Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál

"Élő forrás, égi láng, Szentlélek, égből szállj le ránk!"

Továbbra is a bank dönt, ki kerüljön utcára

 

A Jobbik szerint a Nemzeti Eszközkezelő adósságmentő akciója kudarc, mivel továbbra is a bank határozza meg, kiket vehet át az állam, így a bank is dönt arról, ki kerüljön utcára. A nemzeti párt szerint ez abszurd, ezért mielőbbi megoldást sürget.

Z. Kárpát Dániel sajtótájékoztatóján rámutatott, a bankok és a kormány közti tavalyi paktum értelmében az értékesíthető ingatlanok száma 2700-ban lett maximalizálva negyedévente, viszont nincs meghatározva, mi alapján kerülnek ki ezek az összes –  112 ezer –  ingatlan közül, így mindenki félhet – szögezte le a Jobbik politikusa.

Mint elmondta, a Nemzeti Eszközkezelő mindössze nyolc darab ingatlant mentett meg, vett át nyár végéig az ígért nyolcezer helyett annak ellenére, hogy októberre is 1100 ingatlan volt felajánlva. Csakhogy a bank adja az engedélyt, ami a Jobbik szerint elfogadhatatlan – emelte ki Z. Kárpát Dániel.

Az országgyűlési képviselő emlékeztetett, a közelmúltban röppent fel a hír, hogy egy nyolcadik hónapban lévő állapotos kismama feje felől árvereznék el a lakást. A történet pikantériája az – folytatta –, hogy egy tízmilliós hitel ugrott fel 24 millióra, ráadásul a kismama törlesztett folyamatosan, munkája is volt. (úgy tudjuk, a kismamát időközben utcára tették…!). A Jobbik szeretne a jogszerű lakáshasználókon segíteni, így törvényjavaslatot fog benyújtani, hogy ne lehessen végrehajtást foganatosítani állapotos kismamák, vagy kisgyermeket nevelők ellen.

A képviselő leszögezte: kizárólag a jogszerű lakáshasználókon kívánnának segíteni, nem az illegális lakásfoglalókon vagy a szociális hálón élősködőkön. Z. Kárpát Dániel rámutatott: a kormány azt ígérte, senkit sem hagy az út szélén, tehát ezt is kellene tennie. A kilakoltatások által családok szakadnak szét, gyámügy elviszi a gyermekeket, rosszabb esetben pedig az egész család utcára kerül – vázolta fel az eshetőségeket a nemzeti párt képviselője.

A Jobbik kötelességének tekinti, hogy segítsen az adósokon, és ne hagyja végzetes adósságspirálba süllyedni a magyar embereket – nyomatékosította sajtótájékoztatóján Z. Kárpát Dániel.

Forrás: barikad.hu

 

Emlékeztető: „A népnek joga van elkergetni a kormányt egy demokráciában is, ha az a népakarat ellenében kormányoz, ha az emberek létérdekét veszélyezteti!” (Orbán Viktor, 2008. március)

 


Neki is csak egy élete van! Ő is úgy pusztul el, mint bárki más!

A kormányok által megtűrt zsidó bankok és különböző pénzintézetek, brókerek, hitel ügyintézők, biztosítási és befektetési tanácsadók, tőzsde stb...

Soha ne szerződj velük!

Nem a te hasznod az ő érdekük, hanem az, hogy minél több pénzt lehúzzanak rólad különböző címeken vagy egyszerűen eltüntessék a teljes vagyonodat!


Így működik a cion-liberális zsidó demokrácia!

Így megy ez mindenhol, aztán csodálkoznak.

A pénzvilág meg a mohó, kapzsi  emberek tettek/tesznek tönkre végső soron mindent ezen a planétán.

Megtekintések: 1325

Válaszoljon erre

Válasz erre a beszélgetésre

Átok vagy áldás? Devizahitelesek ítélete a bankok felett

Fuldoklásnak érzik tartozásukat a devizahitelesek. Ebbe a képbe még az árfolyamrögzítés is beleillik szerintük, hiszen sokak szerint ez csak egy betonsúly az amúgy is tetemes adósság mellé. Úgy látszik, hiába állítja a Bankszövetség, a kormány és a PSZÁF is egyszerre, hogy szinte kihagyhatatlan lehetőség ez a legtöbb devizában eladósodott számára. Egyébként a mielemzéseink is ezt támasztják alá. A felmerült kérdésekre is válaszolunk, de megosztjuk azokat a leveleket is, amiben olvasóink az ügyintézés menetéről számolnak be. Valakinek 10 perc alatt sikerül, másoknak 3 hónap alatt sem.

Így látják magukat a devizahitelesek
"Egy tó kellős közepén vagyok, olyan régóta vagyok a vízben , hogy már alig bírom magamat tartani. Segítségért kiáltok. Egy csónak közeledik, benne és kedvesnek látszó öltönyös férfi. Az egyik elkapja a kezem és megtart, hogy ne merüljek el. A másik közben egy hatalmas betondarabot köt a lábamra, mikor lejár az idő, elengedik a kezem és én szépen lassan a mélybe süllyedek."


"A CIB-nél a mindig megújuló nyomtatványokkal gyűlt meg a bajom. Először az internetről töltöttem le a szükséges papírokat, majd kitöltve bevittem egy közel eső bankfiókba. Az ügyintéző hölgy nagyon örült, hogy végre jól kitöltött papírokat vitt valaki, de a kolléganője közölte, hogy sajnos idő közben megváltozott a nyomtatvány. Ha jól emlékszem, akkor egyetlen sorban mutatkozott meg a változás. Mivel pénteki nap volt és 1 óra volt zárásig, már nem volt időm aznap visszavinni, mert szükség volt egy hozzátartozóm aláírására is. Hétfőn viszont már nem volt érvényes a munkáltató által kiadott igazolás. Így kezdtem mindent elölről."

Több hasonlóról számoltak be olvasóink. Érdemes az ügyintézés elkezdése előtt a bankfiókban tájékozódni a szükséges nyomtatványokról és a megfelelő előkészületek után gyorsan intézni az árfolyamrögzítést. Az időpontfoglalás és az előzetes egyeztetés a szükséges iratokról is hasznos lehet.


"Maga a folyamat tényleg gyors, azonban hogy a gyűjtőszámlán 6,14 % kamatozik, majd amikor elkezdi az ember visszatörleszteni a kamat 12,28 lesz, ez nagyon durva, erről persze a médiában nincs szó. Továbbá meglepődtem, hogy az egyik levélíró szerint (korábbi Pénzcentrum.hu cikkben közölt levél), már a következő havi részlet ennek fényében lesz számolva, az otp-ben azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a törvény úgy rendelkezik, hogy szerződést követő 30 nap után, tehát csak 2 hónappal későbbi törlesztőben jelentkezik a kedvezőbb árfolyammal számolt. Mi októberben kötöttük meg, mindig hó 4. a törlesztés, így csak december 4-én kezdődik a kedvezményes törlesztés."

A törvényi előírások szerint a papírok aláírása utáni második törlesztőrészletet kell már az árfolyamrögzített értéken számolni. A levélben vázolt kamatok valósak, de azt ne felejtsük el, hogy 5 év alatt akár (erre látszik nagyobb esély) kedvező irányba is haladhatnak a kamatok. Tehát nem 12, hanem 10 százalék vagy még alacsonyabb lehet a forinthitel kamata. 

A kamatváltozás kockázatáról már hosszabb elemzésünkben írtunk, amiben kifejtettük, hogy az eredeti hitellel együtt kifizetett gyűjtőszámlahitel törlesztőrészlete nem emelkedik lényeges mértékben akár drasztikus kamatemelés hatására sem. 

Összességében azt kell az árfolyamrögzítőknek szem előtt tartania, hogy a halmozódó tartozás és a későbbi terhek, hogy aránylanak az 5 évig elengedett kamatok mértékéhez. Számításaink ez szinte mindig az ügyfeleknek kedvez, különösen, ha félre tudják tenni a megspórolt összeget. 


"Csak az érdekelne, hogy jogosult lehetek-e bármilyen segítségre, könnyítésre, ha a CHF hitelemet 187 HUF/CHF árfolyamnál vettem fel. Sajnos végtörlesztésre nem voltam jogosult a 180 HUF-os határ miatt, es ahogy tudom az árfolyamrögzítésre sem. Jelenleg nem okoz gondot a hitel törlesztése, de ennek ellenére gondolkodom rajta, hogy részt veszek az árfolyamrögzítésben, ha jogosult vagyok rá.
"

Az árfolyamrögzítés esetén nincs árfolyamban kifejezett felső korlát, olvasónk is jogosult ígényelni. 

Amihez már nem tennénk hozzá semmit:

"Valószínűleg az első 10 :) között voltam az Erste-nél, miután hatályba lépett a jogszabály, az első napon reggel ott ültem a bankban. Kicsit meglepődött az ügyintéző, hogy az első ügyfele közszférás dolgozó (reméltem, ez nem fogja bonyolítani a helyzetemet). Az első nap mindent el tudtunk indítani, amit kellett. Pár kört futottam a munkáltatómnál, és a banknál, hogy minden papír meglegyen. A közjegyzői okiratot is simán megkaptuk pár hét múlva. A csökkentett összeget menetrend szerint a 2. hónaptól fizetem."


"Nekem egy lakáskasszával kombinált 20 éves CHF lakáshitelem van az MKB-nál (3 éve törlesztem). Az utolsók között vettem fel CHF hitelt így az árfolyamom aránylag kedvező 187 HUF/CHF. Emiatt a végtörlesztésben nem vehettem részt (180-as korlát miatt), de nem is igazán szerettem volna magas kamatú forint hitelre váltani, főleg, hogy azt is ugyanolyan bizonytalannak tartom a kamatingadozás miatt mint a deviza alapú hiteleket. (kitörleszteni pedig nem tudtam volna)
...
Esetemben ajándéknak tekinthető ez az árfolyamrögzítés hiszen a lakáskassza miatt az első 8 évben csak kamatot fizetek a banknak (és külön egy 20-ast a kasszának forintban). Azaz nem volt kérdés, hogy a következő 5 évben (pont ennyi van még a kasszából hátra) inkább 180-as árfolyamon fizetem a hitelemet az eredeti 187 helyett (és az aktuális 240 helyett) és a gyűjtőszámlán nem fog megjelenni egy fillér sem. - megjegyzem érdekes, hogy ez esetben nem érdekelt senkit, hogy jobban járok, nem úgy mint a végtörlesztésnél, ahol spekulációnak titulálták a 180 fölötti árfolyamon felvett hiteleket.
 

Maga a folyamat egyébként "gyorsan" zajlott."

Újabb meglepetés! Még többet fizethetünk a tranzakciós illeték miatt

Számos kérdést vet fel a tranzakciós illetékről szóló, meglehetősen "kapkodva" elfogadott jogszabály értelmezése, az érdekeltek jelenleg is azt találgatják, hogyan értelmezhetők a kitételek. Illetékköteles lehet az illeték.
Szakértők szerint nem egyértelmű például, hogy a hiteltörlesztés után meg kell-e fizetni az illetéket − hiszen a törvény 7. § (1) bekezése úgy szól, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke "a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,2 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint". Márpedig a kölcsöntörlesztés egyes értelmezések szerint nem fizetési művelet.

Komoly dilemmát jelent, hogy a bankok által a számlákhoz kapcsolt díjak és jutalékok terhelése illetékköteles-e. Ha szigorúan vesszük, hogy ezekben az esetekben is pénzmozgás történik, akkor egyértelmű a fizetési kötelezettség. Más kérdés ugyanakkor, hogy ebben az esetben nemcsak a havi számlavezetési díj számláról való levétele jelent majd illetékfizetési kötelezettséget, hanem például a bankkártyás készpénzfelvétel után felszámított díjra is külön illetékteher kerül. Ebben az esetben az is kérdés, hogy a bank a terhet tovább tudja-e hárítani, illetve ha ezt megteszi, akkor egy újabb tranzakciónak számít-e, amely után ismét illetékfizetési kötelezettség keletkezik. Nem egyértelmű az sem, hogy a készpénzfelvételhez kötődő banki díjterhelés 2 vagy 3 ezrelékes illetékkategóriába esik-e.

A 2 ezrelékes tranzakciós illeték többszörösére rúghat az a teher, amit a biztosítók lesznek kénytelenek vállalni az új szabályozás miatt. A jellemzően kis összegű, rendszeres befizetésekből a biztosítóknak külön kell választani és más-más számlára utalni a jutalékot, a biztosítástechnikai tartalékot és ugyancsak külön tételt jelent majd a kárkifizetések elutalása. Míg a hitelintézeteknek joguk lesz arra, hogy az illetéket a szabályok betartása mellett átterheljék az ügyfélre, a biztosítók számára a jogszabály nem teszi lehetővé, hogy az adminisztratív költségek ilyen okból történő emelését érvényesíthessék a biztosítás díjában.

Az adóváltozások miatt a magyarországi Raiffeisen Bank vezetésének újra kell értékelnie a helyzetet és felül kell vizsgálnia a stratégiát − mondta Herbert Stepic, a Raiffeisen Bank International vezérigazgatója a Börsen Zeitungnak. Stepic szerint a magyar kormány "önkiszolgáló boltként" tekint a magyar bankokra, a bankház ugyanakkor "a jelenlegi kilátások alapján nem tervez kivonulást". A hitelintézeti szektor az idei első negyedévi 37,7 milliárd forint nyereség, majd a második negyedévi 30,4 milliárd forint veszteség után 8,4 milliárd forint veszteséget termelt a harmadik negyedévben, az első három negyedévi adózott eredmény így mínusz 1,1 milliárd forint volt − derül ki a PSZÁF gyorsjelentéséből. A harmadik negyedévben csak a szövetkezeti hitelintézeti szektor volt nyereséges, a bankok és a fióktelepek veszteséget termeltek

 

Vallottak a bankok: ezermilliárdok hagyták el az országot

A harmadik negyedévben is két táborra oszlott a magyar bankrendszer: az OTP, a K&H és az UniCredit nyereséggel, a CIB és az MKB viszont veszteséggel zárta ezt az időszakot - hogy csak a legnagyobb bankok közül néhányat említsünk. Összességében a részvénytársasági hitelintézetek 10 milliárd forint veszteséget könyveltek el, vagyis a bankadó nélkül 40 milliárd forint körüli pluszban zárt volna a szektor. Drámai mértékben felgyorsult a hitel/betét arány csökkenése a negyedév során. A forint erősödése is gyorsította a folyamatot, de egy év alatt csaknem 2300 milliárd forintnyi (!) közvetlen külföldi forrás is kiáramlott a szektorból. Annak dacára, hogy a bankszektor mérete több mint tizedével csökkent egy év alatt, forrásköltségei csaknem három éve nem voltak ilyen magasak, mint most. Működésük ily módon bekövetkezett drágulására jellemzően hitelkamataik emelésével reagáltak a bankok, miközben nominális költségszintjüket lényegében szinten tartották.

Volt profit, nincs profit

Kihívásokkal teli éven vagyunk túl, csakúgy, mint tavaly - fogalmazott egy közelmúltbeli rendezvényen az egyik legnagyobb hazai bank vezére. Bár szavai közhelynek tűntek, jól összefoglalják egy számos tekintetben zombiként működő ágazat közelmúltját, aminél csak a közeljövője ígérkezik rázósabbnak (lásd a tranzakciós illeték bevezetését, a bankadó fenntartását, a recessziós makrokörnyezetet, a törékeny európai helyzetet).

Vallottak a bankok: ezermilliárdok hagyták el az országot


A magyar hitelintézeti szektor 8,5 milliárd forintos veszteséget, a legnagyobb bankokat is tömörítő részvénytársasági hitelintézeti szegmens pedig 10,2 milliárd forintos mínuszt könyvelt el a harmadik negyedévben. Cikkünkben ez utóbbiakkal foglalkozunk (bankokként, bankszektorként utalva rájuk). Mint látható, az elmúlt 10 negyedév során 6-ban veszteségesek voltak, és csak 4-ben termeltek (jellemzően a válság előttinél szerényebb) nyereséget ezek a bankok.

Vallottak a bankok: ezermilliárdok hagyták el az országot


A tartós veszteség ellehetetleníti a belső tőkeképzést, ami a hitelezési aktivitás fokozásának egyik természetes feltétele lenne. Az elmúlt 12 hónap során 235 milliárd forint vesztesége keletkezett a szektornak, a legnagyobb tételeket a végtörlesztés, a bankadó, illetve egyes bankok vállalati (jellemzően projekthitelhez kapcsolódó) értékvesztése jelenthette. A harmadik negyedévben egyszeri tételként jelentkezett a késedelmes deviza jelzáloghitelek mintegy ötödének 25%-os tartozás-elengedés mellett végrehajtott forintosítása is, ám ennek nettó negatív hatása mindössze néhány milliárd forint lehetett.

Vallottak a bankok: ezermilliárdok hagyták el az országot


A PSZÁF által használt (magyar számviteli szabályok szerinti) egyedi bankadatok ugyan nem nyilvánosak, az IFRS szerinti konszolidált adatok ismeretében kijelenthető: ismét két jól elkülöníthető részre osztható a bankszektor, vagyis nagy az ágazat eredmény alapján mért polarizáltsága. IFRS szerint az OTP, a K&H, az UniCredit és az Erste Bank nyereséges volt, a CIB és az MKB viszont komoly veszteséget produkált. Bár jelentésüket egyelőre nem tették közzé, a Budapest Bank a nyereséges, a Raiffeisen pedig a veszteséges bankok táborát gazdagíthatta az elmúlt negyedévek tapasztalatai alapján.

Vallottak a bankok: ezermilliárdok hagyták el az országot


Kettős anyabanki magatartás

Mielőtt az eredményesség összetevőit megnéznénk, érdemes egy pillantást vetni a szektor hitel/betét arányára és tőkehelyzetére. Előbbi szeptember végére valamivel 124% alá süllyedt, ami valamikor 2005-ben volt jellemző a bankszektorra. A hitel/betét arány csökkentése ezen a szinten már minden bizonnyal nem szükségszerűség, az üzleti tervek hétről hétre történő változtatásának kényszere (lásd pl. a folytonos adóváltozásokat) azonban aligha teszi lehetővé, hogy a folyamat megálljon.

Vallottak a bankok: ezermilliárdok hagyták el az országot


A tőkemegfelelési mutató és a külföldi források adatai azonban rávilágítanak az anyabankok kettős megatartására is: tulajdonosi elköteleződésüket mutatja, hogy a bankok tőkemegfelelési mutatója a 15%-ot közelíti, vagyis a veszteségek pótlásához szükséges minimális tőkénél is magasabb tőkével látták el az elmúlt negyedévek során leánybankjaikat. Finanszírozói elköteleződésükről azonban nem mondható el hasonló pozitívum: az elmúlt két évben 2848 milliárd forinttal csökkent a közvetlen külföldi források összege a bankszektorban, amiből 2258 milliárd forint az elmúlt egy évben áramlott ki a szektorból.

Vallottak a bankok: ezermilliárdok hagyták el az országot


A külföldi finanszírozás visszaesésével is részben okolható hitel/betét-arány csökkenés azért is káros, mert elsősorban nem a betétállomány növelése, hanem a hitelállomány csökkenése révén valósul meg, és elsősorban a vállalati üzletágban jelentkezik (a lakossági hitelállomány csökkenését elsősorban a végtörlesztés, illetve a forinterősödés okozta). A betétállomány is kedvezőtlen irányba változott: a vállalatoké 3,5%-kal nőtt, a lakosságé viszont 1,4%-kal csökkent egy év alatt (ezzel ellentétes változás lenne egészséges konjunktúra idején).

Vallottak a bankok: ezermilliárdok hagyták el az országot

Vallottak a bankok: ezermilliárdok hagyták el az országot


Javult a bankok likviditása az elmúlt egy évben, ám ennek ára a hitelek részarányának csökkenése volt az eszközoldalon: míg a válság előtt az eszközök csaknem 70%-át a hitelek tették ki a bankoknál, mára bőven 60% alá csökkent a részarányuk. A forrásoldalon az elmúlt egy évben kezd valósággá válni a bankok szándéka, hogy finanszírozásukat a wholesale finanszírozásról egyre inkább a helyi betétekre helyezzék át. A folyamat azonban nagyon lassú: a betétek részaránya a forrásoldalon az egy évvel ezelőtt 41%-ról 46%-ra tudott csak nőni.

Vallottak a bankok: ezermilliárdok hagyták el az országot

Vallottak a bankok: ezermilliárdok hagyták el az országot


Drágítanak a bankok

Az üzleti volumen visszaesése csak részben látszódik a bankok eredményszámain, hiszen a meglévő hitelállomány nyereségessége a nem teljesítő hitelek növekvő arányától eltekintve jónak mondható. Az azóta lejátszódott végtörlesztés ellenére például a bankok kamatbevétele egy év alatt 3,4%-kal nőtt. Mivel azonban a kamatráfordítások még nagyobb mértékben, 10,0%-kal emelkedtek, a kamateredmény 6,5%-kal romlott. Az értékvesztés a nem teljesítő hitelek növekedésének lassulása miatt viszonylag kedvezően alakult, és ha nem is sokkal, de 0,5%-kal a működési költségek is csökkentek egy év alatt. Egy évvel ezelőtt (de főleg a negyedik negyedévben) a végtörlesztéshez kapcsolódó veszteségek elszámolása miatt szélsőségesen nagy veszteséget könyveltek el a bankok, így az éves összehasonlítás sántít.

Vallottak a bankok: ezermilliárdok hagyták el az országot

Vallottak a bankok: ezermilliárdok hagyták el az országot


Jó hír, hogy a nem teljesítő hitelek arányának (NPL-ráta) növekedése lassult a negyedév során, így 13,7%-ról mindössze 13,8%-ra nőtt a mutató. A javulás a lakossági hitelportfólióban, azon belül is a deviza jelzáloghitelek portfóliójában (és az MNB korábbi statisztikái alapján a fedezetlen hiteleknél) volt leginkább megfigyelhető, ami jelentős részben e hitelek egy része forintosításának és az árfolyamgátnak köszönhető. Mindez - ahogy említettük - kedvezően hatott az értékvesztésre (amit az egyéb nem kamateredménnyel együtt érdemes figyelembe venni, bizonyos értékvesztések ugyanis itt kerülnek elszámolásra).

Vallottak a bankok: ezermilliárdok hagyták el az országot

Vallottak a bankok: ezermilliárdok hagyták el az országot


Végezetül érdemes szemügyre venni a bankok kamatmarzsát, ami a rossz körülményekhez való alkalmazkodóképességükről is árulkodik. Ahogy az MNB legutóbbi stabilitási jelentése is megállapította, a magyar bankok kamatmarzsa nemzetközi összevetésben magasnak számít, a kamatmarzs emelése (mint alkalmazkodási stratégia a romló jövedelmi környezethez) viszont sokáig nem fenntartható, ugyanis a nem teljesítő hitelállomány növekedését válthatja ki. A Portfolio.hu számításai szerint a bankok mérlegfőösszeg-arányos kamatbevétele utoljára 2009 év végén volt ilyen magas, mint most, mivel azonban ez a kamatráfordításokra is igaz, a nettó kamatmarzs nagyjából megfelel az előző negyedévek átlagának.

Vallottak a bankok: ezermilliárdok hagyták el az országot

Neki is csak egy élete van! Ő is úgy pusztul el, mint bárki más!

Soha nem is vettünk fel hitelt a rendszerváltás óta!

 

 

Akkor mégis mitől nő az államadósság?

 

Az elmúlt heti cikkeimre rengeteg észrevétel jött, és ezért kénytelen vagyok egy új fogalommal foglalkozni, mert célomat nem adom fel. Szeretném, ha a magyar ember minden politikai befolyás ellenére is megértené az alapvető gazdasági és pénzügyi összefüggéseket.

Nálunk ugyanis az egyszeri magyart könnyű megvezetni. Az egyszeri magyar tudja mi az oka sanyarúságának. Az egyszeri magyar TUDJA, hiszen Orbán Viktor megmondta neki, hogy a legnagyobb gond az államadósság. Következésképpen a legnagyobb felelős, aki ezt előidézte, aki a kölcsönt felvette. Ezzel azt sugallja, hogy mielőtt az előző kormány nem vette fel a hiteleket (köztük az IMF hitelt) addig minden rendben. A számok is látszólag Orbánt támasztják alá, hiszen 2002-ben amikor „átadta” a kormányzást, az államadósság a GDP 60 százaléka volt, 2010-ben pedig 82 százalék. Könnyű tehát az egyszeri magyart, aki matematikából hülye, megvezetni. Minden gondod az előző kormányok miatt van!  

 



Minden adósság szörnyű és rabszolgaságba dönt. Mindazonáltal az államok adósságának kezelése teljesen más tészta, mint egy cég vagy magánadósság.

Nos, ezért kénytelen vagyok egy kicsit szájbarágósan levezetni a következőket. Először is már többször leírtam, hogy az államadósság GDP-hez viszonyított százalékos arányában való megadása csak a hülyéknek lett kitalálva. Azoknak az embereknek, akik nem tudnak százalékot számolni – sajnos a többségnek – csak odavetnek két számot: 60 százalék, 82 százalék. Melyik a nagyobb? Hát a 82! És már lehet is tapsikolni meg békemenetet szervezni. 

Érdekesebb a dolog, ha leírjuk, hogy számszerűsítve mennyi forinttal emelkedett az állam adóssága. Nos, ez esetben kiderül, hogy 1998 és 2002 között 4000 milliárd forinttal. 2002 és 2010 között meg 8000 milliárddal. 

Vagyis mindkét kormányzat alatt évi 1000 milliárd forinttal emelkedett az adósság. Ha igaz az a tétel, hogy a legnagyobb gondunk az államadósság, akkor minden kormány benne volt tehát nyakig. Szemenszedett hazugság az az állítás, hogy itt minden jó és szép volt, de aztán a „kommunisták” eladósították az országot.

Még érdekesebb adat, hogy 2010 után is folytatódott az eladósodás és az Orbán kabinet a nagy „adósságcsökkentés” közepette sikeresen növelte a szokásos évi 1000 milliárddal a terheket. Tette mindezt úgy, hogy még a 3000 milliárdos magán-nyugdíjpénztárat is lenyúlta, melynek mintegy feléből „csökkentette” az adósságot. Ha nem „csökkentette” volna, akkor két év alatt nem 2000 milliárddal, hanem majd 4000-rel emelkedett volna az adósságunk!  



Sajnos Orbán Viktor sem tesz mást, mint megszorítások árán fizeti a kamatokat és újabb hitelfelvételekkel növeli az államadósságot. Ráadásul sokkal nagyobb kamatokon veszi fel a hitelt, mint az előző kormányok, következésképpen gyorsabban nő az adósság. A nép hülyítésére a GDP arányos százalékos trükköt veti be, mint általában a politikusok.

A másik hihetetlen legenda. Az Orbán kormánynak kell visszafizetnie a 2008-ban felvett IMF hitelt! Mekkora szemétség volt már ez az előző kormánytól, hogy felvette az IMF pénzét! Nos, itt egy tragikus tévedés van. Meg kell nézni, hogy miért vett fel a kormány IMF hitelt, pontosabban mi helyett? 

És itt szeretnék egy szót pontosítani, ill. bevezetni, ami nem él a köztudatban. Természetesen azért nem, hogy az egyszeri magyart meg lehessen vezetni. Senki sem magyarázza el neki a pénzügyi igazságot. Nos, most mindenkit kérek, hogy kapaszkodjon meg, mert kulcsfontosságú mondat következik.

MAGYARORSZÁG A RENDSZERVÁLTÁS ÓTA GYAKORLATILAG SOHA NEM VETT FEL HITELT, CSAK ÉS KIZÁRÓLAG REFINANSZÍROZOTT LEJÁRÓ HITELEKET!

Hoppá! Mit is jelent ez? Mindössze annyit, hogy a magyaroknak nem volt szükségük sohasem hitelekre, mert minden ellenkező híresztelés ellenére megtermelte a saját költségeit. Egyedüli dolog, amit nem tudott kitermelni, az előzőleg felvett hitelek kamatait. Ezért elindult egy olyan folyamat, amit egy zseniálisan felépített, de hihetetlenül elnyomó pénzügyi rendszer működtet. Ennek a lényege, hogy mindig éppen annyira hagyják élni az országot, hogy éppen ne menjen csődbe. Tudja fizetni mindig az aktuális kamatokat, de csak annyira, hogy a tőketartozása mindig emelkedjen egy kicsit. 

 

Ez a rendszer természetesen nem csak a magyarokra van kitalálva. Minden nemzet a világon adósrabszolgája ennek az ördögien ravasz és már önfenntartónak tűnő rendszernek. 

Belegondolt például már valaki abba, hogy miért kell a költségvetési hiánynak éppen 3 százalék alatt lennie? Nem? Az a lényeg, hogy, ha a hiány 3 százalék körül van, az pont megfelel két dolognak. Az első, hogy az aktuális nemzet kormányának minimális lehetősége van arra, hogy a megtermelt nemzeti jövedelmet a saját népére költhesse. Mit jelent ez? 100 százalékot megtermelnek! 98 százalékot elköltenek a saját országukra. Elvileg tehát még 2 százalék többletben (szufficit) vannak. Ezt hívják – ha már hallotta a hírekben – a költségvetés elsődleges egyenlegének. Igen ám, de most jönnek a kamatkiadások. És így lesz a kiadási oldal 103 százalék! Azaz 3 százalékkal többletköltés (deficit).  

 



Hiába szeretné bárki megállítani az adósságot, az a mostani eszközökkel, mint megszorítások és bankadó, lehetetlen. Sőt sok esetben csak ront a helyzeten, mert még növekedés sincs. 

A kamatkiadásokat is számítva a költségvetés másodlagos egyenlegéről beszélünk. A hírekben szinte soha nem beszél senki sem az elsődleges egyenlegekről. Nagyon kevés nemzet van, akinek az elsődleges egyenlege mínuszos, vagyis többet költ, mint amennyit megtermel. 

Ennek elhallgatására azért van szükség, hogy az adott nemzetben lelkiismeret furdalást keltsenek, hogy jobb, ha csöndben maradnak, hiszen többet költenek, mint amennyit megtermeltek, és csak a hitelezőik jóindulatától függ a jövőjük, mert nélkülük csődbe mennének. A nemzetközi pénzügyi háttérhatalomnak alájátszva az adott nemzetek politikusai mind kiszolgálják e rendszert. Minden országban vannak hatalomért remegő politikusok, akik ellenzékből szapulják a kormányukat, akik kölcsönt vesznek fel. Ismerősek ugyebár az alábbi mondatotok: „Az ország az IMF lélegeztető gépén van, vagy az ország eljátszotta a befektetők bizalmát. Aztán, amikor az ellenzék kormányra kerül, kétségbeesetten próbálja csökkenteni a hiányt, vagyis megszorít.” 

 



Valljuk be őszintén, hány felnőtt ember tud Magyarországon százalékot számolni? Sokan már az iskolában sem értettek. Ha most valakinek azt mondjuk, hogy alap, meg százalékérték vagy, hogy percent, csak pislog. De ugyanezek az emberek a szavazók, akiket félistennek beállított  hazug, csaló, rabló  politikusok hülyítenek.

A másik – és a fontosabbik – kérdés, hogy miért kell a hiánynak 3 százalék körül mozognia, az pedig az, hogy ezen érték körül van a leghosszabb ideig elhúzódó agónia, amíg egy nemzet végül kénytelen bejelenteni a csődöt. Hiszen könnyen belátható, hogy ha a hiány évente 8-10 százalék körül van, akkor 20-25 év alatt csődbe jut az adott állam, míg 3-5 százalékos hiánycél esetén ez a csőd 50-60 évre tehető. 

 

Azzal tehát, ha egy kormány, mint most az Orbán kabinet minden erejével tartja a 3 százalékos hiányt nem ér el semmit sem. Az államadósság nem csökken, hanem nő, évi 1000 milliárd forinttal. 

 

Persze az egyszeri százalékszámításhoz nem értő embereket meg vakítják a GDP arányában kimutatott százalékértékkel, ami persze nem az adósság valódi száma, csupán egy arányszám. Hozok egy példát! Ha egy 100 kilós ember hízik 5 kilót, akkor azt mondjuk, hogy 5 százalékkal nőtt a testsúlya (adóssága), ha viszont egy 200 kilós ember hízik 8 kilót, akkor csupán 4 százalékkal nőtt a testtömege. Úgy „tűnhet tehát, hogy a 100 kilós ember hízott többet, pedig a valóságban a 200 kilós. Szóval a százalék nem fejezi ki a valós adósságot, csak a megtévesztésre, az egyszeri magyar hülyítésére szánják. 

A jelenlegi rendszerben a kérdés tehát nem az, hogy csődbe megy-e egy állam, hanem az, hogy mikor. A lengyelek például 30 éve, az argentinok 15 éve, a görögök ugyebár most. A nemzetközi pénztőke nagyon figyel arra, hogy egyszerre csak kevés állam menjen tönkre, a többieket „kimentik”, de példát kell statuálni. Sajnos jelenleg úgy tűnik, mintha csak annyi lenne a legnagyobb elérendő cél, hogy ne velünk statuáljanak példát.

Szóval REFINANSZÍROZÁS! Jó, hogyha Kedves Olvasó megjegyzi és terjeszti ezt a szót. Nem kell nekünk hitel, csupán csak arra, hogy az előző hiteleket kiváltsuk, és a kamatait kicsengessük. És ezeket a hiteleket nem a „komcsik” vették fel az elmúlt 8 évben. Ha nem veszi fel 2008-ban az ország az IMF hitelt, akkor nem kellett volna talán a piacról finanszírozni az előzőleg felvett és lejárt adósságot? Dehogynem. Hiszen éppen azért kellett az IMF, mert nem volt a piacon pénz. Orbán nagy hazudsága, hogy elhiteti az egyszeri magyarral, hogy az IMF hitelt a szokásos államkötvény kibocsájtás MELLETT vettük fel, holott ez nem igaz, hanem a HELYETT vettük fel. Nem mindegy ám!

Mit csinál jelenleg a kormány, hogy visszafizesse a lejáró adósságokat? Semmit! Azaz ugyanazt, mint az összes előző kormány 40 éve. Újabb hitelt vesz fel. Az teljesen mellékes, hogy most nem az IMF-től vesszük fel, hanem a „piacról”. Mi a különbség a kettő között? Gyakorlatilag semmi. Az IMF-től 4 százalékos kamatra vehettünk volna fel hitelt, de ők ilyenkor ellenőrzést akarnak, értsd megszorításokat. 

 

Mi történik most? A kormány a piacról kívánja magát finanszírozni. Csakhogy egyszerűen nem fogja fel, hogy a „piaci befektetők” és az IMF egy és ugyanaz! Ahhoz, hogy ne kelljen 10 százalékon kölcsönt felvenni az állampapírpiacon az Orbán kabinet mire kényszerült? Olyan drasztikus megszorításokra, mely immár a sokat szapult Bokros csomag háromszorosára rúg. Nagyobb megszorításokat hajtott végre, mint egy 4 százalékos IMF hitelért kellett volna. Az eredmény? Sikerült 6 százalékra leszorítani a kamatokat, amiért most vesszük fel a hiteleket, amiket persze majd a következő kormányoknak kell visszafizetnie. Illetve maradjunk annyiban kormány még soha egy büdös fillért sem fizetett vissza csak az emberekből kisajtolt adóforintokat csengette ki a befektetők markába.

 

Remélem sikerült rámutatni arra, hogy az államadósság elleni harc – a jelenlegi módon – semmire sem jó, sehová sem vezet, hiszen az eredmény ugyanaz, mint a szocik alatt volt, megszorítás. 

 

Természetesen, ha az IMF hitelt választottuk volna, az út vége akkor is a csőd, mert a rendszerben kódolva van. Nem mindegy azonban az, hogy 4 %-os kamatot rakunk a következő 10 évre vagy 6%-ot. A vak is látja ugyanis, hogy minél nagyobb a kamat a következő kormánynak annál nagyobb megszorításokat kell végrehajtania és, ezzel a csőd is egyre közelebb kerül. Remélem nem ez a cél. 

 

Az igazi kérdés azonban nem ez. A fő kérdés, hogy hogyan lehetne kitörni ebből az ördögi körből. Mi a megoldás a kamatcsapdából való szabadulásra?

 

Első és legfontosabb lépés mindenekelőtt az, hogy a magyarok többsége megértse, hogy amíg egymás ellen harcolunk, ill. hagyjuk, hogy a politikusok minket katonának használva kiszolgálják ezt a nemzetközi pénzügyi rendszert, addig nincs esélyünk. Meg kell értenünk, hogy hiába szervez békemenetet az ún. jobboldali tábor, ha a valódi cselekvés ugyanúgy nem más, mint a megszorítás. Lehet azt mondani, hogy nem leszünk gyarmat, de sajnos tudomásul kell venni, hogy már az vagyunk. Ebből a helyzetből kell kiindulni, és nem meghülyíteni a szerencsétlen magyarokat és egymásnak ugrasztani őket.

Szerző: Elek Attila

Forrás: Független SZABAD EURÓPA

Emlékeztető: Dr. Horváth István professzor úr megalkotta csapatával minden idők legsikeresebb életmentő vakcináját, az érelmeszesedés ellenszerét, aminek ha elkezdődhetne a sorozatgyártása, egy év alatt vége lenne az adósságcsapdánknak, és megindulhatnánk felfelé. A segítségnyújtás helyett azonban a professzorra ráküldték a rendőrséget, akik porig alázták, még a diplomáját is kétségbe vonták! A professzor mindezek ellenére a találmányát nem értékesíti a „művelt” Nyugat felé a 100 millió dolláros ajánlat ellenére, mert itthon szeretné tartani a várható hasznot.

Vajon miért nincs a csodacsapat számára kormányzati segítség? (a Barikád heti lap 2012. november 8-ai számában megjelent interjú alapján).

 

A kormány a tandíjból fizeti ki a bankokat

2012. december 14. - 08:53

A tandíj bevezetése kapcsán furcsa módon egyetlen egy kérdést nem tettek még fel: a miértet. Pedig érdemes rajta elgondolkodni, nem mindegy ugyanis, miért ragaszkodik a kormány egy olyan megszorításhoz, ami óriási presztízsveszteséggel, de minimális költségvetési haszonnal, sőt, hosszabb távon inkább hátránnyal jár.

 
A tandíj és a keretszám-szűkítés körüli botrányban viszonylag kevesebb figyelmet kapott a diákhitel 2, pedig szorosan kapcsolódik hozzá, ugyanis a megoldást, a miértet valószínűleg itt kell keresnünk.

A lényeg most jön, mindenki jól figyeljen a következő sorokra: a Diákhitel Központ a diákhitel 2 szükséges forrásait a pénz- és tőkepiacról vonja be, állami kezességvállalás mellett.

Magyarul állambácsi a finanszírozáshoz szükséges forrásokat hitelek és kölcsönök formájában kereskedelmi bankoktól veszi fel, illetve magyar és nemzetközi speciális finanszírozó intézményektől, valamint nyilvános kötvénykibocsátásokon keresztül a közvetlenül tőkepiacról szerzi.

Feltehetjük a kérdést, miért próbálja az állam mindenáron bevonni a hazai pénzintézeteket a felsőoktatási hitelezésébe?

A válasz talán kicsit meglepő, de valójában roppant egyszerű: a bankadó miatt.

Az Orbán-kormány ugyanis nincs abban a helyzetben, hogy kivezesse a bankadót és a pénzügyi tranzakciós illetéket (amit ráadásul még ki is bővített). Jól emlékezhetünk a bankrendszer szűkölésére a különadó ideiglenes bevezetésekor, világvégét, de legalábbis gazdasági összeomlást, a hitelezés teljes leállását vetítve előre.

Beszédes a csend

Ehhez képest a különadó véglegesítése már jóval kisebb tiltakozást váltott ki, mondhatnánk úgyis, hogy szinte gyanúsan együttműködővé vált a hazai bankrendszer.

Több száz év "fejlődését" megcáfolva a bankszektor immáron szívesen járulna hozzá az állami költségvetés egyensúlyba hozásához? Aligha.

Sokkal inkább valószínű az, hogy egy háttéralkuval a hitelintézeteket – legalább részben – kompenzálják a felsőoktatási hitelezés felpörgetésével. Idén a kormány 80, jövőre 144 milliárdot vár a bankadóból, viszont egyértelmű volt, hogy valamivel ellentételezni kell őket.

A megoldást a kereskedelmi pénzintézetek felsőoktatásra eresztésében látták. A bankok számára óriási üzletet jelent az egyes számítások szerint évente 70–80, felfutása esetén összességében több ezermilliárdos piac, különösen úgy, hogy a kilenc százalékos kamatból hetet az állam áll, tehát a diákhitel 1-nél már megtapasztalt, eleve rekordmagas fizetési morál még biztosabb lábakon áll.

Tuti biznisz - nekik

A következmény viszont egyértelmű ránk nézve: a költségvetésre évek alatt rakodó óriási terhet, és az újra növekedő államadósságot mindenki fizeti majd, nem csak a diákok.

Persze az már 2014 után lesz csak probléma.

Aromó - jobbegyenes.blog.hu

Az összes devizahitel szerződés semmis!?

34165_csanyi_sandor_otp

Szinte az összes devizahiteles szerződés érvénytelen, azaz semmis – legalábbis ez következik a Fővárosi Törvényszék OTP ellen hozott jogerős döntésének indoklásából.

Persze a Kúria mindent felülvizsgál az üggyel kapcsolatban.

Semmis az a kölcsönszerződés, amelynél a szerződésben nincs leírva az adóst terhelő minden költség – derül ki a Fővári Törvényszék OTP ellen múlt héten meghozott jogerős döntésének indoklásából.

A devizahiteleknél nem volt előre meghatározva, hogy a kiutalt hitel mennyibe fog kerülni. Ezt még a bank sem tudta akkor kiszámolni amikor a szerződést aláírták.

A BANK NEM HIVATKOZHATNA ARRA, HOGY AZ EMBEREK IS UTÁNNA NÉZHETTEK VOLNA A DEVIZAHITEL SZERZŐDÉSÜK MEGFELEL-E A JOGSZABÁLYOKNAK

A legtöbb szakember és laikusnak is az a véleménye, hogy azért a bankhoz ment mindenki hitelt felvenni, mert ebben a témában a bank volt a szakember.

Ha tönkre megy az autó fékrendszere, akkor nem a henteshez megyünk, hanem az autószerelőhöz.
Ha a fék miatt baleset ér bennünket, akkor a felelősség a szerelőt terheli. Bennünket nem is terhelhet, hiszen azért mentünk szakemberhez, mert mi nem értettünk hozzá.

A bank is egy szakcég, aki pénzzel foglalkozik. Csak, hogy Ő nem volt korrekt, mert, mivel az emberek nem értenek a pénzhez átverték a hitelfelvevők legnagyobb részét. Olyan szerződést írattak alá mindenkivel, ami nem felelt meg a jogszabályoknak sem.

Térjünk vissza az OTP perhez.

Az OTP ellen, a teljes hiteldíj számítási módja alapján indított pert elsőfokon elbukta az a jogász, aki a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) égisze alatt tevékenykedik. A Fővárosi Törvényszék számtalan pontban osztotta az elsőfok véleményét, a legfontosabb kérdésben azonban ellentétesen határozott. A részletes indoklás és a döntés alapján (ami ma került nyilvánosságra) úgy tűnik, a PITEE olyan fogást talált a rendszeren, amibe kapaszkodva szinte minden devizahiteles akár meg nem történtté is teheti az elmúlt évek lidércnyomását. Mielőtt részleteznénk, hogy miről is van igazán szó, azért rögzítjük: a jogászok körében sebtében végzett felmérésünk során a perben nem érintettek közül egyelőre senki sem gondolja, hogy a Kúria változatlanul hagyja ezt az ítéletet.

A leírtak alapján az OTP a teljes hiteldíj (THM) számítása során figyelembe vette, hogy az adós a devizahitelhez vételi árfolyam jutott, míg a törlesztést eladásin teljesítette, de annak számítási módja és mértéke nem volt világos előtte.

Hasonló okból a Szegedi Ítélőtábla a Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége kezdeményezte perben ezt az eljárást már részben érvénytelennek minősítette. A Kúria iránymutatása az ilyen ügyekben még nem ad eligazítást, az ugyanis csak az egyoldalú szerződésmódosításokról szól (a gyakorlati következmények egyébként még ezen a téren is a konkrét ítéletekből derülhet majd ki). A helyzetnek viszont most mindenképpen változnia kell. Az OTP ugyanis mindkét ügyben törvényességi felülvizsgálatot kért.

THM-számítás
A konkrét mértéknél az OTP (nem minden bank tett egyébként így) a törlesztőrészleteket forintban, méghozzá a deviza eladási árfolyammal kalkulált forintértékkel vette számításba. A tét most már nagyon nagy. A mostani döntésben alaposan rávertek a szegedire. A bíróság ugyanis nem egyetlen pontot, hanem a teljes devizahitel-szerződést mondta ki semmisnek.

A hitelintézeti törvény akkor hatályos szövege szerint ugyanis – mint az indoklásban olvasható – „semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíj mutatót és a hiteldíj mutató számítása során figyelembe nem vett egyéb költségek meghatározását és összegét vagy becslését; továbbá a szerződéssel kapcsolatos összes költséget”. A költségek közé pedig a bíróság besorolta az „árfolyamrést” is.

Bizonyos esetekben a semmissé nyilvánításnak extrém következményei is lehetnek. Leginkább a kisebb összegű autóhiteleknél fordulhat elő az, hogy a felvett hitelnél már többet is visszafizettek az adósok az évek során, miközben a bank – az árfolyam változása és a kamatok megugrása miatt – még mindig nyilván tart bizonyos tartozást. A semmisség és az azt követő elszámolás ilyenkor azt is eredményezhetné, hogy a bank fizet vissza némi pénzt az adósnak.

Mindez azonban egyelőre elméleti gondolatmenet, hiszen az egyetlen konkrét semmisségi ügyben érintett OTP jelezte: nem ért egyet az ítélettel, ezért minden jogorvoslati lehetőséggel élni fog. Fellebbezni nem tud, de a Kúriához 60 napon belül felülvizsgálati kérelemmel fordulhat, ez pedig még megfordíthatja a dolgok állását. Az ügy visszakerülhet valamelyik korábbi stádiumba, és más bíróhoz kerülve más eredményt is szülhet egy új tárgyalás.

Egyelőre Kásler Árpád áprilisban meghozott jogerős ítélete is a Kúrián várakozik. Abban az ügyben január közepén várható döntés.

Az OTP nem gondolja, hogy tévedett bármikor is. Még a Kásler per után sem vettek vissza a vehemenciájukból, sőt az OTP tulajdonosa Csányi Sándor megfenyegette Kásler Árpádot, aki most 100 millió forintra perelte az OTP vezért.

Hamarosan a bankoké lesz a legtöbb ingatlan, örvendezhetnek az érkezők
2012. december 25. 10:14
Hunhír.info (Tudósítónktól)

Csökken az ingatlanbefektetési volumen a régiónkban, Magyarországon alig volt az utóbbi hónapokban jelentős tranzakció. A nem teljesítő hitelek aránya folyamatosan nő, becslések szerint 25%-on tetőzhet Magyarországon a vállalati szegmensben - írja a porfolio.hu

A befektetők távolmaradásával, közvetve vagy közvetlenül, a bankok válhatnak a legnagyobb kereskedelmi ingatlantulajdonosokká Magyarországon.

A bankok meg általában egy bizonyos kör tulajdonában vannak. Az érkezőknek így egyből lehet lakásuk.

A megvezetett magyarokra tolja a balhét a mocskos bankár
2012. december 28. 17:18
Hunhír.info

Az új évben az egyik legfontosabb feladat a bizalom helyreállítása a magyar bankszektor és a kormányzat, illetve a magyar bankok és az ügyfelek között, mert e nélkül nem állhat helyre a normál üzletmenet a pénzintézeti szektorban - mondta Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség elnöki teendőket ellátó alelnöke az MTI-nek adott év végi nyilatkozatában.

Elmondta: a közvélemény-kutatások szerint az ügyfelek zöme még mindig bízik a pénzintézetében, sőt, ragaszkodik a bankjához, de ennek ellenére általánosságban rossz a bankrendszer megítélése. Ez annak tudható be, hogy az utóbbi időben a bankszektorra vonatkozóan olyan közhelyes megállapítások, üzenetek jelentek meg, amelyek kifejezetten ártottak a bankszakmának - hangsúlyozta az alelnök.

Ez az új év legjobb vicce: a gigaprofitot kitalicskázó idegen bankok csicskása a bakszakma tekintélye miatt ajvékol. Nem, az eszébe sem jut, hogy magyarok millióit verték át a devizahitellel, tették tönkre a hiperkamattal és fosztották meg mindenüktől. Amikor a bank pár százezres tartozás miatt milliós házakat, több generáció élete munkáját viszi, mert neki jár... Mert ha nem, az antiszemitizmus.

2012-12-30

A bankok, melyek teljes egészében áthárítják a tranzakciós illetéket – itt a lista

Egy-két bank kivételével, szinte minden pénzintézet áthárítja majd a tranzakciós illetéket – derül ki egy biztosítási alkusz cég felméréséből. Némelyik az egészet és akad olyan, amelyik csak egy bizonyos szolgáltatás díját emeli.

Nem csak szilveszteri menüt és programot lehet és érdemes keresni az interneten, most a banki költségek növekedése miatt is érdemes böngészni. Több oldal kínál olyan kalkulátort, amely megmutatja, mennyit spórolhatunk egy esetleges bankváltással. A költségek növekedését a tranzakciós illeték áthárítása okozza.

A Budapest Bank, a Citibank, az MKB, a Sopron- és az Unicredit Bank teljes egészében áthárítja az illetéket. Utóbbi ráadásul mindenkit megelőzve már októberben emelte árait.

Több pénzintézet a részleges áthárítás mellett döntött. A CIB, az FHB, az OTP és a Raiffeisen Bank csak bizonyos műveleteket tett fizetőssé.

Az AXA, az Erste és a K&H Bank nem emeli árait januártól, és szintén nem terheli ügyfeleit az FHB Bank sem.

„A tranzakciós illeték bevezetésénél is ezt tartottuk szem előtt. Ennek megfelelően továbbra is rendelkezünk nulla, illetve díjmentes számlavezetésű bankszámlával. Ugyan így az első éves bankkártya díjat úgy alakítottuk ki, hogy nem kerül felszámolásra több számlacsomagunk esetében” – nyilatkozta az Echo Televíziónak Tokodi Gábor, az FHB Zrt. vezérigazgató-helyettese.

Szakemberek szerint érdemes figyelni a pénzintézetek közötti különbségekre. Szükség esetén pedig bankot váltani.

ITT egy kalkulátor:

http://www.biztositas.hu/bankszamlavaltas/kalkulator.html

„Célszerű Egy életvitel-felmérést célszerű egy olyan szakemberrel, aki az életvitelhez illeszti a banktermékeket. A különböző banki termékek vonatkozásában, különböző bankok lehetnek a befutók. Olyan nem lesz majd, hogy minden vonatkozásban ugyanaz a bank legkedvezőbb lesz. Tehát az is lehet, hogy két-vagy három bankunk kell, hogy legyen” – jelentette ki Kézdi Zsolt, a Banki Hiteltanácsadók és Kihelyezők Egyesületének elnöke az Echo Televízió Napi aktuális című műsorában.

A parlament július elején fogadta el a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslatot. A jogszabály értelmében január 1-től a bankkártyás vásárlást 2 ezrelékes, a készpénzfelvételt pedig 3 ezrelékes adó terheli majd. Az illeték mértéke azonban műveletenként nem lehet több 6000 forintnál.

Igen! Újabb adóterhet fizethetünk

A magyar bankszektor a törvényi előírásoknak megfelelően 2013. január elsejével megkezdte a tranzakciós illeték beszedését - közölte a Magyar Bankszövetség szerdán az MTI érdeklődésére. Újabb terhet fizethetünk.



A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény az idei év első napján lépett hatályba. A jogszabály szerint a tranzakciós illeték általános mértéke 2 ezrelék, a készpénzfelvételé pedig 3 ezrelék az év elejétől. A közös - például házastársi - tulajdonú számlák közti pénzmozgás után nem kell illetéket fizetni.
   
A bankszövetség az MTI megkeresésére hangsúlyozta, hogy a kategóriák különböző terhelése elősegíti, hogy a fizetésforgalom a nemzetgazdasági szinten hatékonyabb elektronikus csatornák felé terelődjön.
   
A tranzakciós illeték átvállalásáról, illetve továbbhárításáról minden bank egyedileg döntött - fűzte hozzá a szövetség (senkinek ne legyenek kétségei: tovább fogják - a szerk.)
   
A piac szabályai érvényesülnek, a törvényszerűségek eltérő megoldásokat eredményeztek - hangsúlyozta Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség kommunikációs vezetője. Ilyen általános mértékű, magas kulccsal bevezetett tranzakciós adó máshol nem jellemző, így reális kockázata van annak, hogy egyes, nagy pénzforgalmú ügyfelek tranzakcióikat külföldre viszik - fűzte hozzá (ahogyan eddig is tették nem mellesleg - a szerk.)

MTI nyomán - barikad.hu

A fülkeforradalmárok letették a fegyvert a megszálló bankok előtt

2013. január 08. 09:43
Hunhír.info

A Népszabadság úgy értesült: a kormány készen áll rá, hogy konszolidálja a kapcsolatokat a bankszektorral, és ez várhatóan tavasszal, Simor András jegybankelnök távozása körül konkrét lépésekben is megmutatkozhat.

Kormányzati szándék van rá, hivatalos döntés még nincs – figyelmeztetett a nol.hu egyik forrása, noha a tudomása szerint Matolcsy György tárcájánál, az NGM-nél már azt mérlegelik, hogy milyen hitelezésbővítésre milyen adókedvezményt lehetne adni.

Az elképzelés megfelelne a bankszövetség tavalyi elvárásának, azaz a kormány adókedvezménnyel honorálná, ha a pénzintézetek lendületes hitelezéssel segítenék a gazdaságélénkítést. Az egyik fideszes forrás azt mondta, a bankadó – a hitelezési aránynak megfelelő adókedvezménnyel – „a lehető legvégletesebb verzió esetén” akár hetven százalékkal is mérsékelhető lenne. De reálisabb lenne egy felezés – tette hozzá a politikus.

Hozzászólás a beszélgetéshez

RSS