Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál

"Élő forrás, égi láng, Szentlélek, égből szállj le ránk!"

Váralja Szövetség

A Váralja Szövetség egy hagyományos értékekben gondolkodó magyar társadalmi szervezet, amely átfogó működésének irányelvei az értékőrzés, az érdekképviselet és az érdekérvényesítés. 

A Váralja Szövetség nevének eredete

Szervezetünk neve a történelmi eredetű „váralja” (latinul suburbium) szó jelentésére épül. A középkorban a királyi várak közvetlen közelében jöttek létre ezek az igen sokszínű, Váralja nevezetű helységek. Közös bennük az volt, hogy egy-egy közösséget alkottak: a váralja népét, az értékteremtő emberek szövetségét.

A váralja népe gondozta a várat, amely vészterhes időkben számára menedéket nyújtott, s egyben sokszínűsége révén igen gazdag világot jelentett a történelmi Magyar Királyságon belül.

A Váralja Szövetség a „Váralja” nevet tudatosan választotta és metaforikus értelemben használja. A mi felfogásunkban a „vár” a magyarság teljes eszmei hányada, beleértve a tájat, nemzeti jelképeket, nemzeti értékeket, az örökséget, míg a „váralja népe” konkrétan a magyar nemzet, de különösen annak azon tagjai, akik a történelmi váralja népe mintájára a „várat” (tehát a nemzetet) értékteremtéssel és értékőrzéssel pallérozzák. A váralja népének, így szervezetünk tagjainak feladata ugyanakkor a teljes nemzet képviselete is.

A sokszínűség tevékenységeinkre is utal: a Váralján élő emberek épp oly sokfélék voltak, mint az általunk felvállalt programok, kezdeményezések.

A szövetség szóra is tudatosan esett a választás: szervezetünkben a váralja népe szövetségre lépett azért, hogy történelmi feladatait ellássa, nemzeti örökségünket megőrizze, annak gyarapításához pedig hozzájáruljon.

Szervezetünkről

A Váralja Szövetséget egy budai gimnázium lelkes diákjai alapították 2008-ban, mint egy keresztény-konzervatív, nemzeti elkötelezettségű, értékőrző civil szervezetet. Tagságunk azóta már ötven fő körüli, amelyben ma már minden korosztály képviselteti magát.

Kezdetben megemlékezéseket, gyűléseket szerveztünk nemzetünk jeles napjain – olyan neves előadókkal, mint Bogár László, Császár Angela, Csath Magdolna, Czakó Gábor, Jókai Anna, Kubik Anna, Makovecz Imre, Papp Lajos, Sinkovits-Vitay András.

Később szervezetünk számos civil kezdeményezést is útjára indított. Közel negyvenezer aláírást gyűjtöttünk össze a szlovák államnyelvtörvény ellen, ám az Európai Uniótól várt közbenjárás elmaradt. A Váralja Szövetség az örökségvédelem területén is bekapcsolódott az adandó feladatok ellátásába. Kezdeményezéseink révén több budapesti örökségvédelmi érték, így a Radetzky-laktanya is megmenekült a lebontástól.

Régi bérház lerombolása Budapesten (2010, Vörösmarty u. 67.)

A legbüszkébbek a budapesti Bécsi utca történelmi épületei helyére tervezett Zeppelin-pláza megakadályozására vagyunk.

Szövetségünk egy valóságos szellemi műhelyként működik: a hozzánk csatlakozó tagok egyszerre ismerik meg nemzeti kultúránkat és azokat a területeket, ahol gondos kezek munkájára nagy szükség van.

A Váralja Szövetség tagsága 2010-ben

Kezdeményezéseinkről honlapunkon részletesen olvashat. Kiemeljük ugyanakkor a Találkozások Házát, amely a terveink szerint a jövőben csapatunk közösségi háza lesz. Ez egy régi parasztház 1891-ből az Abaúj-Torna vármegyei Bódvaszilason, amelyet közadakozásból újítunk fel.

Szervezetünk eleinte eljutott a médiába is, ma ez egyre ritkábban fordul elő. Korábban jártunk már a Kossuth Rádióban, a Magyar Nemzetben, a Magyar Hírlapban, az Echo TV-ben, a Magyar Televízióban, a Hír Tv-ben, a Civil Rádióban, a Lánchíd Rádióban, a Klub Rádióban és az Info Rádióban is.

A Váralja Szövetség tagsága 2012-ben

Jelenleg negyven általános tagunk van és nagyjából ennyi pártoló tagunk. Szervezetünk belső döntéshozó szerve a közgyűlés. A Váralja Szövetség élén egy 15-tagú vezetőtestület, a választmány áll, amely szervezetünk legfőbb végrehajtó szerve. A Váralja Szövetség működésének megszervezéséért a titkár felelős. A Váralja Szövetség elnöki tisztségét Hetzmann Róbert tölti be - feladata a szervezet képviselete és az ügyek vezetése.

Hazánkban nagyon sok a tennivaló. Bízunk benne, hogy munkánkat a jövőben az eddigieknél is alaposabban, hatékonyabban tudjuk megvalósítani.

Ha szervezetünk elnyerte tetszését, kérjük támogassa a Váralja Szövetséget, lépjen be tagságunkba!

http://www.varaljaszovetseg.hu/

Megtekintések: 266

Válaszoljon erre

Válasz erre a beszélgetésre

Ébredjetek már fel! Ez hazaárulás! 

 

A magyar termőföld gyermekeink jövőjének záloga

A parlament elé beterjesztett átdolgozott földtörvénytervezet harminc európai ország 508 millió állampolgára számára nyitja meg Magyarországon a földvásárlás lehetőségét a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel. 

Kérünk mind hazáját féltő magyart, hogy terjessze minél szélesebb körben:

 

2013. június 3-án (hétfőn) 18 órától 

a Váralja Szövetség és az Élőlánc Magyarországért tüntetést szervez az Országházzal szemben az Alkotmány utcában!

 

Mindenkinek ott a helye! 

Védjük meg a magyar földet, a hazánkat! 

Hogy is mondta Krassó György az úgynevezett rendszerváltás hajnalán 1989. június 27-én? 

„Minden politikai és gazdasági lépést csak a magyar nép érdeke vezéreljen!” 

Arról, hogy mennyire az utolsó órában vagyunk, ha meg akarjuk menteni a magyar termőföldet, és a vidékfejlesztési miniszterhez írt levél elolvasható ITT !   

Azé az ország, akié a termőföld! Mivel nem helyezte alkotmányos védelem alá a kétharmados többséggel rendelkező cionista kollaboráns haza és nemzetáruló Fidesz–KDNP, ezért a termőföldünkre a veszély fokozottan fennáll! 

Minden magyar embernek, akinek fontos, hogy ne húzhassák ki a talpa alól a földet, ott a helye június 3-án (hétfőn) 18 órától az Alkotmány utcában! 

Békéscsaba, 2013. május 27.

Szabóné Kocziha Tünde, a békéscsabai Jobbik elnöke  

Nagygyűlés egy tisztességes földtörvényért

Több százan vettek részt a Váralja Szövetség és az Élőlánc Magyarországért közös országjáró körútjának záró nagygyűlésén a budapesti Erzsébetligeti Színházban. A rendezvény meghívott előadója Ángyán József volt, Bencsik János levélben üzent, beszédet mondott továbbá Ácsné Éva, Hetzmann Róbert és Wappler Ádám.

A megjelentek állva tapsolták meg Ángyán Józsefet, ezáltal is támogatásukról biztosítva a volt vidékfejlesztési államtitkárt. Meghirdettük három földvédő pontunkat, amelyek érvényesüléséért június 3-án hétfőn tüntetünk.

Részletes, fényképes beszámolónk (vagyis az írás folytatása) következik a nagygyűlésen készített videofelvételekkel ITT !

A cikk végén szereplő felhívást ide is bemásoljuk!

„A rendezvény végén Wappler Ádám megköszönte a figyelmet, majd a szervezők nevében egy közös bejelentést tett: 2013. június 3-án hétfőn 18 órakor tüntetést tartunk az Alkotmány utca Kossuth téri torkolatánál – ekkor szavaznak ugyanis először a földtörvényről.”

Akik miatt nem került alkotmányos védelem alá a termőföld, és elérkeztünk az utolsó órába, arról egy videó-felvétel ITT !

Békéscsaba, 2013. május 27.
F. I. – K. M.

Emlékeztető: „Ha majd kivágtad az utolsó fát, megmérgezted az utolsó folyót, és kifogtad az utolsó halat, rádöbbensz, hogy a pénz nem ehető.” (Indián közmondás)

 

Kedves Aláíró!

Június 3-án szavaz az Országgyűlés az új földtörvény véglegesítéséről. Ezen a napon gyakorlatilag eldől az ország sorsa - ezért mi JELEN LESZÜNK! Jöjjön el Ön is a Váralja Szövetség és az Élőlánc megmozdulására egy tisztességes földtörvény érdekében! "Kiáltsuk be" mindnyájan, hogy "NEM"!

A Kormány által benyújtott  tervezet ugyanis teljességgel elfogadhatatlan. Nagytőkés érdekcsoportoknak, külföldieknek, nagybirtokosoknak játssza át földjeinket. A részletek  megtalálhatók a www.kielegyenafold.hu honlapon az Élőlánc Magyarországért által a miniszternek írt nyílt levélben, a Váralja Szövetség miniszterhez írt levelében és a civil szervezetek által készített elemzésben.

A Földtörvény 2/3-os lesz, tehát megváltoztathatatlan! 

Hosszú évtizedekre de legalábbis a ma élő,  és az elkövetkező  generációk életére eldönti, hogy "KIÉ LEGYEN A FÖLD, ÉS HOGYAN?" Eldönti, hogy megmaradhat-e a vidék, biztonságos lesz-e a jövő?

Felfoghatatlanul nagy a tét, és a parlamenti  képviselők jelentős része nem a mi érdekeinket képviseli - tisztelet a kivételnek - ezért oda kell mennünk, és kinyilvánítani az akaratunkat, figyelmünket, figyelmeztetni őket 2/3-os felelősségükre. Nem lesz több esélyünk!

A magyar nép most megmutathatja erejét. 
Hát mutassa meg!

Szeretettel várjuk június 3-án hétfőn 18.00 órára az Alkotmány utcába! (A Parlamenttel szemben, a Vajkay utca kereszteződésénél.)

A tüntetés meghívóját megtekintheti a Váralja Szövetség hivatalos Facebook-oldalán: https://www.facebook.com/varaljaszovetseg

Köszönjük figyelmét!

Szervezők

-------------------------
Élőlánc a Magyar Földért Nyilatkozat
Szabadon terjeszthető! Ha továbbküldi, megköszönjük!
Üzemeltető: Váralja Szövetség

Honlap: www.varaljaszovetseg.hu

Élőlánc a Magyar Földért

Kedves Aláíró!

Június 10-én HÉTFŐN eldől az ország sorsa, ekkor lesz ugyanis a földtörvény zárószavazása. A földvédő civil szervezetek mind összefogtak és gazdák, városiak MINDANNYIAN EGYÜTT TÜNTETÜNK a szavazással egy időben a budapesti Alkotmány utcában.

Mint ismeretes, a jelenlegi földtörvény-tervezet némileg korlátozva, de lehetővé teszi a EU-s állampolgárok és gazdasági társaságok földvásárlását, a nagybirtokrendszer további erősödését segíti elő, összességében pedig nem szolgálja a magyarság ügyét. Eddig mintegy 200 magyarországi civil szervezet fejezte ki valamilyen formában tiltakozását a javaslat ellen. (A Váralja Szövetség 34 pontba foglalva küldte meg a miniszternek, miért nem támogatja a tervezetet: http://varaljaszovetseg.hu/masodik_foldtorveny_tervezet.pdf)

Mivel a földtörvény kétharmados törvény, ezért elfogadása akár néhány szavazaton is múlhat. Most mindenkinek el kell jönnie! Különben Magyarország külföldi és belföldi tőkeérdekeltségek "termelőeszközévé" válik!

Felszólalnak (alfabetikus sorrendben): Ácsné Éva (Élőlánc Magyarországért), Ángyán József (országgyűlési képviselő, korábbi vidékfejlesztési államtitkár, egyetemi tanár), Hossó Andrea (közgazdász), Molnár Attila (Szülőföld Mozgalom), Wappler Ádám (Váralja Szövetség). 

Ne feledje: 2013. június 10. hétfő, Alkotmány utca (a Parlamenttel szemben). Gyülekezés 17:15-től, a beszédek 18 órakor kezdődnek.

A tüntetés meghívóját megtekintheti a Váralja Szövetség hivatalos Facebook-oldalán: https://www.facebook.com/varaljaszovetseg

"Mindnyájunknak el kell menni!"

Szervezők: Váralja Szövetség - Szülőföld Mozgalom - Élőlánc Magyarországért


Honlap: www.varaljaszovetseg.hu

Hétfőn tüntetés a földtörvény ellen!

Az Alkotmány utcában, a Váralja Szövetség szervezésében tüntetnek a földtörvény ellen.

"Kedves Támogatónk!

Június 10-én HÉTFŐN eldől az ország sorsa, ekkor lesz ugyanis a földtörvény zárószavazása. A földvédő civil szervezetek mind összefogtak és gazdák, városiak MINDANNYIAN EGYÜTT TÜNTETÜNK a szavazással egy időben a budapesti Alkotmány utcában.

Mint ismeretes, a jelenlegi földtörvény-tervezet némileg korlátozva, de lehetővé teszi a EU-s állampolgárok és gazdasági társaságok földvásárlását, a nagybirtokrendszer további erősödését segíti elő, összességében pedig nem szolgálja a magyarság ügyét. Eddig mintegy 200 magyarországi civil szervezet fejezte ki valamilyen formában tiltakozását a javaslat ellen. (A Váralja Szövetség 34 pontba foglalva küldte meg a miniszternek, miért nem támogatja a tervezetet: http://varaljaszovetseg.hu/masodik_foldtorveny_tervezet.pdf)

Mivel a földtörvény kétharmados törvény, ezért elfogadása akár néhány szavazaton is múlhat. Most mindenkinek el kell jönnie! Különben Magyarország külföldi és belföldi tőkeérdekeltségek "termelőeszközévé" válik!

Felszólalnak (alfabetikus sorrendben): Ácsné Éva (Élőlánc Magyarországért), Ángyán József (országgyűlési képviselő, korábbi vidékfejlesztési államtitkár, egyetemi tanár), Hossó Andrea (közgazdász), Molnár Attila (Szülőföld Mozgalom), Wappler Ádám (Váralja Szövetség).

Ne feledje: 2013. június 10. hétfő, Alkotmány utca (a Parlamenttel szemben). Gyülekezés 17:15-től, a beszédek 18 órakor kezdődnek.

Szervezők: Váralja Szövetség - Szülőföld Mozgalom (és tagszervezetei) - Élőlánc Magyarországért

A tüntetés meghívóját megtekintheti a Váralja Szövetség hivatalos Facebook-oldalán: https://www.facebook.com/varaljaszovetseg

"Mindnyájunknak el kell menni!"

Váralja Szövetség"

A földtörvény érvénytelen, ezért a köztársasági elnökhöz fordul a Váralja Szövetség

A földtörvény előkészítése és különösen elfogadásának körülményei súlyos közjogi érvénytelenségben szenved - állapította meg a Váralja Szövetség. Levelet írtak Ádernek, hogy ne írja alá a törvényt.

A Váralja Szövetség levele Áder János Magyarország köztársasági elnökének:

Áder János
Magyarország köztársasági elnöke

Tárgy: Az új földtörvény közjogilag érvénytelen

Tisztelt Elnök Úr!

A Váralja Szövetség mint értékvédő és patrióta civil szervezet egyik legnagyobb nemzeti kincsünknek tartja a termőföldet, amelynek védelme és megtartása érdekében már 2008-as megalakulásunk óta folyamatosan felszólalunk.

A föld a helyi közösségek alapját jelenti, a vidéki lakosság megmaradását és végső soron az ország boldogulását. Ezért valljuk azt, hogy a termőföld közérdek, így a helyben élő, gazdálkodó családokat és közösségeket illeti meg. Nem tudtuk támogatni a földtörvény 2013. június 21-i zárószavazáson elfogadott tervezetét, amely – azon túl, hogy a kormány meghirdetett programjával ellentétes tartalmú – lehetővé teszi a külföldiek földszerzését, szélesre tárja kiskapuit a nagybirtokrendszer előtt, nem tartalmazza a fenntarthatóság sarokköveit és a demográfiai földprogram sem tükröződik szellemiségében.

Mégsem a földtörvény tartalmát illetően fordulunk most Önhöz – holott erre is jó okunk lenne – hanem azért kérjük közbelépését, mivel megítélésünk szerint a törvény – előkészítésének és elfogadásának körülményei folytán – súlyos közjogi érvénytelenségben szenved.

1. A földtörvény tervezetéről nem volt társadalmi vita. Bár egy éve fekszik a javaslat az Országgyűlés előtt, ez idő során négyszer változott meg érdemben – legutóbb a szavazás előtt egy nappal, június 20-án. A kormány nem tartott lakossági fórumokat, mi ezzel szemben igen, és így tudjuk, hogy a lakosság nincs tisztában a jogszabály hatásaival.

2. A földtörvényről a Házszabály vonatkozó rendelkezései alapján név szerinti szavazást kellett volna tartani az egyik parlamenti frakció (Jobbik képviselőcsoport) kérésére, ám ehelyett a levezető elnök gépi szavazást rendelt el. Súlyosbító tényező, hogy a levezető elnök nem az előírt helyről rendelte el a szavazást.

3. A jogszabály elfogadása idején a Parlamentben a képviselők egy része obstrukciót hajtott végre, a rettenetes hangzavar és felfordulás idején pedig nem lehetett hallani, miről szavazott az Országgyűlés. Vajon képes-e egy ilyen körülmények közepette megtartott

szavazás arra, hogy a képviselők valódi akaratát tükrözze? Véleményünk szerint a szavazáskor elengedhetetlen mérlegelés kizárólag nyugodt munkakörülmények között biztosítható – ha feltételezzük, hogy képviselőink nem „szavazógépek”.

A fent vázoltak bizonyítják, hogy a földtörvény elfogadása és előkészítése a Házszabály és a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek nem felelt meg, így közjogi szempontból érvénytelen.

A Váralja Szövetség tisztelettel arra kéri Elnök Urat, hogy ne írja alá a törvényt!

Budapest, 2013. június 22.

Tisztelettel:

Hetzmann Róbert, sk.
Elnök, Váralja Szövetség

(Szent Korona Rádió)

 

Hazugságok és igazságok a földtörvényről -

Teljes a káosz az éterben, mindent megtesznek azért, hogy az embereket elaltassák és ne tudjanak tájékozódni. Mi most áttörjük a hazugság falát! A Váralja Szövetség dokumentuma egyenként szedi ízekre a kormányzati kommunikáció hangzatos propagandaszövegeit. Feltétlenül olvassa el, mert a médiában úgyis átverik! Figyelem! A földtörvény nem ismerete senkit sem mentesít a saját egyéni felelőssége alól!

Külföldiek nem vehetnek földet? Sikerült megvédeni a magyar földet? Csak földműves vásárolhat földet? Csökken a nagybirtok szerepe? Helyben lakás szükséges? A tulajdoni korlát tényleg 300 hektár? A helyi földbizottság a helyiekből fog állni? A helyi földbizottság dönti el, ki gazdálkodhat és ki nem? A magyar gazdatársadalom támogatja a földtörvényt? Tényleg 1100 éves probléma oldódik meg? A kormány az összes fontos agrárcsatát megnyerte? A kormány több száz civil szervezettel egyeztetett?

                                         Hazugságok és igazságok a földtörvényről

Tisztelt Honpolgár!

Aki a közszolgálatinak nevezett médiából vagy a kormány-közeli sajtóból szeretne tájékozódni, az biztosan elveszíti a fonalat – a kormányzati kommunikáció ugyanis meglehetősen eltávolodott a valóságtól. Nem véletlenül: a folyamatokat a háttérből kezükben tartó gazdasági érdekeltségek, akikről a kormánytagok elismerően mint valamiféle nemzeti nagyságokról szoktak beszélni, nem érdekeltek abban, hogy a magyar vidéken bármiféle változás következzen be.

A mi álláspontunk azonban első látásra alig érthető, mivel a híradások úgy tüntetik fel a nemrégiben elfogadott földtörvényt, mintha minden a legnagyobb rendben lenne – el is hangzott, az Orbán-kormány a régi kisgazda programot hajtja végre.

Mivel sokakhoz nem jutott el az üzenetünk, illetve a jogszabályok értelmezése valóban átlagon felüli felkészültséget kíván meg egy állampolgártól, ezért úgy döntöttünk, érveinket összegezve egy rövidebb tényfeltáró írásban leplezzük le a kormány összes olyan állítását, amely a földtörvény védelmére szól.

Az alapprobléma ismert: a föld nem a helyi közösségekhez, családokhoz kerülhet, hanem külföldi és belföldi tőkeérdekeltségekhez, agrárvállalkozókhoz és spekulánsokhoz.

Elégségesek-e a földtörvény „biztosítékai”?

1. Külföldiek nem vehetnek földet?

Igaz lenne, ha a kormány nem vezetné félre a közvéleményt azzal, hogy sajátosan más értelmet ad a magyar szavaknak. A földtörvény szerint külföldi az, aki nem az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség állampolgára. Ez összesen 512 millió ember – nem igaz tehát, hogy a földtörvény tiltja a külföldiek földszerzését.

2. Sikerült megvédeni a magyar földet?

Az Európai Unióval való tárgyalás és egyeztetés nélkül ez aligha lenne lehetséges. Szeretjük magunkat francia, osztrák, holland gazdákhoz hasonlítani, ám a mi helyzetünk mérhetetlenül különbözik az övékétől. Miközben Ausztriában erős a paraszti társadalmi réteg és a földek valóban a helyi közösségek kezében vannak, addig Magyarországon nagybirtokrendszer van, a magyar nép „birtokon kívül van”, a falusi lakosság nem jut földekhez – és valljuk be, az agrikultúrát is alaposan kiütötték már belőlünk. Nyugaton nincs is földpiac, hiszen akinek földje van, megtartja – Magyarországon ellenben nagyon nyomottak a földárak. A két ország között több tízszeres jövedelem- és földár-különbségek is vannak – nem kérdéses, hogy óriási versenyhátrányba kerül a magyar a saját hazájában. A külföldiek tömeges földszerzése megfosztaná az országot legértékesebb természeti kincsétől, jövedelemforrásától, élelmiszerbiztonságától  és szuverenitásától.

3. Csak földműves vásárolhat földet?

Igaz lenne, ám a földtörvény szerint épp csak az nem számít földművesnek, aki nem akar az lenni. A földműves szót a jogszabály hasonlóképpen értelmét megmásítva határozza meg, akárcsak a külföldit. Földműves az, aki a földdel foglalkozik, az előírások alól pedig felmentést kap, aki egy legalább 25%-ban a tulajdonában álló gazdasági társaság részvényese.

4. Csökken a nagybirtok szerepe?

Ez egyszerűen nem igaz, hiszen a földtörvény a hatálybalépése előtti viszonyokra nem tartalmaz előírásokat, így a már létező nagybirtokok megmaradnak. Ráadásul a törvény számos kiskapuja teszi lehetővé azt, hogy a nagytőkések tovább folytathassák földrabló tevékenységüket – vannak olyanok is, akikre pedig az egész földtörvény nem fog vonatkozni. Ők lesznek az integrátorok, akik – Orbán Viktor által megerősített értesülések szerint – az egész mezőgazdasági termelés regionális összefogására és irányítására kapnak megbízatást és ehhez még állami földeket is. Mivel a jelenlegi földhasználóknak és a nagy állattartó telepek üzemeltetőinek a törvény elővásárlási jogot biztosít, ezért esély sincsen a birtokszerkezet érdemi megváltozására. A kényszerhasznosítás intézménye biztosítja, hogy a nyilvánosság teljes kizárásával növelhessék birtokaikat a politikai kedvezményezettek.

5. Helyben lakás szükséges?

Igaz, de könnyedén kijátszható. Emlékezzünk csak: Ioav Blum is helyben lakó volt Sukorón… A külföldi és hazai tőkeérdekeltségeknek ez nem jelenthet akadályt, ezt a rendelkezést a mai állapotok mellett könnyedén ki lehet játszani. (Így nyerhetett földet Fejér megyében egy salgótarjáni alagútépítő cég is az állami földhaszonbérleti pályázatokon.)

6. A tulajdoni korlát tényleg 300 hektár?

Igen, a magánszemélyek esetében, de nincs összeszámítás a családtagok esetében! A cégeknél 1200 hektár a birtokhatár, az állattartók és vetőmagtermesztők esetén (vigyázat! ezek mind nagytőkések!) 1800 hektár. Egyesekre – az integrátorokra, bankokra és egyházakra – még ez sem fog vonatkozni. Nagy probléma, hogy a földtörvény lehetővé teszi a földek „szétírását”, hiszen a családtagok, részvényesek földjei nem adódnak össze. Továbbá nem kell félniük azoknak sem, akik eddig szerezték meg hektárok tízezreit, mivel a földtörvény a már létrejött viszonyokra nem vonatkozik. (Csak összehasonlításképpen: a monarchia nagybirtokrendszere idején 1000 hold volt a nagybirtok határa, ami kb. 580 hektárnak felel meg!)

7. A helyi földbizottság a helyiekből fog állni?

Nem igaz, hiszen mindenki benne lesz, akinek az adott településen földje van – így a Csányik, Leisztingerek, Nyerges uraságok és a külföldi földbirtokosok is részt vehetnek majd a „helyi” földbizottság munkájában. Képzeljük csak el, talán még (vissza)élhetnek erőfölényükkel. Nevezhetjük-e egyáltalán helyinek azt a földbizottságot, amelyikben a nem helyi illetőségű földbitorlók is döntési joggal részt vehetnek? Vagy netán tőlük várjuk a magyar föld megvédését?

8. A helyi földbizottság dönti el, ki gazdálkodhat és ki nem?

Ez sem igaz. Mindössze az adásvételekre kell rábólintania, a földbérletek ügyében nem dönthet. Márpedig a birtokszerkezetet nem csak a tulajdonszerkezet határozza meg – különösen Magyarországon, ahol a legtöbb spekuláns bérelt földön „gazdálkodik”.

9. A magyar gazdatársadalom támogatja a földtörvényt?

Hazugság: a civilek, a gazdák és a városlakók együtt tüntetnek és tiltakoznak a földtörvény ellen. A zárószavazás napján például ötven helyszínen tartottak gazdák traktorokkal félpályás útlezárást. Több mint 200 szervezet lépett fel a tervezet ellen – köztük neves, jobboldalhoz köthető közösségek is (pl. Professzorok Batthyány Köre). Természetesen a gazdák hangja nem hallatszik túl messzire, mivel eleve kevesen maradtak, a kormánypárti média az elhallgatásukra törekszik, miközben erős érdekérvényesítő szervezeteik nincsenek… Ne feledjük, hogy ezt a törvényt a kormányon és szűk körein kívül senki sem támogatja!

10. Tényleg 1100 éves probléma oldódik meg?

A probléma nem 1100 éves, hanem „csak” kb. 5-600 éves. Ekkor kezdték a nagybirtokosok kiszorítani a helyi közösségeket a földekből és a közös erőforrásokból, ami az ország pusztulását hozta magával. Ma már tudjuk, hogy a török háborúknál is nagyobb mértékű népességcsökkenést okozott a korabeli nagybirtokrendszer. Mária Terézia idején a helyi közösségek helyzete tovább romlott. A Horthy-rendszer nagybirtokosai minden tiszteletre méltó kezdeményezésnek (népi írók, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó) ellenálltak. A probléma most sem oldódik meg: a földtörvény nem vonatkozik a jelenlegi viszonyokra, így egész egyszerűen bebetonozza a rablóprivatizáció során kialakult torz birtokszerkezetet, ami az egyik oka az ország siralmas szegénységének. A vidék teljesen elnéptelenedhet, falvaink el fognak fogyni…

11. A kormány az összes fontos agrárcsatát megnyerte?

Nézőpont kérdése. Nagyon úgy tűnik viszont, hogy ezek szerint a kormány miellenünk harcolt: a tőkeérdekeltségek javaslatai ugyanis 70-80%-ban teljesültek, míg a mi elképzeléseinknek csak apró töredéke került be a tervezetbe. A csatát lehet, hogy elveszítettük, de a háborút nem.

12. A kormány több száz civil szervezettel egyeztetett?

Olyannyira, hogy semennyire. A civil szervezetekkel érdemben egyszer sem tárgyalt a szaktárca, sőt minden egyeztetésről kizárták a nyilvánosságot. A Váralja Szövetség javaslati csomagját még válaszra sem méltatta Fazekas Sándor miniszter. Ezzel szemben mi 18 lakossági fórumot tartottunk meg, a gazdákkal folyamatosan egyeztettünk, továbbá folyamatosan kerestük a kapcsolatot a kormánnyal annak érdekében, hogy a földtörvényen fordítani tudjunk. Nem sikerült…

Összegzés

A földtörvénnyel természetesen sok más probléma is van – például a bankok korlátlanul szerezhetnek földeket, kimaradt belőle a demográfiai földprogram, bekerült a „kényszerhasznosítás”, a „bio” üzemanyag gyártás pedig elismert melléktevékenységnek számít. Ezekről nyilván kevesebbet hallunk, hiszen nincs az a kommunikációs szakember, aki ezeket a vitathatatlan és visszataszító tényeket fogyaszthatóvá tehetné a szavazóbázis számára.

A fent kifejtett indoklások egytől egyig súlyos érvek, amelyekkel szemben a miniszter által állandóan ismételgetett tartalmatlan, de hangzatos kommunikációs panelek állnak. Egy honpolgárnak nem lehet arról beszélni, hogy a földtörvény „atombiztos védelmet nyújt”, továbbá „egy kávéskanálnyi földet sem vehetnek külföldiek”, mivel ezek üres frázisok.

Nagy érdekek mozdultak meg a földért. A magyar társadalmat pedig mesterségesen altatják most, a legnagyobb veszély idején.

Nézzük csak meg, milyen alávaló, irányított kérdéseket tesz fel a kormányszolgálati média Fazekas Sándor miniszternek:

„Arra a kérdésre, hogy külföldiek miért nem vásárolhatnak földet, a miniszter leszögezte: a magyar termőföld nemzeti kincs, és a befektetéseknek tág tere van a magyar gazdaság más területein.” (MTI, 2013. június 21.)

Mintha nem egy dologról beszélnénk…

Aki továbbra is támogatja a földtörvényt és a kormány törekvését, azt csupán arra kérjük, hogy gondolkodjon el: vajon kinek a megbízásából tevékenykedik az a kormány, amelyik az állampolgárai elől minden eszközzel (magyar szavak jelentésének megváltoztatása, áttekinthetetlen jogi szabályozás, félrevezető kommunikációs panelek ismételgetése) elfedi a valóságot?

A kormány nem erre kapott felhatalmazást. A föld védelme nemzeti sorskérdésünk, ezért mi sem lehet természetesebb annál, minthogy a kormányt társadalmi nyomásgyakorlással rákényszerítsük arra, hogy ne a tőkeérdekeltségeknek ministráljon, hanem az ország érdekeit szolgálja! Együtt mi, felelős magyar állampolgárok elérhetjük, hogy magyar érdekeket szolgáló földtörvény szülessen!

Ezért kell megbuktatnunk a jelenlegi földtörvényt!

2013. június 23.

Váralja Szövetség

A FÖLDTÖRVÉNY VÉGLEGES VÁLTOZATÁT ITT OLVASHATJA EL: http://www.parlament.hu/irom39/07979/07979-0269.pdf

Támogassa Ön is a Váralja Szövetséget! Iratkozzon fel hírlevél listánkra, hogy felhívásainkról, közleményeinkről mindig értesüljön! Kattintson!

Köszönjük támogatását!


[Vissza a lap tetejére]

Váralja Szövetség © Múlt, Jelen, Jövő Alapítvány

Ezért nem védte meg Orbán a földet?

Ma már talán a kényszergyógykezeltek is tudják: 2014. május 1-jétől külföldiek - helyesebben: az EU, az EGT tagországok és Svájc állampolgárai - is vehetnek földet Magyarországon, természetesen bizonyos feltételek teljesülése esetén. (Az most legyen egy másik cikk tárgya, hogy ezek a feltételek milyen nevetségesen könnyen kijátszhatók.) Itt arról van szó, hogy egy konkrét választási ígéret ellenkezője valósult meg.

Hogy is hangzott ez? Így: "Szeretném önöket megnyugtatni, hogy a magyar föld jövője nem függ a Brüsszelben esedékes döntéstől. Ez csak és kizárólag tőlünk függ. És önök biztosak lehetnek abban, hogy amíg a Fidesz kormányon lesz, és abban az én munkám is ott lesz, addig Magyarországon külföldiek - akármit döntenek Brüsszelben - itt soha termőföldet nem fognak vásárolni." (Orbán Viktor, 2010. március 31.)

Igen, ilyet már hallottunk valamikor, mindez a gyurcsányi "nem lesz gázáremelés" klasszikusához hasonlítható. Orbán Viktor tett egy ígéretet, ami innentől fogva egy morális kötelezettségvállalás - és most kormánya homlokegyenest az ellenkezőjét hatja végre. Miért? Talán mert Orbán eredetileg is a külföldieknek szánta a földeket?

Az a helyzet, hogy bár nem vagyok a miniszterelnök híve, mégsem ezt gondolom. Tudniillik a külföldiek földszerzésének kizárásával egy igazi sikertörténetet írhatott volna a párt - talán visszaszerezte volna a vidéki szavazóbázis jelentős részét. Ennek az agráriumban utazó "nemzeti" nagytőke is örült volna, hiszen megszabadultak volna a konkurenciától, ők pedig úgyis földet kérnek a kormányuktól. Hihetetlen kommunikációs trükköt mulasztott el a kormány: egy nemesítő csatározás Brüsszellel, egy honvédő-földvédő küzdelem a szokásos háborús retorikával igazán meggyőzte volna a jobboldali közönséget arról, hogy a földeket meg kell védeni a Csányiknak és a Fidesz a helyes választás.

De nem így történt: az idegenek földszerzése egy lapra kerülhetett a "nemzeti" nagytőkések földrablásával, ami egyrészt rettentő könnyűvé tette az ellenérdekeltek (vagyis a kis- és középgazdaságokban, fenntartható vidékben gondolkodók) helyzetét: van remény ugyanis, hogy még az agymosottak egy része is felismeri, hogy a hajó irányt váltott. Valóban így is történik: a világhálón egymást követik a lázadó nép felhívásai, miközben a kormány meglehetősen felkészületlen, összeszedetlen válaszokat ad a tiltakozók érveire. (Még mindig ugyanazt a 10-12 kommunikációs panelszöveget papagájozzák, igaz - miután belátták, hogy szinte mindenki képes arra, hogy a földtörvénybe beleolvasson - legalább már nem erőlködnek azzal, hogy "a földtörvény kizárja az uniós állampolgárok földszerzését".)

Az igazság fájdalmas, a magyarázkodás pedig nevetséges: a kormány - menteni a menthetőt - megmásítva a magyar szavak értelmét, megpróbálta az óvatlan állampolgárokat jól átverni azzal, hogy beírta a szövegbe: külföldiek nem vásárolhatnak termőföldet. Igen, csakhogy az is benne van: külföldi az, aki nem az Európai Unió állampolgára.

A kérdés tehát: miért nem védte meg Orbán a földeket a külföldiektől a Csányiknak? A válasz adja magát. Miután a földtörvényt kétharmados törvénnyé tették és a Fidesz választási sikere remélhetőleg nem fenyeget még egyszer kétharmaddal, nagyon fontos, hogy a földtörvény mielőbb érvénybe lépjen. A háttérben meghúzódó oligarchák ugyanis pontosan tudják, ritka kivételes alkalom ez a mostani, amikor úgy futnak át a megrendelések a T. Házon, mint kés a vajon.

Kevesebb mint egy év van hátra, a civilek és a gazdák tiltakozása miatt pedig már így is csaknem egy évvel elhúzódott a javaslat megszavaztatása - nem csoda, hogy nyugtalanok a kiskirályok. A külföldiek kizárása ugyanakkor küzdelmes tárgyalási és kemény érdekérvényesítési feladatot jelentett volna a kormánynak, ami hosszú időre bizonytalanná tette volna a jogszabály sorsát. Biztos vagyok benne, hogy erre a keresztapák nem adtak engedélyt.

Talán ez lehetett az indoka annak, hogy a kormány nem is próbálkozott azzal, ami például a britek esetében létezik. De lehet, hogy csak egyszerűen eszük ágában sincs érdemi kérdésekben az Unióval különbözni, hiszen csak verbális szabadságharc folytatására van jogosítványuk?

(Hetzmann Róbert - Váralja Blog)

Váralja Szövetség: Hazugságok és igazságok a földtörvényről
Dátum: 2013. June 25. Tuesday, 20:28


 

Tisztelt Honpolgár!

Aki a közszolgálatinak nevezett médiából vagy a kormány-közeli sajtóból szeretne tájékozódni, az biztosan elveszíti a fonalat – a kormányzati kommunikáció ugyanis meglehetősen eltávolodott a valóságtól. Nem véletlenül: a folyamatokat a háttérből kezükben tartó gazdasági érdekeltségek, akikről a kormánytagok elismerően mint valamiféle nemzeti nagyságokról szoktak beszélni, nem érdekeltek abban, hogy a magyar vidéken bármiféle változás következzen be.

A mi álláspontunk azonban első látásra alig érthető, mivel a híradások úgy tüntetik fel a nemrégiben elfogadott földtörvényt, mintha minden a legnagyobb rendben lenne – el is hangzott, az Orbán-kormány a régi kisgazda programot hajtja végre.




 

Mivel sokakhoz nem jutott el az üzenetünk, illetve a jogszabályok értelmezése valóban átlagon felüli felkészültséget kíván meg egy állampolgártól, ezért úgy döntöttünk, érveinket összegezve egy rövidebb tényfeltáró írásban leplezzük le a kormány összes olyan állítását, amely a földtörvény védelmére szól.

 

Az alapprobléma ismert: a föld nem a helyi közösségekhez, családokhoz kerülhet, hanem külföldi és belföldi tőkeérdekeltségekhez, agrárvállalkozókhoz és spekulánsokhoz.

 

Elégségesek-e a földtörvény „biztosítékai”?

 

1. Külföldiek nem vehetnek földet?

 

Igaz lenne, ha a kormány nem vezetné félre a közvéleményt azzal, hogy sajátosan más értelmet ad a magyar szavaknak. A földtörvény szerint külföldi az, aki nem az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség állampolgára. Ez összesen 512 millió ember – nem igaz tehát, hogy a földtörvény tiltja a külföldiek földszerzését.

 

2. Sikerült megvédeni a magyar földet?

 

Az Európai Unióval való tárgyalás és egyeztetés nélkül ez aligha lenne lehetséges. Szeretjük magunkat francia, osztrák, holland gazdákhoz hasonlítani, ám a mi helyzetünk mérhetetlenül különbözik az övékétől. Miközben Ausztriában erős a paraszti társadalmi réteg és a földek valóban a helyi közösségek kezében vannak, addig Magyarországon nagybirtokrendszer van, a magyar nép „birtokon kívül van”, a falusi lakosság nem jut földekhez – és valljuk be, az agrikultúrát is alaposan kiütötték már belőlünk. Nyugaton nincs is földpiac, hiszen akinek földje van, megtartja – Magyarországon ellenben nagyon nyomottak a földárak. A két ország között több tízszeres jövedelem- és földár-különbségek is vannak – nem kérdéses, hogy óriási versenyhátrányba kerül a magyar a saját hazájában. A külföldiek tömeges földszerzése megfosztaná az országot legértékesebb természeti kincsétől, jövedelemforrásától, élelmiszerbiztonságától  és szuverenitásától.

 

3. Csak földműves vásárolhat földet?

 

Igaz lenne, ám a földtörvény szerint épp csak az nem számít földművesnek, aki nem akar az lenni. Aföldműves szót a jogszabály hasonlóképpen értelmét megmásítva határozza meg, akárcsak akülföldit. Földműves az, aki a földdel foglalkozik, az előírások alól pedig felmentést kap, aki egy legalább 25%-ban a tulajdonában álló gazdasági társaság részvényese.

 

4. Csökken a nagybirtok szerepe?

 

Ez egyszerűen nem igaz, hiszen a földtörvény a hatálybalépése előtti viszonyokra nem tartalmaz előírásokat, így a már létező nagybirtokok megmaradnak. Ráadásul a törvény számos kiskapuja teszi lehetővé azt, hogy a nagytőkések tovább folytathassák földrabló tevékenységüket – vannak olyanok is, akikre pedig az egész földtörvény nem fog vonatkozni. Ők lesznek az integrátorok, akik – Orbán Viktor által megerősített értesülések szerint – az egész mezőgazdasági termelés regionális összefogására és irányítására kapnak megbízatást és ehhez még állami földeket is. Mivel a jelenlegi földhasználóknak és a nagy állattartó telepek üzemeltetőinek a törvény elővásárlási jogot biztosít, ezért esély sincsen a birtokszerkezet érdemi megváltozására. A kényszerhasznosítás intézménye biztosítja, hogy a nyilvánosság teljes kizárásával növelhessék birtokaikat a politikai kedvezményezettek.

 

5. Helyben lakás szükséges?

 

Igaz, de könnyedén kijátszható. Emlékezzünk csak: Ioav Blum is helyben lakó volt Sukorón… A külföldi és hazai tőkeérdekeltségeknek ez nem jelenthet akadályt, ezt a rendelkezést a mai állapotok mellett könnyedén ki lehet játszani. (Így nyerhetett földet Fejér megyében egy salgótarjáni alagútépítő cég is az állami földhaszonbérleti pályázatokon.)

 

6. A tulajdoni korlát tényleg 300 hektár?

 

Igen, a magánszemélyek esetében, de nincs összeszámítás a családtagok esetében! A cégeknél 1200 hektár a birtokhatár, az állattartók és vetőmagtermesztők esetén (vigyázat! ezek mind nagytőkések!) 1800 hektár. Egyesekre – az integrátorokra, bankokra és egyházakra – még ez sem fog vonatkozni. Nagy probléma, hogy a földtörvény lehetővé teszi a földek „szétírását”, hiszen a családtagok, részvényesek földjei nem adódnak össze. Továbbá nem kell félniük azoknak sem, akik eddig szerezték meg hektárok tízezreit, mivel a földtörvény a már létrejött viszonyokra nem vonatkozik. (Csak összehasonlításképpen: a monarchia nagybirtokrendszere idején 1000 hold volt a nagybirtok határa, ami kb. 580 hektárnak felel meg!)

 

7. A helyi földbizottság a helyiekből fog állni?

 

Nem igaz, hiszen mindenki benne lesz, akinek az adott településen földje van – így a Csányik, Leisztingerek, Nyerges uraságok és a külföldi földbirtokosok is részt vehetnek majd a „helyi” földbizottság munkájában. Képzeljük csak el, talán még (vissza)élhetnek erőfölényükkel. Nevezhetjük-e egyáltalán helyinek azt a földbizottságot, amelyikben a nem helyi illetőségű földbitorlók is döntési joggal részt vehetnek? Vagy netán tőlük várjuk a magyar föld megvédését?

 

8. A helyi földbizottság dönti el, ki gazdálkodhat és ki nem?

 

Ez sem igaz. Mindössze az adásvételekre kell rábólintania, a földbérletek ügyében nem dönthet. Márpedig a birtokszerkezetet nem csak a tulajdonszerkezet határozza meg – különösen Magyarországon, ahol a legtöbb spekuláns bérelt földön „gazdálkodik”.

 

9. A magyar gazdatársadalom támogatja a földtörvényt?

 

Hazugság: a civilek, a gazdák és a városlakók együtt tüntetnek és tiltakoznak a földtörvény ellen. A zárószavazás napján például ötven helyszínen tartottak gazdák traktorokkal félpályás útlezárást. Több mint 200 szervezet lépett fel a tervezet ellen – köztük neves, jobboldalhoz köthető közösségek is (pl. Professzorok Batthyány Köre). Természetesen a gazdák hangja nem hallatszik túl messzire, mivel eleve kevesen maradtak, a kormánypárti média az elhallgatásukra törekszik, miközben erős érdekérvényesítő szervezeteik nincsenek… Ne feledjük, hogy ezt a törvényt a kormányon és szűk körein kívül senki sem támogatja!

 

10. Tényleg 1100 éves probléma oldódik meg?

 

A probléma nem 1100 éves, hanem „csak” kb. 5-600 éves. Ekkor kezdték a nagybirtokosok kiszorítani a helyi közösségeket a földekből és a közös erőforrásokból, ami az ország pusztulását hozta magával. Ma már tudjuk, hogy a török háborúknál is nagyobb mértékű népességcsökkenést okozott a korabeli nagybirtokrendszer. Mária Terézia idején a helyi közösségek helyzete tovább romlott. A Horthy-rendszer nagybirtokosai minden tiszteletre méltó kezdeményezésnek (népi írók, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó) ellenálltak. A probléma most sem oldódik meg: a földtörvény nem vonatkozik a jelenlegi viszonyokra, így egész egyszerűen bebetonozza a rablóprivatizáció során kialakult torz birtokszerkezetet, ami az egyik oka az ország siralmas szegénységének. A vidék teljesen elnéptelenedhet, falvaink el fognak fogyni…

 

11. A kormány az összes fontos agrárcsatát megnyerte?

 

Nézőpont kérdése. Nagyon úgy tűnik viszont, hogy ezek szerint a kormány miellenünk harcolt: a tőkeérdekeltségek javaslatai ugyanis 70-80%-ban teljesültek, míg a mi elképzeléseinknek csak apró töredéke került be a tervezetbe. A csatát lehet, hogy elveszítettük, de a háborút nem.

 

12. A kormány több száz civil szervezettel egyeztetett?

 

Olyannyira, hogy semennyire. A civil szervezetekkel érdemben egyszer sem tárgyalt a szaktárca, sőt minden egyeztetésről kizárták a nyilvánosságot. A Váralja Szövetség javaslati csomagját még válaszra sem méltatta Fazekas Sándor miniszter. Ezzel szemben mi 18 lakossági fórumot tartottunk meg, a gazdákkal folyamatosan egyeztettünk, továbbá folyamatosan kerestük a kapcsolatot a kormánnyal annak érdekében, hogy a földtörvényen fordítani tudjunk. Nem sikerült…

 

Összegzés

 

A földtörvénnyel természetesen sok más probléma is van – például a bankok korlátlanul szerezhetnek földeket, kimaradt belőle a demográfiai földprogram, bekerült a „kényszerhasznosítás”, a „bio” üzemanyag gyártás pedig elismert melléktevékenységnek számít. Ezekről nyilván kevesebbet hallunk, hiszen nincs az a kommunikációs szakember, aki ezeket a vitathatatlan és visszataszító tényeket fogyaszthatóvá tehetné a szavazóbázis számára.

 

A fent kifejtett indoklások egytől egyig súlyos érvek, amelyekkel szemben a miniszter által állandóan ismételgetett tartalmatlan, de hangzatos kommunikációs panelek állnak. Egy honpolgárnak nem lehet arról beszélni, hogy a földtörvény „atombiztos védelmet nyújt”, továbbá „egy kávéskanálnyi földet sem vehetnek külföldiek”, mivel ezek üres frázisok.

 

Nagy érdekek mozdultak meg a földért. A magyar társadalmat pedig mesterségesen altatják most, a legnagyobb veszély idején.

 

Nézzük csak meg, milyen alávaló, irányított kérdéseket tesz fel a kormányszolgálati média Fazekas Sándor miniszternek:

 

„Arra a kérdésre, hogy külföldiek miért nem vásárolhatnak földet, a miniszter leszögezte: a magyar termőföld nemzeti kincs, és a befektetéseknek tág tere van a magyar gazdaság más területein.” (MTI, 2013. június 21.)

 

Mintha nem egy dologról beszélnénk…

 

Aki továbbra is támogatja a földtörvényt és a kormány törekvését, azt csupán arra kérjük, hogy gondolkodjon el: vajon kinek a megbízásából tevékenykedik az a kormány, amelyik az állampolgárai elől minden eszközzel (magyar szavak jelentésének megváltoztatása, áttekinthetetlen jogi szabályozás, félrevezető kommunikációs panelek ismételgetése) elfedi a valóságot?

 

A kormány nem erre kapott felhatalmazást. A föld védelme nemzeti sorskérdésünk, ezért mi sem lehet természetesebb annál, minthogy a kormányt társadalmi nyomásgyakorlással rákényszerítsük arra, hogy ne a tőkeérdekeltségeknek ministráljon, hanem az ország érdekeit szolgálja! Együtt mi, felelős magyar állampolgárok elérhetjük, hogy magyar érdekeket szolgáló földtörvény szülessen!

 

Ezért kell megbuktatnunk a jelenlegi földtörvényt!

 

2013. június 23.

 

Váralja Szövetség

 

A FÖLDTÖRVÉNY VÉGLEGES VÁLTOZATÁT ITT OLVASHATJA EL:http://www.parlament.hu/irom39/07979/07979-0269.pdf

 

Támogassa Ön is a Váralja Szövetséget! Iratkozzon fel hírlevél listánkra, hogy felhívásainkról, közleményeinkről mindig értesüljön! Kattintson!

 

Köszönjük támogatását!

A földtörvény részleteiben rejlő hazugságok és a "színlelt állami pályázatok"

A magyar termőföld gyermekeink jövőjének záloga

Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetője részletesen taglalja a földtörvényt és felhívja a figyelmet a kiskapukra.

Nevet vált a Váralja Szövetség

Kedves Támogatónk!

Nevet változtat és átalakul a Váralja Szövetség - döntött szervezetünk elnöksége, miután a Fővárosi Bíróság pontot tett egy három éves sikertelen bejegyeztetési procedúra végére azzal, hogy nem hagyta jóvá szervezetünk "szövetség" néven történő bejegyeztetését. Az időközben életbe lépett új egyesülési törvény értelmében 2012 óta sem egyesület, sem párt nem jegyezhető be "szövetség" néven.

A Váralja Szövetség ezért nevet váltani kényszerül. Az új név a szervezet harmadik utasságát, dinamikusságát hivatott kifejezni - ehhez támogatóink javaslatait is várjuk! (E-mail: varaljaszovetseg@gmail.com)

Üdvözlettel:
Váralja Szövetség

Kedves Támogatónk!

Tagadhatatlan siker: csaknem kétmillió aláírás az ivóvizünkért

A Közszolgáltatások Szakszervezetének Európai Szövetsége (EPSU) 2013. szeptember 10-én sajtóközleményben tudatta a világgal, hogy az első sikeres európai polgári kezdeményezést - amely az ivóvíz európai uniós privatizálásának megakadályozására indult - csaknem 2 millióan támogatták. Magyarországról összesen 20.376 aláírás érkezett, így hazánk egyike annak a 13 európai országnak, ahol a lakosságszám alapján előírt mennyiségű aláírást sikerült összegyűjteni.

Ezt az eredményt Váralja Szövetség a saját sikereként is értékeli. A Right2Water mozgalom elöljárói közleményükben arra kérik az Európai Bizottságot, hogy hallgassák meg az európai emberek szavát.

Egy biztos: a kezdeményezés az Európai Bizottság elé kerül.

Váralja Szövetség

Hozzászólás a beszélgetéshez

RSS