Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál

"Élő forrás, égi láng, Szentlélek, égből szállj le ránk!"

Váralja Szövetség

A Váralja Szövetség egy hagyományos értékekben gondolkodó magyar társadalmi szervezet, amely átfogó működésének irányelvei az értékőrzés, az érdekképviselet és az érdekérvényesítés. 

A Váralja Szövetség nevének eredete

Szervezetünk neve a történelmi eredetű „váralja” (latinul suburbium) szó jelentésére épül. A középkorban a királyi várak közvetlen közelében jöttek létre ezek az igen sokszínű, Váralja nevezetű helységek. Közös bennük az volt, hogy egy-egy közösséget alkottak: a váralja népét, az értékteremtő emberek szövetségét.

A váralja népe gondozta a várat, amely vészterhes időkben számára menedéket nyújtott, s egyben sokszínűsége révén igen gazdag világot jelentett a történelmi Magyar Királyságon belül.

A Váralja Szövetség a „Váralja” nevet tudatosan választotta és metaforikus értelemben használja. A mi felfogásunkban a „vár” a magyarság teljes eszmei hányada, beleértve a tájat, nemzeti jelképeket, nemzeti értékeket, az örökséget, míg a „váralja népe” konkrétan a magyar nemzet, de különösen annak azon tagjai, akik a történelmi váralja népe mintájára a „várat” (tehát a nemzetet) értékteremtéssel és értékőrzéssel pallérozzák. A váralja népének, így szervezetünk tagjainak feladata ugyanakkor a teljes nemzet képviselete is.

A sokszínűség tevékenységeinkre is utal: a Váralján élő emberek épp oly sokfélék voltak, mint az általunk felvállalt programok, kezdeményezések.

A szövetség szóra is tudatosan esett a választás: szervezetünkben a váralja népe szövetségre lépett azért, hogy történelmi feladatait ellássa, nemzeti örökségünket megőrizze, annak gyarapításához pedig hozzájáruljon.

Szervezetünkről

A Váralja Szövetséget egy budai gimnázium lelkes diákjai alapították 2008-ban, mint egy keresztény-konzervatív, nemzeti elkötelezettségű, értékőrző civil szervezetet. Tagságunk azóta már ötven fő körüli, amelyben ma már minden korosztály képviselteti magát.

Kezdetben megemlékezéseket, gyűléseket szerveztünk nemzetünk jeles napjain – olyan neves előadókkal, mint Bogár László, Császár Angela, Csath Magdolna, Czakó Gábor, Jókai Anna, Kubik Anna, Makovecz Imre, Papp Lajos, Sinkovits-Vitay András.

Később szervezetünk számos civil kezdeményezést is útjára indított. Közel negyvenezer aláírást gyűjtöttünk össze a szlovák államnyelvtörvény ellen, ám az Európai Uniótól várt közbenjárás elmaradt. A Váralja Szövetség az örökségvédelem területén is bekapcsolódott az adandó feladatok ellátásába. Kezdeményezéseink révén több budapesti örökségvédelmi érték, így a Radetzky-laktanya is megmenekült a lebontástól.

Régi bérház lerombolása Budapesten (2010, Vörösmarty u. 67.)

A legbüszkébbek a budapesti Bécsi utca történelmi épületei helyére tervezett Zeppelin-pláza megakadályozására vagyunk.

Szövetségünk egy valóságos szellemi műhelyként működik: a hozzánk csatlakozó tagok egyszerre ismerik meg nemzeti kultúránkat és azokat a területeket, ahol gondos kezek munkájára nagy szükség van.

A Váralja Szövetség tagsága 2010-ben

Kezdeményezéseinkről honlapunkon részletesen olvashat. Kiemeljük ugyanakkor a Találkozások Házát, amely a terveink szerint a jövőben csapatunk közösségi háza lesz. Ez egy régi parasztház 1891-ből az Abaúj-Torna vármegyei Bódvaszilason, amelyet közadakozásból újítunk fel.

Szervezetünk eleinte eljutott a médiába is, ma ez egyre ritkábban fordul elő. Korábban jártunk már a Kossuth Rádióban, a Magyar Nemzetben, a Magyar Hírlapban, az Echo TV-ben, a Magyar Televízióban, a Hír Tv-ben, a Civil Rádióban, a Lánchíd Rádióban, a Klub Rádióban és az Info Rádióban is.

A Váralja Szövetség tagsága 2012-ben

Jelenleg negyven általános tagunk van és nagyjából ennyi pártoló tagunk. Szervezetünk belső döntéshozó szerve a közgyűlés. A Váralja Szövetség élén egy 15-tagú vezetőtestület, a választmány áll, amely szervezetünk legfőbb végrehajtó szerve. A Váralja Szövetség működésének megszervezéséért a titkár felelős. A Váralja Szövetség elnöki tisztségét Hetzmann Róbert tölti be - feladata a szervezet képviselete és az ügyek vezetése.

Hazánkban nagyon sok a tennivaló. Bízunk benne, hogy munkánkat a jövőben az eddigieknél is alaposabban, hatékonyabban tudjuk megvalósítani.

Ha szervezetünk elnyerte tetszését, kérjük támogassa a Váralja Szövetséget, lépjen be tagságunkba!

http://www.varaljaszovetseg.hu/

Megtekintések: 303

Válaszoljon erre

Válasz erre a beszélgetésre

Életképek

A Váralja Szövetség 2008-as fennállása óta ezernyi programot, rendezvényt, kirándulást, közéleti fellépést szervezett, így szervezetünk történetét képekben aligha be tudnánk itt mutatni. Ugyanakkor néhány válogatott fényképen keresztül szeretnénk ízelítőt adni közösségünk mindennapjaiból, szervezetünk életéből.

Kiss Bettina Boglárka köszönti a megjelenteket - Trianon-megemlékezés, 2011

Makovecz Imre a magyar kultúra ünnepén (2010)

Tagságunk 2012-ben (Közgyűlés)

A cigány-magyar együttélés - filmvetítésünk az EMI-klubban

Petíció átadása

 

Határzár Komáromban - tiltakozás a Beneš-dekrétumok ellen (2011)

Gyertyagyújtás Krasznahorkáért (2012)

Megemlékezés 1956-ról (2011)

Jótékonysági est a Találkozások Házáért - Tolcsvay Trió

Jótékonysági est - csaknem megtelt a Szent Imre Gimnázium díszterme

Sinkovits-Vitay András szaval

Karácsonyi keresztállítás a Vértesben (2011)

Kötetlen beszélgetések - így fest a közgyűlés

Vitány várában (2011)

Gyertyagyújtás a Regnum Marianum-emlékkeresztnél (2011)

Hetzmann Róbert elnök a Kossuth Rádióban (2012)

Tárgyalás a Vajdasági Magyar Demokrata Párt vezetőivel Szabadkán

Tárgyalás a KÖH elnökével (2011)

Több száz ember a Kristóf téren - Zuhanórepülésre ítéltük a Zeppelin-plázát

Jókai Anna rendezvényünkön interjút ad (2012)

A magyar kultúra napja

Meggyalázták Horthy István emléktábláját! - a Váralja Szövetség tiltakozott ellene

Tüntetés nemzeti jelképeink meggyalázása ellen (2011, Turul-szobor)

Az Országgyűlésben - bemutattuk a szabadkai városrombolást

Lemostuk a gyalázatot! - az összefirkált Turul-szobor letisztítása

Kishajók - azoknak, akik téglajegyeket vásárolnak a Találkozások Házáért

Nagy Zoli bácsi balatonfüredi tagunk munkáját dicséri

Rendrakás a Találkozások Házánál

Kitakarítottuk a Találkozások Házát

Koszorúzás Szondy György sírjánál Drégely várában (2011)

A felvidéki Bény község templomaival (2011)

Kiss Bence Álmos köszöntőbeszédet mond (Trianon-megemlékezés, 2011)

Papp Lajos szívsebész

Megtöltöttük a Szent Imre-templomot a magyar kultúra napján (2011)

Csapatfotó 2010-ből

Bem apó törhetetlenségével - tüntetés a Radetzky-laktanyáért 2010-ben

Hátra a kapitalista úton - tüntettünk az IMF politikája ellen (2010)

Kolozsváron a Váralja Szövetség (2010)

Találkozó Abrudbányán Gábor Ferenc református lelkésszel (2010)

Túra az erdélyi havasokban

 

Tüntetés a Balettintézet épületének elkótyavetyélése ellen - Hetzmann Róbert elnök beszél

Fókuszban a műemlékvédelem - aláírásgyűjtés (2010)

A magyar kultúra ünnepe - 2010

A szlovák nagykövetség előtt (2009)

Felvidéket nem hagyjuk!

A kezdetek kezdetén - az ifjúságmentő körmenet (2008. május 17.)

Karácsonyi jótékonysági felhívás

Januárban indulhat a Találkozások Háza Program

Kedves Támogatónk!

Bizonyára Ön is hallott a Váralja Szövetség tavaly megálmodott kezdeményezéséről, a Találkozások Házáról, amelyben nemzeti örökség iránti elkötelezettségünk és a közösségépítő műhely gondolata fut össze. A Találkozások Háza egy közösségi ház lesz, ahol a Váralja Szövetség tagjai és támogatói találkozhatnak majd, illetve mindazok, akik programjainkon részt vesznek határon innenről és túlról érkezve.

A Találkozások Háza épületét egy görög katolikus alszerpap, Szaplonczay Mihály ajánlotta fel a Váralja Szövetségnek 2011-ben. Ez az ingatlan a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bódvaszilason található, az egykori Abaúj-Torna vármegye Tornai járásában. Az épület a tornai térség népi építészetének egyik utolsó megmaradt értékes emléke. 1891-ben épült, sajnos nagyon rossz állapotban van, a megmentése múlik rajtunk…

A Váralja Szövetség közadakozásból menti meg a bódvaszilasi parasztházat, benne létrehozva a Találkozások Házát, a magyar nemzet ifjúságának házát. Arra kérjük mindazokat, akik céljainkkal egyetértenek, téglajegyek vásárlásával segítsék az összefogás megvalósulását - amennyiben megtehetik.

Számunkra minden egyes téglányi összeg nagyon sokat jelent!

1.000 Ft = 1 db téglajegy

Eddig a felújításhoz és a berendezéshez szükséges pénz kétharmada már megérkezett.Ezennel újabb felhívást intézünk a nemzethez, kérve a magyarság támogatását nagy tervünk megvalósításához! Kérjük, vásároljon Ön is téglajegyet, adakozzon - lehetőségeihez mérten - a Találkozások Házáért!

Alapítványunk neve: Múlt, Jelen, Jövő Alapítvány

Bankszámlaszámunk: 63200171-11050872

Megjegyzésnek írja be: Találkozások Háza

IBAN-kód (nemzetközi számlaszámunk): HU31 6320 0171 1105 0872 0000 0000
BIC-kód: TAKBHUHB

Amennyiben a karácsonyi adományok tovább gyarapítják a téglajegyek számát, végre 2013 januárjában megkezdhetjük a Találkozások Háza Programot a kivitelezők kiválasztásával. Bízunk benne, 2013 nyarán együtt avatjuk fel Bódvaszilason a kárpát-medencei magyarság új műhelyét, találkozási pontját!

Minden eddigi támogatást nagyon köszönünk minden adakozónak!

Minden kedves támogatónknak áldott karácsonyt kívánunk!

Szeretettel:

Váralja Szövetség

„Borsod ma már a Nagykörútnál kezdődik" – interjú Hetzmann Róbertte...

hetzmann_robert_01.JPG

Keresztény, nemzeti gondolkodásúak, de szembe mennek a kormánnyal is, ha kell. Nem is ellenzékiek - függetlenek. Civilek, de mégsem riadnak vissza a közélettől, a politikától. A Váralja Szövetség elnökével, Hetzmann Róberttel beszélgettünk a tandíjról, a Fidesz-mamikról, a "nemzeti oligarchákról", a magyar vidék kisemmizéséről és Orbán Viktor felelősségéről.

- A tandíj elleni tiltakozás kapcsán sikerült bekerülnötök a médiának abba részébe is, ahol egyébként talán soha nem írnák le a neveteket. Lovász Ádámnak, a Váralja Szövetség választmányi tagjának hídfoglalós ötlete címlapsztori volt az Indextől az Origóig.

  - Éppen a földtörvény ügyében tanácskoztunk, amikor jött a hír sms-ben, hogy a kormány 34.000-ről alig 10.000-re akarja csökkenteni az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számát. Több pedagógus ismerősünk is telefonált, hogy a végzős gimnazista diákok döbbenten ülnek a padban, és el sem tudják képzelni mi lesz velük, hogyan tudnak így majd bejutni az egyetemre. Manapság félévente több százezer forint tandíj kinyögése nem aprópénz egy átlagos magyar család részéről. Elhatároztuk, hogy valamilyen formában tiltakozni kell ez ellen. Így ment el a hallgatói fórumra Lovász Ádám, és javasolta egy híd lezárását. Különben, elnézve a szervezők és felszólalók sorát, engem nem lepett meg, hogy az egyetlen használható javaslat aznap este tőle érkezett. Ádámot az egész tömeg követte – ellentétben Szarvas Koppány Bendegúzzal, a Demokratikus Koalíció ifjúsági vezetőjével, aki egymaga indult el a Sándor palota „ostromára".

Szoci-mamik, Fidesz-mamik

 - Ez a lépésetek nem aratott osztatlan sikert a jobboldali közvéleményben. Sokan úgy
érezték, „elárultátok" a nemzeti oldalt, és a balliberális ellenzéki erőkhöz pártoltatok.

 - A keretszámok brutális megvágása vállalhatatlan elképzelés függetlenül attól, hogy az ember a politikai paletta melyik térfelén áll. Ha 2008-ban a Gyurcsány-kormány idején elfogadhatatlan volt a tandíj, akkor most is legyen az. Annak idején a Fidesz kezdeményezte szociális népszavazáson az emberek 82%-a a tandíj eltörlése mellett, vagyis az állami finanszírozású felsőoktatás mellett döntött. Ehhez képest a miniszterelnök ma már az „önfenntartó felsőoktatásról" álmodozik. Nem lehet pártpolitikai kérdés, hogy ezt elutasítsuk. Hiszen, végül is „csak" a jövőnkről van szó! Persze kaptunk számos elmarasztaló üzenetet, olyat is, amely még a diákok utazási kedvezményeit is elvonta volna. Egyébként ugyanennek az idős levélírónak a 65 éven felüliek ingyenes utazásával már semmi problémája nincs, mert „ők azt megérdemlik". Ez a fiatal-és jövőellenes hozzáállás sajnos úgy látszik oldalfüggetlenül jelen van a nyugdíjas- társadalomban. A „szoci mami" neten is terjedő vicces mémje mellé nyugodtan felvehetjük a „fidesz-mamit" is. A közös nevező a kádárista mentalitás. Mi igenis büszkék vagyunk arra, hogy a „földindulást" végső soron a mi hídfoglalásos ötletünk indította el. Egyedül ezeknek az utcai megmozdulásoknak az erejével sikerült elkerülni nemcsak a tandíj bevezetését, hanem azt is, hogy a kormány arcára ráégjen egy ostoba és joggal népszerűtlen intézkedés. Ha valami, akkor éppen ez szolgálta volna a baloldal visszatérését a hatalomba. Ezt még a legelkötelezettebb kormánypártiak is igazán beláthatnák.

 - Az első napok tisztaságát azonban a ballibek rátelepedése követte. A hídfoglalás után egy héttel a Rádió elé vezetett fiatalokkal már nem csak a felsőoktatásra vonatkozó hat pontot, hanem a „Humán Platform" 25 pontját is be akarták olvastatni. Ebben már olyan szélsőséges követelés is helyet kapott, mint például a kötelező hit-és erkölcstan eltörlése. Hogy történhetett ez meg?

 - Én itt három fő felelőst látok. Egyrészt a balliberális ellenzéket, amely gátlástalanul igyekezett és igyekszik a fiatalok jogos felháborodását saját önös céljai szolgálatába állítani. Másrészt azokat az önjelölt, senki által meg nem választott „hallgatói vezetőket", akik ugyan lépten-nyomon hangoztatják az „egyetemen belüli demokrácia" fontosságát, ám arról elfelejtették tájékoztatni az egyetemistákat, hogy ők maguk elkötelezett baloldaliak vagy liberálisok. Harmadrészt pedig nem kerülhető meg a kormány és különösen a kormánypárti média felelőssége sem. A polgári jobboldali sajtó nagy része ez első perctől kezdve „balliberális provokációnak" állította be az ifjúsági tiltakozást, ami lényegében egy önbeteljesítő jóslattá vált. Rátolták az egész spontán szerveződött mozgalmat a baloldalra, amely persze örömmel zárta karjaiba az odaterelt fiatalokat. Ez szerintem még a tandíj bevezetését célzó javaslatnál is nagyobb bűn, mert hosszú távon megtörheti a magyar ifjúság örvendetes nemzeti ébredési folyamatát, amelyet az elmúlt években tapasztalhattunk. Hiába tanulnak ugyanis a gimiben végre tényeknek megfelelőbben Trianonról, vagy kerül be a tantervbe Wass Albert – ha a fiatalok azt látják, hogy a konzervatív kormány megveti és eltaszítja őket. Égető szükség lenne egy nemzetben gondolkodó, de a kormányzattól független ifjúsági-hallgatói szervezet létrehozására.

 

Nemzeti oligarchák?

 - Nem a tandíj volt az első ügy, amelynek mentén szembe kerültetek a kormányzati törekvésekkel. A készülő földtörvényt a Fidesz úgy harangozta be, mint olyan jogszabályt, amely évtizedekre védettséget biztosít a magyar föld számára. Ti azonban mégis elfogadhatatlannak tartjátok.

 - Ebben a tervezetben sajnos nyoma sincs a hazai termőföld valódi védelmének. Éppen ellenkezőleg. Én úgy látom, itt a magyar föld előre megfontolt, aljas felprédálását készítik elő. Élhetünk azzal a gyanúperrel is, hogy a zsákmányt bizonyos érdekcsoportok már előre le is osztották.

 - A kormány azt mondja, az egészségtelen birtokviszonyok újraosztására van szükség.

Az nem vitás, hogy 1989 után az egykori kommunista káderek, TSZ-vezetők számos tisztességtelen előnyre tettek szert, lényegében a pártállami vidéki elit rátette a kezét a földek jelentős részére. A 2000-es évek elejétől a helyzetet tovább súlyosbították a különösen Dunántúlon elterjedt zsebszerződések. Jelenleg termőföld kincsünk egynegyede már külföldiek kezén van, ráadásul a nagytőke is rámozdult az agráriumra. Hatalmas, több tízezer hektáros latifundiumok alakultak ki milliárdos nagyvállalkozók kezében. A három leghatalmasabb földbirtokos ma Magyarországon minden bizonnyal Csányi Sándor, Leisztinger Tamás és Nyerges Zsolt. Ezek a „gazdálkodók" egyenként 3-4 milliárd forintnyi földalapú támogatást vesznek ki évente a költségvetésből, miközben kapcsolataik révén nyakig benne vannak a politikában. Ezek az érdekkörök még akkor is oligarchák, ha Orbán Viktor „nemzeti nagytőkéseknek" nevezi őket. Csányi úr például olyannyira nemzeti, hogy mezőgazdasági érdekeltségeit egy szingapúri székhelyű off-shore cégen keresztül kezeli – vagyis a dotációt felveszi, de nem adózik itthon. Ezen a helyzeten a most Parlament előtt fekvő javaslat semmit sem fog javítani, sőt még ronthat is. Hogy csak egy példát mondjak: egy MAGOSZ-os javaslat szerint a települési földbizottságokba (ezek döntenének arról, hogy ki vásárolhat az adott községben, vagy városban termőföldet – a szerk.) nem a helyi gazdák képviselői kerülnek majd be, hanem az Agrárkamara delegáltjai. Erről a szervezetről pedig tudjuk, hogy a nagytőke zsákmánya.

 - És, aki ehhez nem bólogat, azt megbüntetik, mint Ángyán Józsefet.

 - Az Ángyán professzor úrra kiszabott példátlan mértékű frakció-bírság elfogadhatatlan egy demokráciában. Ez a nemzetközi hírű tudós ember semmi mást nem tett, mint vállalta a véleményét, ha úgy tetszik, a Fidesz programját – a Fidesszel szemben is. És ezért ma büntetés jár. Én úgy vélem, a kormánypárt bocsánatkéréssel tartozik Ángyán Józsefnek, és az egész országnak ezért az eljárásért.

 

Borsod a Nagykörútnál kezdődik

- Úgy tűnik, nem csak a mezőgazdaság, de az egész magyar vidéki életforma mély válságban van.

- Így van, a vidék népességmegtartó ereje éppen a nagybirtokrendszer miatt sok helyütt szinte a nullával egyenlő. A pár évtizeddel ezelőtt 7-800 lelkes falvakban ma 100-200 öregasszony lakik. Borsodban, vagy Szabolcsban még esetleg mellettük 6-700 cigány. A határban pedig ott a nagybirtok vagy a parlag. És ez többé nem regionális probléma. Lassan ott tartunk, hogy az egész ország válságövezetté vált. Nem akarok senkit sem megbántani, de Borsod ma már lényegében a Nagykörútnál kezdődik.

Mi a megoldás? Van egyáltalán megoldás?

 - Van. A fő kérdés az,hogy kié a föld? Nem papíron, hanem valójában. Ugyanis hiába van esetleg földje valakinek, ha nincsenek hozzá termelő eszközei, képtelen belőle megélni. Mi azt gondoljuk, erre a megoldást a szövetkezetek újraélesztése jelenti. Tudom, ennek a szónak érthető történelmi okokból nagyon rossz a kicsengése. De jegyezzük meg, hogy ebben az országban a szocializmusban nem voltak szövetkezetek, csak kolhozok. A TSZ pont annyira volt szövetkezet, mint amennyire a szovjet megszállás „felszabadulás" volt. Semennyire. A valóban önkéntes összefogásra épülő rendszer viszont a mai napig kiválóan működik a sikeres nyugati államokban, például Svájcban vagy Dániában. Mi ezt vennénk alapul. Fontos, hogy a termelők a felvásárló nagyhalakkal szemben is képesek legyenek érvényesíteni az érdekeiket, ezért az értékesítésre is szövetkezeteket kell létrehozni. Ez az elképzelés javaslataink között a TÉSZ, vagyis Termelő- és Értékesítő Szövetkezet címszó alatt szerepel.

 

A jó király és a gonosz tanácsadók

 - Ahhoz képest, hogy a Váralja Szövetség civil szervezet, elég részletes és kidolgozott elképzeléseitek vannak a gazdaság, a társadalom és a politika számos szegmensére. Őszintén szólva, ez így együtt leginkább egy jól kidolgozott pártprogramra emlékeztet. Vagy rossz nyomon járunk?

 - A Váralja Szövetség legszívesebben úgy működne, mint mondjuk az amerikai think-tank-ek, amelyek programokat, projekteket alkotnak, és aztán ezekkel „házalnak" a különböző pártoknál. Aki pedig felvállalja valamelyiket, azzal közösen kidolgozzák a részleteket. Ez volna az ideális – de sajnos a valóság mást mutat. Az elképzeléseinket egy mozdulattal lesöprik az asztalról, az utóbbi időben sokszor már válaszra sem méltatnak minket. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tavalyi megszüntetésekor például az egész szakma felhördült. Könyörgöm, milyen konzervatív kormányzat az, amelyik felszámolja az épített örökség intézményes védelmét?! Hiába volt minden tiltakozás, győztek a legnyersebb üzleti szempontok. Mindez súlyos kérdéseket vet fel az értékőrző emberekben, mégis nagyon nehéz az összefüggéseket megmagyarázni annak, aki nem ismeri a rendszer logikáját. Egy biztos: a jobboldalon még mindig sokak fejében élő „jó király és a rossz tanácsadói" legendájával le kell számolnunk. A miniszterelnök úr mindenről tud, és egyértelműen személyes felelőssége van a kialakult helyzetben. De nekünk, magyar embereknek is.

 - Mégis, nagyon sokan erőnek erejével hinni akarnak ebben. Mintegy utolsó politikai szalmaszálként kapaszkodnak abba, hogy "erről Orbán nem tudhat".

Ma a közéletben a pártpolitika primitív szekértábor-logikája működik. Amikor a megrágalmazott Ángyán József mellett demonstráltunk, alig pár százan jöttek el. Az „antiszemitizmus elleni harc" nevű blöff jegyében viszont tízezres tömeget sikerült a ballib oldalnak a Kossuth-térre csődítenie. Most újabb százezres békemenet készül a választási regisztráció védelmében. Amíg az „antifasiszta" hisztéria vagy egy választójogi részletkérdés több embert visz az utcára, mint a magyar föld kérdése, addig ez az ország továbbra is ilyen elkeserítő állapotban fog maradni. A hazai társadalomnak a saját jól felfogott, közösségi és nemzeti érdekei mentén kellene szerveződnie. Az elmúlt két évtized legfontosabb tanulsága ugyanis éppen az, hogy ezekben az ügyekben nem szabad még a legszimpatikusabb politikai erőben sem vakon megbíznunk. Öntudatos társadalmat kell építenünk, amelyet nem lehet az orránál fogva, az ostoba párthűségre építve megvezetni.

Teltház fogadta Ángyán Józsefet az első földfórumon

A Váralja Szövetség az Élőlánccal közösen országos tájékoztató előadássorozatot tart a készülő földtörvényről Dr. Ángyán József és Bencsik János országgyűlési képviselőkkel.

Első állomásukon, a Pest megyei Biatorbágyon teltházas tömeg hallgatta a közismert professzor előadását. Ángyán József beszélt a nagyra sikeredett kiskapukról, a földtörvény visszásságairól, a háttérben meghúzódó nagykoalícióról, egy esedékes rendszerváltásról és a tisztességes emberek összefogásáról.

Az országosan beharangozott ítéletidő ellenére több mint száz fős közönség gyűlt össze a Pest megyei Biatorbágy Közösségi Házában, a "Kié legyen a föld és hogyan?" címmel meghirdetett országos földfórum-sorozatunk első állomásán. A Váralja Szövetség és az Élőlánc közös szervezésében megvalósuló előadások célja az ismeretterjesztés és a tervezett földtörvény elmaradt társadalmi vitájának pótlása.

A rendezvényt Hetzmann Róbert, a Váralja Szövetség elnöke nyitotta meg, aki köszöntőbeszédében ismertette az országjárás egyetlen mögöttes célját, ami lényegét tekintve a lakosság tájékoztatása, a földdel kapcsolatos ismeretek elmélyítése és nem utolsó sorban a birtokunkba jutott - a magyarság megmaradásához elengedhetetlen - információ és tényanyag átadása a széles közönségnek. Az elnök arra kérte a megjelenteket, hogy ne csupán egy értékes előadással gazdagodjanak, hanem barátkozzanak meg személyes küldetésükkel is, hiszen a föld védelme valamennyi honfitársunk ügye.

Hetzmann Róbert köszöntőjét Ács Sándorné, az Élőlánc elnökségi tagjának előadása követte. Ács Sándorné Éva diavetítéssel készült, a fenntarthatóság gondolatát ismertette a megjelentekkel. Az ökológus kiemelte: a föld korlátozottan rendelkezésünkre álló erőforrás, ezért birtoklását szabályozni kell. Ácsné Éva emlékeztetett: "a történelemben a háborúkat mindig a földért vívták. Ez ma is így van, csakhogy észre sem vesszük. Ennek elsődleges oka pedig a kommunikáció, a fontos kérdések elhallgatása."

Az Élőlánc elnökségi tagja hangsúlyozta: "Attól még, hogy a földet nem tudják elvinni innen, éppen elég, ha már nem a miénk. Ha eladunk egy házat, történetesen azt sem viszik el a helyéről, mégsem marad hozzá közünk."

***

Ángyán József előadása (kivonat)

Tájékoztatjuk, hogy az előadás kivonata egyelőre előzetes anyag!

Dr. Ángyán József előadása elején megköszönte az Élőláncnak és a Váralja Szövetségnek az országjáró körút megszervezését. Utalva cselekvő honfitársaink nehéz helyzetére elmondta: "Számos kérdésben oda jutottunk, hogy egyszerűen meg sem lehet szólalni. Nemzetpolitikai kérdéseinket pártpolitikai keretek közé szorítják." A földtörvény javaslatának elmaradt társadalmi vitája kapcsán hozzáfűzte: "A társadalmi vita összesen abból állt, hogy föltettek a minisztérium honlapjára egy anyagot. Mert a magyar parasztgazdálkodó jellegzetessége ugye, hogy állandóan fönt chatel az interneten."

Ángyán József kiemelte: "Azért ilyen fontos a föld sorsa, mert itt a megmaradásunkról van szó. Ebből a szempontból kulcskérdés a nemzetek modern kori biztonsága. A kérdés ma az, hogy kinek a kezében vannak az erőforrások?" A professzor úr idézte David C. Korten híres elméletét a modern kétpártiságról, ahol az egyik oldalon az értékek és az emberek állnak, a másikon pedig a tőkés társaságok.

Az integrált termelésszervezés tervéről elmondta: Magyarországon hét eurorégió található, amelyek élén egy-egy integrátor állna, akik a jelenleg körvonalazódó tervek szerint koncesszióba megkapnák az egész régió teljes mezőgazdaságának szervezését. "Hét személy lesz integrátor. Az új Csák Máték. Mi a bajunk ezzel? Az, hogy teljesen ellentétes a szövetkezeti modellel."

Ángyán professzor élesen bírálta Raskó György agrárszakértőt, aki az általunk vallott földstratégiát "életképtelen skanzenmezőgazdaságnak" tartja. "Raskó György magyarázza el, miért versenyképesebb a harminc hektáros osztrák, mint az ezer hektáros magyar. Vagy lehet, hogy azért, mert mégis hatékony? Raskó úr egyébként úgy szakért, hogy neki 2800 hektáros nagybirtoka született éppen a nagy privatizáció idején."

"Valakinek el kéne azt magyaráznia, hogy létezik az, hogy nálunk Magyarországon a "hatékony" "modern" mezőgazdaságot kiszorította a lengyel tej és hús még a saját piacáról is?!

Ángyán József részletesen kitért a földtörvény visszásságaira. Mindenekelőtt kiemelte: "A legszomorúbb az, hogy nem tud a nép róla, hogy ez visszamenőlegesen senkit sem érint! Az urak 2009-ig mindent elfoglaltak már, őket ez egyáltalán nem érinti." A professzor hozzátette: "Nem lesz átalakulás, ha nem nyúlunk hozzá magához a szerkezethez. Jelenleg az állami földek 80%-a 200 érdekeltség kezében van."

A földtörvény vitatott rendelkezései közül mindenekelőtt a helybeliség problematikáját említette: bár a magyar nyelv egyértelmű iránymutatás lehetne ebben a kérdésben, lévén hogy helybélinek az adott településen élőt mondjuk, a törvény 20 km-es körzetet határozott meg. Cégek esetében azonban elegendő egy telephely. "Ám vannak kivételek, akiknek még ez sem felelt meg. Na kik ezek? Például a takarmánytermelés."

Utalva Csányi Sándor agrárbizniszben utazó bankár nemrégiben - részben az adófizetők pénzéből - megépített Baranya megyei új komplexumára elmondta: "Csányi úr légkondicionált zenélő tehenészetében kvarchomokon állnak a tehenek, gumiszőnyegen járkálnak és ringlispílen fejik őket. És a miniszterelnök úr ezt megdicsérte, hozzátéve, hogy ebben az irányban keressük a jövőt." Ángyán emlékeztetett: miközben Csányi 58 munkahelyet létesített, más helyről hozta oda az állatokat, így egyszerre 150 munkahely szűnt meg. "És még földeket is kér hozzá. Mi lesz ott az emberekkel...? Az Ormánságban, ahol hatalmas a szegénység és a munkanélküliség...!"

A magyar nagybirtok átlagos mérete ennél sokkal nagyobb, 3164 hektár!

Ángyán József felhívta a figyelmet arra, hogy a készülő földtörvényben két elképesztően nagy kiskapu van. Ezek közül az egyik a kényszerhasznosítás intézménye, amely lényege, hogy a kedvezményezett ("kényszerített") birtoka akármekkora lehet, nem számít bele semmilyen felső határértékbe (történetesen az 1200 hektárba sem). A "gazdálkodó" ráadásul a bérleti díjból még a saját költségeit is levonhatja, tehát szinte ingyen kap földet az államtól. "Lepsényben már régen ki kellett volna írni a pályázatokat a Nyerges érdekeltség földjeire, eddig azonban csak folyamatosan meghosszabbították azokat. Nekem az a gyanúm, hogy mostantól majd a Nyergest kényszeríteni fogják, hogy művelje meg az állami földeket Lepsényben." A másik kiskapu a kényszerhasznosítás jogintézményének bevezetése mellett, hogy amennyiben egy tőkés társaság a részvényeseitől bérel földet, akkor az sem számít majd bele az 1200 hektárba.

A professzor arra is kitért, hogy ezek az érdekeltségek (Csányi, Nyerges, Leisztinger) egyenként is milliárdokat vesznek ki évente az agrárkasszából mint támogatott gazdálkodók.

Súlyos probléma továbbá, hogy az eljárások hatósági rendszerben, titkosan fognak zajlani. Látván a földhaszonbérleti pályázatok disznóságait, "A korrupció határtalan lehetőségeket kap."

Ángyán József elmondta a megoldást: A helyi gazdaságot és a helyi közösségeket kell megerősíteni. Ezekből a mozaikokból kell létrehozni a hálózatokat. A professzor kiemelte: "Európai példák sokasága bizonyítja, hogy a föld megvédésének legfontosabb módja nem a jogi szabályozás, hanem az, hogy a családoké legyen a föld, ne pedig a tőkés társaságoké. Amíg a családnak az élete múlik a földön, addig a tőkés társaságokat a profitérdekek mozgatják." Ángyán József emlékeztetett: "A miniszterelnök úrral mi annak idején ebben állapodtunk meg. Abban, hogy nem az oligarchákkal, hanem az emberekkel kell szövetséget kötnünk."

"Jogi szempontból a nemzeti vidékstratégiának négy lábon kell állnia: földtörvényen, üzemszabályozási törvényen, családi gazdálkodásról szóló törvényen és szövetkezeti törvényen."

Ángyán József hangsúlyozta: "Itt magával a rendszerrel van a baj. Végre egy valódi rendszerváltás kellene. Más sem történik, minthogy az elitek váltogatják egymást. S bár ebben az országban a tisztességes emberek vannak többségben, van egy tróger kisebbség, amelyik a kezében tartja az ügyeket. Ez tarthatatlan, erkölcsi megújulásra van szükség."

"A társadalom csendben van, mert abban bízik, hogy az a kicsi, amit meghagytak neki, így talán megmaradhat. Ne legyenek illúzióink! Ezek a körök mindent vinni akarnak! Az a kicsi se marad meg, ha nem lépünk." "Segítsetek abban, hogy a szemeket felnyissuk. Mi lesz itt a fiainkkal, unokáinkkal, a magyarsággal?! Nincs más megoldás, le kell szerelni a tróger bandákat!"

(Vastaps.)

***

Második nyilvánosság kell

Az Élőlánc nevében felszólaló építész, Ertsey Attila megállapította, hogy a média pártbesorolástól függetlenül elhallgatja legfontosabb nemzetpolitikai kérdésünket, a föld ügyét, ezért is egyre nagyobb a társadalom felelőssége. "Szükség van az Önök segítségére. Egy Második Nyilvánosságra van szükség. Sőt, egy Második Magyarországra is, mivel az elsőt elfoglalták."

Nyílt levél

Rendezvényünket Lovász Ádám zárta, aki felolvasta a Váralja Szövetség Dr. Ángyán Józsefnek írt nyílt levelét. Szervezetünk megállapítja, hogy a neves szaktekintélyre kiszabott 250.000 forintos bírság ellentétes az alaptörvény szellemiségével, ezért arra kérjük a professzor urat, hogy ezt a méltatlan büntetést ne fizesse ki. Ángyán József jelezte, írásban válaszol megkeresésünkre. (A nyílt levél itt tölthető le.)

A rendezvényt követően hosszasan, csaknem tíz óráig folytatódtak a beszélgetések Dr. Ángyán József professzor úrral. A megjelentek valamennyien úgy ítélték meg, hogy a társadalom határozott fellépésére van szükség.

Figyelmüket megköszönve ajánljuk Önöknek szeretettel soron következő fórumainkat:

Pécs 2013. január 19. szombat 17 óra (Civil Közösségek Háza, Szent István tér 17.)

Tapolca 2013. január 24. csütörtök 17 óra (Bacsányi János Művelődési Központ, Vasút u. 3.)

Esztergom 2013. január 25. péntek 17 óra (Olvasókör, Andrássy u. 1.)

Szarvas 2013. január 31. csütörtök 17 óra (Cervinus Theatrum Művelődési Ház, Kossuth tér 3.)

Sárospatak 2013. február 1. péntek 17 óra (Művelődés Háza és Könyvtára, Eötvös út 6.)

(Váralja Szövetség)

Ángyán József nyílt levélben válaszolt támogatóinak

A családi gazdálkodók és a szövetkezetek mellett a végsőkig kitartó Ángyán József országgyűlési képviselőt – szakmai vélemények szerint is – alkotmányellenesen 250 ezer forintos rekordbüntetéssel sújtotta frakciója, amiért véleményét a szavazás során is vállalta. 

A Váralja Szövetség kiállt a neves professzor mellett, arra kérve, hogy ne tegyen eleget ennek a képtelenségnek. Ángyán József nyílt levélben válaszolt támogatóinak. 

„Abban az időben Jézus ezt mondta apostolainak: Ne féljetek az emberektől! Nincs rejtett dolog, amelyre fény ne derülne, sem titok, amely ki ne tudódnék. Amit én sötétben mondok nektek, azt ti mondjátok el világosban: és amit fülbe súgva hallotok, hirdessétek a háztetőkön!” (Mt. 10,26-33)


Ángyán József professzor (Fotó: wikipedia) 

 

Nyílt köszönő levél

az Élőlánc Magyarországért elnökségének és tagságának,
a Váralja Szövetség vezetőinek és tagjainak és
a „47-eknek”, a Gazdálkodó Családok Szövetségének


Kedves Barátaim!

Mindenekelőtt engedjétek meg, hogy – kissé megkésve bár, de hálás szívvel ezúton mondjak köszönetet azért a nyílt, kezdeményező, bátor állásfoglalásért, amellyel az Alaptörvény földügyekkel kapcsolatos harmadik módosítását követően nyilvánosan kiálltatok a Nemzeti Vidékstratégia irányvonala mellett, egyúttal megerősítettétek a törvényhozási folyamatban képviselt álláspontom és a módosítást elutasító végső döntésem helyességét. Ez a kiállás és egyenes beszéd segíthet csupán a viszonyaink megváltoztatásában. Ez ad nekem is erőt a folytatásra, és értékéből mit sem von le a ma látszó eredménye.

De mi is történt valójában, amire a teljes hírzárlat közepette a Ti kiállásotok és állásfoglalásotok irányította rá a közfigyelmet? Nos amikor a Kormány 2012. december 7-én az Alaptörvény harmadik – földügyekkel kapcsolatos – módosító indítványát beterjesztette, és az a földforgalom és az üzemszabályozás mellett nem a családi gazdasági és a szövetkezeti modellt, hanem az un. „integrált mezőgazdasági termelésszervezést” nevesítette, mint kétharmados, sarkalatos törvényi szabályozást igénylő területeket, akkor ez még a kormánypárti frakciók soraiban is igen nagy meglepetést okozott. Ez korábban soha sem merült fel, és annak tartalmáról még a kormánypárti képviselők, de maga a mezőgazdasági kabinet vezetése sem tudott semmit. Ráadásul a kormány annak rendkívüli, sürgős tárgyalását kérte.

Az „integrált mezőgazdasági termelésszervezés” fogalma alaptörvénybe illesztésének hátterében – amint azt a belső körökből származó információk alapján némiképp sikerült összerakni – a potenciális nagytőkés integrátorok „kívánsága” és a velük való előzetes megállapodás állhatott. Eszerint az állam az integrációs feladatokat a hét euro-régiónak megfelelően szétosztaná, és egy-egy nagytőkés integrátornak koncesszióba adná több évtizedre. Így a gazdálkodás teljes haszna ezekhez az integrátorokhoz vándorolna, ezek lennének az abszolút „profitcentrumok”. Ez szöges ellentétben áll az általunk képviselt szövetkezeti modellel. A szövetkezet ugyanis az azt létrehozó egységeknek, családoknak a teljes vertikum hasznát visszaosztja, így azok válnak „profitcentrummá”, a munka haszna helyben marad, és a helyi gazdaságot, a helyi közösséget erősíti.

Ebben a helyzetben magam nem csupán két egymást követő frakcióülésen, hanem a mezőgazdasági bizottságban majd a törvénytervezet általános és részletes vitájában is

többször kifejtettem a tervezettel szemben fennálló súlyos aggályaimat. Ezen túl módosító indítványt terjesztettem elő, melyben a programunktól idegen „integrált mezőgazdasági termelésszervezés” meghatározatlan tartalmú fogalma helyett a – márciusban kormányhatározattal megerősített Nemzeti Vidékstratégiában rögzített – „családi gazdálkodás” és „szövetkezés” beemelését javasoltam az Alaptörvénybe a földforgalom és üzemszabályozás mellé.

A végszavazást megelőző, december 17-ei, hétfő délelőtti frakcióülésen érveimet összefoglaltam, megismételtem, és határozott formában kifejeztem, hogy az Alaptörvény harmadik módosítását változatlan formában elfogadhatatlannak tartom. Az a nagytőke által uralt dél-amerikanizálódó vidékhez és agráriumhoz vezet, ahol néhány nagytőkés érdekcsoport maga alá gyűri, „integrálja” az adott régió egész mezőgazdaságát, így annak teljes haszna az integrátorokhoz, és nem a gazdálkodó családokhoz kerül. Ráadásul ez ellentétes mindazzal, amit hirdettünk, és amire megítélésem szerint a soha korábban nem tapasztalt felhatalmazást kaptuk a magyar társadalomtól.

Miután mindezek ellenére a parlamenti szavazás során a kormánypárti frakciók – számomra megdöbbentő módon az MSZP-vel teljes egyetértésben! – módosító indítványomat két Fideszes képviselőtársam kivételével elvetették, ezzel a családi gazdasági és szövetkezeti modell helyett a nagytőkés integrációs modellt választották, ezért az emberektől kapott felhatalmazás birtokában jó lelkiismerettel mást nem tehettem, mint hogy – az Alaptörvényben rögzített önálló mandátumra vonatkozó jogosultságommal élve – nemmel szavaztam az Alaptörvény harmadik módosítására vonatkozó törvényjavaslatra.

A Fidesz frakció vezetése mindezért – miután „kötelező támogató szavazást” rendelt el – 250 ezer forint pénzbüntetést szabott ki rám, aki nyíltan érvelve megkíséreltem visszatéríteni az Alaptörvény módosítását az eredeti, meghirdetett néppárti programunkhoz, és annak ellenére, hogy a hatályos alaptörvény egyebek mellett egyértelműen kimondja, hogy a képviselő a döntését illetően nem utasítható.

Kedves Barátaim!

Köszönöm, hogy Ti is úgy ítélitek meg: ez a többségi döntés, de maga az a helyzet is, ami ehhez vezetett, teljességgel elfogadhatatlan, ami mellett – ha meg akarjuk őrizni a vidéket és a helyi közösségeket – jó lelkiismerettel egyszerűen nem mehetünk el szó nélkül. Az pedig, hogy az Alaptörvényünk betűjével és szellemével ellentétesen „kötelező támogató szavazást” lehet elrendelni, az egyenesen súlyos alkotmányossági aggályokat vet fel, és a törvényalkotás egész rendszerét megkérdőjelezi. 

Köszönöm, hogy megerősítitek azt a határozott véleményemet, hogy amennyiben a frakció megtiltja képviselője számára a legjobb szakmai meggyőződése és lelkiismerete szerinti álláspont kialakítását és képviseletét, úgy éppen a szó szoros értelmében vett népképviseletet, illetve végső soron saját működésének jogalapját, azaz az Alaptörvényt, ezzel a rendszer egészét kérdőjelezi meg.

Mindezek alapján köszönöm Nektek – a jövőbe vetett hitemet erősítő, nagyszerű, fiatal barátaimnak, a Váralja Szövetség vezetésének és tagjainak – azt a nyílt levelet, melyben azon túl, hogy támogatásotokról biztosítotok, arra kértek, hogy a rám kiszabott frakcióbüntetést ne fizessem meg.

Köszönöm továbbá, hogy Ti – az Élőlánc Magyarországért elnöksége és tagjai, rendíthetetlenül kitartva a Nemzeti Vidékstratégia általam képviselt irányvonala és az alkotmányosság mellett – az Alapvető Jogok Biztosához fordultatok, és hangot adtatok annak a véleményeteknek, hogy a kötelező szavazás intézménye alkotmányellenes, az ekként született törvény kényszer hatása alatt jött létre, ezért semmis, továbbá kifejeztétek abbéli reményeteket, hogy egy kényszer hatása alatt született jogszabályt az Alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek minősít.

Végül, de egyáltalán nem utolsósorban hálás szívvel mondok köszönetet Nektek, annak a 47 gazdálkodó családnak, akik nehéz helyzetetek ellenére, nem kis áldozatot és a hatalom bosszújának kockázatát is vállalva névvel és arccal álltatok ki mellettem, támogattátok a közösen megalkotott Nemzeti Vidékstratégiánk megvalósításáért folytatott küzdelmemet, és egyúttal felajánlottátok, hogy átvállaljátok büntetésem kifizetését. Azt a néhány nappal ezelőtti, személyes találkozást, amikor az intézeti szobámban személyesen átadtátok nekem – az ezeket megfogalmazó leveleteket, azt a találkozást és beszélgetést – a 2005-ös gazdademonstráció során, a „Gazdák terén”, a nagysátorba folytatott felejthetetlen és megrendítő, megható beszélgetéseimhez hasonlóan – legszebb, erőt adó emlékeim között fogom számon tartani, soha nem fogom elfelejteni. 

Köszönöm Nektek az emberséget, az emberi szót, az egymás szemébe néző, egyenes beszédet és a szeretetteljes támogatást.

Azzal pedig külön örömöt szereztetek és erősítitek jövőbe vetett bizakodásomat, hogy azóta megalapítottátok a „Gazdálkodó Családok Szövetségét”, és soraitokba várjátok azokat a gazdatársakat, akik úgy érzik, hogy gazdaságuk fejlődése nincs biztosítva, így családjuk megélhetése és jövője veszélybe kerülhet. Igazi öröm számomra, hogy mozdulni látszik a falu, a vidék, hogy szerveződni látszik a gazdatársadalom. Tudnotok kell, hogy a gazdatársadalom ilyen önszerveződési törekvéseiben változatlanul számíthat a támogatásomra, és azt remélem, hogy a ténylegesen önálló gazdakezdeményezések összeérnek, egymásra találnak. Őszintén szeretném, azt óhajtom, hogy ezek az erőfeszítések sikeresek legyenek, ezért - saját keserű tapasztalataim, alapján is - azt javaslom, hogy képviseleteteket soha többé ne engedjétek át másoknak! Garanciák nélküli, kitöltetlen biankót soha többet senkinek ne írjatok alá! Döntési szabadságotokat és jogosítványaitokat - felajánlott külső segítség fejében se, és - soha ne adják fel vagy át másoknak! Bízzatok magatokban és az összefogás erejében! Kössetek szövetséget egymással, és magatok közül válasszatok tisztességes, a közösség boldogulása iránt elkötelezett képviselőket!

Erőt adó támogatásotokat, bátor kiállásotokat még egyszer hálásan megköszönve, „a világ fölött őrködő Rendben”, az igazság, a nyilvánosság erejében és a tisztességes emberek összefogásában, szövetségében változatlanul bízva, őszinte tisztelettel és baráti szeretettel üdvözöllek Benneteket:

 

Ángyán József

Forrás: Váralja Szövetség/Független Újságírók Szövetsége 

Kedves Támogatónk!

Sajnos miközben a média egyik "fele" agyonhallgatja a Váralja Szövetség kezdeményezéseit és újabban puszta létét is, a másik oldalról övön aluli ütéseket kapunk. A Magyar Narancs nevű balliberális folyóirat internetes beszámolójában például Hetzmann Róbert elnök egyik minap megtartott hallgatói fórumon magánszemélyként elmondott szavait forgatták ki. A Váralja Szövetség közleményben helyesbít.

***

Közlemény

A Magyar Narancs folyóirat internetes oldalán „Kinevették Halászékat a HaHa-sok” címmel Magyar Krisztián tollából származó – nyilvánvaló ferdítéseken – alapuló írásban a Váralja Szövetséget és szervezetünk elnökét, Hetzmann Róbertet ért csúsztatások kapcsán szervezetünk az alábbi helyesbítést tárja a közvélemény elé.

A vonatkozó rész:

"A belvárosi Sirály kávézóban rendezett beszélgetés elején ugyanakkor több provokátor jelezte kifogásait a Hallgatói Hálózat legitimitásával kapcsolatban. Közülük a leghangosabb – egyben a legmókásabb – Hetzmann Róbert, a Váralja Szövetség elnöke volt, aki egyszer csak felpattant, és egy előre megírt beszédet kezdett fennhangon olvasni. Őt, a többségben a Hallgatói Hálózat aktivistáiból álló, mintegy 80-100 főből álló csoport először bekiabálásokkal próbálta csitítani, de mikor Hetzmann tovább folytatta, egyre többen hangos nevetésben törtek ki. Például akkor, amikor a HaHa működését kritizálva feltette a kérdést: „Vajon honnan van a nagy függetlenségetek, Gyuri bácsitól?”, de az önkéntes szónok azt is kijelentette, hogy a szervezet egyenesen nemzetbiztonsági kockázatot jelent, és a HaHa hat pontját valójában „Soros György sorolja”. Hogy ezalatt pontosan mit értett, nem tudni, de minden bizonnyal arra – a HaHa által már többször cáfolt –  jobboldali sajtóhíresztelésekre akart utalni, miszerint a HaHa mögött Soros György magyar származású üzletember érdekeltségei állnának. A monológ végén egyébként Halász János megjegyezte, hogy „a fiatalembert hallgatva” elgondolkodott azon, mi értelme is van a találkozónak." - Magyar Narancs

A valóságban Hetzmann Róbert nem a Váralja Szövetség nevében vett részt ezen a rendezvényen, hanem magánszemélyként, amit beszédében hangsúlyozott. Felszólalásában egyébként a Váralja Szövetségre és álláspontjára nem is hivatkozott, a helyszínen a Váralja Szövetség neve el sem hangzott. Az írás így eleve félrevezető.

A további részletek sem felelnek meg a valóságnak. Hetzmann Róbert nem „egyszer csak felpattant”, hanem szót kért és kapott, ráadásul nem előre megírt beszédet olvasott fel, hanem csupán jegyzetet használt. A helyszínen nem 80-100-an, hanem mintegy 40-en jelentek meg, a Haha-szervezet támogatói és ellenzői vegyesen.

Az sem felel meg a valóságnak, hogy Hetzmann Róbert szerint „a Haha hat pontját Soros György sorolja”. Ezzel ellentétben az alábbi mondat hangzott el: „Akinek Soros sorsolja sorsát, képtelen a független érdekérvényesítésre.” (Ld. Népszabadság tudósítása)

Bár nem tisztünk, de azt is jelezzük egyben, hogy Halász János államtitkár nem Hetzmann Róbert felszólalását hallgatva „gondolkodott el azon, mi értelme is van a találkozónak”, hanem éppen a Haha képviselőivel szemben kialakult feloldhatatlan nézeteltérés kapcsán utalt erre.

Végezetül különösnek tartjuk a demokratikus elkötelezettségüket fennhangon hirdetők részéről, hogy azokat, akik nem azt mondják, amit hallani szeretnének, rögtön provokátornak minősítik. Mindez számunkra sok mindent elárult a szerző politikai gondolatvilágáról is.

A folyóiratban tudósításként megjelent írást jóhiszeműen egy ködösítő politikai véleménynek tekintjük, így az igazságnak jogi úton nem kívánunk érvényt szerezni.

Budapest, 2013. február 5.

Váralja Szövetség

***

A közlemény innen tölthető le: http://varaljaszovetseg.hu/45_haha.pdf

Köszönjük megtisztelő figyelmét!

Váralja Szövetség

Ángyán József nem fog lemondani

Országjárásunk kecskeméti állomásán is teltház várta a Váralja Szövetség és az Élőlánc közös szervezésében megvalósuló földfórumot. A rendezvényen Dr. Ángyán József országgyűlési képviselő a földtörvény kiskapuiról, az állítólagos nemzeti nagytőkésekről és a demográfiai földprogramról beszélt. A Fidesz-frakcióval való ellentéteire utalva elmondta: amennyiben a kormány nem tér vissza saját programjához, elhagyja a frakciót, de mandátumáról nem fog lemondani. A közönség egyértelmű támogatásáról biztosította Dr. Ángyán Józsefet.


A kecskeméti Református Gimnázium Kollégiumában összegyűlt mintegy 150 résztvevőt Hetzmann Róbert, a Váralja Szövetség elnöke köszöntötte. Az elnök hangsúlyozta: szemléletváltásra van szükség. „Le kell számolnunk a gólemmé vált magántulajdon szentségének emberiség-ellenes dogmájával, a magántulajdon álszentségével. A közösség érdeke ugyanis fontosabb a magánérdeknél, mert abban végső soron az egyének érdekei összegződnek.”

 

Az elnök a magyar megmaradás zálogának nevezte, hogy sikerül-e megtartanunk a helyi közösségeket. Ebben kulcsszerep jut az önkormányzatiságnak, ám az csak akkor életképes, ha a földre és az erőforrások birtoklására épül.

Ertsey Attila, az Élőlánc elnökségi tagja felszólalásában emlékeztetett: az integrált termelésszervezést beemelték a kormánypártok az Alaptörvénybe, miközben a Fidesz és az MSZP frakciója együtt szavazta le a családi gazdaságokat. Ertsey Attila az országjárásra utalva hangsúlyozta: mivel a kormány nem kezdeményezett társadalmi vitát a földtörvény tervezetéről, ezért mi elindítottuk azt.

 

Ács Sándorné a fenntarthatóságról és a világ helyzetéről tartott előadást. A szakember kiemelte: a helyzet megkívánja azt tőlünk, hogy "mindent, de mindent megtegyünk, amit csak tehetünk" annak érdekében, hogy a már megindult folyamatokat visszafordítsuk. Ács Sándorné elmondta, hogy a termőföld birtoklása és az erőforrások biztosítása a legfontosabb kérdés a közösségek céljából - ám ebben a tekintetben ma nem állunk jól.

 

Dr. Ángyán József országgyűlési képviselő előadásának kezdetén felvázolta a modern kétpártiság gondolatát, amely David C. Kortentől származik, s ahol az egyik oldalon a tőkeérdekeltségek, a másikon pedig a helyi közösségek állnak. „Ez még önmagában nem lenne katasztrófa, a katasztrófa akkor következik be, amikor az állam, amit a közösségek tartanak fönn, dezertál” – jelentette ki a professzor.

Ángyán professzor a hazai agrárium jellemzését a rendszerváltás előtti spontán privatizációra, majd az azt követő zavaros évekre visszavezetve kezdte meg. A szakértő emlékeztetett: a nemzeti vagyon széthordásából keletkeztek a magánvagyonok, ilyen érdemtelen módon jött létre a hazai nagytőkés réteg – ami Ángyán József szerint semmiképpen sem nevezhető elitnek. 

A Fidesz frakciójához tartozó politikus a miniszterelnök évértékelő beszédére utalva megdöbbenésének adott hangot, amikor Orbán Viktor „15-20 regionális magyar multi” kulcsszerepéről beszélt. Ami pedig a „nemzeti nagytőkét” illeti, a korábbi vidékfejlesztési államtitkár igyekezett minden megjelentet „kiábrándítani”, mivel nincs olyan, hogy „nemzeti” tőke.

 

Ángyán József utalt arra, hogy a kormányprogram (Nemzeti Vidékstratégia) megalkuvás nélküli képviselete miatt számos retorzió éri - többek között saját politikai közösségétől is, hiszen a Fidesz "kiszavazás" miatt meg is büntette negyedmillió forintra. „Nagyon megtisztelő, hogy megtudtam, eddig ez volt a rekord büntetés” – mondta el Ángyán, aki ezért a mondatáért a közönségtől nagy tapsot kapott.

A demográfiai földprogram szerepét hosszasan vázolta a professzor. "Azért is mondom ezt, mert vannak itt potenciális jelöltek a sorok között" - utalt a közönségben ülő fiatalokra Dr. Ángyán József. A korábbi államtitkár szerint a vidék népességmegtartó erejét csak úgy tudjuk növelni, ha megmaradást biztosítunk a helyben élő fiataloknak, majd szomorúan hozzátette: a demográfiai földprogramnak nyoma sincs a készülő földtörvényben.

 

Ángyán József szerint április végére kiderülhet, hogy a kormány visszatér-e még saját programjához, a Nemzeti Vidékstratégiához. Ha ez nem történik meg, akkor feláll a frakcióból és kiül a függetlenek közé. "Nem fogok lemondani, mert az embereknek tartozom felelősséggel" - mondta el a professzor, mire a közönség vastapssal fejezte ki, hogy támogatja Dr. Ángyán József képviselői munkáját.

A megjelentek közül többen kérdéseket tettek fel a professzor úrnak, aki ezekre készségesen válaszolt. A rendezvény 9 órakor véget ért, sok kérdésre azonban idő hiányában nem kerülhetett sor. Hetzmann Róbert, a Váralja Szövetség elnöke zárszavában megköszönte Dr. Ángyán Józsefnek és az előadóknak a fellépést, majd a hely szellemiségére utalva a reformátusok gyakran idézett jelmondatával zárta a kecskeméti földfórumot: „Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?”

Ezúton is köszönetet mondunk Suhajda Krisztián országgyűlési képviselőnek (Jobbik képviselőcsoport) és csapatának, akik rendezvényünk szervezésében és megvalósításában önzetlenül segítettek. Sok ilyen képviselőre van szükség pártállástól függetlenül, akik egy nemes cél érdekében a civil szervezetekkel összefogva kiállnak a magyar érdekek mellett.

Forrás: varaljaszovetseg.hu 

sokkaljobb-kommentár: Az alaptörvényben nem védte le a Fidesz a termőföldet, a vízbázist, a társadalombiztosítást és a nyugdíjat. Ebből még nagyon komoly bajok fognak származni. Amennyiben a termőföldet levédték volna, nem lenne szükség földtörvényre, főleg olyanra nem, amely nem védi meg a magyar kistermelőket. A nagy földterülethez juttatott narancsbárók jelentős állami támogatásban (66 ezer forint/hektár) részesülnek, miközben emiatt a falvakat ki fognak ürülni, mert a termőföldtől megfosztottak el fogják hagyni a falvakat. Igen ám, csak már nincs nekik hova menekülni, mert nincs már a városokban sem  se munkahely, se lakás… A 2010-es választási ígéretek nem erről szóltak! 

Békéscsaba, 2013. március 5.

F. I. – T. Z. 

Emlékeztető: „A korrupció szintén folyamatosan nő Magyarországon, ami összefügg a pályázati rendszer problémáival, hiszen sok esetben a megállapodás része, hogy mekkora összeget, kinek kell visszaosztani, hogy valakit nyertesnek hozzanak ki. A kicsiknek pedig nincs lefizetésre tőkéjük. Egyelőre nem tudjuk, a jövőben mindez hogy alakul, de az biztos, hogy eddig az volt a jellemző, hogy a nekünk szánt EU-s pénzekből is többségében a külföldi cégek, meg egy hozzájuk kötődő hazai „szűk kör” csinált magának jó üzletet.” (Minden rosszabb lett, mióta EU-gyarmat lettünk – Részlet a Csath Magdolna egyetemi tanárral készült interjúból)

A készülő földosztás így nem a gazdáknak szól – A Váralja Szövetség javaslatai

A Váralja Szövetség a részletek ismeretében aggodalommal figyeli a készülő földosztást. A kormány mai bejelentése szerint a teljes állami termőföldvagyon több mint 40%-át érintik az új földhaszonbérleti pályázatok. A korábban már megismert, visszaélésekre lehetőséget adó pályázat-elbírálási rendszer ugyanakkor nem változik, a Magyar Hírlapban megjelent információk szerint ráadásul a hatalmas földosztásnak kevesebb mint 2000 „nyertese” lesz – azaz, egy átlagos nyertes pályázat mérete meghaladja majd a 100 hektárt.

Szintén a Magyar Hírlapban jelent meg, hogy a pályázatoknak csak a 80%-a kerül majd a családokhoz. A földhaszonbérleti pályázatok kapcsán konkrét javaslatokat terjesztünk a Vidékfejlesztési Minisztérium elé annak érdekében, hogy a készülő földosztás nyertesei valóban a gazdálkodó családok legyenek.

Állásfoglalás

A Váralja Szövetség a kis- és középgazdaságokon alapuló mint egyetlen társadalmi és ökológiai szempontból fenntartható modell híveként különös jelentőséget lát az irányított állami birtokpolitikában.

Véleményünk szerint ez a leghatékonyabb módja a föld-alapú társadalom megteremtésének, a gazdálkodó vidéki egzisztencia megerősítésének. A mi országunk jövője nagyrészt azon múlik, hogy sikerül-e a vidék Magyarországát talpra állítanunk, az erőforrások uralmát a helyi közösségeknek visszaadnunk. Az agrártárca által a mai napon bejelentett hatalmas méretű „földosztás” azonban – a megismert részletek alapján – erre alkalmatlan, sőt a történelmi lehetőség elszalasztása miatt  kifejezetten káros lehet.

Ismerve a földhaszonbérleti pályázatok esetében tavaly megismert gyakorlatot, attól tartunk, hogy az állami földvagyon újabb évtizedekre gazdasági társaságokhoz, tőkés érdekeltségekhez és egyéb érdemtelen körökhöz fog kerülni. Civil szervezetként nem tehetünk mást, mint kötelességünket: a földhaszonbérleti pályázatok kapcsán konkrét javaslatokat terjesztünk a Vidékfejlesztési Minisztérium elé annak érdekében, hogy a készülő földosztás nyertesei valóban a gazdálkodó családok legyenek.

Részletes indoklás

A kormány elfogadta a „Földet a gazdáknak” programot – jelentette be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter – így hamarosan több mint 200 ezer hektár állami tulajdonú termőföldet fognak meghirdetni haszonbérletre. Ez a teljes állami termőföldvagyon több mint 40%-a. A korábban már megismert, visszaélésekre lehetőséget adó pályázat-elbírálási rendszer nem változik, a Magyar Hírlapban megjelent információk szerint ugyanakkor a hatalmas földosztásnak kevesebb mint 2000 „nyertese” lesz – azaz, egy átlagos nyertes pályázat mérete meghaladja majd a 100 hektárt. Szintén a Magyar Hírlapban jelent meg, hogy a pályázatoknak csak a 80%-a kerül majd a családokhoz.

Mint ismeretes, 2012-ben a kormány 42 ezer hektár termőföldet már szétosztott, akkor 1600 szerződést kötöttek. Ez a minisztérium nyilatkozata alapján 17 hektár/pályázat átlagos nagyságot jelentett, ezzel szemben a mi számításaink szerint 26 hektár volt az egy pályázattal átlagosan elnyert területek nagysága (42.000 : 1.600 = ~26). Ez az információ azonban nem sokat jelent, hiszen az igazán nagy érdekeltségek több mint ezer hektárhoz jutottak – igaz általában nem egyetlen, hanem sok (akár több tucatnyi) pályázat elnyerésével. Ezenkívül az átlagot az is jelentős mértékben javította, hogy számos apró, akár egy hektár alatti föld-darabkát is szétosztottak.

A tavalyi földhaszonbérleti pályázatok eredményeit Dr. Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkár összesítette, akinek soha senki által tételesen nem cáfolt jelentései szerint a szétosztott földek több mint 80%-a nem a helyben lakó gazdákhoz, hanem különböző érdekeltségekhez került.

A Váralja Szövetség a fenti nyilatkozatok ismeretében aggodalommal figyeli a kormány földosztási szándékát. Megjegyezzük, hogy a kormány kommunikációjában is negatív változás következett be: eddig minden földet „kizárólag kérges tenyerű gazdáknak” ígértek, most már a pályázatok (és nem a területek!) 20%-a deklaráltan gazdasági társaságokhoz kerül majd.

Javaslatunk

A nem helyi kötődésű érdekeltségek és gazdasági társaságok helyzetbe hozása az állami földhaszonbérleti pályázatokon ellentétes a Nemzeti Vidékstratégia szellemiségével – azzal a programmal, amely végrehajtására a jelenlegi kormány felhatalmazását kapta. A Váralja Szövetség arra kéri a kormányzatot, hogy az ország és nem kevésbé saját érdekében gondolja át a „Földet a gazdáknak” program végrehajtására vonatkozó elképzeléseit. Sajnos nem először találjuk szembe magunkat azzal, hogy egy jól hangzó név megtévesztően nem azt takarja, mint amit várnánk tőle.

A vidéki gazdálkodó középosztály megerősítését elősegítendő az alábbi javaslatokat tesszük a szaktárca részére:

1. A 200 ezer hektárt ne 2000, hanem legalább 5000 pályázattal osszák szét;

2. Csak magánszemélyek nyerhessenek a pályázatokon;

3. A földeknek ne csak a 80%-a kerüljön a családokhoz, hanem a 100%-a;

4. Egy magánszemély családtagjaival együtt csak egyetlen pályázatot vagy legfeljebb 60 hektár termőterületet nyerhessen;

5. A pályázatok elbírálásakor a szubjektíven adható pontok arányát a jelenlegi 40% (!) körüli értékről 10%-ra csökkentsék;

6. A pályázatok elbírálásakor a pályakezdő fiatal gazdálkodók élvezzenek elsőbbséget!

Bízunk benne, hogy a kormány elfogadja javaslatainkat, s ezáltal a termőföldek valóban megnyugtató módon a gazdákhoz, helyben élő családi gazdálkodókhoz kerülhetnek majd.Javaslataink bővebb ismertetése céljából készek vagyunk a Vidékfejlesztési Minisztérium képviselővel találkozni.

Budapest, 2013. április 10.

Váralja Szövetség

Nemzeti InternetFigyelő

Ángyán Józsefet próbálják lejáratni a Magyar Hírlapban

Roppant tanulságos írás jelent meg a Magyar Hírlap oldalán Bort iszik és vizet prédikál címmel Vass Krisztián tollából. Az arckép nélkül publikáló író remélhetőleg nem megrendelésre bocsájtotta ki gyenge minőségű böffentését, amely egyetlen célt szolgál – Ángyán József lejáratását.

A lejáratással önmagában még nem lenne bajunk – hiszen teljesen jogos lenne, ha a jobboldali sajtó a kormány által meghirdetett program mellett „akadékoskodó” és a választásuk utáni 180 fokos változást – zselégerincű kollégáival ellentétben – elfogadni képtelen professzort korrupciós ügyei, múltbeli disznóságai miatt állítaná a szőnyeg szélére. Csakhogy ilyenek nincsenek. Ángyán Józsefen másfél éve nem talál fogást a lakájsajtó, pedig igencsak meggyűlt a baja az ország irányítóinak nagytőkéseinek ezzel az „elszabadult hajóágyúval”. Így hát nem maradt más hátra: el kell terjeszteni a hírt róla, hogy csak azért „ugat”, mert egy „sértett ember”, vagy „kilátszik a vörös alsónadrágja.”

Természetesen ezek a remek frázisok is csak gyengén tudnak pufogni, hiszen nincsenek mögöttük tények – szemben a professzor úr nyilatkozataival. (Ángyán József állításait a földhaszonbérleti pályázatokon történt visszaélésekről minap az NFA belső jelentése is visszaigazolta.) A tényekkel szemben védtelen talpnyalók ezért kénytelenek voltak arról pletykálni, hogy „Ángyán József valóban tisztességes ember volt, ám idegösszeomlást kapott az embert próbáló kormányzati munka alatt, azóta össze-vissza beszél, ezért nem szabad rá odafigyelni.” Beteges birkoid honfitársaink egy része azóta büszkén bégeti ezeket a szólamokat.

Az is minimum lejáratás-gyanús, ahogy – a gazdák körében egyébként nagy megvetéssel kezelt – Szabó Csaba miniszteri biztos Ángyán József egyértelmű szavait is valamilyen sajátos oknál fogva félreértette. Miközben Ángyán József a kishantosiak sajtótájékoztatóján nagyon világosan elmondta, hogy az őt a földügyekben felkereső amerikai nagykövet asszonyt visszautasította és elhajtotta, Szabó Csaba ezt Ángyán Józsefre és köreire utalva így értelmezte: „Úgy hallottam, hogy az amerikai nagykövetet is be kívánják vonni.” Biztos, hogy egyes fanatikusoknak ez is egy újabb kiváló alkalom lesz a bégetésre, de vajon mi lesz azzal a kormánnyal, amelyik nettó hülyének nézi az állampolgárait?

Most azonban igencsak el tetszettünk vetni a sulykot. A kormány irányítása alá tartozó Nemzeti Földalap megfosztotta az Európa-hírű Kishantosi Vidékfejlesztési Központot földjeitől és azokat különféle (nem helyben lakó) pályázóknak ítélte oda. Tizenöt munkahely, egy népfőiskola és egy bio vetőmagok termelésével foglalkozó ökológiai központ szűnik meg. Miközben valódi gazdák is nyertek, az agrárkamara új vezetéséhez és a géntechnikai lobbihoz is elvezetnek egyes szálak – két nagyobb földdarabot ugyanis gazdasági társaságok vittek el. Kishantosnak vége, a mintagazdaság bio-földjeit ősszel behintik (péti)sóval…

Mivel éppen a kishantosiak voltak azok, akik Ács Sándornével az élen a kezdettől fogva elkötelezetten támogatták Ángyán Józsefet és programját, azt gondolnánk, ennek a politikai bosszúra hajazó döntésnek nem lesz nagy visszhangja a kormányzati sajtóban. De nem. Elképesztő lejárató kampány indult a kishantosiak és természetesen Ángyán József ellen. E gyomorforgató médiahadjárat egyik csúcspontjának tekinthető Vass Krisztián már említett írása a Magyar Hírlap internetes oldalán:

„Szavakban a kis gazdaságokra esküszik, de a tettek mezején egy kishantosi nagy gazdaság érdekeiért száll síkra. Érvei gyomként kornyadoznak a szellemi ugaron: ellentmondásba kerül önmagával. Logikai bukfencet hány, amikor egy nagyobb vállalkozás kvázi lobbistájaként ágál Ángyán József.(…) A kettős mérce szemüvegén át elhomályosul a látás, különösen, ha sikertelen az érdekkijárás egy magánvállalkozás ügyében. (…) Ezt a gyenge lábakon álló eszmei tákolmányt az első tavaszi szellő elfújja, míg a vidékfejlesztés szekere halad tovább.”

Egészen botrányos az, hogy a Magyar Hírlap már megint felvállalja egy igen gyenge képességű „szerző” kirohanását a volt vidékfejlesztési államtitkár ellen. Vass Krisztiánnak olyan sok köze van a vidékhez, hogy szerinte a kishantosi 452 hektáros non-profit ökológiai mintagazdaság – amely egy népfőiskolát is eltart – nagygazdaságnak minősül. Ami azt illeti, Vass úr igencsak összekeverte a plajbászt a kolbásszal. (Jóhiszeműen feltételezzük, hogy valóban ő az értelmi szerző, és nem a boldogult Lipótmező zárt osztályának menekültjei készítik ezeket a kiváló publicisztikákat.)

Ám az, hogy a felcsúti polgármester – Mészáros Lőrinc – cégével és családtagjaival már 1300 hektár felett jár a földhaszonbérleti pályázatokon, nyilvánvalóan nem akadályozza meg a szerzőt abban, hogy agymenését megfejelje még egy alapos nyelvcsapással: „Hogy ne csak verbálisan, de tettekben is a kis- és közepes gazdaságok nyerjenek állami földeket haszonbérbe.”

Ángyán József érthető okokból egyre könyörtelenebbül bírálja a kormányzatot: a disznóság akkor is disznóság, ha a politikai paletta jobboldaláról származik. A kormány márpedig nem arra kapott felhatalmazást, hogy elődeinek „áldásos” ténykedését folytassa, csak más színekben. Akiknek pedig erről az a véleményük, hogy a volt államtitkár a saját fészkébe piszkít, azokkal komoly erkölcsi bajok vannak. Ütemes bégetésük ugyanis a politikai hatalom számára a legitimációs erő hamis látszatát kelti – a karaván pedig csak halad, magabiztosan a szakadék felé…

(Hetzmann Róbert - Váralja Szövetség)

Aláírásgyűjtés

(9286 aláírás jelenleg)

ÉLŐLÁNC A FÖLDÉRT

NYILATKOZAT

A föld Magyarország legjelentősebb természeti erőforrása, amelynek természetes rendeltetése, hogy a magyar társadalomnak mindennapi betevő falatot, a vidéki családoknak megélhetést nyújtson.

A fenntartható vidékfejlesztés alapja, hogy a helyi erőforrások felett a helyi családok, helyi közösségek rendelkezzenek.

Minden ettől eltérő földtulajdoni, földhasználati viszony, földspekuláció a közérdek ellen való, ezért követeljük

- az állami földek bérleti jogára kiírt pályázatok azonnali visszavonását, a közérdeket sértő, a közvéleményt megbotránkoztató pályázati eredmények megsemmisítését, az ezek alapján megkötött szerződések felbontását;
- a Nemzeti Vidékstratégia célkitűzéseinek maradéktalanul megfelelő új pályázati rendszer kidolgozását a családi gazdaságokkal érdemi együttműködésben;
- a zsebszerződéseken alapuló földhasználat azonnali felszámolását;
- a törvénytelenül eladott földek állami tulajdonba vételét és a haszonbérlet nyilvános pályázaton való meghirdetését;
- az osztatlan közös tulajdonban levő földek haladéktalan kimérését;
- a moratórium meghosszabbításának kezdeményezését a megváltozott globális gazdasági környezetre való hivatkozással, mely a csatlakozási szerződéskor előrelátható viszonyokat gyökeresen megváltoztatta;
- a magyar föld idegen tulajdonba kerülését megakadályozó törvények haladéktalan meghozatalát;
- azonnali nyilvános vitát a földről, a vidék jövőjéről, város és vidék kapcsolatrendszeréről, a használati tulajdonról, valamint arról, hogy a föld ne legyen árucikk, ne lehessen spekuláció tárgya.

Elég az oligarchák uralmából! Elsőbbséget a helyi, családi gazdaságoknak!
Arányos és igazságos földhasználati rendszert, gyarapodó vidéki családokat, élő vidéki közösségeket akarunk, mert városainknak is ez ad biztonságot!

Támogatjuk az Ángyán József irányításával elkészült Nemzeti Vidékstratégiát, és követeljük annak maradéktalan végrehajtását!

Budapest, Kossuth tér, 2012. május 10.

Élőlánc Magyarországért
Váralja Szövetség

A nyilatkozatot a lap alján lehet aláírni! Kérjük, hitelességi okokból minden személy csak egyszer írja alá!

Mellékletek:

Itt az új földtörvény! Azonnali nyílt levél a vidékfejlesztési miniszternek!

A magyar termőföld gyermekeink jövőjének záloga

A külföldi földtulajdont kizáró hangzatos kormányzati nyilatkozatok ellenére a földtörvény kormányzati tervezete 30 európai ország 508 millió lakosának nyitja meg az utat a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel való földszerzéshez! Az új földtörvény Vidékfejlesztési Minisztérium által javasolt, véglegesnek szánt szövege nem szolgálja a vidéket, nem szolgálja az országot. A tervezet 2013. május 16-án - Pünkösd előtti csütörtökön - jelent meg a kormányzati honlapon, és az ugyanott megjelent tájékoztatás szerint ezen a héten a parlament mezőgazdasági bizottsága elé kerül. Ezért ezúton SÜRGŐSSÉGGEL fordulunk  Fazekas Sándorhoz, mert a tervezetben jelentős koherencia- zavarokat látunk. Amennyiben a Kormány célja „a családi gazdaságok megerősítése, korszerű európai mezőgazdasági modell kialakítása” – a tervezet ezt nem szolgálja!

földrablás_greenr_blog.jpg

Kedves Barátaink/Ismerőseink!

A kormány folytatja azt a jól bevált gyakorlatot, hogy nagyobb egyházi ünnepek mögé rejti azokat az ügyeket - melyeket a nyilvánosság, az ország megkerülésével igyekszik keresztülvinni. Erre volt példa, amikor a korábban sosem említett "mezőgazdasági termelésszervezési integráció" alaptörvénybe iktatását Advent idején terjesztették a Parlament elé - majd a Karácsony előtti utolsó rendkívüli ülésen 2012. december 17-én Orbán Viktor dörgedelmes fenyegetéseinek súlya alatt szavazták meg. Ángyán József képviselő volt az egyetlen, aki nem szavazta meg - ezért kapott 250.000 forintos büntetést a frakciótól (ami nem mellesleg alkotmányellenes volt)...

Hasonlóan történik a földtörvény ügyében most is... Pünkösd előtti csütörtökön - május 16-án 13 óra 49-kor jelent mega Kormány honlapján a jövőnket alapvetően meghatározó földtörvény Kormány által véglegesnek szánt szövege. (Erre Ángyán József előre figyelmeztetett!Hangfelvétel + lásd: Csíksomlyói médiapuccsal készülnek az oligarchák)

!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

A tervezet 30 európai ország 508 millió állampolgára számára nyitja meg a földvásárlás lehetőségét a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel, és több ponton is a milliárdos érdekkörök, a giga birtokok felé tereli a magántulajdonban levő földek forgalmát.

A földtörvény átdolgozott tervezete ma kerül a Parlament Mezőgazdasági Bizottsága elé - és holnap már szavaznak róla, majd hétfőnként a plenáris ülésen : vita a módosító indítványokról (05.27.) - szavazás a módosító indítványokról (06.03) - végszavazás a földtörvényről (06.10.).

A média mindezt elhallgatja - tisztelet a kivételnek - ezért arra kérlek legyél Te a média - tájékoztasd barátaidat, ismerőseidet az ügyről, és ajánld figyelmükbe az Élőlánc Magyarországért miniszterhez írt nyílt levelét. Ebből részleteiben is megtudhatják, hogy mi a gond a földtörvény tervezetével.

http://umvp.eu/files/fazekas_sandor_negyzetes.jpg

Vidékfejlesztési Minisztérium
Dr. Fazekas Sándor 
miniszter

Tisztelt Miniszter Úr!

Az új földtörvény Vidékfejlesztési Minisztérium által javasolt, véglegesnek szánt szövege nem szolgálja a vidéket, nem szolgálja az országot. A tervezet, 2013 május 16-án - Pünkösd előtti csütörtökön -  jelent meg a kormányzati honlapon, és az ugyanott megjelent  tájékoztatás szerint jövő héten a parlament mezőgazdasági bizottsága elé kerül. Ezért ezúton SÜRGŐSSÉGGEL fordulunk Önhöz, mert a tervezetben jelentős koherencia- zavarokat látunk. Amennyiben a Kormány célja „a családi gazdaságok megerősítése, korszerű európai mezőgazdasági modell kialakítása” – a tervezet ezt nem szolgálja. A korszerű európai mezőgazdasági modell a családi gazdaságokra és azok szövetkezeteire épül.  Korszerűnek a tudomány mai állása szerint csak az tekinthető, ami a fenntartható vidékfejlesztést szolgálja.

Alapfeltétel, hogy

1. a helyi erőforrások a helyi közösségek boldogulását szolgálják, 
2. a helyi családok találjanak megélhetést - ne kelljen elvándorolniuk,
3. a bevételek helyben maradjanak, a helyi gazdaság fejlődését szolgálják,
4. az élelmiszereket a lehető legkisebb szállítási távolságban állítsák elő,
5. az erőforrásokat fenntartható módon használják,
6. a mezőgazdaság ne szennyezzen, ne pusztítsa a természet rendszereit,
7. egészséges, vegyszermaradványoktól mentes élelmiszert állítsunk elő.

Történelmi horderejű, nemzetbiztonsági jelentőségű döntés előtt áll a Kormány és a Parlament.

Az Élőlánc Magyarországért figyelmeztet minden döntéshozót, hogy a nagytőkés érdekcsoportokat, és csakis őket szolgáló rendelkezések továbbra is gerincét alkotják a földtörvény tervezetnek – ez pedig szemben áll a Nemzeti Vidékstratégiával, szembenáll a magyar nép érdekeivel.

Figyelmeztetünk továbbá, hogy a külföldi földtulajdont kizáró hangzatos kormányzati nyilatkozatok ellenére a földtörvény kormányzati tervezete 30 európai ország 508 millió lakosának nyitja meg az utat a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel való földszerzéshez.

A Kormány súlyos mulasztást követett el, azzal, hogy nem kezdeményezett tárgyalásokat az EU-val a külföldiek földvásárlási moratóriumának meghosszabbítására, illetve nem kezdeményezte, hogy a földet vegyék ki a tőke szabad áramlásának rendelkezése alól.

MOST még mindezt pótolhatja:

• A tárgyalásokat a társadalom nyomására való hivatkozással még mindig meg lehet kezdeni -  ez lenne a valódi „szabadságharc”.
• Egy sanda trükköktől mentes, valóban a magyar vidéket, a magyar családokat és a magyar társadalmat támogató földörvény az elkövetkező években helyreállíthatná az elviselhetetlenségig fajuló társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket  ( „Minden gyerek lakjon jól” versus milliárdos támogatásokat elszívó érdekcsoportok)  - új esélyt adva vidéknek és városnak egyaránt.

Fentiek érdekében a tervezettel kapcsolatban az alábbiakban fejtjük ki véleményünket a tervezetről:
1. Már a célok meghatározása is zavaros
• nem beszél kis és közepes családi gazdaságokról
• közepes méretű agrárüzemek elterjedését tűzi ki célul – de nem határozza meg, hogy mit ért ez alatt 
• versenyképes mezőgazdasági termelésre alkalmas méretű földbirtokokról beszél, de nem határozza meg, hogy mit ért ezalatt 
• birtokelaprózódásokról beszél, de ezt sem lehet tudni, hogy mit ért alatta
2. Már az 1. §-ban hangsúlyozza, hogy külön törvények eltérő szabályokat is megállapíthatnak. Az ismeretlen tartalmú  üzemszabályozási törvény, a botrányos körülmények közt alaptörvénybe emelt integrált mezőgazdasági termelésszervezés – a tény, hogy az integrátorok ma még ismeretlen feltételekkel födet is szerezhetnek – komolytalanná teszi a földtörvény tervezetének egészét.
3. Az, hogy mindezeket gondosan titkolják a közvélemény elől, hogy a magyar népnek  nincs joga  idejekorán megismerni  és részletesen megvitatni az életünket, jövőnket alapvetően meghatározó törvényeket  - arra utal, hogy a magyar nép érdekei ellen való törekvések bontakoznak ki a ki tudja hol működő hatalmi centrumokból.

Részletes vélemény a 2013. 05.16-án a Kormány honlapján nyilvánosságra hozott tervezetről itt olvasható!

Kérjük miniszter urat és minden döntéshozót, hogy népünk jövője szempontjából gondolják újra a földtörvény és a kapcsolódó törvények ügyét.

Magyarország, 2013. május 21. 
Tisztelettel : az Élőlánc Magyarországért elnöksége

Az Élőlánc és a Váralja Szövetség petíció formájában állt ki Dr. Ángyán József és programja mellett tavaly májusban. Felhívásunkhoz eddig közel 9000-en csatlakoztak. Az aláírásgyűjtést hamarosan lezárjuk - ezért kérjük, küldje tovább ismerőseinek, rokonainak ezt a levelet, hogy minél többen álljunk az ügy mellé! Kattintson: http://varaljaszovetseg.hu/02/

Blogunk propaganda képekbe foglalta  véleményét a leírt helyzet kapcsán...
Katt a képekre, vagy "jobb gomb mentés másként", vigyétek, osszátok, küldjétek!

elolanc_fazekas_foldtorveny3.jpg

elolanc_fazekas_foldtorveny2.jpg

elolanc_fazekas_foldtorveny1.jpg

videkpusztitasi.jpg

  

Falvak föld nélkül!
Életképes magyar falvak nélkül nincsen Magyarország! A téma tehát nemzeti sorskérdés!

Dr Ángyán József professzor urat már többször volt szerencsém meghallgatni. Ő az aki lemondott államtitkári bársonyszékéről, mert föld kérdésben nem volt hajlandó az ellenkezőjét csinálni, mint amit az ő javaslatai  szerint a kormányprogram ma is tartalmaz. Érdemes élőben meghallgatni 24-én pénteken 17 órakor az Erzsébetligeti Színházban (1165 Hunyadvár u. 43/B). Ma nálánál hitelesebb ismert politikust nem tudok megnevezni.

Az igazságot a magyar média, mintegy vezényszóra teljesen elhallgatja. Amiről nem ad hírt, az nincs is. A földkérdésben különösen rossz a helyzet, mert ott felelős emberek a TV-ben egyenesen a szemünkbe hazudnak. Ha meg akarja tudni, hogy kik azok az oligarhák, akik kisemmizik a helyben lakó kistermelőket, vagy hogy miért nem mer a képviselők nagy része kiállni az igazság mellett, azok feltétlen hallgassák meg élőben a professzor urat.
Hargitai István

Az Élőlánc és a Váralja Szövetség petíció formájában állt ki Dr. Ángyán József és programja mellett tavaly májusban. Felhívásunkhoz eddig közel 9000-en csatlakoztak. Az aláírásgyűjtést hamarosan lezárjuk - ezért kérjük, küldje tovább ismerőseinek, rokonainak ezt a levelet, hogy minél többen álljunk az ügy mellé!

Kattintson: http://varaljaszovetseg.hu/02/ (Ha már aláírta, kérjük, hitelességi okokból ne írja alá többször! Köszönjük.)

Továbbá emlékeztetjük Önt földfórum-sorozatunk összegző nagygyűlésére, amelyet 2013. május 24-én pénteken 17 órai kezdettel tartunk meg BUDAPESTEN, az Erzsébetligeti Színházban (XVI. kerület, Hunyadvár u. 43/b). A rendezvényen előadást tart Dr. Ángyán József. (A belépés díjtalan.)

Mivel a földtörvény vitája hamarosan megkezdődik, nagy érdekek ütközhetnek egymással. Fogjunk össze egy tisztességes, a helyben élő gazdákat segítő földtörvényért! Az Ön részvétele is szükséges ahhoz, hogy a hangunkat meghallják!

Köszönjük figyelmét!

Váralja Szövetség

Hozzászólás a beszélgetéshez

RSS