Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál

"Élő forrás, égi láng, Szentlélek, égből szállj le ránk!"

Vitéz nagybányai Horthy Miklós

(Kenderes, 1868. június 18.Estoril, Portugália, 1957. február 9.) az Osztrák–Magyar Haditengerészet tengerésztisztje, 19091914 között Ferenc József szárnysegédje, ellentengernagyként a flotta utolsó főparancsnoka volt. Az uralkodó a világháború végén altengernaggyá léptette elő. Az első világháborút követő proletárdiktatúra összeomlása után megszilárdította az államhatalmat. 1920. március 1-jétől 1944. október 16-áig ő volt a Magyar Királyság kormányzója. Portugáliai emigrációban halt meg 1957-ben. 1993. szeptember 4-én temették újra Kenderesen.

Horthy Miklós 1868. június 18-án született Kenderesen közép birtokosi család ötödik gyermekeként.Alapiskoláit Kenderesen és Debrecenben, gimnáziumi tanulmányait Sopronban végezte, ahol eltökélt szándéka lett, hogy haditengerész-tisztnek tanul tovább.1882-ben a birodalom egyik elit iskolájába tizenötszörös túljelentkezés közepette a Fiumei Haditengerészeti Akadémiájára nyert felvételt, melyben a négy év tanulmányi idő alatt további egyharmad hallgató morzsolódott le. Tanulmányai során a gyakorlati tárgyak a testnevelés és nyelvérzéke jelentették erősségeit. Tökéletesítette magával hozott német és francia tudását, felvette az angol nyelvet ill. tűrhetően megtanult olaszul és horvátul, mely nyelveknek a későbbiekben igen nagy hasznát vette.
Az akadémia sikeres elvégzése után 1886 október 7-én avatták II. osztályú tengerész hadapróddá és kezdte meg tényleges szolgálatát az S.M.S. Radetzky háromárbocos fregatton, mely rövidesen a „Téli Hajóraj” kötelékében harcfeladatot látott el a Kréta – szigeti görög-török konfliktus kapcsán.
Tehetségét, rátermettségét bizonyítja, hogy a béke éveiben is viszonylag gyorsan lépett elő beosztásaiban és rendfokozataiban. A tiszti vizsga letétele után 1889-ben I. osztályú tengerész hadapród, 1890-ben sorhajózászlós, tíz évvel később I. osztályú sorhajóhadnagy, 1909-ben korvettkapitány, 1911-ben fregattkapitány, 1913-ban már sorhajókapitány. Ezalatt több hadihajón szolgálva bejárta a világ tengereinek nagyobb részét. Példás feladatellátásaira, kiváló szolgálati teljesítményére elöljárói hamar felfigyeltek, melyet röviden maga a flotta főparancsnoka, gróf Montecuccolli altengernagy röviden csak így minősített: „Horthy haditengerészetünknek egyik legjobb, legderekabb tisztje.” Az uralkodó I. Ferenc József Ausztria Császára és Magyarország apostoli Királya maga mellé vette és haditengerészeti szárnysegédjévé nevezte ki, mely tisztségét annak lejárta után – további egy évvel - az I.VH. kitöréséig, meg is hosszabbított. Ez utóbbi beosztása Horthynak módot adott arra, hogy az udvar belső életét és a nagypolitikát érintő beszélgetések fültanúja legyen, így naprakészen tájékozottá válhatott a birodalom külső és belső törekvései, valamint az állami funkciói területén.


A hadüzenet szabadsága alatt érte. Az uralkodótól tényleges hadibeosztást kért, így nyomban átvehette a Polában állomásozó IV. csatahajó osztály zászlóshajójának, az S.M.S. Habsburg parancsnoki hídját, mely egység akkor védelmi feladatokat látott el. A tengerre visszatért kapitány viszont harcolni akart, így kijárta hogy a még az évben 1914 decemberében Fiumében átadásra került legnagyobb teljesítményű és legmodernebb gyorscirkáló egy „igazi veszedelmes támadóegység” a Novara első parancsnoka lehessen.

Kezdetben több önálló vállalkozást, portyákat és egyéni felelősségű harcászati feladatot vitt sikerre, majd Olaszország hadba lépése után (1915. máj. 23.), annak keleti partjait támadó Cs. és Kir. Flotta jobbszárnyát vezette.

Nagy napjára az otrantói tengerszorosban, 1917. május 14-15. éjjelén került sor. Cirkáló rajának élén azt a feladatot kapta, hogy mérjen váratlan csapást az említett térségben fenntartott antant tengerzárra, mely működtetését és védelmét egy külön erre a célra szervezett „Első Szövetséges Flotta” (brit-francia-olasz) látta el. A hadművelet titkos tervezésében maga a feladatot végrehajtó Horthy Miklós sorhajókapitány is részt kapott. A vállalkozást az eredeti terv szerint három gyorscirkálóval és két rombolóval, három tengeralattjáró és egy repülőosztály fedezetével hajtotta végre. A tengerzárat határozott manőverekkel és tűzcsapásokkal órák alatt felszámolta, ezzel szabaddá téve az utat a nyílt tengerek irányába saját erőink számára, majd foglyokat ejtve, kötelékévek visszaindult bázisa irányába. A megdöbbent, letaglózott, későn riasztott szövetséges flotta, a maga jelentős túlerejével megpróbálta elvágni a visszafelé vezető utat, de Horthy a menekülés helyett, velük szembefordulva azonnal felvette a harcot, mellyel kialakult az I. világháborúban a Földközi – tenger körzetében a szembenálló hadihajók által vívott legnagyobb ütközet. A hevessé vált háromdimenziós küzdelemben maga Horthy sorhajókapitány is súlyos sebesülést szenvedett, de nem engedte magát segélyhelyre szállítani. A Novara cirkáló parancsnoki hídját soha el nem hagyva, magát hordágyra erősíttetve vezette tovább a csatát, míg az ellenség dél tájban vissza nem vonult. A győzedelmes tengeri csata végeredménye: tizennégy (14) felfegyverzett brit zárhajó, egy (1) olasz romboló, egy (1) francia romboló és egy (1) olasz szállítóhajó elsüllyesztése, egy (1) olasz repülőgép lelövése továbbá a brit zászlóshajó a H.M.S. Dartmouth nehézcirkáló és egy (1) olasz gyorscirkáló teljes harcképtelenné tétele valamint a tengerszoros hónapokra történt akadálymentesítése egyetlen saját hajóveszteség nélkül. E történelmi értékű győzelem nem csak Horthy Miklós sorhajókapitány haditengerész parancsnoki tevékenységének, hanem az 1914-18-as háborúban Ausztria-Magyarország haditengerészeti tevékenységeinek csúcspontját is jelenti. Annál nagyobb volt az erkölcsi eredmény: a Flotta ismét kezdett hinni önmagában és az ellenség is megtanulta respektálni.


A világtörténelemben ez volt az első olyan tengeri hadművelet, melyben a szemben álló tengeri erők valamennyi fegyverneme (felszíni egységek, tengeralattjárók, repülők stb.) egyidejűleg kerültek alkalmazásra.

Horthy otrantói teljesítménye minden kétséget kizáróan igazolja, hogy a hadművelet tervezése, szervezése, illetve annak közvetlen vezetése során valódi hadvezéri képességet reprezentált. Ennek megfelelő volt későbbi előmenetele. Sebesülése súlyosnak bizonyult, kórházba került, több műtéten is átesett. Felgyógyulása után 1918. február 01-én az S.M.S. Prinz Eugen csatahajó parancsnoki posztjára helyezik, majd még annak a hónap végén február 27-én az uralkodó IV. Károly király kinevezi az Osztrák-Magyar Hadiflotta főparancsnokává, egyidejűleg ellentengernaggyá lépteti elő. Az új főparancsnok mindenek előtt a Flotta fegyelmét állította helyre. Azonban a szövetségesek és Ausztria-Magyarország számára rendelkezésre álló erőforrások közötti hatalmas egyenlőtlenségek - melyet az USA tengeri erőinek e térségben történt közvetlen fellépése csak súlyosbított - egyre növekedtek, ezért a továbbiakban lehetetlenné vált kiharcolni a nyílt tengerek szabad használatát illetve saját erőink egy bizonyos jól behatárolt területen túli alkalmazását. A flotta természetesen továbbra is ellátott különböző feladatokat: Megbízhatóan távol tartotta az ellenséget az Adria térségétől, segédkezett a balkáni visszavonulásnál, nyílt tengeren szövetségesével a Német Birodalmi Haditengerészettel tovább folytatta a tengeralattjáró háborút, egyedi ellenséges célpontokra rendszeresen csapást mért, de felelősen nagyobb szabású sikerrel kecsegtető tengeri hadműveleteket már nem indíthatott. Erejét tartalékolta.

1918. október 27-én IV. Károly Császár és Király a szárazföldön elszenvedett vereségek hatására fegyverszünetet kért, ezzel a Monarchia vesztesként fejezte be a háborút. Horthy számára ez valóban összeomlás volt. Fegyelmezett katonaként a helyén maradt és teljesítette a számára legfájdalmasabb uralkodói parancsot: „a hajóhad átadását”, melyet alakias zászlólevonás (kürtjel, díszsortűz és a himnusz hangjai) közepette a Viribus Unitis csatahajó fedélzetén 1918. október 31-én napnyugtakor adott át a délszláv nemzeti tanácsnak. A hajóról annak díszlobogójával és Ferenc József arcképével távozott.
Másnap, november 1-jén az uralkodó a flottától távozó valamennyi hivatásos tisztet rendfokozatában eggyel előléptetett, így Horthy Miklós volt főparancsnokot is altengernaggyá.
Közös haditengerészetünknél, tanulmányi idejével együtt, egyhuzamban több mint 36 évet szolgált tisztességgel, hittel és becsülettel.

A vesztes háború és a Monarchia széthullása, Magyarországot sújtotta a leginkább. A kíméletlen és igazságtalan imperialista békediktátum eredményeként nemcsak közös hadiflottánk, de tengerpartunk valamint a teljes kereskedelmi tengerészünk is odaveszett, így a sors kényszere alatt Horthy Miklós altengernagy szokatlan és azóta is vitatott pályafutásnak nézett elébe.
Egyenruhájában maradva kezdte meg további küzdelmes, merőben más irányú tevékenységét, immár a maradék magyar szárazföldön. Haladéktalanul a Nemzeti Hadsereg élére állva igyekezett megakadályozni országunk további kifosztását, az általános zűrzavar eszkalálódását.
1920. március1-én a Magyar Királyság kormányzójává választották. Kormányzósága alatt vezetésével, a harmadára zsugorított, kifosztott országunk életét rövid idő alatt újjászervezték, felépítették gazdaságát, felvirágoztatták állami létét. Közép és felsőfokú oktatási rendszerünk ekkor került a világ élvonalába. Hathatós segítségével beindult a Magyar Duna – Tengerhajózás, ezáltal elszigetelt gazdaságunk újból bekerült a nagyvilág vérkeringésébe. Egyszóval talpra állította az országot. Bár egykori területeink - többségében magyarok által lakott - részeit a németek segítségével szerezte vissza hazánknak, nem vált azok feltétlen kiszolgálójukká. Többször is nézeteltérésbe került, ellent mondott Hitlernek, amit abban az időben nem sokan mertek megtenni. Végül az újból kialakult világháborús körülmények között – hasonlóan a többi európai kis és közép hatalmakhoz – neki sem sikerült az ország szuverenitását teljes mértékben megőrizni, így annak területe hadszíntérré vált. Államfői tisztségét 1944 októberéig töltötte be. A háború végét családjával német, majd szövetséges fogságban töltötte. A szövetséges hatalmak nem emeltek vádat ellene. Sem a Nürnbergi Nemzetközi Bíróság, sem Sztálin sem a bécsi székhelyű Simon Wiesenthal központ nem tekintette őt bűnösnek.

Horthy Miklós lehetett bármilyen ellentmondásos személyiség, továbbá mint politikusnak és államférfinak lehettek hibái, de igazi tengerész, és mint ilyen, bátor és merész, rámenős tiszt volt, aki mindenkor hazája érdekeit tartotta szeme előtt.

Élete hátralévő éveit kényszerű emigrációban töltötte, 1957. február 9-én a portugáliai Estorilban hunyt el.

Végakaratát a Magyar Tengerészek Egyesülete teljesítette, mely elhatározásával, szervezésében és gyakorlati végrehajtásával - családja engedélyével, a magyar kormány hozzájárulásával és sok magánszemély támogatásával – hazahozta földi maradványait és 1993. szeptember 4-én ünnepélyesen nagy nyilvánosság előtt Kenderesen (hazai földbe) a családi kriptába újra temette. A helyszín azóta zarándokhely.

Megtekintések: 883

Válaszoljon erre

Válasz erre a beszélgetésre

Jobbik TV - Horthy Miklós emlékmenet - vörös rendőrterrorral

 

Több ezren vettek részt a Horthy Miklós budapesti bevonulásának 90. évfordulójára rendezett emlékmeneten. A Kosztolányi Dezső térről a Gellért térig tartó vonuláson több száz gárdista is részt vett, ám őket a rendőrség - a vörösterror utódainak utasítására - jogszerűtlen intézkedéssel megpróbálta feltartóztatni. A gárdisták többsége kerülőúton kényszerült eljutni a Gellért téri ünnepségre. 14 gárdistát előállítottak. Az ünnepségen a Jobbik alelnökei, a Nemzeti Őrsereg és az Új Magyar Gárda kapitánya méltatták a kormányzót és párhuzamot vontak a 90 évvel ezelőtti és a mai magyarországi helyzet között - mint akkor, most is a patkányoktól kell megszabadítani hazánkat.


Horthy Miklós sírja Kenderesen.

 

Horthy Miklós

108 éve született vitéz nagybányai Horthy István

Horthy István 1904. december 9-én Pólában látta meg a napvilágot, Horthy Miklós és Purgly Magdolna harmadik gyermekeként. Elsőszülött fiúként a család kétszáz esztendős hagyományai szerint az István nevet kapta. A nagybányai Horthy-nemzetségben ő volt a nyolcadik István.

Gyermekkorát Pólában és Isztambulban töltötte, majd édesapja szárnysegédi kinevezése után Bécsben és Badenben tanult, de minden tanév végén Pozsonyban magyar osztályvizsgát tett.

Érettségi után felvételt nyert a József Nádor Műszaki Egyetem Gépészmérnöki karára. Egyetemi évei alatt aktív részese lett a
Műegyetem Sportrepülő Egyesületének, autóversenyeken, motorversenyeken indult és elnöke volt a Műegyetem Atlétikai és Futball Klubjának. Tanulmányait később megszakította, hogy önkéntes katonai szolgálatra jelentkezzen a légierő keretein belül, mint pilóta, hiszen civil életében is a legnagyobb szenvedélye a repülés volt.

István, a repülés szerelmese

1930-ban hazatért és a Mávag főmérnöke lett, majd 1937-től a cég igazgatója. Ebben az időszakban akadtak bizonyos rétegek, akik Horthy István és öccse Miklós életvitelével kapcsolatban a legkülönbözőbb híreszteléseknek adtak hangot, mely szerint a fivérek az éjszakába nyúlóan tivornyáztak, kétes hírű nők társaságát élvezték és autóikkal a városban száguldoztak. A két fiúról szóló híresztelések jobbára minden alapot nélkülöztek, csupán a kormányzó gyermekeiként kaptak nagyobb figyelmet és irigy vádakat. Istvánt sokkal inkább a sport, a repülés, a mérnöki munka kötötte le, legendás volt munkafegyelme és precizitása: "Pista rendszerint elsőnek érkezett a gyárba, és utolsóként távozott".

István

Az igazi szerelem

1940.április 26-án feleségül vette Edelsheim-Gyulai Ilona grófnőt, akitől 1941. január 17-én fiúgyermeke született, aki a keresztségben az István nevet kapta.

Politikai és társadalmi szerepvállalás

Politikai nézeteit soha sem rejtette véka alá, németellenessége mögött sokkal inkább náciellenesség és brit és amerikai diplomáciai orientáció mutatkozott meg. 1941-től államtitkár. A politikai elitet nyomasztotta a kormányzói hely utódlásának kérdése a 40-es évek elején, amikor Horthy Miklós betegeskedett. A kormányzóhelyettesi intézmény bevezetéséről szóló törvénycikk elfogadása után, 4 nappal később közfelkiáltással választották meg a tisztségre Horthy Istvánt. Az országban a "kiskormányzó" igen nagy népszerűségnek örvendett, angolbarát politikája egyedülálló volt a térségben. Politikai munkája mellett gazdasági és társadalmi szervezetekben is vezető szerepet vállalt úgy, mint: Műegyetem Sportrepülő Egyesület elnöke, Magyar Autómobil Egyesület alelnöke, Magyar Polo Club elnöke, Cserkész Szövetség társelnöke, Magyar Aero Szövetség elnöke, Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap elnöke, és még megannyi más feladatkör.

A fronton

1942. május 1-jén tartalékos főhadnagyként bevonult a legendás szolnoki repülőkhöz, mint vadászpilóta. 1942. július 1-jén indul az 1.vadászrepülő osztály a 2. magyar hadsereghez a keleti frontra.

Az utolsó repülés

Augusztus 20-án hajnalban a szokásoknak megfelelően nagy köröket leírva közelítették meg a Heinkel-46-os felderítő gépek bázisát a vadászok. A felderítők felszállása után Horthy István egy nagy balkört leírva akart a közelfelderítő közelébe kerülni, de a kis sebességen alacsonyan, 300 méteren végrehajtott túl szűk fordulóban a gépe megbillent, dugóhúzóba került és 5 óra 7 perckor lezuhant. A kiömlő benzin hatására a gép kigyullad, a kormányzóhelyettes a helyszínen azonnal az életét veszítette. A Horthy-baleset kivizsgálását rövid úton lezárták. Horthy István temetésére 1942. augusztus 27-én került sor. A gyászszertartás után koporsóját Kenderesre szállították és a családi sírboltban helyezték örök nyugalomba. A parlament november 7-én törvénybe foglalta a kormányzó-helyettes emlékét.

Temetése

Az örök példa

Sok esztendőn keresztül Horthy István emlékezete méltatlanul háttérbe szorult, pedig élete példaértékű. A hazaszeretet, a kötelességtudat, az önfeláldozás példája. Horthy István özvegye, Ilona asszony így jellemezte a férjét: "..annyira szerette az igazságot, hogy szinte túlzásba ment."

NK

barikad.hu

SZÁMVETÉS - Egy tanulságos összeállítás Horthy 17 évéről !

Tizenhét év.

Ez a történelemben semmicske, apró idő néha megtelik nemzetpusztító
tragédiákkal, mint egykor Mohácstól a török berendezkedéséig, de megtelhet
nemzetet felemelő építkezéssel, mint máskor: az 1832-es
reform-országgyűléstől a szabadságharcig eltelt több mint másfél évtized.

Épp ennyi, tizenhét évünk adódott - hatalmas csapások sora után - végre
újból egy független Magyarország felépítésére.
Nem volt könnyű: infláció, munkanélküliség, válságok, kis háborúk,
merényletek környékeztek bennünket, nagyhatalmak és kelletlen szomszédaink
acsarkodtak ránk. De sikerült.
Hazánk lakossága e másfél évtizednél alig több idő alatt 1.639.479 fővel
növekedett.
Alap- és középfokú iskoláink száma 7418-ról csaknem a duplájára:
13780-ra; óvodáinké 975-ről 1140-re emelkedett.

Új kórházat 160-at is építettünk a kezdetekkor meglévő 187 mellé, s bennük
megkétszereződött az orvosok száma.

2628 km . elsőrendű országutat építettünk, vasútvonalaink hossza 8671
km-re nőtt, ebből 243 km-t villamosítottunk - magyar találmány alapján.
Dieselmozdonyok gyártásában pedig világelsők lettünk!

Duna-tengerjáró flottánk összeköti vízi útjainkat a világtengerekkel.

Államadósságunkat az időszak felére kifizettük, sőt el tudtuk engedni a
gazdák összes tartozását.

Megteremtettük a mindenkire egyaránt vonatkozó szociális ellátórendszert,
biztonságos működéshez szükséges vagyonnal látva el a nyugdíj- és betegségbiztosítókat.
Ingyenes gyógyszert kapnak az egyre növekvő számú cukorbetegek.

Budapest(gyógy)fürdővárossá vált.
Nyaralótelepeket építettünk a munkásoknak a Dunakanyarban, a Soroksári
Dunaágban; a tisztviselőknek a hegyvidékeken és a Balatonnál. Filléres
vonatok szolgálják a hétvégi kikapcsolódást.
A köz szolgáinak (közüzemek dolgozó, köztisztviselők, közalkalmazottak)
vasúti, üdülési,biztosítási, közüzemi díjbéli és egyéb kedvezményekkel
honoráltuk áldozatos munkáját.

Mindehhez a világ egyik legértékállóbb valutájának megteremtése is járult.

Politikai téren önállóságra törekedtünk.

Korlátok közé szorítottuk a szélsőséges pártok működését, megtiltottuk a
horogkereszt használatát, és az Egyesült Államokat másfél évtizeddel
megelőzve (!) eltöröltük a máskülönben csupán ideiglenesen bevezetett
numerus clausust.

No persze nem az 1990-2007 közötti tizenhét évről szólnak ezek az adatok,
hanem egy másik időszakról. Horthy Miklós kormányozta ekkor a világháborút
elszenvedett, spanyolnáthát, eszeveszett vörös terrort, és Trianont
elszenvedő Magyarországot - vagyis a 1920 és 1937 közötti -, a még
újvilágháborútól mentes korszakról szól az írás.

Adataim pontosak. A boldog Kádár-korszak alatt kiadott
enciklopédiafélékből szemelgettem őket, legfőképp az 1982-ben megjelent
Magyar Történelmi Kronológiából (Akadémiai Kiadó).

A milliószámra előforduló munkás-mozgalmár szócikk közé nyilván nem a gaz
Horthy fasiszta érát dicsérendően pöttyentették ezt a néhány adatot, így
bátran elfogadhatjuk hitelesnek mindet. Természetesen felhasználtam saját
jegyzetanyagomat is.

Lássunk ezekből is egyet! Nagyanyám, Sárközy Istvánné, született
Bleszkányi Irén - a Csobánc utcai elemi iskola tanítónője -275 pengő
nyugdíjra volt jogosult.
Egy pengő ma 1200-1300 Ft-nak felel meg, bár az írásom
megjelenésig ez még változhat orbánilag.
Unokája (kétszer hosszabb munkaviszonnyal, néhány diplomával és egy vasas
szakmával) mintegy a negyedét-ötödét kapja ennek a
nyugdíjnak. Jó-jó - mondhatja az iskolázott olvasó - de az elnyomó
értelmiség (tanítónő) kivételezett helyzetben volt, a szegény
munkások pedig folyamatosan nyomorogtak.
No, jómagam egy megbélyegzett osztályban érettségizvén (Antall
József volt az osztályfőnökünk) kényszerűségből Angyalföldön dolgoztam
évekig, s tanultam szakmát. S nemcsak szakmát tanultam az öreg szakiktól,
hanem azt is, hogy az esztergályos kétszeres úr volt (Herr Dréher/r/), és
glaszékesztyűben, keménykalapban ment be dolgozni a Lángba, Ganz-Mávagba, s az általa
gyártott diesel-vonatok máig vidáman szolgálják a dél-amerikai közlekedést.
Üres óráiban nem maszekolt, hanem énekelt a gyár kórusában, evezett a gyár
csónakházában, sportolt a kötelezően (úgy bizony!)
előírt s felépített gyári sportpályán - tehette, mert a feleségének nem
kellett dolgoznia. Gyermekei pedig - óh, borzalom! - a hazáról tanultak az
iskolában. A hazáról.

Természetesen - mai szóval - "vesztesei" is voltak e kornak..
Gyámolításukra ott voltak az ONCSA-házak, az ínség-akciók, a tehetségmentő
szolgálatok.....

Tehettünk, amennyit tehettünk. Hisz ne feledjük: ebből a
tragédiákkal induló 17 évből 3-4 év a Nagy Gazdasági Világválság - épp a közepén!
Hogyne lettek volna "vesztesek"! Hisz az egész Magyarország vesztes volt!

És hogyan is állunk azzal a rémületes Horthy-fasizmussal?
Mindenekelőtt szögezzük le: a fasizmus és nácizmus két különböző dolog,
elemi tudatlanság és gonosz indulat összekeverni a kettőt. Horthy alatt nálunk se fasizmus,
se nemzeti szocializmus nem volt !
Szálasi más eset: az valóban náci típusú rendszer volt. Később, és idegen hatalom
katonai megszállása alatt. (Csupán zárójelben,
dőlt betűkkel fűzöm ide: ma Magyarországon új politikai fogalom született
meg: a nemzeti szocializmus ikertestvére, a nemzetellenes
szocializmus.)

Nem volt hivatalos ideológia a történelmi jog- és szokásrendszer durva
leváltására, majd erőszakolt helyettesítésére. Nem uralta egy,
egyetlenegy politikai irányzat a médiumokat, és hallatlan választék:
1500 lap, s ebből mintegy 400 politikai jellegű jelent meg e korban !
És bizony nem tartotta rettegésben semmiféle terrorrendszer a lakosságot.
Csupán az értékeket tisztelő, azokat megőrző s továbbadó konzervatív világ volt.
Beszélő a neve: értékkonzervatív.

Természetesen nem volt XXI. századi értelemben vett demokrácia, már csak
azért sem, mert a XX. század elejéről van szó. A mai fogalmak visszavetítése egy
más korra elemi tudatlanság, vagy gonosz indulat - valószínűleg mind a kettő!
Mai politikailag korrekt mércénk szerint valóban antidemokratikus a szélsőséges
pártok korlátozása.
Akkor nemzetet mentett.
Valóban volt cenzus (1920-tól 50 %), viszont nem döntötte el végzetesen az
ország és a nemzet sorsát néhány tányér levessel vagy lejárt szavatosságú tésztacsomaggal,
esetleg a nyugdíjasoknak adott 500 Ft-os utalvánnyal vásárolt szavazat.

Tekintélyuralmi rendszer? A Kormányzó csupán egyszer
küldhette vissza megfontolásra a képviselőháznak a törvényjavaslatokat -
emlékezzünk Göncz papára, mit művelhetett az Antall-kormány törvényeivel!
A puszta tekintélyt pedig megérdemelte, mint tisztakezű, becsületes, erős
akaratú magyar vezető!

Barátaim! Egyszer végre el kellett mondani mindezt.

(És még valami *a Horthy család birtoka ugyanakkora volt, mikor
lemondatták, mint mikor kormányzóvá választották )*

Előadás: Horthy Miklós Magyarországa

Kosaras Péter Ákos történész, a Horthy Miklós Társaság elnöke tartott érdekes előadást Horthy Miklós Magyarországáról.

(Szent Korona Rádió)

2013-01-06. 08:36

Ma tartják a helyi népszavazást a gyömrői Horthy parkról
Helyi népszavazást tartanak vasárnap Gyömrőn "civilek", valamint az őket támogató antimagyar pártok, szervezetek kezdeményezésére annak eldöntésére, hogy a pár hónapja Horthy parkra átnevezett közterület visszakaphatja-e eredeti nevét.
A 16 700 lakosú, Pest megyei városban reggel 6 órától este 7-ig több mint 13 ezer választópolgárt várnak az urnákhoz, voksolni 16 szavazókörben lehet. A kérdés a következő: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Horthy Miklósról, a vitatott történelmi személyiségről ne nevezzenek el közterületet Gyömrőn?".
A népszavazás akkor lesz érvényes, ha a választópolgárok legalább 50 százaléka plusz egy fő az urnák elé járul, míg az eredményesség feltétele, hogy a voksukat leadók többsége egyformán válaszoljon a feltett kérdésre.
Tavaly április 23-án a képviselő-testület egyetlen jobbikos tagjának javaslatára határoztak arról: a gyömrői Szabadság tér júniustól Horthy Miklós volt kormányzó nevét viselje. A lakosság agyhalott részének tiltakozása nyomán végül csak a téren lévő parkot keresztelték át.
(MTI nyomán)

Gyömrő: a józan ész diadalmaskodott a gyűlölködés felett (frissítve!)

A választásra jogosultak csak egész kis része gondolta úgy, hogy nem lehet Horthy Miklósról közterületet elnevezni, a többség pedig elfogadta a testület korábbi döntését – fogalmazta meg a mai gyömrői szavazásról gondolatait Sas Zoltán, a Jobbik helyi elnöke.

Sas Zoltán, a Jobbik gyömrői elnöke szerint a helyi Jobbik a kezdetektől azt az álláspontot képviselte, hogy a választók távolmaradásukkal fejezzék ki egyetértésüket az önkormányzat döntésével. A cél úgy tűnik teljesült, rendkívül alacsony lett a részvételi arány.

A politikus a barikad.hu-nak elmondta, még 2011 április 23-án fogadta el a testület, hogy a város központi területét nevezzék vissza Horthy Miklós térré, tudniillik a terület korábban, a második világháborút követő időszakig ezt a nevet viselte. A döntést követően a helyi balliberális szervezetek azonnal támadásba lendültek – emlékeztetett Sas Zoltán.

Ebből levonható a következtetés – nyilatkozta -, hogy nagyon komolyan kell venni az ilyen helyzeteket, mert a Jobbik ellenfelei most is bizony-bizony, vérre menő kampányba kezdtek. Látható volt, hogy az anyagi kereteik jelentősen szélesebb mozgásteret engednek meg számukra: volt Gyömrőn tüntetés, melyre a fővárosból is érkeztek, szórólapozás, suttogó propaganda, rémhírterjesztés, rágalom hadjárat, telefonos zaklatások – sorolta Sas Zoltán. 

A képviselő szerint összességében megállapítható, hogy igyekeztek olyan nyomást kifejteni, hogy a városi képviselők megtörjenek, a lakosságot pedig magyarellenességre uszítsák. Természetesen ehhez rendelkezésükre állt a média egy jelentős része is, melyet fegyverként használtak – mutatott rá. Ez úgy működött, hogy egy témát, álláspontot mely az ö céljaikat erősítette megjelentettek, melyet az ilyen beállítottságú médiák átvettek, és szinte csak ezt az álláspontot lehetett megismerni – magyarázta Sas Zoltán, ugyanakkor hozzátette: szerencsére a józan ész kerekedett felül az SZDSZ-től már korábban megismert gyűlölködés politikáján.

„Az eredmények hivatalos megismerését követően úgy gondolom bebizonyosodott, hogy helyes döntést hoztunk, a lakosság túlnyomó többsége támogatta döntésünket. Biztos vagyok benne, hogy a balliberális erők, és az ő érdekeiket kiszolgáló médiabirodalom, igyekszik mindenféle módon a valós eredmények eltorzításával további nyomást gyakorolni a testületre, és fenntartani a nemzetmegosztó gyűlölködést.” – összegezte a szavazással kapcsolatos álláspontját Sas Zoltán.

Kiemelte, hogy a döntés a vonatkozó jogszabályok betartásával született, a népszavazás a választásra jogosultak többségi véleményének megismerésére irányult, mely megtörtént. Ennek alapján – tette hozzá - mindösszesen a választásra jogosultak csak egész kis része gondolta úgy, hogy nem lehet Horthy Miklósról közterületet elnevezni, a többség pedig elfogadta a testület döntését. Sas Zoltán reméli egyúttal, hogy az ügyet szító balliberális erők nem csak szavaikban folytatnak jogkövető magatartást, hanem tetteikben is.

A jobbik politikusa reményét fejezte ki, hogy Horthy Miklós emlékét tisztességben megőrizhetjük, és minél több közterület elnevezésével emlékezhetünk az egykori kormányzóra, mert a háború veszteseinek is lehetnek hősei.

Frissítés: csupán 18 százalékos volt a részvétel

A népszavazást civilek kezdeményezték, a Demokratikus Koalíció és az MSZP helyi szervezete, valamint a Környezet-, Ifjúság- és Gyermekvédő Egyesület (KIGYE) támogatásával gyűjtötték össze a referendum kiírásához szükséges aláírásokat. A népszavazáson a következő kérdésre kellett válaszolni: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Horthy Miklósról, a vitatott történelmi személyiségről ne nevezzenek el közterületet Gyömrőn?"

Varga Ernő jegyző tájékoztatása szerint a választásra jogosultak 18 százaléka, összesen 2270 lakos ment el szavazni, közülük 1778-an válaszoltak a feltett kérdésre igennel, 484-en nemmel, 8 voks érvénytelen volt. A helyi népszavazás akkor zárult volna érvényesen, ha a 16 700 lelkes településen élő több mint 13 ezer választópolgár 50 százaléka plusz egy fő az urnákhoz járult volna. 

Tóth Mátyás, a referendum egyik kezdeményezője az MTI érdeklődésére vasárnap késő este azt mondta: legalább annyi szavazóra, s annyi igen voksra számítottak, mint ahányan korábban kézjegyükkel ellátták az aláírásgyűjtő íveket (azaz legalább 2700-ra). "Úgy tűnik, közömbösebbek az emberek, mint hittük" - tette hozzá. A kezdeményezők tudomásul veszik a referendum kimenetelét, jómaga pedig lezártnak tekinti az ügyet - kommentálta a történteket Tóth Mátyás, aki szerint a döntés ismét az önkormányzat kezében van.

Mezey Attila (Gyömrő 2000 Kör) alpolgármester - saját véleményét tolmácsolva - úgy fogalmazott: a lakosság 82 százalékának távolmaradása az urnáktól azt jelzi, hogy a helyiek nem kívánják megváltoztatni az önkormányzat korábbi döntését, mely szerint a volt Szabadság téren lévő parkot tavaly nyár óta Horthy parknak hívják. Mivel a gyömrőiek úgymond "szentesítették" az átnevezést, etikátlan lenne, ha az önkormányzat másképp döntene, vagyis nincs miért visszatérni az ügyre - tette hozzá az alpolgármester.

barikad.hu

54 esztendeje hunyt el Horthy Miklósné

 „Ha férj és feleség igazi párja egymásnak, minden öröm sokszoros, minden gond és fájdalom a felére csökken.” 

Horthy Miklósné jószáshelyi Purgly Magdolna, feleség, anya, egyenes tartású asszony. Igazi háttérország, bajban társ, a család összetartója. Zetényi Csukás Ferenc hadtörténeti kutató segítségével emlékezünk az asszonyra, aki örök példaként áll mindannyiunk előtt.

Purgly Magdolna1881, június 10- én Kürtösön született. Családja 1500 holdas földtulajdonnal rendelkezett. Édesapja Purgly János, édesanyja Vásárhelyi Ilona volt.

A nagy találkozás

„Horthy 1899-ben a nyári szabadságát oly módon kívánta eltölteni, hogy meglátogatja Erzsébet húgát és férjét, Perczel László huszártisztet. A sógor Miskolcon szolgált, ezért Horthy ide utazott. Ám hiába jött, mert előzetesen nem értesített testvére Budapesten tartózkodik, férje pedig Hejőbábára készül a baráti Melczer család birtokára. László kapacitálta Miklóst, tartson vele a közeli községbe, ha már úgyis itt van. Horthy szabódott, mondván, nem illik vadidegen létére csak úgy beállítani egy úri házba. Végül engedett a rábeszélésnek, mert azt hitte, hogy csupán egy délutáni kiruccanásról van szó. Nem gondolta volna, hogy háromnapos vendégeskedés lesz a dologból. A vizit megnyújtott időtartamában bizonyosan szerepe volt annak, hogy a Melczer-kúriában egy másik vendéget is talált. Purgly Jankának, a háziasszonynak Magdolna húga szintén ezt az időpontot választotta családi látogatásra. Így került sor a megismerkedésre.” (Sípos Péter- Horthy Miklós és Purgly Magdolna)

Horthy, a remek magyar

A jóvágású és szimpatikus tengerésztiszt hamar elbűvölte Purgly Magdát. Horthy Miklós 1886-ban lett tengerésztiszt az osztrák-magyar hadiflottában. Magas termetű, rokonszenves, jóképű férfi volt, aki kiválóan festett, zongorázott és énekelt. Hét nyelvet beszélt, sok magyar verset tudott fejből és bármikor képes volt elszavalásukra. Sportsikerekben bővelkedő karrierjéért sokan irigykedtek rá, hiszen nem volt olyan spartakiád, amit ne nyert volna meg - lövészetben, vívásban, teniszezésben vagy lovaglásban. A remek magyar - akiről később derül ki,- hogy az egyedüli hazánkfia, aki a sorhajó-kapitányi rangig viszi majd a Monarchia haditengerészeténél.

Magdolna, az igazi

És bizony,Horthy Miklós szíve is megdobbant a csinos leány láttán. Oly annyira a hatással bírt rá Magdolna, hogy emlékirataiban erről így emlékezett: „Tulajdonképpen, mondom, mert ez a meggyőződésem amaz elsietett elvi állásfoglalások közé tartozott, amelyek nyomban meginognak, mihelyt megjelenik ő: az igazi”.

A megismerkedésre következő esztendő farsangján Magda részt vett a miskolci nagy bálon, ahol hogy-hogy nem a fess Horthy is jelen volt.

Velencei álomrandevú

Horthy fiatal tisztként mulatozott, a világot járta és nem tagadott meg magától semmi jót.

 Harminc felett járt, és édesapja-Horthy István- nősülésre biztatta ötödik fiát. Egy fiatal és csinos úrilány, Purgly Magdolnát, aki 19 esztendős szépség volt az 1900-as századfordulón. (Horthy Miklós akkor 32 esztendős). Velencei álomrandevú, ahol Miklós, mint olasz tolmács és „gardedám” ajánlotta fel a szolgálatait Magdolnának. A fess és sármos katonatisznek nem kellett sokat udvarolnia, hogy az ifjú úri hölgy szíve az övé legyen. Az esküvőre 1901. július 22-én került sor Aradon, fényes külsőségek között.

A társaság középpontjai

Nászútjukat a divatos ausztriai üdülőhelyen, a Semmeringen töltötték. Horthy Miklósné ezután osztozott a tisztfeleségek hagyományosan közös sorsában: mindenüvé követte férjét szolgálati állomáshelyeire. A pár Pólában építtet villát és „nagy házat visz.”

Horthy Miklósról és Purgly Magdolnáról van egy komoly képünk, mint kormányzó és első „Hadúr”, „First Lady” és Nagyságos asszony, de ne feledjük, hogy ők itt még fiatalok voltak.

 Báloztak, estélyekre, színházba jártak és élvezték az ifjúházasok csodaszép életét. „Miklós” maga volt a vidámság, Magda a boldogság, és ha valami előkelő helyen összegyűlt a társaság, bizony ők sem hiányozhattak. A társaság közepévé nőtte ki magát a pár. A Horthy családot megkedvelték és befogadta őket a pólai arisztokrácia. Magdolna kiváló háziasszonnyá lett és a kapitány is egyre haladt felfelé a ranglétrán és ifjú kora kedvenc állomáshelyére –Konstantinápolyba - vezényelték Horthyt három évre. Közben négy gyermekük született: István, Miklós, Paulette és Magdolna.

A következő állomás

A házaspár életében Bécs városa lett a következő állomás. Nagy megtiszteltetés érte Horthyt, hogy 1909 novemberétől 1914 júniusáig Ferenc József egyik szárnysegédjeként a bécsi császári rezidencia vezető beosztásába került- egyetlen magyarként.

A Monarchia és a család számára idillikus éveket az I. világháború törte meg. Horthyné Pólába költözött, míg férje az Osztrák-Magyar Monarchia hajóhadainak élén érte el győzelmeit. A háború végetérése után családi birtokukra vonult vissza a Horthy- família.

1919. június elején gróf Károlyi Gyula megalakítandó kormányába hadügyminiszternek Horthy Miklóst kérte fel, aki rövid gondolkodási idő kérése után el is vállalta azt. “Nem hallgathatom a fű növését Kenderesen, – mondotta, – mikor Szegedre érkezett. 1920. március 1-jén a nemzetgyűlés ideiglenes államfőként megválasztotta az ország kormányzójának nagybányai Horthy Miklóst, egy megcsonkított ország egyetlen reményét.

A nő, akinek „lelke nem mámorosodott el az érzett hatalomtól”

A kormányzó felesége nem kívánta magára vonni a közérdeklődés reflektorfényét, kifejezetten ódzkodott a publicitástól.

„ Erre koronatanú Zadravecz István római katolikus tábori püspök, aki az 1920-as években több alkalommal is megpróbálta, vallásos érzületére apellálva, látványos akciókba bevonni őt. Mindig elutasításra talált, mert ahogyan Horthyné mondotta, ő csak „véletlenül [...] a kormányzó felesége”, „az ilyen nyilvános szereplések szinte fizikai fájdalmat okoznak” neki. S a püspök hozzáteszi: „[...] lelke nem mámorosodott el az érzett hatalomtól [...] ő inkább megmaradt asszonynak és még inkább édesanyának, mint társadalmi ügyek élén díszelgő vagy egyletesdit játszó, s emellett a saját otthonát elhanyagoló „fővédnök” vagy „díszelnöknek!”(Sípos Péter uo.)

A kormányzói szerényen élt, a budai Vár 814 szobájából mindössze kilencet laktak.

A Várban inkább csak a késő őszt és a telet töltötték. Tavasszal kiköltöztek a gödöllői kastélyba, ahol sokkal inkább érezhette magát háziasszonynak jószási Purgly Magdolna.

A kormányzó felesége a számtalan pletyka ellenére is meg tudta őrizni szerénységét.

Nem a budai várban vagy a gödöllői nyári rezidencián, hanem a kenderesi kúriában érezte igazán jól magát. A közszerepléstől irtózó Horthyné itt valóban felszabadultan viselkedhetett. A kastélyt és a kertet virággal díszítette, figyelemmel kísérte a birtok zöldségeskertjét, a település lakóival pedig afféle matriarchális viszonyt alakított ki. A falusi asszonyokat, akiket személyesen ismert, szülés után meglátogatta és babakelengyével látta el. Budapestről rendszeresen nagyobb mennyiségű szeretetadományt juttatott el a községbe, melyet a hadiözvegyek, hadiárvák és a szegény lakosok között osztatott ki. Az alig használt, divatos fővárosi ruhák az 1920-as, 1930-as években nagy értéknek számítottak az igénytelenebb, paraszti viselethez szokott falusiak körében.

A mindennapok

Bármelyik rezidenciában laktak, a kormányzóné nagyjából azonos beosztás szerint töltötte napjait.

A férjével együtt étkezett, a fővárosban gyakran voltak vendégeik ötórai teára vagy vacsorára. Hetenként legalább egyszer, de nemritkán két-három ízben is színházba mentek. Napközben Horthyné a háztartás és a család dolgait intézte, valamint levelezését bonyolította.

Sokan fordultak hozzá segélyért, mert közismert volt jótékonykodó természete. Ennek érdekében még némi nyilvános szereplést is vállalt. 1920-tól minden évben nyomorenyhítő akciót szervezett, amelynek keretében az adományokat karácsonykor osztották szét. Az 1930-as években a befolyt összeg már több százezer pengőre rúgott, s ebből a pénzből több ezer családot segélyeztek.

A XIII. kerület, a budapesti törvényhatósági bizottság közgyűlésének határozata alapján, 1938 februárjában a „Magdolnaváros” elnevezést kapta. Az indoklás szerint ezzel a testület „el nem múló háláját kívánja kifejezésre juttatni vitéz nagybányai Horthy Miklósné, Magyarország kormányzójának Főméltóságú Hitvese iránt, aki megszámlálhatatlan jócselekedetet gyakorolt az ország, de főleg a székesfőváros szegényei körében, s aki leginkább a támogatásra legjobban ráutalt XIII. kerületi ínségeseket fogadta szeretetébe”.

Női tekintély a nemzeti eszméért

Az 1930-as évek végén Horthy Miklósné egyre aktívabban vett részt a közéletben. Célja az volt, hogy erősítse a kormányzó pozícióját, amelyet elsősorban a szélsőjobboldali radikalizmus veszélyeztetett. Nemkülönben a maga tekintélyével is alá kívánta támasztani a nemzeti eszmét és a függetlenségi gondolatot, aminek ez időben németellenes jelentése volt. Politikába közvetlen módon nem elegyedett, hanem pozíciójának megfelelő kifejezési módokat talált.

Horthy Miklósné különös eréllyel hárított el minden olyan kísértést, amely férje, vagy később, István fia halála után, annak szintén István nevű kisgyermeke számára megcsillantotta a királyi koronát. Távol állott tőle- éppen úgy, mint férjétől- minden dinasztikus szándék.

Az 1944. október 15-i proklamáció után német felügyelet, majd fogság következik a kormányzói pár életében.

Utolsó évek

A háború befejeződése után a família négy éven át a bajorországi Weilheimben tartózkodott. Horthyné számára azonban egészségtelen volt az itteni éghajlat. Fia és menye ügyessége révén sikerült áttelepülniük Portugáliába. Lisszabon mellett, Estoril kertvárosában éltek. Itt hunyt el Horthy Miklósné 1959-ben, két esztendővel élte túl férjét.

Egy nagyszerű asszonyra emlékezünk, aki példaképül szolgálhat a mai feleségeknek és édesanyáknak is.

-nk-

barikad.hu

72 esztendős ifj. Horthy István

72 esztendővel ezelőtt, 1941. január 17.-én született ifj. Horthy István, vitéz nagybányai Horthy István és gróf Edelsheim - Gyulai Ilona egyetlen gyermeke, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó unokája.

ifj. Horthy István születését Zetényi Csukás Ferenc hadtörténeti kutató segítségével idézzük fel. S mi is mutathatná be hitelesebben az eseményt, mint Farkas György, Horthy István tisztiszolgájának naplója? Az egyszerű szavakkal leírt izgalom, a mozdulatok hű rögzítése segítségével legyünk részesei annak a hideg januári napnak, amikor megszületett Horthy Miklós kormányzó első unokája.

(ifj.Horthy István Zetényi Csukás Ferenccel 2012 nyarán)

Este a moziban

„A  szülész- dr. Stümmer, a Postás Kórház főorvosa az előzetes vizsgálatok alapján január közepére jelezte a születést. A gyermek érkezését nagy várakozás előzte meg, hiszen a Horthy-családban nem volt még fiúgyermek, aki a nevet tovább vitte volna.

Január 16-án este a Kossuth Lajos utcai Forum moziban volt a 200. magyar hangosfilmnek, a Dankó Pista című előadásnak a bemutatója.  A kormányzó úr és István fia elmentek a jeles eseményre."

Szanatóriumba kell menni!

"Az asszonyok már hetek óta otthon tartózkodtak, nem is nagyon hagyták el a házat.

Este nyolc óra körül szólalt meg a csengő és azonnal meghallottam Purgly Magdolna főméltóságú asszony hangját. Tudtam, hogy valami komoly dolog történt, ha ilyen nagy az izgalom.

Gyuri kérem, azonnal rendelje ide az én kocsimat, a szanatóriumba kell menni! Elment a fejvíz –utasított a kormányzóné asszony.

Sejtettem, hogy a szülés következik. Csaba Béla, a sofőr pillanatokon belül megérkezett és Ila grófnő anyósával együtt elindultak a szanatóriumba. 24 évesen maradtam a budai várban, azzal az utasítással, hogy készítsem össze a gyermekholmikat és menjek a moziba István méltóságos úrért.

Az előre elkészített csomagokat fertályóra alatt bevittem a kórházba, ahol az áldott állapotú méltóságos asszonyt egy szép sarok-szobában helyezték el. A fiatalasszony a legjobb kezekbe került a főorvos úrnál."

Pista, azonnal telefonálj!

"Innen haza siettem és rohantam a moziba. A nyomozók ismertek, ezért nem volt akadálya, hogy a páholyba bejutva a kormányzó helyettes fülébe súgjam a nagy hírt.  A filmből való néhány percet meg kellett várnunk, de utána egyből indultunk is. A kormányzó úr is nagyon izgatott volt, de neki magas hivatala miatt menni kellett a várba. A fia vállát megfogta: Pista! Azonnal telefonálj, akár fiú, akár lány!”

"Ott vártunk a szanatóriumi váróban, nagy fonott székeken ülve. Tapintható volt a feszültség. Január volt és hideg. Magunk voltunk csak István úrral. Beszélgettünk, hallgattuk, hogy mikor jön a baba.

Néha kijött a doktor és a bába, de még mindig semmi…"

Kisfiú és egészséges

"Már éjfél is jóval elmúlt, amikor jött az orvos és jelentette: Szép, egészséges fiú született és a mama is jól van.

Egyetlen percre megnézhettük az újszülöttet, egy szép kisfiút. Hajnali három volt, mire hazaértünk, amikor István méltóságos úr felment a szüleihez, akik nagy örömmel fogadták."

István, a kilencedik

Elsőszülött fiúként a család kétszáz esztendős hagyományai szerint az István nevet kapta. A nagybányai Horthy-nemzetségben ő volt a kilencedik István.

Az unoka megszületett…

Farkas György, a napló írója

„Gyuri”, ahogyan Horthy István és özv. Horthy Istvánné emlegette őt, a kormányzó-helyettes inasa, majd a fronton tisztiszolgája volt. Szegény családból származott, de tanítónak készült. Olyan titkok tudója volt és olyan személyek ismerőse, amelyekről soha nem is álmodott. Csodálatos memóriája, megőrzött naplója és Horthy István személyes tárgyai, mind-mind neki köszönhető, hogy megmaradtak a jelennek. Gyuri bácsi életének egy részét Pesten, másik részét Pápán töltötte. Sokan ismerték és szerették. Leánya, Ilona asszony őrzi emlékét. Igazi egyéniség volt. 1995. április 12-én,  78 esztendősen követte elöljáróját a Hadak Útjára.

 

- nk-

Itthon vannak Horthy István gépének maradványai

Horthy IstvánHazahozták annak a repülőgépének a maradványait, amellyel Horthy Miklós fia, István zuhant le a mai Oroszország felett 1942-ben - közölte a Blikk.

A Héja vadászgép apró roncsdarabkáit Alekszejevka mellett tavaly találta meg egy kutatócsoport.

"Horthy gépének roncsait a balesetet követően hazaszállították, majd nyomuk veszett. Az apróbb darabkákat a főhadnagy bajtársai szedegették össze a mezőről, az expedíció most a föld alatt lévő maradványokat találta meg" - mondta a lapnak Magó Károly, a Magyar Roncskutató Egyesület titkára. " A 25. bevetésére induló Horthy „holtteste a pilótaülésben találtatott meg, legnagyobb részt megégve".

A Horthy Miklós kormányzó fia által vezetett vadászgép maradványait a lap szerint szerdán adta át az orosz-magyar Szent Olga Alapítvány a Magyar Roncskutató Egyesületnek.

MTI – alfahir.hu

Hozzászólás a beszélgetéshez

RSS