Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál

"Élő forrás, égi láng, Szentlélek, égből szállj le ránk!"

Gyógynövények 

 

Isten adta a magyaroknak!

 

Ősi kultúrákban elsősorban ezekkel a növényekkel gyógyítottak, több ezer gyógynövényt ismertek, melyet a modern tudomány kutatásaival igazolt. Vannak vadontermő és termesztett gyógynövények.


Magyarországon az 1915-ben alapított Gyógynövénykísérleti Állomás kezdte meg, majd a Gyógynövénykutató Intézet és a Herbária Központ szervezi a vadontermő gyógynövények gyűjtését és termesztését.

A gyógynövények hatóanyagai

Alkaloidok: Általában bódító, fájdalomcsillapító, izgató és élénkítő hatásúak (anyarozs, beléndek, fecskefű, kender, mákgubó, maszlag, nadragulya, őszi kikerics).

Cserzőanyagok: Bélhurut oldására és vérzéscsillapításra használják (tölgy, nyír, vadgesztenye).

Glükozidok: Szívműködést szabályzó, izzasztó, vizelet elhajtó, hashajtó hatású anyagok (piros gyűszűvirág, tavaszi-héricsfű, gyöngyviráglevél).

Illóolajok: Emésztést serkentő, gyulladást gátló, ízesítő hatásúak (ánizs, borsmenta, cickafark, édeskömény, fodormenta, kakukkfű, kamilla, koriander, zsálya).

Keserű anyagok: Emésztést serkentő, étvágyjavító, gyomorerősítő hatásúak (benedekfű, ezerjófű, fehér üröm, kálmosgyökér, tárnicsgyökér).

Szaponinok: Nyálkaoldó, felszívódást elősegítő, köptető hatású anyagok (iglicgyökér, kankalingyökér, szappangyökér).

Szénhidrátok: Gyulladást csökkentő és bevonóanyagok (bodza, édesgyökér, gyermekláncfű, hársfavirág, papsajt, zilizgyökér).

Vitaminok: A-vitamint a sárgarépa és csonthéjas gyümölcsök, B-vitamint a gabonamagvak, C-vitamint s friss gyümölcsök, csipkebogyó, paprika, E-vitamint a gabonafélék csíraolajából nyerünk.

A gyógynövények felhasználása

A gyógyszeripar különféle eljárásokkal kivonja, (izolálja) a hatóanyagokat és azt tisztán, vagy más hatóanyag(ok)kal, vegyületekkel különböző gyógyszerformákban hozza forgalomba. Például a gyűszűvirág leveléből szívműködést szabályzó (digitális), az anyarozsból vérzéscsillapító, vérnyomáscsökkentő (ergotamin, ergotoxin, ergometrin), a métengfűből vérnyomáscsökkentő (vincamin), a nadragulyagyökérből görcsoldó, szemészeti célokat szolgáló (atropin), a macskagyökérből nyugtató (valerin), a mákgubóból fájdalomcsillapító (morfin), köhögéscsillapító (kodein) hatású anyagot állítanak elő.

Élelmiszeripar, de ezen belül a likőrgyártás és az édesipar is nagyon sok gyógynövényt használ.

Kozmetikai ipar: A szájvizek, illatszerek, hajszeszek, hajolajok, főleg az arcbőr jellegének megfelelő arcpakolásokhoz, illatos növényi fürdők és egyéb kozmetikai szerek készítéséhez használják.

A bőriparban, a bőrök feldolgozásához (cserszömörce, füzényfű), a szűcsiparban (szappangyökér) használata szükséges.

Dohányipar a dohány fermentálásakor, (somkorófű, szagosmüge) illatanyag javítására használják.

A gyógynövények gyűjtése

A gyógynövények gyűjtése és termesztése külön szakértelmet kíván. A legjobb gyógyhatást a frissen szedett gyógynövényekkel érhetjük el, de ügyelni kell arra, hogy a növényeket a megfelelő időben, helyen és módon gyűjtsük és szárítsuk.

Gyökereket kora tavasszal vagy ősszel,

Leveleket virágzás előtt és alatt,

Termést a teljes érés idején,

Virágokat a virágzás kezdetekor gyűjtsük.

Csak egészséges, tiszta, féregmentes növényeket gyűjtsünk. A gyűjtést lehetőleg napsütéses időben, a növény száraz állapotában (eső és harmat felszáradása után) végezzük.
Használjunk vesszőkosarat, papírdobozt, zacskót vagy hálót, de nem szabad műanyagot használni, mert a növény befülled és a szárítás közben megfeketedik.
Ne gyűjtsünk műtrágyázott szántóföldön, legelőn, szennyezett vizek partján, nagyforgalmú autópályák vagy utak, ipartelepek, illetve vasúti töltések környékén.

Szárítás

A gyógynövényeket szárítás előtt ne mossuk meg. Aprítsuk fel, tiszta kendőn vagy papíron terítsük szét, árnyékban, szellős, meleg helyen szárítsuk. (Például padláson)
A gyökerek, nedvdús termések, kérgek teljes kiszárításához, még feldarabolt állapotban is mesterséges hőre van szükség. A hőmérséklet ilyenkor sem lehet 35 °C-nál magasabb.

Tárolás

Csak teljesen száraz növényeket tegyünk el télire. Tároláshoz zöld üvegeket, kartondobozokat, textilzsákokat használhatunk. Védjük a nedvességtől, a fénytől és fémekkel való érintkezéstől.

http://www.gyogynovenyek.com/gyogynovenyek.php

Megtekintések: 1009

Válaszoljon erre

Válasz erre a beszélgetésre

Anyatej-termelést segítő gyógynövények

A szoptatás az újszülött táplálásának legtermészetesebb módja, de néha az anyatejnek szüksége van Természet anyánk segítségére, hogy szabadon folyhasson. A galaktogógok (a görög „galact” vagy „galacto” előtag tejet jelent, az „agogos” utótag pedig áramlást) a természet növényi ajándékai a szoptató anyák számára, és évszázadok óta alkalmazzák őket az anyatej-termelés serkentésére. A növényi galaktogógok segítenek, hogy a tej az egészséges kismamától az egészséges kisbabához juthasson.

Az ánizsmag (Pimpinella Anisum) remek ízesítő és emésztést segítő fűszer, amely segít megszabadulni a gázoktól, csillapítja az emésztési problémákat és a hányingert, ezenkívül az anyatej-termelést is serkenti. A német E-Bizottság ajánlásának megfelelően édeskömény- és köménymaggal kombinálva gyomorsavtúltengés és gyomor-bélrendszeri zavarok ellen alkalmazzák.

A benedekfű (Cnicus benedictus) egy keserű ízű gyógynövény, amely gyakran szerepel galaktogóg teák és tinktúrák összetevői között. A keserűség serkenti a nyál- és gyomornedvtermelést. Hagyományosan az anyatej-termelés serkentésére is sikerrel alkalmazzák. A terhesség alatt a benedekfű fogyasztása nem ajánlott.

A barátcserjét (Vitex) a történelmi időktől kezdve sok mindenre használták: másnaposságra, felfúvódásra, lázcsillapításra és az anyatej-termelés növelésére is. A PMS (premenstruációs szindróma) és a menopauza tüneteit csökkentő hatásáért szintén tanulmányozták.

A kecskerutát (Galega officinalis) a német E-Bizottság mint galaktogógot ajánlja. Tejtermelést serkentő hatását először kecskéken fedezték fel.  A szoptatós anyák mellett farmerek is alkalmazzák, hogy állataik tejhozamát megnöveljék. Olyan agresszíven terjeszkedik, hogy nemrégen gyomnövénynek nyilvánították. A kecskerutát nem szabad összetéveszteni a rutával (Ruta graveolens), amelyet primitív társadalmakban erős méhösszehúzó hatásáért abortusz előidézésére is használnak. 

Az édesköményről (Foeniculum vulgare) kimutatták, hogy kecskékben növeli a tejtermelést, és szoptató anyák is régóta használják galaktogógként. Ezt az édeskés ízű gyógynövényt emésztést segítő szerkent is használják, megnyugtatja a hasfájós csecsemőket és a szülés utáni rosszullétet is csillapítja. A terhesség alatt fogyasztása nem ajánlott.

A görögszéna (Trigonella foenum-graecum) az egyik, az anyatej-termelés serkentésére leggyakrabban alkalmazott gyógynövény. Édeskés-fűszeres íze miatt sokféle fogás ízesítésére használják, pl. az indiai currybe is illik. Az emésztés könnyítésére alkalmazzák, és kimutatták azt is, hogy hatékonyan csökkenti a vércukor- és koleszterin-szintet. Az anyatej-termelést is serkenti. Biztonságos gyógynövénynek tekintik, bár méhizomzat-stimuláló hatása miatt a terhesség alatt fogyasztása nem ajánlott. A görögszéna nagy mennyiségben való fogyasztásakor az izzadság, az anyatej és a vizelet juharszirup-illatúvá válhat. Asztmások és a csicseriborsóra allergiás emberek kerüljék a fogyasztását!

A máriatövis (Silybum marianum) egy májvédő hatású növény, sikerrel alkalmazták például gombamérgezések esetén. Erről a csodálatos gyógyfűről nemrégen kimutatták, hogy gátolja a prosztata-, mell- és méhrák kialakulását és előrehaladását. Egy, a közelmúltban készült felmérés pedig azt mutatja, hogy a máriatövist fogyasztó nők anyatej-termelése szignifikánsan magasabb volt, mint a placebót kapott kontroll-csoporté.

A csalán (Urtica dioica) egy finom és nagy tápértékű növény, amely könnyen felszívódó vasban, kalciumban, K-vitaminban és folsavban gazdag, ezenkívül csodás élénkítőszer a terhesség idején. A hagyományos orvoslás ajánlja a szoptatás közben történő fogyasztását, mivel serkenti az anyatej termelődését és a kismama tápanyagellátását is fokozza.

A málna (Rubus idaeus) szintén magas tápanyag- és ásványianyag-tartalmú, méhtonizáló hatású gyógynövény, amely segíti a nők szülés utáni felépülését és a szoptatást.  

Ha nem jutsz megbízható organikus gyógynövényekhez, vagy nem tudod megkülönböztetni a gyógyteát a tinktúrától, akkor számodra egy kész galaktogóg teakeverék a megoldás, mint pl. az Organikus Szoptatós Tea. Elkortyolgatni egy csésze finom teát remek módja a lazításnak, és az önmagaddal való törődésnek; és hitetlenkedő testedet arra készteti, hogy tegye, amit ösztönösen tud.


Mindenki a legjobbat akarja gyermekének, az anyatej betegségeket leküzdő antitestjeitől a fülfertőzéseket gátló hatásán át az asztmára és gyermekkori túlsúlyosságra való hajlam csökkentéséig. Semmi nem pótolhatja a szoptatás során kialakuló bensőséges kapcsolatot és az együtt töltött idő értékét.  Természet anyánk segítő növényeivel a túl kevés anyatej nem lehet ok a szoptatás abbahagyására.

Apróbojtorján

Kis, sárga virágai nyúlánk fürtökben fejlődnek. A növényt lágy szőrök borítják, levelei 10 cm hosszúak, szárnyaltak. Az apróbojtorján virágzása júniustól augusztusig tart és ekkor kell gyűjteni. Már az egyipto­miak is ismerték.Torok- és mandulagyulladásre, rekedtség ellen igen hasznos. Emellett anginára, szájpenészre és a száj nyálka­hártyájának gyulladására is hasznáják. Az apróbojtorjánból készült teával való öblögetés rendkívül hasznos megelőzés szempontjából is. Levelét használják még vérszegénységre,...

Vérehulló fecskefű - Chelidonim majus

Aranyfűnek, arannyal versengőnek, cinandónak, gódircnak, kódavérének, kecsketejnek, mennyeiajándékank, rántófűnek, vérhullatófűnek is nevezik. A mákfélékhez tartozó vérehulló fecskefű legszívesebben erdőszéleken, cserjésekben , falak, kerítések, házak mentén fordul elő. Áprilistól októberig virít. A gyökértörzsből akár 80 cm magas elágazó csöves, szögletes szár nyúlik fel, sárga virágai egyenként ülnek a levelek hónaljában, vagy ernyőben állnak. A növénynek narancssárga tejnedve van a szárban és...

Sáfrányos szeklice

 

A teljes nyílás után szedik a csöves virágokat (szirmok). Élelmiszerek, cukrászati készítmények, gyógyszerek, borok színezésére alkalmas. Teája nyálkaoldó hatású. Nyugat-Európában kaszatterméséből érelmeszesedést gátló olajat nyernek.A virágzatot a sáfrány pótlására (hamisítására), használják.. Gyönyörű színt ad az ételnek, de keserű mellékíz nélkül. A terméséből kivont olajat a magas vérzsírszint csökkenésére , élelmiszerszinezékként, de még bőrápolóként is alkalmazzák. Hatóanyagok :kalkon,kartamin(sárga),kartamon(narancs),p-kinonok,flavonoidok,linolsav,linolénsav,...

Beléndek

Latinnév: + Hyoscyamus niger L.
Családnév: Burgonyafélék családja (Solanaceae)

+ Hyoscyamus niger L.

Egy- vagy kétéves növény, 30-100 cm magas, rendszerint egyszerű, ritkábban elágazó szárral, melyen lágy szőrök találhatók. A levelek szórtak, az alsók nyelesek, a felsők ülők, a levéllemez méretei változóak, hossza 5-20 (30) cm, szélessége 3-10 (12) cm, lágy, részben enyves szőrökkel borított; alakja hosszas-tojásdad vagy kerülékes, széle öblösen fogazott vagy szárnyasán karéjos. A levelek méreteit és alakját a környezeti feltételek befolyásolják, a növény megjelenése igen változó. A kétéves növények előbb tő-levélrózsát fejlesztenek, olykor feltűnően nagy levelekkel. A virágok a szár csúcsán tömörülnek; csészéjük harang alakú, 5 hegyes cimpával; a párta hossza 2-2,5 cm, 5 lekerekített cimpával, színe szennyessárga, torka ibolyás, az erek lila hálózatot képeznek. Júniustól augusztus végéig virágzik. A termés kétüregű tok, mely fedéllel nyílik és a maradandó csésze belsejében fejlődik. A csésze virágzás után megnyúlik, fogai merevekké, szúrósakká válnak. A magvak vese alakúak, recés felületűek, átmérőjük kb. 1 mm, barnásszürkék.

Amikor a szár csúcsán még virágok találhatók, alsó részén gyakran láthatók a termések, melyek között a távolság nagyobb, mint a virágok között. A beléndek kellemetlen szaga száradás során eltűnik.

Nitrogénkedvelő ruderális növény, elsősorban emberi települések, szántóföldek szélén, szemetes helyeken, trágyadombokon található. Az egyéves növények tavaszi vetéseket kísérő gyomként is megjelennek. Magyarországon a gyomirtás következtében helyenként teljesen kipusztult, előfordulása szórványos.

A sárgás színű, lila erezettség nélküli virágok a f. pallidus-nál találhatók, ez hasonlít a ritka Hyoscyamus albus L.-re, melynél viszont valamennyi levél, a felsők is nyelesek. A Hyoscyamus muticus L. Afrika északi területein fordul elő, hatóanyag-tartalma lényegesen nagyobb. A bolondító beléndek leveleit gyűjtik (Hyoscyami folium) a virágzás kezdetén. A leveleket nem tömörítik nagyobb halmokba, mert könnyen egymáshoz tapadnak. A szárítás legkedvezőbb hőmérséklete 30-40 °C. A leveles, virágos szárcsúcsokat is értékesítik.

A levelek kis mennyiségű (rendszerint 0,1%-nál kevesebb) alkaloidot tartalmaznak: hioszciamint és szkopolamint (hioszcint) körülbelül egyenlő arányban.

A maszlag (Datura stramonium) levelekkel együtt asztmáéllenes "dohány", illetőleg cigaretta készítésére használják. Külsőlegesen reumás fájdalmak, idegzsábák kezelésére ajánlott az Oleum Hyoscyami nevű gale-nusi készítmény. 10 g száraz Hyoscy-mi foliumot 10 ml szesz és 3 ml ammóniákból készített eleggyel nedvesítik meg, zárt edényben 12 óra hosszat tartják szobahőmérsékleten. Ezután 80 ml napraforgóolajat adnak hozzá, és vízfürdőn melegítik az ammóniákos szesz elpárologtatásáig, az olajos kivonatot letöltik, szükség esetén szűrik, 10 ml Oleum Hyoscyamihoz 3 csepp levendula (Lavandula angustifolid), menta (Mentha piperitd) vagy citromfű (Melissa officinalis) illóolajat adnak (Oleum Hyoscyami compositum). Fénytől védett helyen tárolják. Kizárólag külsőlegesen használható. Az előállítás során mindig gondolni kell arra, hogy erős hatású vénnyel, illetőleg kivonattal dolgozunk.

A magvakat a népi gyógyászatban szuvas fogakba tették, a fájdalom csillapítására. Elavult és veszélyes szokás volt, a magvak alkaloidjai a nyállal a szervezetbe juthattak, mérgezést okozva.

Fehér zászpa

Latinnév: + Veratrum album L.
Családnév: Liliomfélék családja (Liliaceae)

+ Veratrum album L.

Egyike a legmérgezőbb növényeinknek.

Évelő, több évtizedes kort elérő faj, hengeres, függőleges, kb. 8 cm hosszú és 3 cm vastag, barna gyökértörzzsel, melynek felső csúcsán az előző évi levelek maradványai láthatók, alsóbb részein pedig nagyszámú 20-30 cm hosszú, kb. 3 mm vastag gyökerek. A gyökértörzsből nagy, kb. 30 cm hosszú és fele széles kerülékes levelek fejlődnek (emlékeztetnek a sárga tárnics leveleire!), ép élűek, az ívelt, hosszanti erek mentén redőzöttek, fonákukon pelyhesek, tőrózsát képeznek. A levelek hüvelyei zárt csövet alkotnak és szár benyomását kelthetik. A tulajdonképpeni szár csak 10-30 éves egyedeknél fejlődik ki, kb. 1,5 m hosszú, leveles, felső részében összetett virágzatot visel, az egyes virágok leple 6-tagú, kívül zöldesfehér (ritkábban sárgás). Júniustól augusztusig virágzik. A termés tok. A subsp. lobelianum (Bernh.) Rchb. lepellevelei mindkét oldalukon zöldesek.

Nyirkos réteken, mocsaras helyeken, erdei tisztásokon terem, főleg a hegyvidéken.

A fekete zászpa (Veratrum nigrum L.) virágai vörösesbarnák vagy sötétbíbor színűek, nyirkos erdőkben, száraz tölgyesekben, bokorerdőkben és vágásokban egyaránt előfordul.

A gyökeres gyökértörzset (Veratri rhizoma et radix) ősszel vagy tavasszal gyűjtik, a legelőjavítási munkálatokkal egy időben. A föld feletti részek eltávolítása után a gyökértörzseket mossák, majd napon vagy 45-50 °C-on szárítják. A száraz drog pora tüsszentő hatású, ingerli a nyálkahártyákat. Gyűjtése, mosása, szárítása, tárolása a kellő óvintézkedések szigorú betartásával történjék.

Háziszerként nem használható!

A drog 1% körüli mennyiségben szterinvázas, alkaloidszerű alkaminokat (protoveratrin, germerin, jervin) tartalmaz, ezekből a gyógyszeripar kórházi kezelésre szánt, erélyes vérnyomáscsökkentő készítményeket állíthat elő, melyeket csak akkor használnak, ha a szokásos szerekkel történt kezelés nem volt eredményes.

Mérgezéskor égető érzés jelentkezik a szájban, majd érzékelési zavarok (paraesthesia), heves fájdalmak, hasmenés, hányás.

Főleg a homeopátiában használják.

Az állatgyógyászatban, a kellő óvintézkedések betartásával, külső élősködők, például a Hypoderma bovis lárvák elpusztítására használják.

Napraforgó

Latinnév: Helianthus annuus L.
Családnév: Fészkesvirágzatúak családja (Compositae, Asteraceae)

Helianthus annuus L.

A napraforgóolaj (Oleum Helianthí) külsőleges használatra szánt készítmények, kenőcsök és a hígabb állományú kenetek (linimentumok) gyakori alkotórésze. Olajos injekciók vivőanyaga, előzetesen tisztítják. Más zsíros olajokhoz hasonlóan az összetételében szereplő telítetlen zsírsavak miatt értékes étolaj, különösen, ha utólag adják hozzá az elkészített ételekhez vagy ha rövid ideig melegítik. Főleg linolsavat (50-60%) és olajsavat (30-40%) tartalmaz, trigliceridjeik formájában. Növényolajipari melléktermék a tisztítható napraforgó-lecitin.

A sárga, nyelves virágoknak lázcsillapító hatást tulajdonítanak.

A csicsóka (Helianthus tuberosus L.) kivadultan helyenként tömegesen jelenik meg, könnyen termeszthető. Gumói sok inulint tartalmaznak, ebből az élelmiszeripar gyümölcscukrot (fruktózt) állít elő. A nyers vagy szárított (és feldolgozott) gumó nyomelemekben (pl. szelénben) gazdag; értékes rostforrás.

Medvehagyma

Latinnév: Allium ursinum L.
Családnév: Liliomfélék családja

Allium ursinum L.

Lapos, hosszú nyelű, több cm széles, kerülékes, 2-3 tőlevele van, zöldes vagy sárgásfehér virágai ernyőt képeznek. Lomblevelű erdőkben, parkokban helyenként tömegesen jelenik meg.

Hatóanyagai a fokhagymáéhoz (Allium sativum) állanak közel, a friss növény pépjéből ledesztillált illóolaj jellegű frakcióban vinildiszulfid és vinilpoliszulfidok találhatók. A földfeletti részekben (Allii ursini herba) prosztaglandin A, B és F jelenlétét írták le. Frissen fűszerként is használható. Felhasználása nagyjából megegyezik a fokhagymáéval.

Kamilla

Latinnév: Matricaria chamomilla L.
Családnév: Fészkesvirágzatúak családja (Compositae, Asteraceae)

Egyéves vagy áttelelő növény, magassága változó, a környezeti tényezőktől függően: a vadon termő kamilla szára gyakran csak 5-10 cm hosszú, a termesztett példányoké viszont elérheti az 50-80 cm-t. A levelek 2-3-szorosan szeldeltek. A fészekvirágzatok a főszár és oldalágainak csúcsán képződnek, alattuk a szárrész 5-10 cm-es szakaszon nem fejleszt leveleket. A fészkek átmérője 1,5-2 cm (legfeljebb 3 cm), a fészekörvöt zöldes, hártyás szélű pikkelylevelek képezik, melyek egymást fedelékesen borítják.

A virágok kétfélék:

1. a sugárzó, nyelves, fehér virágok száma 12-18, hosszuk nem haladja meg az 1 cm-t, csúcsuk háromfogú;

2. a belső apró csöves, aranysárga virágok száma több száz. A virágzás kezdetén a sugárzó virágok felfelé irányulnak, ilyenkor a vacok még lapos vagy félgömb alakú; a virágzási időszak derekán a sugárzó virágok szétállanak, a hossztengelyre merőlegesek; a virágzás vége felé a nyelves virágok lefelé hajlanak, ekkor a vacok már kúp alakú és belül üres. Áprilistól augusztus végéig virágzik, néha szeptemberig. A termések kissé hajlott kaszatok, hosszuk 1-1,8 mm, átmérőjük kb. 3 mm.

Nem tévesztendő össze a nemzetség más fajaival, valamint a pipitér (Anthemis) fajokkal, melyeknek virágzata nem rendelkezik a kamillára jellemző, kellemes illattal. A nálunk vadon termő fajok közül a Matricaria modora L. (syn.: Matricaria perfora-ta Mérat, Tripleurospermum inodorum [L.] Schultz-Bip.) virágzatai nagyobb átmérőjűek, a vacok félgömbös (a virágzás vége felé sem válik megnyúlt kúp alakúvá), belül tömör. A sugártalan kamilla vagy Matricaria matricariodes (Less.) Porter (syn.: M. discoidea DC, M. suaveolens [Pursh] Rydb.) fészkeiből hiányoznak a nyelves, szélső peremvirágok, a belsők pedig nem aranysárga, hanem zöldessárga színűek. A vadon termő Anthemis-fajoknál a vacok belül tömör, felületén pikkely (pelyva) -levélkék találhatók. A római kamilla (Chamaemelum nobile [L.] Ali., Anthemis nobilis L.) nálunk vadon nem fordul elő, a Földközi-tenger mellékéről származik, sokfelé termesztik, főleg telt virágú fajtáit (Chamomillae romanae flos).

Az orvosi kamilla dél- és délkeleteurópai faj, amely mindenfelé elterjedt. Nálunk helyenként tömegesen jelenik meg mezőkön, különösen szikes, sós talajokon, néha agyagos, homokos helyeken is. Gyakori továbbá házak, kerítések mellett, udvarokon, legelőkön. Fényt és meleget kedvelő növény, de kellő nedvességet is igényel, a felületi rétegekben. Az apró magvaknak csírázáskor, a gyökérzetnek az egész tenyészidőszak alatt kellő nedvesség szükséges.

Egyenletesen és gyorsan csírázik 20-25 °C-os hőmérsékleten, de már kb. 4 °C-on csírázni kezd. Tenyészide-je mindössze 3-4 hónapig tart. Noha mindenfelé közönséges, a terméketlen területek csökkenése miatt és a szükséglet állandó növekedése folytán termesztése egyre inkább indokolt.

Hatóanyagai és felhasználása

A kamilla virágzatainak (Chamomillae anthodium, Chamomillae flos) hatóanyagait fizikai tulajdonságaik alapján, két csoportba oszthatjuk:

1. Illékony anyagok és 2. Nem illékony, ún. kivonatanyagok.

1. Az illóolaj (Aetheroleum Chamomillae) kék színű és legalább 0,4%-os hozammal nyerhető ki. A jó minőségű drog 0,75% illóolajat tartalmaz, ennek egy része a középső, csöves virágokban található (az össz-mennyiség 66%-a), a tengelyképlet 22%-ot, a sugaras nyelves virágok 12%-ot képviselnek az összhozamból. Az illóolaj sötétkék színét a gyulladáscsökkentő kamazulén nevű, szeszkviterpén szénhidrogénnek köszönheti, melynek vázát két kondenzált gyűrű képezi, az egyik 5, a másik 7 szénatomos. A kamazulén a lepárlás során képződik színtelen, szilárd halmazállapotú vegyületekből, az ún. proazulénekből, melyek közül legfontosabb a matricin nevű háromgyűrűs szeszkvi-terpén-lakton. Ez is gyulladáscsökkentő (antiphlogistikus) és görcsoldó (musculotrop spasmolytikus) hatású (a hidegen készített kivonatok hatóanyagai közé tartozik).

Az illóolaj a tárolás során elveszti kék színét, az azu-lének szerkezete megváltozik (ún. posztazulének képződnek), ezek hatása csökken; a minél hosszabb ideig tartó hatás megőrzése céljából az illóolajat jól záró, kis térfogatú üvegekben, sötét helyen tárolják. Az illóolaj kamazuléntartalma a Magyar Gyógyszerkönyv VII. kiadásának követelményei szerint legalább 2,5% (a nemzetközi szabványokban legalább 5%; ennél lényegesen többet tartalmazhat a cickafarkfű - Achillea millefolium -virágzataiból lepárolt illóolaj).

A kamilla illóolajának másik, szintén gyulladáscsökkentő hatóanyaga a biszabolol nevű szeszkviterpén alkohol (a Magyar Gyógyszerkönyv VII. kiadásának követelményei szerint legalább 10%-ot, a nemzetközi szabványok, Ül. a legtöbb gyógyszerkönyv szerint 20%-ot tartalmaz), valamint ennek oxidjai.

Harmadik hatóanyag az enindiciklo-éter (spiroéter), ennek nyílt szénláncú része az acetilénhez hasonlóan hármas kötéseket tartalmaz, kétgyűrűs része éterjellegű, a jó minőségű illóolaj legalább 1096-nyi mennyiségben tartalmazza, hatása elsősorban görcsoldó.

2. A nem illékony kivonatanyagok közül legfontosabbak a görcsoldó hatású flavonoidok: az apigenin, luteolin, patuletin és ezek glikozidjai, melyek egy része vízben, szeszben oldódik. A kumarinok (umbelliferon, herniarin) főleg a nyelves virágokban találhatók, szintén görcsoldó hatásúak. A nyálkaanyagok jelenlétével magyarázható, hogy a vizes kivonatokat gyakrabban használják, mint a szeszes kivonatokat (utóbbiak nem tartalmaznak nyálkát).

A virágzatok illóolaj-, illetőleg hatóanyag-tartalma a fejlődés során növekedik: a virágzás kezdetén mindig kisebb, mint a virágzás vége felé, amikor viszont a virágzatok szárítás során könnyen szétesnek. Ezért a virágzatok pora több hatóanyagot tartalmaz, annál is inkább, mert szitálással eltávolítják az értéktelen szár (kocsány) -részeket.

A kamilla virágzataiból készített vizes kivonatok gyuüadáscsökkentő hatása részben arra vezethető vissza, hogy fokozatosan csökkentik a szervezet érzékenységét a szövetekből felszabaduló hisztaminnal szemben. Úgy hatnak, mint a kívülről bevitt (exogén) hisztamin, serkentenek egyes immunbiológiai védőfolyamatot. A hatás igazolható a proazulének, elsősorban azonban a vízben nem oldódó kamazulén esetében. Az azulénmentes készítmények is hatásosak, ezért fontos a biszabololtartalom is, végső soron különböző vegyületek együttes hatásával állunk szemben.

Belsőlegesen a kamillateát vagy egyes gyógyszeripari készítményeit a tápcsatorna gyulladásos betegségeiben rendelik:

gyomornyálkahártyagyulladásban (gastritis), bélgyulladásban (enterocolitis), főleg vastagbélgyulladásban (colitis). Fekélybetegségben (ulcus ventriculi, ulcus duodeni) az alapkezelés kiegészítésére szolgál, vagy az egyéb gyógyszerek adagolása közötti szünetekben használják. Vizes kivonatai úgy készülnek, hogy 1-3 kávéskanálnyi (2-3 grammnyi) virágzatot, ül. virágzatport (virágot) leforráznak kb. 250 ml vízzel, majd a forrás hőmérsékletét megközelítő melegen tartják kb. 3 percig (például vízfürdőn), majd kb. 15 percig állni hagyják és szűrik. Kortyonként fogyasztandó, ismételten, minél gyakrabban, langyosan.

Hasmenéssel járó vastagbélgyulladásban társítható a füzény (Lythrum salicaria) vagy/és a libapimpó (Potentilla anserina) földfeletti részeivel, ezeket előbb 5-10 percig főzzük, és csak a főzés utolsó percében adjuk hozzá a kamillát. Kávéskanálnyi mennyiségben adható csecsemők hasgörcseiben (colica intestinas), úgy mint a kömény (Carum carvi) terméseit, vagy ezek teájával váltakozva.

Külsőleg langyos borogatás formájában használják a szem kötőhártyájának gyulladásaiban (conjunctivitis), a szemhéj gyulladásaiban (blepharitis). Ha gyógyszertárban készítenek szemcseppet kamillából, akkor a szükséges konyhasómennyiség hozzáadása után sterilezik. A szemészetben való felhasználását újabban nem javasolják, allergiás reakciókat észleltek. Torokgyulladásban öblögetőszer, váltakozva lehet használni az orvosi zsálya (Salvia officinalis) leveleinek főzetével. A szájüreg öblögetésére, szájnyálkahártya-gyulladásban (stomatitis), aphták képződésekor, a fogíny gyulladásaiban (gingivitis), rossz szájszag (foetor ex ore) esetében szintén zsályalevélfőzettel váltakozva alkalmazzák.

Hüvelyöblítő szerként társítható a körömvirág (Calendula officinalis) vizes kivonatával.

Kamillavirágot tesznek csecsemők fürdővizébe: egy-két evőkanálnyi mennyiséget vászonzacskóban leforráznak, 10 perc múlva kiveszik, és beállítják a fürdővíz hőmérsékletét. Felnőttnél gyulladásos bőrgyógyászati folyamatok, ekcémák esetében teszik a fürdővízbe.

Égési felületek (első fokú égések, combustio erythematosa) felfekvés (decubitus), kiütések kezelésére szolgáló olajos készítmény előállítására egy evőkanálnyi száraz kamillavirágot egészségügyi szesszel itatnak át, jól zárt, kis térfogatú edényben 2-3 óráig állni hagyják, majd hozzáadnak 100 ml étolajat vagy orbáncfűből (Hypericum perforatum) nyert olajos készítményt, az elegyet vízfürdőn melegítik, míg a szesz elpárolog, a növényi részeket vásznon szűrik, kipréselik.

Azulénes kamillakenőcs készítése: kenőcsalapanyaghoz (kenőcshöz) addig adunk kamilla illóolajat, míg a kikeverés során halványkék vagy zöldes színűvé válik. Nehezen gyógyuló sebek, visszeres lábszárfekély (ulcus cruris), ekcémás felületek kezelésére használják.

A légutak hurutos megbetegedéseiben, rekedtségben, a kamillagőzök belégzése (inhaláció) céljából a fővésben levő vízhez evőkanálnyi kamillavirágot tesznek, esetleg egy-két kávés-kanálnyi konyhasót is, a hatás kiegészíthető illóolajakat tartalmazó készítménnyel. Különösen ez utóbbi ellenjavallt a tüdőgümőkór (tuberculosis pulmonum) aktív szakaszaiban, tüdőasztmás betegeknél, magas vérnyomásban szenvedőknél.

Túlérzékenységet (allergiát) észleltek a szemészeti alkalmazás során, de a bőrgyógyászatban is, ezt valószínűleg növényvédő szerek maradéka okozza (a szántóterületek szélére került gyom- és rovarirtó szerek az onnan gyűjtött kamillában halmozódhatnak fel). Az összetévesztések következtében más, főleg Anthemis fajoktól származó virágzatok allergen anyagokat tartalmaznak, ez előfordulhat -rendkívül ritkán - a valódi kamilla esetében is.

A kamillát pótolhatjuk a cickafarkkóró (Achillea millefolium) virágzataival, ezek is gyulladáscsökkentő hatásúak, de görcsoldó tulajdonságuk kevésbé kifejezett.

Kísérleti körülmények között a kamillából előállított készítményekkel további figyelemre méltó eredményeket értek el: laboratóriumi állatokon csökken egyes baktériumok által termelt mérgek (toxinok) hatása anélkül, hogy gátolták volna a kórokozók fejlődését. A nem baktériumok okozta vesegyulladás (glomerulonephritis) esetében kedvező eredményeket jeleztek, klinikai alkalmazásukhoz további vizsgálatokra van szükség. A kamilla gyakran szerepel testápoló szerek összetételében. Emellett használják egyes vermutféleségek gyártásánál is.

A római kamilla virágzatai (Chamomillae romanae flos), főleg a telt virágzatú változatokból nyert drog, egyes országokban keresett gyógyáru. Illóolaj-tartalma valamivel nagyobb, mint a kamilláé, keserű ízű szeszkvi-terpén-laktonokat nagyobb mennyiségben tartalmaz, továbbá illóolajában több nyílt szénláncú karbonsavat, Ül. alkoholt.

Felhasználása egyezik a nálunk lényegesen szélesebb körben használt kamilláéval, javallják fájdalmas havivérzésekben (dysmenorrhoea), főleg vizes-szeszes kivonatait, melyeket a készítési módtól, illetve az etilalkohol töménységétől függően általában 20-60 cseppnyi egyszeri adagban írnak elő.

Termesztése

Termesztésére legalkalmasabbak azok a vidékek, melyeknek nyári középhőmérséklete 18-20 °C. Leginkább a könnyű, homokos, semleges talajok felelnek meg, felhasználhatók azonban a szikes, kevésbé termékeny, más célra alig alkalmas területek is. A vetésforgóban egyéves növényként kezelendő, de ha lehetséges, 2-3 évig is meghagyható ugyanazon a helyen a vetésforgón kívül vagy külön e célra szánt területeken. Korán lekerülő növények után termesztjük.

Mivel magvaik aprók (ezermagsúlya 0,02-0,03 g) egyenlő vetőágyat igényel. A szántást és a boronálást a vetés előtt egy hónappal fejezzük be, biztosítva ezalatt a gyomok irtását, a talaj porhanyítását. Az utolsó talajművelési munkálatokat 4-5 cm-es mélységben végezzük, 10-12 nappal a vetés előtt, majd boronálunk és hengerezünk.

Amennyiben az előveteményt istállótrágyáztuk, a mélyszántás alkalmával P-45 és K-40 kg/ha a szükséglet, N-30-60 kg/ha tavasszal adandó. Közvetlen magvetéssel is termeszthető, ebben az esetben augusztus elején vetjük. Kedvező nedvességi viszonyok esetén szeptemberben, sőt késő ősszel is vethető. A levélrózsát képzett növények jól áttelelnek. Azokban a gazdaságokban, melyekben nagy területeken termesztik, szakaszosan, 10-12 naponként vetik.

A vetési sortáv gyommentes területeken 12 cm, ellenkező esetben 40 cm. Az első esetben 120 cm-es sávokba vetik, 10 párhuzamos sorban, melyek között 40-50 cm-es távolságot hagyunk, majd ismét 10 sor következik. Ezek az ösvények biztosítják az ápolási munkálatok elvégzését, a könnyebb begyűjtést. A vetőmagszükséglet 3 kg/ha, a vetési mélység 0,5 cm. A vetőmagot közömbös anyaggal keverjük össze.

A vetés után a talajt csillagos hengerrel járatjuk meg, valahányszor talajkéreg képződik. A csírázás után a sorok között kapálunk, gyomlálunk.

Gyűjtésre legalkalmasabb az az állapot, amikor a szántóterület nagy részén a virágzatok már teljes virágzásban vannak, tehát a nyelves virágok merőlegesek a hossztengelyre. A virágzatokat napos időben, a harmat felszáradása után gyűjtjük szedőfésűkkel, melyek dobozszerű részében összegyűlnek a letépett virágzatok, innen kosarakba ürítendők. A jó minőségű árunál a kocsányok nem haladhatják meg az 1 cm-es hosszúságot. A nyers drogot megtisztítjuk az idegen részektől, majd rostákon engedjük át a fejletlen vagy a túl hosszú kocsányú virágzatok elkülönítése céljából. A virágzatok befülledésének megakadályozása végett a szárítást 2-3 órán belül meg kell kezdeni. A gyűjtést 3-5 nap múlva megismételhetjük, az új virágzatok kibontakozásának sorrendjében.

A kamillát ugyanazon a területen hagyhatjuk 1-3 évig. A gyommentes vetéseket, melyeket a következő évben/években is fenntartunk, a virágzatok begyűjtése után lekaszáljuk; a kihullott kaszatokból őszig új növények fejlődnek ki. Ilyenkor 40 cm-ként sávokat vághatunk.

Az évi terméshozam 600-1000 kg/ha száraz virágzat.

Természetes körülmények között, jól szellőzött helyiségekben szárítjuk, vagy 20-30 "C-on, vékony rétegben, 1 kg-ot számítva m2-ként.

Vetőmagnyerés céljából a jól fejlett példányokról nem gyűjtünk virágzatokat. Miután a sugárzó virágok elhervadtak, a növényeket levágjuk, a reggeli órákban (harmatos állapotban) begyűjtik, kisebb kötegekben, árnyékban szárítjuk, majd kicsépeljük a kaszátokat (a virágzatok porát, mely sok kaszatot is tartalmaz). Hektáronként 100 kg vetőmag nyerhető.

Borsmenta

Latinnév: Mentha piperita L.
Családnév: Ajakosvirágúak családja (Labiatae, Lamiaceae)

Mentha piperita L.

Évelő növény gyökértörzzsel, tarackokkal. Az első évben fejlődő főgyö-kér helyét átveszik a szár alsó részeiből kiinduló járulékos gyökerek. A szárak alsó, földbeli részéből alakul ki a gyökértörzs, melyből azután minden irányban tarackok és földfeletti indák képződnek. A szár magassága elérheti a 100 cm-t, négyzetes, egyes fajtáknál zöld, másoknál ibolyáspiros vagy barnásibolya színű. Utóbbi fajtáknál az ágak és a levelek erei nem zöldek, hanem szintén vöröses színűek. A levelek nyele kb. 1 cm hosszú, lemeze 3-8 cm hosszú és 1,5-2,5 cm széles, alakja tojásdad vagy lándzsás, csúcsa hegyes, alapja nyélbe keskenyedő, éle fűrészelt. A virágok a szárak csúcsán egymás feletti örvökbe tömörülnek, füzérszerű virágzatot képeznek. A virágok ibolya- vagy rózsaszínűek, pártájuk négykaréjú, nem ajakos. Júniustól szeptemberig virágzik.

Termése négy makkocska, mely a csészében jön létre. Ritkán köt magot. A növénynek, különösen ha megmorzsoljuk, jellemző illata van. A Mentha piperita keverékfaj (hibrid), mely ismételt kereszteződések révén jött létre. Mint minden hibridfaj, alaki sajátságai és kémiai összetétele is igen változékony. Vadon nem fordul elő. Nálunk vizek mellett, nyirkos, nedves helyeken a Mentha nemzetség más fajai teremnek: A M. aquatica L., melynek virágzata gömb alakú; a M. arvensis L. szára levélcsomóban végződik; a M. longifolia (L.) Huds. szára szőrös; a M. spicata L. (syn.: M. viridis L.) szára kopasz; a M. suaveolens Ehrh. (M. rotundifolia Auct.) középső szárlevelei kerekek; a M. pulegium L. virágai a lekerekített csúcsú levelek hónaljában képződnek. A vadon termő taxonok rendszertani helyzete vitatott, a növények változóak, sok közöttük az átmeneti alak, a hibrid.

A borsmentát minden földrészen termesztik. Eredetét illetően megoszlanak a vélemények. Egyes felfogások szerint a Távol-Keleten, mások szerint Angliában jött volna létre, majd onnan terjedt el kultúrnövényként (monofiletikus eredet), de az is lehetséges, hogy a föld különböző tájain képződött ismételt kereszteződések révén (polifiletikus eredet). Nagyszámú kultúrváltozata (fajtája) közül a zöld-szárúakat (forma pallescens) Pfalz típusúaknak, a pirosas szárúakat (forma rübescens) Mitcham-típusúaknak nevezik.

A fodormenta (Mentha spicata L. em. Huds., var. crispa [Benth.] Mansf. és a M. aquatica L. var. crispa [L.] Benth.) szintén csak termesztve fordul elő, ennek eredete, rendszertani besorolása is vitatott.

A borsmenta fejlődéséhez nagyobb talaj- és légköri nedvesség szükséges. A napi 12-14 órás megvilágítás is előfeltétele a sikeres termesztésnek. A jó fejlődéshez napi 10 °C-os átlagos hőmérsékletre van szükség. Jól áttelel olyan területeken, melyeken a havi középhőmérséklet mínusz 3 °C, a legalacsonyabb érték pedig mínusz 17 °C. Hótakaró alatt mínusz 30 °C-os hidegben is áttelel, de a felmelegedések után visszatérő fagyok ártalmasak. Nyáron a 18-22 °C-os napi középhőmérséklet a legmegfelelőbb.

Ez lenne a petefészekrák ellenszere?

Betegszoba.hu
2012. december 23., 14:00
Újabb kutatásokkal sikerült alátámasztani a teafogyasztás előnyeit: úgy tűnik, a petefészekrák kialakulási esélye is kisebb azok körében, akik rendszeres teafogyasztók.

Az ausztrál Curtin Egyetem phd-hallgatója, Dada Su ezer önkéntes részvételével Kantonban végezte kutatásait: a klinikai esettanulmányban ötszáz gyógyult petefészek-karcinómás és ötszáz teljesen egészséges nő vett részt, akiknek kérdőívet kellett kitölteniük teafogyasztási szokásaikról.

Az eredmények szerint a kontrollcsoportban lévő egészséges nők körében jóval magasabb volt a rendszeres teafogyasztás aránya (78,8 százalék), mint a petefészekrákos résztvevőknél (51,4 százalék). Ebből arra lehet következtetni, hogy a rendszeres teafogyasztás potenciálisan csökkentheti a petefészekrák előfordulását (legalábbis a dél-kínai nők esetében). A résztvevők zöld, fekete és vulong (oolong) teát is fogyasztottak. A kutatás során a tudósok nem vizsgálták meg az összefüggés hátterében álló biológiai mechanizmusokat és a teában található rákellenes hatóanyagokat.

„Nemcsak a rendszeresség a fontos, hanem az is, hogy mennyi teát iszunk és milyen gyakran – nyilatkozta Andy Lee professzor, a Curtin közegészségügyi tanszékének kutatási projektvezetője. – Tehát ha gyakran és nagy mennyiségben fogyasztjuk a teát, azzal sokkal jobb eredményt lehet elérni a megelőzés szempontjából.” A professzor szerint a kutatásból egyértelműen kiderült az is, hogy nem csak a zöld, de a fekete és a vulong tea is hatékony rákellenes szer lehet.

A vizsgálatok szerint a zöld, a fekete és/vagy a vulong tea rendszeres fogyasztása szoros összefüggésben lehet a petefészekrák kialakulási esélyeinek csökkenésével. Az egyéb tényezők figyelembe vétele után a korrigált esélyarány 0,29 volt.

„Jelenleg csak a rák kialakulási esélyeinek csökkenésére vonatkozóan vannak adataink, de azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy mennyiben segítheti a daganatos betegek túlélését a rendszeres és hosszan tartó teafogyasztás” – vélekedett a szakember.

A petefészekrák túlélési aránya meglehetősen alacsony: Ausztráliában jelenleg 43 százalék. Andy Lee szerint mivel a tea nem tartalmaz mérgező anyagokat, és fogyasztása semmilyen káros mellékhatással nem jár, a teaivás mindenkinek ajánlott.

A vöröshagyma

Népies neve:

vereshagyma, hajma

A növény leírása:

A hagymafélék (Alliaceae) családjába tartozik. Közép-Ázsiából került Magyarországra. Botanikai szempontból évelő, termesztési szempontból kétéves növény. Ősrégi konyhai fűszer, nálunk is termesztik. Bizonyos kénvegyületek adják jellegzetes ízét és illatát.

Hogyan gyűjtsük?

A zsenge hagyma tavasszal, az érett vöröshagyma pedig ősszel szedhető. Első évben hozza a fogyasztásra alkalmas hagymáját, második évben a szárat, a virágot és a magot.

Mi van benne?

A növény hagymáját használják gyógyászati célokra. Kéntartalmú vegyületeket, B1-, B2-, C-vitamint, flavonoidokat, nikotinsavat, vasat, jódot, káliumot, kalciumot, foszfort, szelént és cinket tartalmaz.

Mire jó?

A vöröshagymát külsőleg és belsőleg is alkalmazhatjuk. A népi gyógyászatban használták hurutos- és légúti megbetegedések, emésztőrendszeri bántalmak, magas vérnyomás kezelésére.

A mai fitoterápiában a vöröshagyma hatóanyagainak kivonatait elsősorban érelmeszesedés megelőzésére, a szívroham rizikójának csökkentésére használják. Nyersen fogyasztva kedvezően hat a koleszterinszintre.

A hagyma gátolja a trombózis, a vérrögképződés kialakulását, segít megelőzni a koszorúér-megbetegedést. Jótékonyan hat az emésztésre, mivel fokozza az emésztőnedvek termelődését, enyhíti a bélgörcsöket. Kutatások megerősítették baktériumölő hatását is. Az ellenálló-képességet növeli, így érdemes bármilyen gyulladás esetén több vöröshagymát fogyasztanunk. Külsőleg a hagyma levele gátolja a darázscsípések által okozott gyulladásos reakció kialakulását.

A vöröshagyma enyhítheti a megfázás tüneteit, mivel csökkenti az orrdugulást. Illóolajai a légutak nyálkahártyájának mirigyeit hígan folyó nyák termelésére késztetve fellazítják a légutakban lerakódott, besűrűsödött nyákréteget. Asztmaellenes hatását mind laboratóriumi kísérletekben, mind élő szervezetben bizonyították.

Vizsgálták a hagymának a rákkal szembeni védőhatását is, mert egyes feltevések szerint kénvegyületei gátolhatják bizonyos tumorsejtek növekedését, burjánzását.

Hogyan használjuk?

Szirup: Jó nyákoldó és köhögéscsillapító hatású. Meghűléses megbetegedések esetén ajánlott.

Borogatás: A bőr felhólyagozására ajánlott.

Hagymástej: Vágjunk össze két kisebb fej vöröshagymát, majd 1db szegfűszeggel, 1 szál kakukkfűvel, 1 teáskanálnyi mézzel és 1 dl vízzel forraljuk fel. Hagyjuk állni 12 órán át, végül nyomjuk át szitán. Ezt követően forraljuk fel 2 dl tejjel. Napi 2 csészényi fogyasztása ajánlott belőle meghűléses megbetegedés esetén.

Hagymalé: Nyákoldó és köhögéscsillapító hatású.

Fűszerként: Változatos, sokrétű a felhasználási területe, húsok, levesek, főzelékek, mártások ízesítésére használják, de ízletes "alkotórésze" a különféle salátáknak is.

Érdekesség:

  •     Az ókori Egyiptomban Ízisz szent növénye volt. Az egyiptomi hieroglifák a növekedés és a termékenység szimbólumaként jelenítik meg.
  •     A középkor óta Wales jelképe, mivel a kelta walesiek segítségével csatát nyertek.
  •     A vöröshagyma tyúkszem ellen is hatásos.
  •     Baktériumölő hatását már Pasteur is leírta.


Jó tudni!

Ha sok vöröshagymát fogyasztunk, a belekben a gáztermelés fokozódik.

Szoptatós anyák kerüljék az erősen hagymás ételek fogyasztását, mert illóolaj-aromái átmennek az anyatejbe.

Hozzászólás a beszélgetéshez

RSS