Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál

"Élő forrás, égi láng, Szentlélek, égből szállj le ránk!"

A "magyar" parlament....

 

 

A nyomorgó és a kilátástalan helyzeteben élő magyarok pénzéből új  világítást kapott a haza és nemzetáruló kollaboráns megélhetési "politikusok" palotája....

Az Országház Kossuth tér felőli homlokzatának új díszkivilágítása az ünnepélyes felkapcsolás után 2014. augusztus 2-án este.

Az akol.....

 ÉBREDJ MAGYAR, HA VAN MÉG ISTENED!

Haza és nemzetárulók

 (mszmp, mszp, szdsz, mdf, lmp, dk és zsidesz-kdnp)

A magyar nép nevében vádolom önöket: nép, haza és nemzetárulással!

Nem lesz kegyelem!

              Átok, örök átok szálljon reátok!

"A kínhalál mindezeknek (kommunisták, poszt-kommunisták, liberálisok és cionisták) kegyelem, akik ilyen sorsra juttatták a magyar népet! Büntesse a magyarok Istene mindegyiket, a magyarság elleni bűneiért, tetteiért. Örök szenvedésre ítéltessen mindegyik, nép, haza és nemzetáruló rabló, kollaboráns   gazember! Átok, örök átok kísérje  mindörökké, minden hozzátartozóját, teljes vagyonvesztés terhe mellett ! "

Ki fogja felzárkóztatni Sanyicigányt?

cigany_muzsikus.jpg

 

Politikai vitanapot tartott kedden az Országgyűlés „A magyarországi cigányság felzárkóztatásának esélyei" címmel. A mai parlamenti nívóhoz képest is kétségbeejtően alacsony színvonalú diskurzus nem azért érdemel szót, mert fontos dolgok hangzottak el, éppen ellenkezőleg...

 

Már a vitanap kezdeményezőjére, Farkas Flóriánra is érdemes kitérni pár szó erejéig. Emlékszünk, ugye: a Lungo Drom és az Országos Cigány Önkormányzat egykori elnökét 1998-ban Árpi bácsinak kellet köztársasági elnöki kegyelemben részesítenie, hogy ne csukják le hűtlen kezelésért.

Farkas Flórián barátunk 2002 óta erősíti a Fidesz frakcióját. Ő Orbán Viktor díszcigánya. Amikor azt mondom, hogy díszcigány, ezt nem pejoratív értelemben teszem, ő tényleg kirakat roma. Az Országgyűlés honlapja szerint az elmúlt két és fél évben kettő darab felszólalása és ugyanennyi önálló indítványa volt a T. Házban. Ennyire veszi ő komolyan a cigányság érdekképviseletét.

De mi is hangzott el a szóban forgó, öt órás vitában? Csupa „érdekfeszítő" dolog, amiről még sohasem hallhatunk! Például hogy a rendszerváltás legnagyobb vesztese a cigányság volt. Hogy a felemelkedéshez a munkán és tanuláson át vezet az út. Hogy a cigányság problémáját az elmúlt 22 évben a szőnyeg alá söpörték. Hogy a felzárkóztatásra költött milliárdokat a cigányság saját vezetői lopták el. Hogy generációk nőttek fel úgy, hogy nem látták saját szüleiket dolgozni. Hogy a cigányokat vissza kell vezetni a munka világába. Százszorosan elcsépelt, unalomig ismételt, kiüresedett (kiüresített) frázisok, amiket komoly ábrázatú politikusok daráltak le. Ezért a közhelypuffogtatásért kár volt vitanapot szervezni, ezzel még vitatkozni sem lehet.

A Fidesz természetesen védte a mundér becsületét, szerintük a nemzeti együttműködés kormánya rengeteget tett a cigányság felzárkóztatásáért, és a romák munkaerőpiacra való visszajuttatásában hatalmas gazdasági potenciál rejlik. A narancsos ködben úszó idilli cigánytelepeken boldog munkások ássák az árkokat 47 ezer forintért, miközben a kis purdék szorgosan írják a matekleckét, hogy mielőbb felzárkózzanak.

Az MSZP mindehhez érdemben nem sokat tudott hozzátenni, ami nem is csoda, mert náluk pofátlanabbul senki nem használta ki és fel a cigányságot pénzmosásra és szavazatvásárlásra. A szocialistáktól megtudhattuk, hogy Kádár idején minden rendben volt, és most sincs cigánykérdés, csak szegénykérdés. Ahham.

A Jobbik a cigányság helyzetének differenciált kezelésére és a liberális véleménydiktatúrával szemben a valós helyzetfelmérésre szólított fel. Vona Gábor és társai megfontolásra érdemes felvetésekkel álltak elő, de komplex cselekvési programmal ők is adósak maradtak. Mert az odáig színigaz, hogy igenis van cigánybűnözés, vidékre valóban csendőrség kellene, agyonterhelt, frusztrált körzeti meghízottak helyett, s a megélhetési gyermekgyártásnak is útját kellene már állni. Arra viszont mégis csak ki kellene találni valamit, hogy mégis mit fog csinálni nyolcszázezer cigány, ha nem segélyért áll sorba, és nem lop? Mert az világos: érdemi munkára ennek a képzetlen, melót még madártávlatból sem látott népességnek a 90%-a teljesen alkalmatlan.

Az LMP hozta a formáját, és frusztrált érzelmi túlfűtöttséggel védték szegény roma polgártársainkat, akiket a szemét rasszista magyarok nem hagynak felzárkózni.

Mégsem ők voltak a legalja. Hanem a KDNP. A cigánypasztorációs csodavárás még csak megmosolyogtató volt, a kenetteljesen előadott, kioktató álkeresztény álhumanizmus már inkább dühítő. Ha Lukács Tamások vezették volna az őskeresztény ellenállást, nem sok hívő küzdött volna meg a római amfiteátrumok oroszlánjaival. A KDNP (ál)keresztény szeretet és megbocsátás mantrája groteszkül csengett egybe az LMP (ál)liberális tolerancia toposzával. A különbség csupán annyi, hogy míg az előbbi el is hiszi, hogy az önfeladásnak ez az útja járható, az utóbbi pontosan tisztában van vele, hogy kinek milyen megrendelést teljesít.

Bár több párt is kifogásolta, hogy a cigány-magyar együttélésről nem ilyen formában, nem ilyen szűk időkeretben kellett volna beszélni, azt kell mondjam, a kormány mégis csak jól tette, hogy nem emelte magasabb szintre az ügyet. Tőlük ugyanis e téren nem várhatunk semmilyen változást a szocialista elődökhöz képest.

Pedig a kormánypárti képviselők között is van, aki forradalmi módon oldaná meg a cigányok munkanélküliségét, a KDNP-s Varga László például a cigány alkathoz jobban illő muzsikálást ajánlaná a szalag melletti robotolás helyett. Hiszen emlékszik még, hogy húzta a „Sanyicigány" az ablaka alatt. Varga Laci bácsi ezen a szinten ragadt le. Nem tudunk haragudni rá. Ő legalább őszinte...

http://jobbikaparlamentben.blogspot.hu/

Megtekintések: 761

Válaszoljon erre

Válasz erre a beszélgetésre

Így alakul a fizetésed 2013-ban!


 


A szuperbruttósítás eltörlése után – gyermekkedvezmény nélkül – mindenkit 16 százalékos adó terhel 2013-ban. A havi bruttó 202 ezer és egymillió forint közötti jövedelműek a nyertesei a jövő évi adóváltozásoknak.

 

A legjobban azok járnak, akiknek idén bruttó 660 ezer forint a fizetésük, és legfeljebb 3 gyermek után veszik igénybe a családi adókedvezményt. Nekik csaknem 20 ezer forinttal nő havonta a nettó bérük. A bruttó 202 ezer forint alatti jövedelműek viszont továbbra sem éreznek semmit a kormány adócsökkentési programjából.

 

Elfogadta az Országgyűlés a napokban a jövő évre vonatkozó adótörvény-módosítási csomagot. A változtatások egyik leglényegesebb eleme, hogy teljesen megszűnik a jövedelmek szuperbruttósítása, vagyis már az évi 2 millió 424 ezer forint fölötti jövedelemrészt sem terheli majd az 1,27-szeres adóalap-kiegészítés. A másik fontos elem, hogy megszűnik a nyugdíjjárulék-fizetési plafon, vagyis az évi 7 920 500 forint (havi nagyjából 660 ezer forint) fölötti jövedelemrészre is meg kell fizetni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat.

A szuperbruttósítás eltörlése azoknak kedvez, akik havonta bruttó 202 ezer forintnál többet keresnek. Az ennél alacsonyabb jövedelműek viszont jövőre sem éreznek semmit a kormány adócsökkentési programjából, béremelés nélkül 2013-ban is ugyanannyi marad a borítékjukban, mint az idén. A bértárgyalások jelenlegi állása szerint a munkavállalók jelentős része jövőre sem számíthat arra, hogy növekszik a bruttó bére.

Jelenleg az évi 2 millió 424 ezer forint fölötti jövedelemrészt – az 1,27-szeres adóalap-kiegészítés miatt – 20,32 százalékos adó terheli. A szuperbruttósítás eltörlése lényegében azt jelenti, hogy a havi bruttó 202 ezer forint fölötti keresetrészt 4,32 százalékkal kevesebb adó terheli jövőre, mint az idén. Vagyis ennyivel több pénz marad a bruttó 202 ezer forintnál többet keresők zsebében.

Bruttó 300 ezer forintos jövedelem esetén például a 202 ezer forint fölötti 98 ezer forintos résznek a 4,32 százalékával, vagyis havi 4 234 forinttal nő a havi nettó bér. Ötszázezer forintból már havonta 12 874 forinttal több marad a munkavállalók zsebében. A legtöbbet azok nyerik, akiknek idén és jövőre is 660 ezer forint lesz a bruttó fizetésük: ők havonta nettó 19 786 forinttal gazdagodnak. A gyermektelenek mellett ugyanez igaz az egy-, illetve kétgyermekesekre is.

A három-, illetve többgyermekeseknek viszont bruttó 530 ezer forint jövedelemig nem változik a nettó bérük. Nekik ugyanis már az idén sem kellett szja-t fizetniük, így a szuperbruttó eltörléséből adódó további könnyítésből már semmit nem éreznek. Jól járnak azonban azok a háromgyermekesek, akik bruttó 530 ezer forintnál többet keresnek.

A magasabb jövedelműek között is lesznek vesztesei a jövő évi adóváltozásoknak. Ennek oka, hogy megszűnik a nyugdíjjárulék-fizetési plafon. Jelenleg napi 21 700 forint jövedelem fölött nem kell nyugdíjjárulékot fizetni. A jövedelemhatár éves szinten 7 920 500 forint, ami azt jelenti, hogy a nagyjából havi bruttó 660 ezer forintnál magasabb jövedelemrészre jár mentesség, ami viszont jövőre megszűnik. A tehernövekedés hatását azonban ellentételezi a szuperbruttó kivezetése, így csak bruttó 1 millió 8 ezer forint havi jövedelem fölött csökken a nettó összeg 2013-ban.

A legnagyobb meglepetés talán a négy vagy annál több gyermeket nevelőket érheti. Négy kedvezményezett eltartott esetén már bruttó 660 ezer és 730 ezer forint között is csökken a nettó fizetés, majd 730 ezer és egymillió forint havi kereset között valamivel jobban járnak az adózók, mint az idén. A négygyermekesek bruttó 830 ezer forintos jövedelem mellett nyerik a legtöbbet, havonta nettó 10 134 forintot.

Az ötgyermekesek viszont már semmilyen többletjövedelemre nem számíthatnak az adóváltozások révén. Havi bruttó 660 ezer forintig ugyanannyi lesz a nettó fizetésük, mint az idén, az ennél magasabb jövedelmekből viszont kevesebb marad 2013-ban az 5 gyermeket eltartó adózóknál. Havi 800 ezer forintos jövedelemből például 14 ezer forinttal kevesebb marad az ötgyermekesek zsebében.

 

Nem fogadta meg a kormány és a kétharmados többségű Országgyűlés az Európai Bizottság intelmét, miszerint csökkenteni kellene az alacsony jövedelműek adóját. A bizottság korábban levélben figyelmeztetett: az egykulcsos adó bevezetésével a minimálbéren foglalkoztatott, gyermektelen munkások adóterhe 4,8 százalékról 16 százalékra emelkedett, míg az általános adóteher a járulékokkal együtt 38,8 százalékról 48,8 százalékra nőtt, ami az egyik legmagasabb az EU-ban. „Ez a reform több mint a GDP 2 százalékával növelte a hiányt, anélkül, hogy bármilyen hatással lett volna a foglalkoztatottságra” – írja a levél.

 

A bizottság szerint a családtámogatási rendszeren is változtatni kellene, mivel a szociális kiadások meglehetősen magasak, ugyanakkor nem kellően hatékonyan célzottak Magyarországon.

Forrás: Richpoi

 

sokkaljobb-kommentár: Az egykulcsos adó miatt 600 milliárd forint adóbevétel esik ki évente, amit a kormány és kétharmados többségű parlamentje nem hajlandó visszavonni, mert ők és népes holdudvaruk igen jól járnak vele. A magyar társadalom még munkaviszonyban lévő tagjainak jövedelme bizony 200 ezer forint alatt van – a jól fizetett hatalom nettóban nyer ennyit havonta az egykulcsos adó jóvoltából.

Választási ígéret volt az értéket előállító, termelő munkahelyek létrehozása, ehelyett ilyen munkahelyek zárnak be. Nyílnak viszont magas jövedelmet biztosító kormányhivatalok, járási és egyéb hivatalok, ahol általában Fideszes sztárpolitikusok a vezetők.

A kormányzati költekezés, a kormányzati korrupció, a haverok, buli, hanta ugyanúgy megy tovább (egyesek szerint még erőteljesebben), mint a szocialista kommunista kormányzás idején. Elmaradt a két héten belüli rendteremtés is, hiszen több mint kétéves kormányzást követően egyre nagyobb a káosz.

Békéscsaba, 2012. november 23.

 

 

F. I. – K. M. 

Emlékeztető: „A népnek joga van elkergetni a kormányt egy demokráciában is, ha az a népakarat ellenében kormányoz, ha az emberek létérdekét veszélyezteti!” (Orbán Viktor, 2008. március)

 

Elfogadás előtt a fideszes választási törvény

A következő parlamenti választás lebonyolítását meghatározó eljárási szabályokról is dönthet az Országgyűlés jövő héten, amikor a képviselők a házbizottság hétfői ülésétől függően három-, vagy négynapos ülést tartanak. A Ház hétfőn egyebek mellett meghatározhatja az iskolák állami kézbe vételének menetét, kedden a közműszolgáltatások helyzetéről rendeznek politikai vitát, míg szerdán az alaptörvény harmadik módosítása kerülhet terítékre.

illusztrációHétfő délután dönthetnek a belügyminiszter javaslatáról, amely arról rendelkezik, hogy a budapesti kerületek tulajdonában álló kikötőhelyek ingyenesen átkerülnek a fővárosi önkormányzat használatába.

Nem lehet az interneten kampányolni?

Ezt követően határoznak a kormánypártok választási eljárásról szóló törvényjavaslatáról. A Ház legutóbb, az eredeti indítványon változtatva ötven napban határozta meg a kampányidőszakot, ami alatt a pártok a plakátokon és szórólapokon kívül csak a nyomtatott sajtóban, a közszolgálati médiában, illetve a közösségi médiaszolgáltatóknál hirdethetnek, míg a kereskedelmi médiumokban és az internetes hírportálokon nem.

Módosíthatják a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) hatáskörét is, amely azonban - egy bizottsági zárószavazás előtti változtatás révén - a kabinet terveivel ellentétben mégsem terjedhet ki azokra a gazdasági társaságokra, amelyekben kisebbségi, illetve közvetett tulajdona van az államnak.

Kaparós sorsjegy a cigi mellé

A határozathozatalok napirendjén ezúttal is szerepel egy a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött előterjesztés. A képviselők ezúttal az október 8-án elfogadott hulladékról szóló törvényjavaslaton változtathatnak, várhatóan figyelembe véve Áder János Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) hatáskörét érintő kifogásait.     A fentieken túl szavazás várható még a kormány azon két indítványáról, amelyek a szociális és gyermekvédelmi, valamint a köznevelési feladatokat ellátó intézmények állami átvételéről rendelkeznek. Továbbá változtathatnak a szeptemberben elfogadott trafiktörvényen is, kimondva, hogy a jövőre létrejövő nemzeti dohányboltok szerencsejáték-ipari termékeket is forgalmazhatnak.

Célpontban a közműcégek

A Ház kedden a "A fogyasztó mindenek előtt - a közműszolgáltatások helyzete" címmel tart politikai vitát a fideszes Zsigó Róbert kezdeményezésére. A nap későbbi részében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2013-as költségvetését, valamint Tiffán Zsolt (Fidesz) hegyközségekről szóló törvényjavaslatát tárgyalhatják.

A szerdai ülésnap az alaptörvény harmadik módosításának általános vitájával kezdődhet a házelnök pénteken elérhetővé vált napirendi javaslata alapján. Az indítvány tartalma vasárnap délelőttig nem vált elérhetővé az Országgyűlés honlapján.

A hét harmadik napján tárgyalhatják még a járásbíróságokkal, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok felállításával összefüggő javaslatot, illetve a nemzetgazdasági miniszter azon előterjesztését, amely a földgáz-szállítási és a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító tulajdonában álló vezetékekre is kivetné a közműadót. Matolcsy György pénteken, három nappal az új teherről szóló jogszabály elfogadása után terjesztette be ezen módosító javaslatát.

MTI - barikad.hu

Négynapos ülést tart a héten az Országgyűlés


2012. november 26., hétfő 12:11
A képviselők a szokásoktól eltérően kedden is szavazni fognak arról, a kormány kérésére kivételes sürgős eljárásban tárgyalandó előterjesztésről, amelynek alapján mégsem mentesülnének a közművezetékek után fizetendő adó alól a földgázszállítási és a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító tulajdonában álló vezetékek. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) előterjesztéseit is tárgyalja az Országgyűlés. A javaslatok a többi között egyszerűsítik az anyakönyvezéssel kapcsolatos eljárásokat, átvezetik a járásbírósági elnevezést a jogrendszeren, megteremtik az új büntető törvénykönyv (Btk.) hatálybalépésével összefüggő jogszabályváltozásokat.

A házbizottság hétfő délelőtti ülésén született döntésekről tájékoztatva az Országgyűlés sajtófőnökének helyettese, György Bálint arról is beszámolt az MTI-nek, hogy az eredetileg keddre tervezett vitanap a közműszolgáltatások helyzetéről csütörtökön lesz.

A keddi helyett a hétfői ülésnap napirendjén szerepelhet a szavazások után az Európai Unió és tagállamai, valamint a Moldovai Köztársaság között a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, a nemzetközi vasúti árufuvarozásról szóló megállapodás 2012. évi módosításának kihirdetéséről szóló előterjesztés, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. évi egységes költségvetésére vonatkozó törvényjavaslat vitája.

Igazságügyi tárgyú törvények

Hétfőn kezdődik meg továbbá a nemzetgazdasági miniszter kedden már végszavazásra kerülő, az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról – három nappal a közművezeték-adóról szóló jogszabály elfogadása után – beterjesztett javaslatának általános vitája. Az előterjesztés szerint mégsem mentesülnének a közművezetékek után fizetendő adó alól a földgázszállítási és a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító tulajdonában álló vezetékek. Matolcsy György indoklása szerint bár e közművezetékek stratégiai jelentőségűek, tulajdonosaik képesek az adó megfizetésére. Az Országgyűlés múlt kedden döntött arról, hogy adót kell fizetni a közművezetékek után 2013. január 1-jétől, a teher mértéke pedig 125 forint lesz méterenként.

Változás a korábban tervezettekhez képest az is, hogy kedden megkezdik a képviselők a KDNP-s Aradszki András által jegyzett, az atomenergiáról szóló törvény módosítását kezdeményező előterjesztés tárgyalását.

A szerdai ülésnap témái lesznek az egyes igazságügyi tárgyú törvények – járásbíróságokkal is összefüggő – módosításáról, a büntető törvénykönyv hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről, valamint a kormányhivatalok működésével összefüggő törvények módosításáról szóló előterjesztések.

Csütörtökön a politikai vitanap után még tárgyal az Országgyűlés az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról, valamint arról a fideszes javaslatról, amely azt kezdeményezi, hogy a 2014-es önkormányzati választásig ne kelljen választaniuk önkormányzati tisztségük és országgyűlési mandátumuk között a mindkettőt betöltő politikusoknak.

Négy KIM-előterjesztést tárgyal a parlament

Az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén a kormánypárti tagok szavazataival általános vitára alkalmasnak találták a Magyary Egyszerűsítési Programmal és a területfejlesztéssel összefüggő törvények módosításáról szóló javaslatot, az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztést, a Btk. hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről szóló javaslatot, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő törvények, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló jogszabály módosításáról szóló előterjesztést.

Répássy Róbert, a KIM államtitkára a Magyary-programmal összefüggő módosítások közül kiemelte, hogy egyszerűbb lesz a külföldiek magyarországi házasságkötése, nyolc napról öt napra csökken az anyakönyvezés határideje, illetve a jövőben 70 helyett már 65 éves kortól illetékmentesen lehet személyazonosító igazolványt kiváltani. A javaslat bizonyos uniós források felhasználása érdekében lehatárolja a területfejlesztési-statisztikai kistérségeket is.

Az államtitkár közlése szerint az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés a többi között azokat a jogszabályváltozásokat tartalmazza, amelyek amiatt szükségesek, hogy jövő január 1-jétől a helyi bíróságok jogutódjaként a járásbíróságok, a munkaügyi bíróságok mint különbíróságok jogutódjaként pedig a közigazgatási és munkaügyi bíróságok kezdik meg működésüket.

Sok jogszabálynak kell változnia

A szocialista Bárándy Gergelynek arra a kérdésére, hogy megszűnnek-e majd a kisbíróságok, ha a jövőben a járásokhoz igazítják a rendszert, Répássy Róbert személyes véleményét közölve azt mondta: szerinte a kisbíróságok mint ítélkezési helyszínek megmaradnak, de nem feltétlenül kell ezeknek önálló bírósági rangot kapniuk, hanem azok a járásbíróságok kirendeltségeiként működhetnek.

A büntető törvénykönyvvel kapcsolatos előterjesztéssel kapcsolatban Répássy Róbert elmondta: az új Btk. jövő nyári hatálybalépéséhez kapcsolódóan sok jogszabálynak kell változnia, hiszen az új kódex számos új jogintézményt vezet be.

Csonka Ernő, területi közigazgatásért és választásokért felelős helyettes államtitkár közlése szerint a fővárosi és megyei kormányhivatalokat és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályait érintő elterjesztés egyrészt a vállalkozói adminisztratív terhek egyszerűsítését, másrészt a gyermekbarát közigazgatás erősítését tűzi ki célul, valamint rendez több olyan, illetményeket és a munkajogot érintő kérdést, amely a 2013. január 1-jével felálló járási hivatalokkal kapcsolatos. A javaslat egyebek mellett rendezi, hogy a kormányhivatalok járási hivatalaihoz átkerülő köztisztviselők korábbi illetményüket kapják majd, a járási hivatalvezető fizetését pedig az illetékes miniszter állapítja meg.

Mindenki hozzájut az egészségügyi ellátásokhoz

2012. november 26., hétfő 17:54
Többek között a dohánytermékek árusításáról, az egészségügyről is tettek fel kérdéseket a képviselők a hétfői interpellációk során a parlamentben. Az elnöklő Lezsák Sándor bejelentette, hogy az LMP frakcióvezetőjévé választották Schiffer Andrást.

A kormány javaslatára döntöttek arról, hogy az egyes gazdasági és a pénzügyi tárgyú törvény módosításáról szóló javaslatot kivételes sürgős eljárásban tárgyalják, és kedden szavaznak is róla. A Fidesz kezdeményezésére megszavazták, hogy a dohánytörvény módosításáról szóló javaslatról – amely szerint a jövőre létrejövő nemzeti dohányboltok szerencsejáték-ipari termékeket is forgalmazhatnának – nem tartanak zárószavazást hétfőn.

A képviselők többsége megszavazta

Szintén a nagyobbik kormánypárti frakció javaslatára a képviselők többsége megszavazta, hogy a közműszolgáltatások helyzetéről szóló politikai vitanapot ne kedden, hanem csütörtökön tartsák meg 4 óra 20 perces időkeretben. Ugyancsak a Fidesz-képviselőcsoport kérése alapján támogatták, hogy az egyes energetikai tárgyú törvényjavaslatok, az atomenergiáról szóló törvény módosításáról szóló előterjesztés, a honvédek jogállásáról szóló törvényjavaslat, az egyes szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvény módosításáról szóló javaslat és a hegyközségekről szóló előterjesztés általános vitáját kedden tartsák meg.

Az Országgyűlés szerdán tárgyalja majd az igazságügyi tárgyú törvények módosítását és a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő előterjesztést, valamint a fővárosi és a megyei kormányhivatalok működését érintő törvénymódosítási javaslatot, csütörtökön pedig megvitatják az egyes agrártárgyú törvények módosítását, a Magyar Művészeti Akadémia kultúrstratégiai szerepének megerősítése érdekében szükséges törvénymódosításokat, az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosítását, valamint azt a fideszes javaslatot, amely kezdeményezi, hogy a 2014-es önkormányzati választásig ne kelljen választaniuk önkormányzati tisztségük és országgyűlési mandátumuk között a mindkettőt betöltő politikusoknak. Ezekről is a Fidesz-frakció javaslatára döntöttek.

Az MSZP a dohánytermékek árusításáról

A szocialista Tóth Csaba a dohánykoncessziók kapcsán arról beszélt, hogy a kormány októberben 450 millió forintot biztosított a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. megalapítására és működtetésére. Hangsúlyozta, hogy a dohánytermékek kiskereskedelmére vonatkozó pályázatokat a törvény alapján legkésőbb november 15-éig kellene kiírni úgy, hogy a pályázatok benyújtására hatvannapos határidő álljon rendelkezésre. Hozzátette, hogy november 15-én megjelent a nyilvános koncessziós felhívás a kiskereskedelmi jogosultság átengedésére, de a törvényben leírtak helyett a pályázati felhívás csak december 15-én jelenik majd meg.

A képviselő azt mondta, hogy a megjelent pályázati felhívás nem tartalmazza a törvény által előírt kritériumokat. Feltette a kérdést, hogy a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. miért nem végezte el feladatait, illetve kívánják-e bővíteni az árusítható termékek körét.

Fónagy: Folyamatosan érkeznek a pályázatok

Fónagy János államtitkár azt felelte, hogy a pályázatok folyamatosan érkeznek. Véleménye szerint ez is tanúsítja, hogy mind a kormány, mind a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. a törvényben foglaltak alapján járt el. A társaság november 15-én megkapta a cégbírósági bejegyzésről szóló végzést, ugyanezen a napon nyilvános pályázatot írtak ki a dohánykereskedelmi monopóliumkoncessziók szerződéssel való átengedésére – mondta. A pályázók körének bővítéséhez a dohánytörvény módosítására lenne szükség, tette hozzá. A szerencsejátékban 18 éven aluliak nem vehetnek részt, ezért a szerencsejáték-törvény betartása a dohányboltokban is biztosítva van – közölte az üzletek bővítése kapcsán.

Az MSZP-s képviselő a választ nem fogadta el, a Ház viszont 187 igennel, 72 nem ellenében megtette.

A nap folyamán korábban az egészségügy helyzete, a mezőgazdasági támogatások, a panelprogram, valamint a romák támogatása és az ítélkezési gyakorlat is téma volt a Parlamentben.

Az LMP-s Szilágyi László kijelentette, hogy az egészségügyben a konfliktusok mélyülnek, a problémák egyre nagyobbak és egyenlőtlen az ellátásokhoz való hozzáférés; a kórházak centralizálása, a gyógyszerkassza megfelezése csak tovább rontott a helyzeten. A politikus arról is beszélt, hogy az állami egészségügyi ellátás színvonala a források elvonásával és a dolgozók külföldre vándorlásával csökken. „A kormány unortodox politikája miatt betegebbek lesznek a szegények és szegényebbek a betegek” – jelentette ki zárásként.

Halász János válaszában tévesnek nevezte a képviselő állításait. Az államtitkár közölte: a kormány úgy tette hatékonyabbá gyógyszerellátást, hogy a betegek terhei nem nőttek, sőt sokszor csökkentek. Arról sincs szó, hogy a szegények ne jutnának hozzá a szükséges ellátásokhoz – tette hozzá. A közgyógyellátásra jogosultak az utazási támogatás révén térítésmentesen juthatnak el a rendelőkbe vagy kórházakba, a betegek által kifizetett összes térítési díj a 2011-ben bevezetett vaklicit miatt 8-9 százalékkal csökkent 2012-ben – hangsúlyozta a politikus. Halász szerint az LMP programja viszont „brutális adóemeléseket tartalmaz”.

Szilágyi László a választ nem fogadta el, a parlament viszont 194 igennel 74 nem és egy tartózkodás ellenében megtette.

A mezőgazdasági támogatásokról kérdezett a Fidesz

Pócs János (Fidesz) azt mondta, hogy az EU-ba való belépés óta a mezőgazdasági termeléshez szükséges támogatások jelentős része uniós forrásokból származik, de nem elhanyagolható a hazai kiegészítő támogatások rendszere sem. A képviselő azt kérdezte, mit tesz a kormány annak érdekében, hogy a nemzeti kiegészítő támogatások kivezetését követően az érintett ágazatok támogatása mégse csökkenjen.

Czerván György államtitkár arról számolt be, hogy az uniós jogszabályok szerint 2013-tól már nem lehet közvetlen kiegészítő nemzeti támogatás fizetni. A hirtelen támogatáscsökkentést elkerülésének érdekében az Európai Parlament döntése nyomán 2013-ban átmeneti nemzeti támogatást lehet nyújtani azokban az ágazatokban, amelyek korábban kiegészítő támogatást kaptak. Ezzel lehetővé vált a szarvasmarha-, juh- és dohányágazat átmeneti megsegítése – jelentette be.

Megszavazták: nem mentesülnek az adó alól

 

Az Országgyűlés kedden elfogadta azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében mégsem mentesülnek a közművezetékek után fizetendő adó alól a földgáz-szállítási és a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító tulajdonában álló vezetékek.

A képviselők 220 igen, 32 nem és 1 tartózkodó szavazattal hagyták jóvá Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter javaslatát. A tárcavezető indoklása szerint bár e közművezetékek stratégiai jelentőségűek, tulajdonosaik képesek az adó megfizetésére. Érvelése szerint „az arányos közteherviselés elvéből tehát az következik, hogy e mentességek ne illessék meg az érintett adóalanyokat”.

Mint ismert, az Országgyűlés előző hét kedden döntött arról, hogy adót kell fizetni a közművezetékek után 2013. január 1-jétől, a teher mértéke 125 forint méterenként. A Ház ezt követően öt törvényjavaslat tárgyalásába kezd, így szó lesz például a honvédek jogállásáról és a hegyközségekről szóló új jogszabálytervezetekről, illetve terítékre kerülnek a szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvénymódosítások is.

A közműcégek árait a kormány alakítja, így azok nem háríthatják át közvetlenül az ügyfeleikre az új adót, a kábeltévés, telefon- és internetszolgáltató cégek viszont áremeléssel reagálhatnak az új teherre, ami egyébként – az előzetes számításokkal ellentétben – akár 60 milliárd forintos többletet eredményezhet évente a költségvetésben.

Napirend előtti felszólalások

A kistelepülések munkanélküliségéről, a jobbikos Gyöngyösi Márton hétfői felszólalásáról, a nők elleni erőszakkal szembeni fellépésről, a fiatalok munkába állásának támogatásáról és a családok fontosságáról beszéltek a kedden napirend előtt felszólalt képviselők az Országgyűlésben.

Sneider Tamás, a Jobbik képviselője statisztikákat sorolva arról beszélt, hogy a vidéki kistelepüléseken a munkanélküliség a többszöröse – gyakran 20-40 százalékos – a nagyobb városokénak. Utalt arra, hogy a kormány 10 év alatt egymillió munkahelyt ígért, ebből időarányosan mostanra 250 ezernek kellett volna létrejönni, ehelyett a „Gyurcsány-Bajnai-szintet” érte el a foglalkoztatás.

Csökkenést javasol a Jobbik

A Jobbik az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését javasolja, valamint vidéken állami vállalatok létrehozásával, állami koordinálással, az öntözés fejlesztésével és új piacokkal segítené az agárágazatot – mondta.

Czomba Sándor államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányváltás óta 160 ezerrel dolgoznak többen Magyarországon, miközben Európában stagnál a foglalkoztatás. Arra is utalt, hogy 12 ezerrel nőtt a foglalkoztatási létszám az agrárszektorban, az építőiparban azonban 30 ezer álláshely szűnt meg.

Józsa: A háború óta nem volt ilyenre példa

Józsa István (MSZP) azt mondta: Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő olyan „minősíthetetlen zsidózásra ragadtatta magát” hétfőn az azonnali kérdések között elmondott felszólalásában, amire a „háború óta nem volt példa”, ezért az MSZP-frakció a házbizottság rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte.

Az ellenzéki politikus emellett bírálta a kormány eddigi gazdaságpolitikai tevékenységét, és arra szólította fel a kabinetet, hogy tegyen valódi lépeseket a kisebbségek megvédése és a gazdaság helyzetének javítása érdekében.

Padlóra vágták a szocialisták az országot, és mégsem ülnek börtönökben!

Czomba Sándor ugyanakkor arról beszélt: a szocialisták nyolc éves kormányzása volt az, ami „padlóra vágta Magyarországot”, a mostani polgári kormány pedig megpróbálja helyreigazítani azokat a „bűnöket”, amiket ekkor elkövetettek. Most egyszerre kell csökkenteni az államadósságot, a költségvetési hiányt, valamint elindítani a gazdasági növekedést és növelni a foglalkoztatást, ez nem egyszerű feladat – fogalmazott.

Az LMP-s Szabó Tímea a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja alkalmából azt kérte számon a kormányon, hogy miért nem nyújtotta még be a parlamentnek az új büntető törvénykönyv (Btk.) hozzátartozók közötti erőszakot érintő módosítását, amellyel kapcsolatban munkacsoport is létrejött az illetékes minisztériumban.

Meg kell erősíteni a rendőrséget

Hozzátette: tisztában vannak azzal, hogy a Btk. módosítása nem oldja meg a problémát, ezért szükség van a jelzőrendszer fejlesztésére, valamint a rendőrség munkájának és gyermekvédelemnek a megerősítésére. Azt kérte a kormánytól, mutassa meg, hogy valódi lépéseket is tesz ennek az ügy érdekében.

Czomba Sándor államtitkár hangsúlyozta: a kapcsolati erőszak kodifikációjával kapcsolatos javaslat széles körű egyeztetés után kerül majd az Országgyűlés elé. Utalt arra, hogy a kormányváltás óta négy új krízisközpont jött létre, így már 14 helyen kérhetnek segítséget az áldozatok, emellett van telefonos ügyelet, egy titkos menedékház, és egy átmeneti szállás. Az államtitkár azt ígérte, hogy a kormány a jövőben is figyel a kiszolgáltatott emberekre.

10 százalékot csoportosítana el Tasó a diákmunkára

Tasó László (Fidesz) azt javasolta, a kormány támogassa, hogy a fiatalok a munka világával korábban ismerkedjenek meg, ennek érdekében a Start munkaprogram forrásainak 10 százaléka jusson a diákmunkára. Jelezte, hogy ez törvényjavaslatban kezdeményezi majd.

Czomba Sándor közlése szerint a kormány célja, hogy minél több magyar fiatal országhatáron belül találjon munkalehetőséget. Elmondta: a munkahelyvédelmi akcióterv egyik fő szegmense is erre a területre koncentrál, emellett idén szeptemberben 4 hónapos programot indítottak, aminek köszönhetően 7100 pályakezdő fiatal helyezkedett el.

Sokat tettek a család tiszteletének helyreállításáért

Michl József KDNP-s képviselő arról beszélt, hogy minden válság egyetlen megoldása az erkölcsi rend helyreállítása, ennek legegyértelműbb terepe szerinte a család és a több gyermek. Szerinte az elmúlt két évben a magyar kormány, valamint sok civil és az egyházi szervezett sokat tett a család tiszteletének helyreállításáért. A kormánypárti politikus bírált egy szegedi kiállítást, ahol szerinte egy olyan installációt mutattak be, amellyel beletapostak jóérzésű emberek életébe.

Halász János államtitkár a kormány családokkal kapcsolatos kormányzati intézkedésit sorolva elmondta: többek között családi adókedvezményt vezettek be, aminek következtében 180 milliárd maradt a gyermekes családoknál, emellett járulékkedvezménnyel támogatják a kismamák munkába való visszatérését, és bővítik a bölcsődei férőhelyek számát.

Fontos az ásványvagyon védelme

A hazai ásványvagyon védelmét nevezte az egyik fő célnak az energetikai tárgyú törvények módosítását ismertetve Fónagy János államtitkár kedden a parlamentben. A fejlesztési minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában kiemelte: az új szabályozás elősegíti, hogy a potenciális szénhidrogén-tartalékkal rendelkező, de korábban gazdaságosan nem termelő kutakat ismét termelésbe állítsák, és újabb, jobb módszerekkel kiaknázzák.

A törvényjavaslat az egy bányavállalkozó által egyidejűleg kutatható területek mennyiségét országos szinten maximálja, ami azért fontos, hogy ne fordulhasson elő az a helyzet, hogy egy kutatni kész bányavállalkozó elől egy másik – üzleti érdekek miatt – valós hasznosítás nélkül a területet elfoglalja – mutatott rá. Hangsúlyozta: szigorodnak a kutatási jog gyakorlásával és a bányászati jog megszerzésével kapcsolatos szabályok is.

 

Milliókért fogadtak tolmácsot Varga Mihálynak

Hatmillió forintért fogadott tolmácsot a kormány, hogy segítse Varga Mihály, tárca nélküli minisztert az IMF-fel való tárgyalásokon – írja a Bors.

 

A szerződés egyébként megtekinthető a kormany.hu oldalon, melyből az is kiderült, 2012. június 2. és 2013. május 31. között hatmillió forintot fizet ki a minisztérium az E+I Tolmács és Szolgáltató Betéti Társaságnak az „egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelő̋s tárca nélküli miniszter részére, feladatköréhez kapcsolódóan angol és német nyelven szinkrontolmácsolási és fordítási feladatok ellátására”.

A nemzetközi tárgyalá­sokon egyébként teljes mértékig elfogadott a hivatalos tolmács használata – mondta a Borsnak a szocialista Veres János, korábbi pénzügyminiszter.

Egy Wikileaks-es távirat szerint Varga nem beszél jól angolul: „Nem beszél folyékonyan angolul, de folyamatosan próbálkozik, még akkor is, ha enyhén szólva alig érthető, amit mond".

Varga azt állítja, nem okoz számára gondot, hogy angolul tárgyaljon. "Tekintettel tárgyalási szintű angol nyelvtudásomra, hivatalos tárgyalásaim során nem szándékozom tolmácsot alkalmazni" - mondta Varga Mihály korábban az origo.hu-nak, elismerve ugyanakkor, hogy hivatalos állami nyelvvizsgával nem rendelkezik. Azt mondta, gyakorlatát akkor szerezte, amikor 1998 és 2002 között pénzügyi államtitkárként és pénzügyminiszterként együtt dolgozott a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, az elmúlt években pedig napi kapcsolatban volt külföldi delegációkkal. Emellett, mint mondta, a Miniszterelnökség minden dolgozója előtt nyitva álló nyelvtanulási lehetőségekkel is élt. A héten például az amerikai nagykövettel találkozik, és vele is tolmács nélkül fog beszélgetni.

Bors – barikad.hu

2012-12-03

„A zsidó méltóság megőrzése érdekében legyen lehetőség a szólásszabadság korlátozására”

Bővülhet a házelnök és az ülést vezető alelnökök jogköre: ha egy képviselő kirívóan sértő kifejezést használ, akkor rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül kizárhatnák az ülésnap hátralévő részéből, vagy akár utólag is pénzbírságot szabhatnak ki rá.
 
 
A zsidó méltóság ez!

 Két gyermek a sok közül! Gázában Izraeli foszforbombától széné égett, meghalt gyermek! Ez a cionista zsidók gyilkos világa!
Ezek a sátáni gyilkosok a "magyar" kormány, a magyar nép barátai???

Nos a nemzetközi jog értelmében is, mindazok akik egyetértenek az Izraeli  sátáni gyilkos zsidók politikájával, őket gyermekek meggyilkolásában, bűnrészesség terheli!!!!


TAKARODJATOK  MOCSKOS CIONISTA MAGYAR NEVŰ  ZSIDÓK  IZRAELBE, A SÁTÁNI GYILKOSOK VÉRREL, RABOLT FÖLDJÉRE!

Mindannyian bűnrészesek vagytok Palesztin asszonyok, és gyermekek meggyilkolásában!

 

 

Az erről szóló fideszes javaslatot az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén támogatták a testület kormánypárti és MSZP-s tagjai.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője és frakciótársa, Gulyás Gergely az országgyűlési törvényen változtatna, és ahhoz a törvényjavaslathoz nyújtottak be módosító indítványt, amelyben fideszes képviselők kezdeményezik, hogy a 2014. őszi önkormányzati választásig ne kelljen választaniuk önkormányzati tisztségük és országgyűlési mandátumuk között a honatyáknak.

A módosító javaslat szerint, ha egy képviselő felszólalása során kirívóan sértő kifejezést használ, vagy a sértő kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, akkor az ülést vezető elnök rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül javasolhatja a képviselő kizárását az ülésnap hátralévő részéből vagy kezdeményezheti a képviselővel szemben pénzbírság kiszabását.

A kizárásról az Országgyűlés vita nélkül szavaz, de ha a Ház határozatképtelen, akkor az ülést vezető elnök mondja ki a döntést.

A házelnök a kirívóan sértő kifejezés elhangzásától számított öt napon belül jogosult lenne a képviselővel szemben pénzbírság kiszabását javasolni. Az Országgyűlés erről is vita nélkül határozna, és a pénzbírság összege nem haladhatná meg a képviselő egyhavi tiszteletdíjának harmadát.

A fideszes képviselők módosító javaslatuk indoklásában azt írták: az Országgyűlésben nemrég elhangzott elfogadhatatlan politikai kijelentések miatt nem tűrhet halasztást az indítvány elfogadása.

Az MSZP-s Steiner Pál a vitában egy szocialista kapcsolódó módosító indítványt ajánlott a kormánypártiak figyelmébe, amelyben a pénzbírság lehetősége nem, a szó megvonásának joga viszont szerepelne, valamint rögzítenék azt is, hogy a "nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság más, az emberi személyiség lényegi vonásán alapuló csoportjaihoz tartozás miatti gyűlölet keltésére irányuló kijelentéseket" szankcionálhatná az ülést vezető elnök.

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás kijelentette: minden olyan javaslatot elutasítanak, ami a képviselői véleménynyilvánítási szabadságot korlátozza. Szerinte a Gyöngyösi Márton felszólalása miatt kialakult "hisztéria" arra utal, hogy vannak olyanok, akik a demokrácia intézményrendszerét másként szeretnék működtetni, és ki akarnak zárni olyan véleményeket a parlamentből, amelyek részei a közgondolkodásnak.

A képviselő szerint ez a népképviseleti rendszer drasztikus korlátozásához vezet, és sérti azokat a választópolgárokat, akik a Jobbikra szavaztak.

Steiner Pál jelezte: nem akar Gaudi-Nagy Tamással vitába bocsátkozni és kijelentette: "aki listázni akarja a zsidókat, az fasiszta".

A fideszes Gulyás Gergely is azt jelezte: nem ért egyet Gaudi-Nagy Tamással, mert itt nem arról van szó, hogy a szólásszabadságot büntetőjogi eszközökkel korlátozzák, hanem arról, hogy az Országgyűlés méltóságának megőrzése érdekében legyen lehetőség a szólásszabadság korlátozására. Hangsúlyozta: egyetért azzal, hogy ezen a területen a büntetőjogi eszközök alkalmazása oda vezethet, hogy "néhány hülyéből csinálunk mártírokat".

A bizottság a vita után végül 24 igennel, a kormánypárti képviselők és az MSZP-s tagok szavazatával támogatta Rogán Antal és Gulyás Gergely javaslatát.

Múlt hét hétfőn a parlamentben Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő annak felmérését szorgalmazta, hogy hány olyan zsidó származású ember van az Országgyűlésben és a kormányban, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

 

Haza és nemzetárulók

 (mszmp, mszp, szdsz, mdf, lmp, dk és zsidesz-kdnp)

A magyar nép nevében vádolom önöket: nép, haza és nemzetárulással!

Nem lesz kegyelem!

              Átok, örök átok szálljon reátok!

"A kínhalál mindezeknek (kommunisták, poszt-kommunisták, liberálisok és cionisták) kegyelem, akik ilyen sorsra juttatták a magyar népet! Büntesse a magyarok Istene mindegyiket, a magyarság elleni bűneiért, tetteiért. Örök szenvedésre ítéltessen mindegyik, nép, haza és nemzetáruló rabló, kollaboráns   gazember! Átok, örök átok kísérje  mindörökké, minden hozzátartozóját, teljes vagyonvesztés terhe mellett ! "

Kapcsolódó cikk:

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/mindannyian...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/gyongyosi-m...

http://prohungarianemzetiportal.ning.com/profiles/blogs/hova-meneku...

2012-12-05. 11:00

Kizárná az ülésnapról a zsidó- és cigánykérdést firtató képviselőket a Fidesz
 
 
A cionista zsidó
Kizárhatnák az ülésnapról és havi tiszteletdíjának egyharmadára is megbüntethetnék majd azt a képviselőt, aki felszólalásában sértő kifejezést használ vagy rendzavarást okoz - áll a Gulyás Gergely fideszes frakcióvezető-helyettes által most beterjesztett módosító indítványban, amelyet a Fidesz szerint az izraeli-magyar állampolgárokat "listázni" akaró jobbikos Gyöngyösi Márton múlt hétfői felszólalása indokol. A javaslat foglalkozik a bizottsági ülésen elkövetett fizikai erőszak büntetésével is.
 
 
Azt a felszólalót, aki felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt , csoportot - nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget - sértő vagy illetlen kifejezést használ, az ülést vezető elnök rendreutasítja és figyelmezteti a kifejezés ismételt használatának következményeire - olvasható Gulyás Gergely módosító indítványában.
Ha az illető "kirívóan sértő" kifejezést használ, vagy a kijelentése "súlyos rendzavaráshoz" vezet, az ülést vezető elnök rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül a képviselő az ülésnap hátralévő részéből való kizárását vagy pénzbírság kiszabását javasolhatja - tette hozzá a javaslat.
A kizárásra vonatkozó javaslatról a módosító indítvány szerint az Országgyűlés vita nélkül határoz. Ha a parlament határozatképtelen, a kizárásról az ülést vezető elnök dönt, és a következő ülésén tájékoztatja az Országgyűlést a kizárásról és annak indokáról. Ezt követően az Országgyűlés vita nélkül határoz az ülést vezető elnök döntésének törvényességéről.
A házelnök a kirívóan sértő kifejezés használatától számított öt napon belül jogosult a képviselővel szemben pénzbírság kiszabását javasolni. Ennek összege a javaslat összege nem haladhatja meg a képviselő egyhavi tiszteletdíjának harmadát.
A javaslat azokat a helyzeteket is szabályozná, amelyekben a képviselő a parlament "tekintélyét súlyosan sértő magatartást tanúsít", illetve magatartásával a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre vagy szavazásra vonatkozó   szabályait megszegi.
 
Ilyenkor az ülést vezető elnök rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül javasolhatja a képviselő kizárását az ülésnap hátralévő részéből, illetve vele szemben pénzbírság kiszabását is indítványozhatja. Az ülésnapról kizárt képviselő az ülésnapon nem szólalhat fel újra és a kizárás napjára tiszteletdíjra nem jogosult.
Gulyás Gergely javaslata a bizottsági ülésekről s rendelkezne. E szerint egy a képviselő a bizottsági ülésen felszólalásában az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot - valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget - kirívóan sért ő kifejezést használ, vagy az általa használt sértő kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, illetve az Országgyűlés tekintélyét súlyosan sértő magatartást tanúsít, a bizottság javasolhatja vele szemben pénzbírság kiszabását.
Ha egy képviselő a bizottság ülésén fizikai erőszakot alkalmazott, illetve közvetlen fizikai erőszakkal fenyegetett vagy arra hívott fel, a bizottság javasolhatja a képvisel ő képviselői jogai gyakorlásának felfüggesztését, illetve vele szemben pénzbírság kiszabását indítványozhatja. Az ilyen javaslat megtételéről a bizottság – bármely tagjának indítványára – vita nélkül dönt.
A módosító javaslat az indoklás szerint a korábban Rogán Antal frakcióvezetővel közösen benyújtott módosító indítvány szabályozási elveinek megfelelően a parlamenti fegyelmi jog terén egységes, koherens szabályrendszert teremtene.
Ezen kívül "figyelemmel van a parlamenti vitában elhangzott érvekre és arra az elmúlt hónapok történéseinek fényében felmerült változtatási igényre is, hogy az Országgyűlés bizottságának ülésén történtek is a parlamenti fegyelmi jog egységes rendszerének hatálya alá tartozzanak" - olvasható a javaslat indoklásában.
(HVG nyomán)


Rezsicsökkentés

2012. december 07., péntek 17:14
Állítólag tíz százalékkal csökken január elsejétől a lakossági gáz és a villamos energia ára.

A családok rezsiköltségeinek jelentős részét teszi ki a gázért és az áramért havonta kifizetett pénz, ezért számukra  – óriási segítséget jelent az intézkedés.

A döntés szervesen illeszkedik a kormány családokat segítő intézkedéssorozatába, amelyből kiemelendő a szocialista kormány által lerövidített gyes három évre emelése, az otthonteremtési támogatás visszaállítása és a gyermekek után igénybe vehető adókedvezmény.

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár csütörtökön jelentette be, hogy a kormány előző napi döntése értelmében a jövő év január 1-jétől tíz százalékkal csökken a lakossági gáz és villamos energia ára. Lázár János, majd a kormányszóvivő is jelezte, hogy az árcsökkentés 3,8 millió családi otthont érint, mégpedig egyformán, s már csak „apró technikai részletek maradtak nyitva”. A családok megtakarítása éves szinten százezer forint nagyságrendű lehet, mondta, hozzátéve: az intézkedés nyilvánvalóan főképp a kereskedőket – amelyek kivétel nélkül nyugati multinacionális vállalatok – fogja hátrányosan érinteni. Giró-Szász András kormányszóvivő közlése szerint az árcsökkentés érdekében a kormány felkérte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot a koncepció kidolgozására.

Orbán Viktor miniszterelnök november 30-án beszélt először arról, hogy azon dolgoznak egy szakértői csoporttal, hogy a gázárcsökkenésen túli rezsicsökkenésre is tegyenek javaslatot. A kormányfő és Johannes Teyssen, az E.ON elnök–vezérigazgatója ugyanazon a napon szándéknyilatkozatot írt alá az Országházban az E.ON-csoport magyarországi földgázipari érdekeltségeinek az MVM-re való átruházásáról. Ez a tranzakció illeszkedik a kormányzat rezsicsökkentő lépéseihez. November 29-én a közműszolgáltatásokról tartott vitanapon Rétvári Bence államtitkár kijelentette: a kormány a felmerült fogyasztóvédelmi tapasztalatok alapján további határozott lépéseket tesz annak érdekében, hogy csökkenjenek a magyar családokra háruló – energetikai szolgáltatók erőfölényére visszavezethető – adminisztratív és anyagi terhek.

Először talán a hadsereget kéne felállítani!
2012. december 12. 08:08
Hunhír.info

Elfogadta a parlament a honvédek jogállásáról szóló új jogszabályt, amely 2013. július 1-jén lép az eddig hatályos katonai szolgálati törvény helyébe. A Honvédelmi Minisztérium államtitkára, Vargha Tamás korábban azt mondta, az új jogállási törvény az eddiginél szigorúbb, de igazságosabb, az egyéni felelősséget jobban érvényesítő szabályokat rögzít.

Hende Csaba honvédelmi miniszter indítványát kedden hagyta jóvá az Országgyűlés 256 igen szavazattal, 88 nem ellenében. A javaslat indoklása szerint a hatékony működés érdekében alapelv volt a korábbiakhoz képest egyszerűbb és átláthatóbb szabályozás kialakítása, a bürokrácia csökkentése, a közpénzek takarékos felhasználása és a személyügyi folyamatok racionalizálása.

Vargha Tamás november végi parlamenti expozéjában kifejtette: a 2013. július 1-jétől életbe lépő szabályozás legfontosabb újdonsága az előmeneteli idő megnövelése. Közlése szerint ezt követeli meg a kívánatos állományarányok helyreállítása és a szolgálatinyugdíj-rendszer kivezetése is.
Új elemként említette az államtitkár a nemzetközi példákból ismert "mozgó" - azaz a viseltnél ideiglenesen magasabb vagy alacsonyabb - rendfokozat megállapításának lehetőségét, valamint hogy egyéves előléptetési és kinevezési moratóriumot határoztak meg a közkatonáknak.

A törvényjavaslat tartalmazza a katonai szolgálatra való méltatlanság eseteit is.

Az indítvány alapján a vezérkari főnök kinevezése határozott idejű lesz, öt évre - a kormányzati ciklusoknál hosszabb időre - szól majd, és legfeljebb öt évvel meghosszabbítható.
A törvény - mint indoklásában olvasható - mindemellett meghatározza az önkéntes tartalékos katona külföldi szolgálatának sajátos feltételeit, időtartamát, és megteremti például a kötelező védőoltások tűrésére kötelezés jogi alapját is.

Félnek és rettegnek az igaz magyaroktól!

2012-12-12. 15:52

Bilincselhetnek, rúghatnak, sokkolhatnak, sőt lőhetnek is Pintér parlamenti őrei
Elektromos sokkoló, lábbilincs, sorozatlövő fegyverek – többek között ezeket az eszközöket használhatják – persze szigorúan meghatározott feltételek mellett – a parlamenti őrök egy készülő rendelet szerint.
 
 
Pintér Sándor belügyminiszter rendelet-tervezete a több mint háromszáz fős őrség működését szabályozná. A nyilvánosságra hozott dokumentum többek között lehetővé teszi, hogy lezárjanak területeket az Országgyűlés elnökének utazásai, valamint rendezvények biztosítása során, sőt egyes városrészeket is lezárhatnak, többek között "a közbiztonság védelmére" hivatkozva.
A parlamenti őrök a készülő szabályzat szerint ugyanúgy intézkedhetnek, igazoltathatnak, mint a "mezei" rendőrök. Arzenáljukban "kollektív sorozatlövő lőfegyver" és géppuska is szerepel, de egzotikusabb eszközöket is bevethetnek.
A szabályzat alapján az országgyűlési őr a támadás céljára szolgáló eszköz használatának megakadályozása, továbbá a támadás elhárítása érdekében az ehhez szükséges erejű és irányultságú ütést vagy rúgást alkalmazhat. "Erőszakos, garázda magatartás", illetve bűncselekmény gyanúja esetén bilincselhetnek is az őrök, a szabályzat "indokolt esetben" a lábak egymáshoz bilincselését is megengedi.
Ezen kívül változatos eszköztárral dolgozhatnak a Tisztelt Ház (cionista akol )  őrei: vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot is használhatnak, "saját elhatározásból" vagy parancsra. Még egy sima bottal, vagy partvisnyéllel is üthetnek - szintén csak indokolt esetben -, hiszen a szabályzat a rendőrbottal "egy tekintet alá eső alkalmi eszközök" bevetését is lehetővé teszi.
A szabályzat arról is pontos eligazítást ad, hogyan kell támadni: az elektromos sokkoló vagy lőfegyver használata esetén is "lehetőleg" végtagra kell célozni. A szabályzat arról sem feledkezik meg, mi a teendő, ha állatok keverednének a plenáris ülésre: "mások személyét, vagyonát közvetlenül veszélyeztető megvadult állatra az országgyűlési őr akkor lőhet, ha a veszélyhelyzet elhárítására az adott körülmények között más lehetőség nincs".
(Nol nyomán)
  • Az egyetemeknek nem, de a Lungo Dromnak bőven jut pénz. 2012, december 13 Azonnali hatállyal 150 millió forintot csoportosít át a kabinet a tartalékból a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség székházának felújítására és a szervezet működési támogatására. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny csütörtöki számában jelent meg. A rendkívüli kormányzati intézkedésekre biztosított keretből való átcsoportosításért Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter felel. Az elszámolás és a fel nem használt pénz visszafizetési határideje 2013. június 30. MTI - barikad.hu
    Az egyetemeknek nem, de a Lungo Dromnak bőven jut pénz.
    2012, december 13

    Azonnali hatállyal 150 millió forintot csoportosít át a kabinet a tartalékból a Lung...
    o Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség székházának felújítására és a szervezet működési támogatására.

    Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny csütörtöki számában jelent meg. A rendkívüli kormányzati intézkedésekre biztosított keretből való átcsoportosításért Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter felel. Az elszámolás és a fel nem használt pénz visszafizetési határideje 2013. június 30.

Hozzászólás a beszélgetéshez

RSS