egy országot képviselni.

“Generációváltás van, de szándékaim ellenére, a sérülések és a kupacsapatok hiányzói miatt ez a folyamat most felgyorsult” – utalt arra, hogy Andorrában részben kényszerűségből állított fel rutintalan, kevéssé összeszokott együttest. “De így is bíztam bennük, a jó játékban és a győzelemben, az is az én csapatom volt” – mondta a szövetségi kapitány.

A német tréner igazat adott a vereség után csalódottan, könnyek között nyilatkozó Dzsudzsák Balázsnak. A csapatkapitányhoz hasonlóan ő sem érezte, hogy minden magyar játékos a válogatottban elvárható teljesítményt nyújtotta volna, és a megfelelő ellenállást fejtette ki. Storck szerint Andorra nem volt jobb csapat, de “érzelmesebb játékot nyújtott” a magyarokénál.

“A következő mérkőzésen akarat szempontjából biztosan más válogatottként kell kiállnunk, mindenekelőtt a szurkolókat kell újra magunk mellé állítani” – mondta Storck, majd hozzátette: a következő két hazai vb-selejtezőn (augusztus 31., Lettország; szeptember 3., Portugália) ő fizeti ki azoknak a szurkolóknak a jegyét, akik Andorrában ott voltak a múlt pénteken 1-0-ra elveszített mérkőzésen. Ezt azért teszi – tette hozzá -, hogy a drukkerek “továbbra is támogassák” a magyar válogatottat. Az érintett szurkolók számára a részletekről a következő hetekben ígért tájékoztatást az MLSZ.

A szövetség elnöksége csütörtökön úgy döntött, hogy a soron következő három hazai vb-selejtezőre a nézőtér minden szektorába egységesen 1000 forintba kerülnek majd a belépők, a bérletes szurkolók számára pedig visszafizetik a jegyárkülönbözet.

A világbajnoki selejtezősorozatban hat forduló alatt mindössze hét pontot gyűjtött a magyar együttes, amely a harmadik helyről várja a folytatást. A magyar válogatott legutóbbi négy mérkőzésén – ebből kettő volt vb-selejtező, kettő felkészülési találkozó – úgy szenvedett vereséget, hogy egyetlen gólt sem szerzett, miközben kilencet kapott.

A levegőben van a német zsidó Storck lemondása

2017. június 12. hétfő 13:45
Az új "kapitány" is, fajtatárs lehet.....

Az andorrai vereség után Csányi Sándor MLSZ-elnök első felindulásában nem akart súlyos véleményt mondani a lelátón. A sportnapilappal annyit közölt, rettentően csalódott, de még túl friss az élmény, szüksége van pár napra, amíg véleményt mond. Vasárnap a szövetség közleményt adott ki arról, hogy ezen a héten az elnökség meghallgatja a szövetségi kapitányt.

Storckot vasárnap interjúra hívta a köztévé, de az adás előtt 45 perccel a tréner megköszönte és lemondta a beszélgetést. Közleményében azt írta:

„Nem vagyok az az ember, aki szeret kapkodva dönteni, nyilatkozni. A mostani helyzet különleges, így nekem is több időre van szükségem, hogy összefoglaljam és megosszam a nézőkkel, a magyar válogatott szurkolóival a mondandómat.”

Az andorrai meccs minden bizonnyal számára is órási csalódás volt, azt mondta meccs utáni nyilatkozatában, hogy ő lesz az első, aki vállalja a felelősséget, és hogy nemzetközi szinten ilyen teljesítménnyel nem lehet boldogulni, szóval mindenkinek el kellene gondolkoznia a folytatásról. Azt is rögzítette, hogy nem megbocsátható ez a vereség.

Szavai alapján simán elképzelhető, hogy a szövetségi kapitány beadja lemondását. Erről Sipos Jenőnél, az MLSZ-szóvivőjénél is érdeklődtünk hétfőn. Arra, hogy megerősíti vagy cáfolja, hogy a kapitány lemondott, azt válaszolta, ilyenről nem is szeretne beszélni. Azt leszögezte, ő nem tud erről, de persze a helyzet folyamatosan változhat. Annyi viszont már biztos, hogy a hét második felében fog leülni Storck az elnökséggel. Hogy ez egy tervezett beszámoló volt-e, vagy csak az Andorra-meccs miatt kellett-e megszervezni, azt felelte, nem feltétlenül tervezték, de egy-egy szakasz után le szoktak ülni az aktuális kapitánnyal egyeztetni. Sipos annyit még elárult, valószínűleg csütörtökön lesz ez a bizonyos találkozó, melyen „az elmúlt időszakról” fog beszélni Bernd Storck.

A német trénernek 2018 nyaráig szól a szerződése, de nem csak szövetségi kapitányi, a szövetség sportigazgatói tisztségét is ő tölti be, ezáltal a összes utánpótlás válogatott munkáját felügyeli.

A ferencvárosi C közép csoport oldalán azt írják, hogy a szövetség egy másik zsidó László Csaba kinevezését fontolgatja Storck helyére. A magyar edző legutóbb Dunaszerdahelyen dolgozott, előtte volt már a Ferencváros, a skót Hearts, a belga Charleroi és a litván, illetve az ugandai válogatott trénere is. Nem sok sikerrel....

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Június 17, 2017-on 9:02am-kor

Hú de hitvány egy ország a csonka-magyarország.

Ezt a csókát és a stábját  a világ minden táján azonnan kirúgták volna.

Viszont a "magyar footbalt" amatőrré kell tenni!

A klubbokat tarsák el a szurkolók és a magán szponzorok!

Míg a nyomorgó, kilátástalan helyzetben éhbéren tengődő magyar családok közpénzéből állják ezt a semmi focit, addig váltoás nem lesz!

Magyarország most a Rákosi időkbéli kommunizmus útján jár, egy ostoba beteg kommunista szülők által lefialt diktátor és sleppje  uralkodása alatt.

Valójában ez az ország napról-napra megyen tönkre, minden tekintetben.

HozzászólásokAutomata szerkesztőrobot által a Június 17, 2017-on 8:51am-kor

Komoly bukás a kötvényprogram

2017. június 17., szombat 07:47
A magyar nép milliárdokat vesztett és veszt, felelős nincs!

A korábban becsültnél sokkal nagyobb veszteség érhette a magyar államot a letelepedési kötvényprogram kamatai miatt. A kormány a mai napig tagadja, hogy hazánk rosszul járt volna a kötvényüzlettel. Személyesen Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, de a kormánypártok több prominens tagja is úgy nyilatkozott korábban, hogy hazánk csak nyert a letelepedési programmal. A valóság azonban mást mutat. Demeter Márta független országgyűlési képviselő csütörtökön kapta kézhez a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) válaszát a közérdekű adatigénylésére. A hivatalos, azaz a kormányzati szerv által szolgáltatott adatokból kiderült, hogy a letelepedési kötvényprogram indulása óta a magyar adófizetőket 1,2 milliárd forintos kár érte. Ebben nincsenek benne az idei adatok, lapunk számítása szerint az állam akár 13 milliárd forinttal is több kamatot fizetett, mintha a szokásos piaci finanszírozást választotta volna.

A költségvetés azért vesztett a programon, mert túl magas a letelepedési állampapírok után fizetett hozam. A letelepedési kötvény ötéves futamidejű, euróban kibocsátott értékpapír. A kamatozását úgy határozták meg, hogy a hasonló futamidejű, szintén euróban kibocsátott magyar állampapírok másodpiaci forgalmazása után fizetendő kamat mínusz 1,5 százalék, de legalább 2 százalék. A gond az utóbbi, kétszázalékos garantált hozammal van. Más állampapírok esetében érdekes módon az állam nem vési törvénybe, hogy „ha törik, ha szakad” mindenképpen kifizet egy bizonyos kamatszintet, hiszen az adósság-finanszírozásnak az a lényege, hogy az állam minél olcsóbban jusson pénzhez.

 

De most nézzük meg a konkrét számadatokat! A letelepedési kötvényprogram csaknem pontosan négy esztendeje, 2013 júniusában indult el. Abban az évben az állampapírok átlagos piaci hozama 4,03 százalék volt, míg a letelepedési papírok után 2,53 százalékos kamatot fizetett az állam. Ebben az évben tehát – költségvetési szempontból – jól járt hazánk a programmal, hiszen az államkassza 2,1 milliárd forintot spórolt. Hasonló volt a helyzet 2014-ben is, miután a piaci kamat 3,74, míg a letelepedési kötvények kamata 2,24 százalék volt. A büdzsé 8,7 milliárd forintot nyert. Fordulópontot a 2015-ös esztendő hozott, hiszen az európai állampapírok hozamai drasztikusan csökkentek, ennek megfelelően a magyar piaci kamatok is visszaestek, az ötéves hazai állampapírok esetében ez 1,35 százalékra zuhant.

A letelepedési kötvények esetében azonban életbe lépett a 2 százalékos törvényi küszöb, amely alá nem csökkenhet a hozamszint. Ebben az évben Magyarország már vesztett a programon, méghozzá több mint 3,6 milliárd forintot. Tavaly tovább zuhantak a piaci árak, a hagyományos magyar állampapírok már csak 0,58 százalékon forogtak, miközben a letelepedési kötvények után a magyar állam továbbra is vállalta a 2 százalékos luxus kamatot. Tavaly már 8,4 milliárdot bukott a büdzsé, hiszen ennyivel többet fizettünk, mintha piaci körülmények között bocsátott volna ki hazánk állampapírokat.

A Magyar Nemzet számítása szerint az idén március végéig futott kötvényprogram csak az első három hónapban további 12 milliárd forintos kárt okozott a magyar adófizetőknek. (Az államnak csak lejáratkor kell kifizetni a hozamokat, vagyis a bukás „hivatalosan” a papírok kibocsátása után öt évvel jelentkezik.)

A kormánypártok tehát, amikor megszavazták a kötvényprogramot és törvénybe foglalták a garantált kétszázalékos hozamszintet, lényegében hűtlen kezelést valósítottak meg. A piaci kamatok 2014 decemberében buktak a kétszázalékos limit alá. Ha akkor módosítottak volna a jogszabályon, akkor 24 milliárd forintos költségvetési pazarlást állíthattak volna meg. Nagy kérdés, hogy az Orbán-kormány miért nem lépett. Ami az államnak veszteség, óriási nyereség a magáncégeknek. A letelepedési kötvényeket csak az a nyolc cég jegyezhette le, amelyek engedélyt kaptak az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottságától. Mivel csak ezek a közvetítő vállalkozások vehették meg az állampapírokat, értelemszerűen náluk landoltak a kötvények után fizetett kamatok is.

Egy kivételével pedig olyan adóparadicsomnak számító országokban vannak bejegyezve, mint a Kajmán-szigetek, Szingapúr vagy éppen Liechtenstein.

Lapunk többéves munkával fűzte végig a letelepedési programban résztvevő vállalkozások offshore céghálóit. Kiderítettük, hogy az egyetlen magyar bejegyzésű cég, az Arton Capital Kft. sem csak a magyar vállalatán keresztül üzletel, hanem az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett offshore cégen, a European Bond Program Management Consultancy (EBPMC) nevű vállalkozáson keresztül is szerződik a pénzes külföldiekkel.

A kötvényüzlet 85 százalékát pedig az a Kajmán-szigeteki cég bonyolítja le, amelynek a végső tulajdonosa három Brit Virgin-szigeteken alapított offshore cég. Ezek részben azelőtt jöttek létre, hogy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter – akkor még bizottsági elnökként – beadta volna 2012-ben a letelepedési programot lehetővé tevő jogszabálymódosító indítványát az Országgyűlésnek.

A Fidesz-közeli offshore cégek a kötvények után járó zsíros kamatok mellett jelentős szolgáltatási díjat is kértek az ügyintézésért. Számításunk szerint eddig 113 milliárd forintnyi bevételre tett szert, és ha a folyamatban lévő ügyeket is beleszámítjuk, a bevételük elérheti a 157 milliárd forintot.

S mindeközben a Pató Pál úr gyáva, birka népe némán üll, gubbaszt a Kádári időkben szerzett  otthonában......

Remélhető csonka hazában élő  gyáva, hitvány, tunya, lusta  felnőtt magyarok, hogy eljön az az idő, amikor gyermekitek, és unokáitok szembe köpnek benneteket.

HAGYTÁTOK, HOGY A BAL ÉS JOBBOLDALI BŰNÖZŐKBŐL ÁLLÓ SLEPP, ELRABOLJA GYERMEKEITEK, ÉS UNOKÁTOK JÖVŐJÉT!