Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál

"Élő forrás, égi láng, Szentlélek, égből szállj le ránk!"

Az 1000 éves Magyarország - szuper gyűjtemény

NAGYON  JÓ  ÖSSZEÁLLÍTÁS!

Magyarország 1896-ban ünnepelte a honfoglalás ezeréves évfordulóját, 2000–ben pedig az államalapítás ezeréves évfordulóját. Mindkét millenniumi ünnepség alkalmából a magyar országgyűlés törvénybe foglalta az évfordulók jelentőségét. A képviselőház 1896. április 21-én ünnepélyes ülésen tárgyalta és egybehangzóan elfogadta azt a törvényjavaslatot, mely az ezredéves ünnepet törvénykönyvbe iktatja, s a törvényt az 1896. június 8-ai ünnepélyes ülésen felolvastatni, az új országházban kőbe vésni rendeli.

1895. december 31-én éjfélkor Magyarország egész területén egyszerre megkondultak a harangok. Megkezdődött az egy esztendőn át tartó ünnepségsorozat, amellyel a magyarság állama fönnállásának 1000. évfordulóját köszöntötte. A viszontagságokkal teli,véráldozatokban és alkotómunkában gazdag évezred jogos büszkeséggel töltötte el a nemzetet.
Készült a  szerkesztő társunk gyűjteménye alapján....

Megtekintések: 1427

Válaszoljon erre

Válasz erre a beszélgetésre

  Felvidék          rá kattintva a linkre
·
 

 Erdély - Partium

·
o

Határon belül - 93.000 km2- Csonka Magyarország

·
o

Figyelmeztetés!

Szerző: Elek Attila

Ezt a lapot csak akkor olvassa tovább, ha egészséges és jó idegi állapotban van. Az oldal olvasása közben érzelmi reakciói lehetnek. Ez lehet meghökkenés, bánat, akár düh is. Kérjük, hogy miután lehiggadt, nézze meg újra az adatokat és gondolja át, hogy lehetséges-e a történelem egy teljesen más értelmezése.


Mottó: „A történelmet mindig a győztesek írják!” Bonaparte Napóleon

A magyarokról



Miközben ezeket az adatokat nézőpontokat olvassa néha az az érzése támadhat, hogy támadjuk a magyarságot. Nos, nyugodjon meg Kedves Olvasó, szó sincs róla. Sőt mi itt a Szabad Európánál büszkék vagyunk magyarságunkra és célunk, hogy minden magyar emelje fel a fejét és lásson a világban. Nem lehetünk viszont gyökerek nélkül valakik. Nem lehetünk hazugságokra épülő múlttal egységes nemzet. Nem támadjuk kereszténységet, mint vallást, csak a Róma által elterjesztett hamis történelmi múltat. Ez a dolgozat egy 8 részes sorozat 6. része.


Leleplezés IV. sorozat 6. rész

A Turáni átok - Árulás – Esküszegés

„A nép amelyik elhagyja Istenét, azt a népet Istene is elhagyja.”

Miután Attila halála után fiai között nem volt győztes utód, némelyek hazamentek Szittya országba (Szkitiába, Turániába), néhány ezer pedig magát a túlerő és az üldöztetés elől már nem hunnak, hanem székelynek nevező letelepedett és őrködött Székelyföldön, várva a Hunok (magyarok) visszajövetelét az erősítéssel.
Itt jegyezzük meg, hogy a turáni népek, az eurázsia sztyeppei civilizáció területén, illetve hatókörében élő egykori népek, illetve mai utódaik összefoglaló elnevezése. Az újkorban a fogalom főleg a XX. század első felében volt elterjedt. A csoportosítás alapja az a megfigyelés volt, hogy ezek a népek mindmáig számos közös kultúrális, antropológiai részben nyelvi vonást őriznek.
A turáni népek közé eredetileg a következőket sorolták: török vagy türk népek, ujgorok, kazahok, oszmán-törökök, kipcsapok, szkiíták(szittyák), hunok (magyarok), avarok, mongolok, mandzsuk. Később a japánokat is idesorolták, a japán nép eredetére vonatkozó felismerések alapján.

Attila előtt még I. Leo Rómao pápa könyörög. A Raffaello képén a pápa kivonul Rómából Attila elé az állítólag döntetlenül végződő catalaunumi csata után és akkora sarcot ígér a hunoknak, hogy azok elvonulnak.


A turáni-átok a magyarság egyik feltételezett őshazájáról, az ázsiai Aral-tó környéki Turáni-alföldről kapta nevét. Az akkori idők magyar ősvallásáról alig tudunk valamit, mert kevés a hiteles forrás. Az bizonyos azonban, hogy szabad vallásgyakorlat működött a nép körében, azaz mindenki abban hitt, amiben akart. A magyarok hittérítők, kereskedők és utazók révén ismerték már a keleti- és nyugati kereszténységet, az iszlámot, a zsidó hitet és más, kisebb ázsiai vallásokat is. Sűrűn megfordultak köztük idegen népek képviselői, akiket nem korlátoztak hitbéli életükben, sőt ha valaki akart, csatlakozhatott is hozzájuk. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a magyaroknak ne lett volna saját hite.
A turáni-átok ősi magyar legenda, sokféle változata terjedt el, de mindegyikben közös az átok, a táltosok megátkozták a magyarságot. Legyen sorsuk széthúzás és belviszály, soha, semmiben ne egyezzenek, belső féreg rágja a nemzetet, lassú pusztulás végezzen vele. A magyarok közti széthúzás, ellenségeskedés 1000 éven át tartson. Más források szerint addig, amíg Hunnia (Magyarország) a római egyházat követi. Nézzük, hogy alakult ki az átok!
Manapság pogánynak mondják az ősmagyarokat, és ezt a pogányságot úgy képzelik el, mint a kereszténység ellentétét, holott nyelvészeti bizonyítékok igazolják, hogy „pogány” kori szókincsünkkel nevezzük meg a kereszténység világát, hogy a magyar nyelv honfoglalás előtti szavaival az egész Bibliát le lehet fordítani. Ez pedig azt mutatja, hogy korábbi hitünk nem állhatott messze a kereszténységtől. A lélek, Isten, hagymáz (ördög), bölcs, boszorkány, stb. mind-mind ősmagyar szavak. A vízzel való meghintés régebben is tisztított, ahogyan a kereszteléskor is a víz tisztító jelképként szerepel. A Mennyei Úr régen is minden létező dolog teremtője volt, és az engesztelő áldozat is létezett.
Íme, az egyenes vonal az ősvallástól a kereszténységig. Hiszen maga Isten neve, az ISTEN szó is két ősi istenség nevének összefonásából alakult ki: Istár, a vizek, a lélek és a termékenység istennőjének és Enlil, az ég, a föld és a világűr istenének nászából született a világ. Isten eggyé lett a világmindenséggel, akinek neve van, de személyisége nincs, mivel Ő maga az egész világ. Isten maga az élet, ezért mindenben Isten nyilatkozik meg… Ez volt az ősvallás, melyből minden más hit kialakult, elferdítve az eredeti igét. Ezért nem harcoltak elég keményen a magyarok az erőszakos térítések ellen. A táltosok megérttették az emberekkel, hogy mindegy, melyik vallás jelét vetik magukra; ha Isten nevét mondják, a világmindenség erejével töltekeznek újra. Tulajdonképpen a kereszt jele sem Jézus halálára utal, mert ez is egy ősi szimbólum. Aki a világmindenséget akarja ábrázolni, az két vonalat mutat: egyet északról délnek, egyet pedig keletről nyugatnak. Esetleg felmutat az égre, majd le a földre, aztán körbe a látóhatáron. Ez a kereszt; a legősibb jelképek egyike, mely jóval Jézus megfeszítése előtt már használt volt, és amelyet a keresztény egyház felhasznált, félremagyarázott és kisajátított.

Az áruló István

Mindezzel Rómában a mindenkori pápa is tisztában volt. Egy mindjobban elferdített, félremagyarázott hit nevében szerveztek világbirodalmat, de nem számoltak a magyarokkal, az igaz hit őrzőivel, akik mindent jobban tudtak, mindent jobban csináltak, akik leleplezhették őket. Ezért kellett idegeneket a nyakukra ültetni, amit viszont csak a vallás nevében tehettek meg. Ráadásul szükségük volt egy belső emberre, egy olyan főúrra, aki a hatalomért sok mindenre képes. Ez volt Géza fejedelem és fia, Vajk (a későbbi István).
Az tény, hogy az un. "Etelközi vérszerződésben" szent esküvel fogadták a törzsfők a fejedelem szeniorátus szerinti öröklését. Ez a szeniorátus az a rendszer volt, mely szerint Álmos legidősebb sarja örökölte a vezérlő fejedelem tisztét. Ez Géza halála után egyértelműen Koppányt illette volna. Akkor meg hogyan jutott trónra Vajk (István), akit nem illetett volna a vérszerződésben fogadott eskü alapján a trón?

István az áruló. Germán szúronyok és Római aranyak által emelkedett trónra.

Kádárt az orosz tankok segítették hatalomra. Ezért sokan gyaláztak, főleg azok, akik ugyanezért a tettért most Istvánt hozsanázzák. 1000 év agymosás! A képen Kádár Hruscsov utódjával, Brezsnyevvel látható.


A válasz egyszerű, csak talán nem szalonképes kimondani. Árulással, pártütéssel, gyilkossággal. Idegen katonák segítségével. Ma úgy mondanánk véres puccsal, majd ebül szerzett hatalmának megszilárdítása érdekében véres leszámolással.
Géza Taksony fejedelem fia volt, és puccs nélkül aligha válhatott volna belőle is fejedelem, mivel az ősi rend szerint nem ő örökölte volna a hatalmat, hanem Taksonynak rangsorban utána következő legidősebb férfirokona. Később ugyanígy nem Istvánnak, hanem Koppánynak kellett volna követnie őt a fejedelmek sorában. Hogy megerősítse magát posztján, szövetségeseket keresett, ám a magyarok közt nem találván eleget, idegenek felé fordult, és ez kapóra jött az egyháznak. Róma, hűbéresén I. Ottón keresztül segítséget ígért Gézának, ha a fejedelem elpusztítja a régi magyar, hun rendet és a régi vallást, amely a pápai kereszténység és így Róma vesztét okozhatta volna. Az érdekek itt találkoztak.
Géza fiát, Vajkot német papok nevelték, és feleséget is a bajor uralkodóházból választott neki. Később vette fel az István nevet (István férfinév a görög Sztefanosz névből származik, közvetlenül az Istefán alakból. Jelentése: virágkoszorú, korona „koszorút viselő”, „megkoronázott”). Géza megszilárdította a fejedelmi poszt már-már csupán névleges hatalmát, és a feudalizmus béklyóit rakta a népre. Az idegen papok partnert láttak benne a római kereszténység és a német hatás terjesztésében, ezért segítették céljai elérésében, miközben fiát teljesen a befolyásuk alá vonták. Ma úgy mondanánk, hogy a gyermek Istvánt sikeres agymosásnak vetették alá. Ő pedig elszakította a magyarságot keleti gyökereitől, az eredendő ősvallást és az ősi tudást semmisítette meg és a teljes eredettörténetet, amely pedig még a keresztény térítők egy részét is megragadta és felismerésre késztette. Olyannyira, hogy némely templomban magyar írást használtak, magyarul miséztek, és ősi magyar szövegeket gyűjtöttek össze. Róma azonban ettől félt leginkább, hiszen úgy tűnhetett, hogy nem a keresztények térítik a magyarokat, hanem az ősi tudás győzi meg a térítőket. Ez nem maradhatott ennyiben, ezért István király Kr. u. 1000-ben a következő rendeletet adta ki:

„…a magyarok, székelyek, kunok, valamint az egyházi magyar keresztény papság által is használt régi magyar betűk és vésetek, a jobbról balra haladó pogány írás megszüntetődjék és helyette latin betűk használtassanak… Továbbá a templomokban található pogány betűkveli felírások és imakönyvek megsemmisíttessenek és latinra cseréltessenek. Valamint pedig azok, akik régi pogány iratokat beadnak, 1-től 10 dénárig jutalmat kapjanak. A beadott iratok és vésetek pedig tűzzel és vassal pusztíttassanak el, hogy ezek kiirtásával a pogány vallásra emlékezés, visszavágyódás megszüntetődjék.”

 Ezt a náci Németországban könyvégetésnek nevezzük, és ma mindenki elítéli. A 10 dénáros jutalmat meg a III/III.-as ügynöki tevékenység vérdíjának mondanánk és megvetnénk.

István törvényei (fent) szó szerint elégítik a magyarság teljes eredettörténetét, azt hazudva a világnak, hogy a magyarság mindössze 1000 éves múlttal rendelkezik. Ilyen szörnyű teljes kúltúrát eltüntető gondolata legközelebb Adolf hitlernek volt. A képen náci könyvégetés.

 

Ez a rendelet lehetett a kezdete ezeréves balsorsunknak. Nemcsak vallásukat hagyták veszni a magyarok, de hagyományaikat, értékrendjüket, történelmüket és eredetüket is. Ezek nélkül pedig nem lehet igazi jövője egy nemzetnek még akkor sem, ha a turáni-átok nem működik.
Vajk (István) idegen német katonákat csődít magyarhonba, majd a temérdek német katona szuronyán hatalomra emelkedik. Amikor Kádár ugyanezt megcsinálta orosz katonákkal a háta mögött egy ország gyűlölte meg. Az ugyanilyen áruló Istvánt meg 1000 év után hozsannázzuk. A magyarokat az idegen német haderő katonái polgárháborúba taszítják és mészárolják. Tetejébe idegen vallást kényszerítettek évezredes magyar vallás helyére. A felháborodott magyar törzsfőket, az ősi magyar vallás papságát, sőt saját családtagjait is legyilkoltató Vajk így lesz "dicsőséges" király. És nem utolsó sorban Vajk, a magyarság kulturális örökségét tűzzel-vassal írtatta, írásos emlékeiket az "új" hatalom egyszerűen megsemmisítette. Vajon nem átkozták joggal (Turáni-átok!) a pártütő, puccsista vezetőt és idegen német katonáit, idegen vallást terjesztő papjait, a magyar táltosok?
Egy biztos. Taksony majd fia Géza, után fia Vajk hármas szerepe alsóhangon is kétségesen dicsőséges. Gondolok itt arra, hogy nem jeleskedtek a magyarság kultúrájának, vallásának, esküvel fogadott szerződésének és eredet történetének megtartására és ápolására. Na persze felmerül a kérdés, vajon tetteikkel jót vagy rosszat cselekedtek a nemzet szempontjából? Emelkedni vagy süllyedni indult a magyar nemzet?
Vajkot, aki I. István király néven lett a magyarok királya az a Római pápa ültette a trónra bábként, akinek elődje I. Leo már Attila hadai előtt könyörgött, hogy Attila ne rombolja le Rómát. És olyan hadisarcot ígért Attilának, hogy az elvonult megkímélve a Nyugat-Római Birodalmat. Elsőként I. László rendelte el, hogy "Szent István napja, mint szent ünnep megtartasson". Augusztus 20.-át egyébként az 1083-as szentté avatáskor a pápa, VII. Gergely, jelölte ki. A király fehérvári sírjánál lezajlott szertartást követően, külön kultusz tárgyává vált jobb keze, amelyet teljes épségben sikerült megtalálni. István halála után a magyarok, ősi magyar szokás szerint, mint árulónak levágták István kezét.

A halott királynak, mint árulónak, ősi szokás szerint levágták a jobb kezét. Később a mumifikálódott kézből Róma (Vatikán) csinált ereklyét, így született a "szent jobb"!

De mint tudjuk a történelemkönyveket mindig a győztesek írják, és így lesznek az árulókból szentek. Így lett a magyarság eredettörténete, ősisége, büszkesége eltörölve a germánok és a római pápaság által.
Nem szeretnénk Vajk (Szt. István) szerepét egyoldalúan minősíteni. Pusztán szerettük volna bemutatni, hogy ez a rendelet akár lehetett is a kezdete a magyar balsorsnak, más néven a kulturális, és hitéleti (spirituális) alámerülésnek.  Illetve szerettem volna rávilágítani arra is, hogy esetleg lehetett alapja és kiváltója az un. "Turáni-átoknak".
A legyilkolt több ezer magyar főpap (gyógyító és történet-író Sámán és Táltos)  akik mellékesen őrzői voltak felbecsülhetetlen értékű több ezer éves iratoknak (a magyarság eredet történetének) látva ősi rovásírással írott könyveik elégetését, társaik tömeges kivégzését, a főurak (törzsfők, a Gyula és a magyar vezérek) legyilkolását érthető módon akár átkozhatták is azt, aki ezt a gyalázatot végrehajtotta. Hangsúlyozom mindezt idegen német katonák és idegen papok vezetésével. Nem hisszük, hogy el kell kendőzni azt, hogy nézhető Vajk (Szt. István) hatalomra jutása és ténykedése úgy is, hogy ez volt az az idő, amikor nemcsak vallásukat hagyták veszni a magyarok, de hagyományaikat, értékrendjüket, viselkedés kódexüket és történelmüket is. Ezek nélkül pedig nem lehet jövője egy nemzetnek még akkor sem, ha a turáni átok nem több, mint mítosz.
Ha csupán a tényekből indulunk ki, akkor  különös képet kapunk. A tények ugyanis azt mutatják, hogy a magyarság (hunság) évezredek óta létezett, amikor Szent István tette, amit tett. És Szent István után nem telt bele pár száz év és a tatár megsemmisítette a magyar államot. Majd röviddel utána a török. Nem sokra rá a Habsburg. Majd az orosz. Ami tény, a magyarság elsatnyult, elkényelmesedett, sorra veszíti háborúit. Erkölcsét, önbizalmát, területeit, büszkeségét.

Úgy tűnik, mintha Isten elhagyta volna népét...

Azt, hogy Szent István igyekezett kiszolgálni a nyugatot az tény. Az is tény, hogy a magyarok régi hitét kiírtatta, s az új vallást tűzzel-vassal terjesztette. Az egyház szereti is Szent Istvánt. Érthető. Ám adott-e nemzetének sikert és szerencsét az István által tűzzel-vassal nemzetére kényszerített új vallás? Az új vallás sikeres nemzetet, legendás katonai erőt generált-e a korábban régi hitével fergeteges erővel rendelkező magyarságnak?
Vajon eretnek dolog lenne-e azt a kérdést feltenni, hogy  a hőn vágyott nyugat  jeleskedett-e a történelem során a magyarság megsegítésében?
Eretnek dolog lenne rákérdezni, hogy hol volt a nyugat, amikor jött a tatár? És, hol volt, mikor jött a török? Na, és amikor itt felejtette magát a Habsburg? Hogy a nyugat hogyan képviselt minket Jaltában? És Trianonban? És hol voltak 1956-ban? Vagy épp érdekes kérdés lenne, hogy ma miben segít nekünk az IMF vagy az EU? A be vagy a kihordásban?

Ismétli magát a történelem

Napjaink közéleti állapota aligha szorul bővebb bemutatásra, hiszen nyilvánvaló, hogy vezető magyar politikusok törekednek az ország, a nemzet kettészakítására. És még csak azt se mondhatjuk, hogy új jelenség ez a hazai politikai életben; elég belelapoznunk a történelemkönyvekbe, hogy hasonló helyzetek tucatjaival találkozzunk… A körülöttünk élő népek előszeretettel dörgölik az orrunk alá, hogy a magyarok ötszáz éve minden megvívott háborújukat elveszítették. Mi ehhez nyugodtan hozzátehetjük, hogy azért veszítettünk, mert az ország vezetői (sőt, egy-egy hadseregünk vezérkari tisztjei is) ahelyett, hogy a külső ellenséggel hadakoztak volna, tehetségük javát az egymás elleni áskálódásra fordították. Ez vezetett közvetve a mohácsi vészhez, ahol Szapolyai „lekéste” a csatát, mert ő akart a király lenni és azt akarta, hogy II. Lajos meghaljon. Nem érdekelte az ország csak a saját hatalma. A Rákóczi-szabadságharc bukásához, is széthúzásunk vezetett, mert már a koncon marakodok úr és jobbágy, míg eközben a labanc győzedelmeskedett. 1849-ban Kossuth „elfelejtette” megadni a nemzetiségeknek a jogokat, úgy bánt velük, mint velünk a Habsburgok. A nemzet széthúzása vezetett ahhoz is, hogy vesztesen kerültünk ki az első és második világháborúból, de még az 56-os forradalom is ezért bukott el. Hogy van az, ha bármit is mond a kormány az rögtön mást, gyökeresen ellenkező véleményen van? Mi ez a megosztás, széthúzás. Miért oszt meg Orbán Viktor? Miért hazudik Gyurcsány? Tényleg, még most is hat az átok? Vagy csak egy legenda?


 

Ön elhiszi, hogy bármelyikük is őszintén az ország érdekit képviseli és nem a saját politikai ambicióinak foglya?
 

http://szabadeuropa.shp.hu/

A MAGYARSÁG 20000 ÉVES TÖRTÉNELME


1. rész

MAGYAROK A NAPRENDSZEREN TÚL


A Szíriusz volt őseink hazája?
Őstörténet-kutatásunk egyik legmerészebb feltételezése a magyarság Földön kívüli eredetével foglalkozik. Az elmélet szerint valamikor réges-régen idegen lények érkeztek a Földre a Szíriusz-rendszerből, és ők teremtették az emberiséget génmanipulációs eljárások segítségével. Az első hallásra meglehetősen fantasztikusan hangzó teória nem példa nélkül való, hiszen nem nehéz meglátni mögötte Erich von Däniken, Zecharia Sitchin vagy Graham Hancock tanításait, de kapcsolódnak hozzá a palócok, a dogonokés a sumérek mitológiái is…
   magyar_nepi_motivum

HOSSZÚ AZ ÚT A FÖLDIG
Csillageredetünk legendája
Racionális értelmünk tiltakozik az olyan hihetetlen mesék ellen, hogy őseink a csillagokból, konkrétan a Szíriuszról érkeztek a Földre. Jelen esetben azonban próbáljunk meg nyitottabban gondolkodni, és képzeljük el, hogy mégis így történt. Megannyi kérdés merül fel ekkor... Milyen bizonyítékok támasztják alá ezt az elméletet? Miért hagytuk el a csillagokat? Az ókor civilizációk mindegyikében élt a csillagok és az égbolt tüneményeinek vallásos tisztelete. Honnét ered ez a töretlen rajongás? Miért áldoztak annyi időt, energiát a csillagvilág megfigyelésére? A maják megmaradt kódexei arról tanúskodnak, hogy folyamatosan és aprólékosan figyelték a bolygókat és a csillagokat, az egyiptomi papok pedig ugyanezt tették a templomaik tetejéről. A sumerok és babilóniaiak jelölték ki az állatövi képeket és alkották meg a ma is használatos időmérést. De Indiában és Kínában szintén nagyon magas szintű csillagászatot műveltek. Megépültek a közép-amerikai és egyiptomi piramisok, Stonehenge Angliában, Newgrange Írországban, a zikkurátok Mezopotámiában. Sok legenda szól arról, hogy égi tanítók érkeztek őseinkhez és civilizálták őket. Néhány arról mesél, hogy mi magunk is a csillagokból származunk.

magyar_nepi_motivum 

A MAGYARSÁG KOZMIKUS EREDETE?
Az alternatív őstörténet leghihetetlenebb elméletei
Megdöbbentő legendák, melyek szerint a magyarok ősei mennydörgő-ragyogó hajókon érkeztek a Földre… Igaz lenne mindez? És mit kezdjünk azokkal az utalásokkal az ősi szentiratokban, amelyek arról szólnak, hogy a szkíták leszármazottai, egy előző emberiség túlélői vagyunk? Az elmúlt évtizedekben – főképp a rendszerváltás óta – a magyar őstörténet-kutatás világában izgalmas pezsgés figyelhető meg. A hivatalos „fővonal” mellett megjelentek azok a régi-új elméletek, melyek népünk és nyelvünk származását másként képzelik el, mint a „szokásos”, finnugor megoldás. Véleményünk szerint ez mindenképp pozitív jelenség, hiszen azt tükrözi, hogy a szakmán kívüli közönséget is mélyen érdeklik tudományos kérdések – így többek közt a magyar őstörténet!

magyar_nepi_motivum

EMLÉKEK MU FÖLDJÉRŐL 
Az elsüllyedt világ túlélői
A világ mindhárom óceánjának megvan a maga legendák ködébe vesző, az írott történelmet megelőző időkben elsüllyedt földrésze. A Csendes-óceánon ez a titokzatos föld Mu, amelyet Hawaii és a Húsvét-szigetek közt keresnek a kutatók. Történelmét először az angol James Churchward ezredes igyekezett feltárni az 1920-as években. Halála után a magyar Csicsáky Jenő folytatta a munkát, aki nem utolsósorban a magyarok őseit kereste az elveszett kontinensen. Úgy vélte, Mu lehetett az emberiség őshazája, és az innen kivándorolt emberek fektették le a legtöbb nagy ókori civilizáció alapjait Ázsiában, Afrikában és Amerikában, sőt a legendás atlantiszi civilizáció szintén Munak köszönheti létét…

magyar_nepi_motivum

MAGYAR VÁNDOR
Tizenötezer év alatt a Föld körül
A magyarság őstörténetét ma már nemcsak hivatásos és amatőr történészek igyekeznek megrajzolni, hanem olyan lelkes érdeklődők is, akik a tudományágak helyett inkább a hitet használják elméleteik felállításához. E módszer által pedig sokkal színesebb, izgalmasabb és persze fantasztikusabb történeteket tudnak mesélni őseinkről, hiszen nekik nincs szükségük bizonyítékokra állításaik alátámasztására, mert információikat kinyilatkoztatás útján egyenesen Istentől kapják…

magyar_nepi_motivum

AZ EMBERISÉG ŐSHAZÁJA
Kik laktak a Kárpát-medencében?
A magyarság eredetét boncolgató elméletek között számos olyan akad, amely nemcsak meglepő, de minden más feltételezésnek is ellentmond. Mint például az a nézet, mely szerint őseink nem elfoglalták a Kárpát-medencét, hanem kezdettől fogva, mindenkit megelőzve itt laktak, itt fejlődtek néppé. Számtalan nyelvi, néprajzi és embertani adat utal ugyanis arra, hogy a magyarság a Kárpát-medence legrégibb őslakossága, és hogy mintegy 10-15 ezer évvel ezelőtt, már az árja népek kialakulása előtt, a kő-,réz- és bronzkorban is itt élt, mert itt keletkezett.

magyar_nepi_motivum

MATYÓ MINTÁK LEMURIÁBAN
Nagy Sándor magyar ősei
A magyar őstörténethez kapcsolódó rendkívül szerteágazó elméletek kutatói természetesen Atlantisz és Mu mellett a harmadik legismertebb elveszett földrészen, Lemurián is találtak bizonyos nyomokat, melyek erősíthetik önbecsülésünket. Tudnivaló ugyanis, hogy a médek, pannonok, föníciaiak és etruszkok őshazája Lemuria volt – legalábbis egy 1933-ban megjelent tudományos mű ezt állítja. Dr. Cserép József egyetemi tanár nagy ívű munkájában Lemuriától kezdve követte a magyarság sorsát egészen Nagy Sándorig, akit a matyó-magyarság királyának tartott. Szerinte a matyók Egyiptomból származtak el Ázsiába, majd Európába, az Al-Duna mellékére, s egyébként India őslakóival is rokonságban állnak…

magyar_nepi_motivum

HONNAN ERED A MAGYAR NYELV?
Tények és elméletek
A legendák spontán módon születnek, úgy tekinthetünk rájuk, mint a természetfeletti világ emberi szem és fül számára érzékelhető beszüremkedéseire. A legendák maguktól születnek, s nem hajtja őket a történetírás szándéka, jóllehet egyes személyekről többet árulnak el, mint a historikus kútfők. A legendák nem hazudnak, máskülönben elveszítik szentségüket, amely ugyebár a velejükből fakad. A legenda nem szórakoztató műfaj, bár kétségtelenül tartalmaz szívmelengető elemeket. A legenda nem annyira vallási, sokkal inkább spirituális tárgyú történetek. A legendák, s így a mítoszok, az intelmek, a mondák, a mesék, a regék és a hasonló műfajok több síkon foglalják magukban a szellemi valóságot. A legendák talán mindközül a legközelebb állnak az emberi lélekhez, mert a csodák hiteles hírmondói tudtak maradni évszázadok távlatából. Igen, szavahihetőek. A szándékuk és a céljuk nemes és magasabb rendű. Aki legendákat olvas, az avalóságot fürkészi…

magyar_nepi_motivum

A BOSZNIAI PIRAMISOK
Egy eltitkolt magyar ősmúlt emlékei?
Szenzáció és botrány! Így jellemezték sokan a bosnyák származású amerikai régész, Semir Osmanagic bejelentését, mely szerint a legrégibb bosnyák város, Visosica hegyeiben történelem előtti piramisok rejlenek… Ha ez igaz, akkor nemcsak Bosznia és a Balkán őstörténetét kell átírni a történelemkönyvekben – de az egész emberiségét is! A jelenleg elfogadott tudományos álláspont szerint a városias életmód mindössze 5-6000 éve kezdett el kialakulni a Közel-Keleten. Korábban, pláne tízezer évekkel ezelőtt viszont – úgy vélik – még nem léteztek szervezett társadalmak, főként nem Európában. Ezekben a nagyon ősi időkben ugyanis a régészek elképzelése alapján öreg kontinensünkön csak primitív hordák vándoroltak, barlangokban, ideiglenes szállásokon meghúzódó embercsoportok éltek. A darwini mintára megalkotott – evolucionista – elmélet szerint ezekből a barbár kezdetekből fejlődött ki szépen, lassan mindaz, amit ma emberi civilizációnak nevezünk…

magyar_nepi_motivum

TATÁRLAKA DÖBBENETES REJTÉLYE
Magyarok a Kárpát-medencében 10 000 évvel ezelőtt?
Az 1870-es években elképesztő leletek tartották izgalomban az épp akkor megszülető magyar régészettudomány kutatóit. Erdélyből és a Délvidékről ugyanis olyan bizonyítékok kerültek elő, melyek arra utaltak: nem 896-ban jöttek be először magyarul beszélő népek a Kárpát-medencébe, hanem – bármennyire is hihetetlen – az újkőkorban, 10 000 éve! Hogy megértsük a tatárlaki leletek igazi jelentőségét, néhány alapvetően fontos ténnyel tisztában kell lennünk. Először is: a régészek sokáig úgy vélték, hogy minden tudás, civilizáció Keletről áradt be Európába az ősidőkben. Ez annyit jelent, hogy szerintük, mialatt Mezopotámiában világvárosok, Egyiptomban pedig piramisok épültek úgy 4-5000 éve, addig itt, a Kárpát-medencében teljes „kulturális sötétség” honolt…

magyar_nepi_motivum

ŐSBUDAVÁR FELFEDEZÉSE
Attila és Árpád elveszett városa
Mi volt Magyarország fővárosa a középkorban, ahol az Árpád-házi királyok is uralkodtak? Mindenki rávágná, hogy – természetesen – Fehérvár, azaz Székesfehérvár, hiszen ezt a várost nevezik meg királyi székhelyként a krónikák, így tanultuk az iskolában. Csakhogy az utóbbi évek döbbenetes régészeti szenzációi, eltitkolt vagy agyonhallgatott leletei egy teljesen más valóság képeit rajzolják fel… Mint minden korszakalkotó felismerést, ezt is az úgynevezett „véletlennek” – sokak szerint inkább a sorsszerűségnek – köszönhetjük. Lánszki Imre ökológus és természettudós a Budakalász-Visegrád vonalat bejárva egyre több olyan kőemléket talált, melyek – noha a hivatalos álláspont máig ezt állítja – nem lehettek a természet alkotásai. Már csak azért sem, mert néhány kövön rovásírásos betűk voltak olvashatók, de előbukkant egy latin betűkkel ellátott tömb is, melyen a W. B. felirat szerepelt. Számos értelmezés szerint ez nem más, mint Fehérvár német nevének, a Weisserburgnak a rövidítése…

magyar_nepi_motivum

„BALSORS, AKIT RÉGEN TÉP…”
A turáni átok nyomában
A magyarság körében a mai napig él egy komor legenda az úgynevezett turáni átokról. Ennek lényege az volna, hogy – állítólag – valamikor régen népünk (vagy konkrétan valaki/valakik belőle) elkövetett valamilyen hibát, bűnt, minek következtében nemzedékeken keresztül bűnhődnie kell. Ám hogy konkrétan ki volt/kik voltak az elkövetők, milyen bűnről van szó, mi a büntetés, és meddig kell még a magyarságnak mindezért bűnhődnie – nos, ezek azok a részletek, melyek a turáni átok legendájában meglehetősen homályosak. Az alábbiakban mégis megpróbálunk e meglehetősen pesszimista hiedelem nyomába eredni, s választ kapni a kérdésre: tulajdonképpen mi is az a turáni átok? Ahhoz, hogy tisztán lássunk, elsőként tudnunk kell, hogy egyáltalán mikor keletkezett a turáni átok legendája? Nos, még erről sincs biztos információ… Egyesek szerint már a honfoglalás kori táltosok tudtak egy bizonyos „táltos-átokról”, sőt, állítólag magát az átkot még az őshazából hoztuk volna magunkkal. Mások úgy vélik, hogy – mivel az átok I. István korában keletkezett – a hozzá kapcsolódó hiedelmek jellemzően kora középkoriak lehetnek.

magyar_nepi_motivum

A CSODASZARVAS REGÉJE
Egy másik dimenzió hírnöke?
Középkori krónikáinkban, de a magyar néphagyományban is él a legenda, miszerint honkereső őseinket egy titokzatos, fényjelenségekkel kísért látomás vezette be ide, a Kárpát-medencébe. Ez a „valami” akkor és ott egy nőstényszarvas alakját öltötte, ám a mítoszaink hozzáteszik: a régi magyar táltosok jól tudták, hogy ez az állítólagos szarvas valójában a legkevésbé sem állat, sőt, még csak nem is földi lény… A csodaszarvas ki-, vagy milétének tisztázásához először is tudnunk kell: az egész emberi őshagyományban visszatérő motívum az, hogy bizonyos természetfeletti létformák állatalakban segíthetik az embereket. Ez az, amit közismert szóval totemnek szokás hívni, de más neveken is említi a néprajztudomány: egyes indián törzsek nagual-nak, az ausztrál bennszülöttek pedig csurungá-nak hívják.

magyar_nepi_motivum

A TURUL NYOMÁBAN
Ősmadár, fantázialény, vagy valami más?
Régóta ismert tény, hogy a nemzeteknek általában van egy vagy több, úgynevezett totemállata, esetleg totemnövénye. Ki ne tudná Magyarországon, hogy a magyarság totemének ősidők óta az úgynevezett turulmadarat tartják? Karmai között kardot hozva jelenik meg ősi címerpajzsainkon, országzászlóinkon – ám az már kevésbé biztos, hogy valójában honnét származik ez a számunkra oly kedves jelkép. Vajon tényleg létező madárfajról van szó, vagy valamiféle mesebeli fantázialényről – olyasmiről, mint például a kentaur, a szfinx, vagy a szirén? És ha valóban voltak, vannak turulmadarak, vajon konkrétan melyik fajt azonosíthatjuk vele? Utóbbi kérdés azért is izgalmas, mert ha kiderül, melyik madárfajt nevezték őseink turulnak, akkor annak az élőhelyén lehet keresni a magyarok őshazáját! De ha inkább az bizonyosodik be, hogy egyetlen valóságos fajjal se lehet azonosítani, akkor is fennmarad a kérdés: hol, hogyan, miként láthattak az őseink gigantikus méretű ragadozó madarakat?

magyar_nepi_motivum

AZ ÉDENKERT ÍRÁSA
Őseink öröksége: a székely-magyar rovás
Krónikaíróink is említik, hogy az Erdélyben élő magyarok – a székelyek – még a középkorban is szívesebben használták saját, ősi írásjel-rendszerüket, mint a latin betűket. Ezt nevezik rovásírásnak, noha tény, hogy nemcsak fára róttak vele: templomi kazettákra festették, falakra írták, sőt, kódexlapokra is gyakran rajzolták őket. Tették mindezt az Egyház rosszallása ellenére, hiszen már I. István király (1000-1038) törvényeiben a következőket olvashatjuk: „A régi magyar betűk és vésetek, a jobbról balra való pogány írás megszüntetődjék és helyébe latin betűk használtassanak… A beadott iratok és vésetek tűzzel-vassal pusztíttassanak el, hogy ezek kiirtásával a pogány vallásra emlékezés, visszavágyódás megszüntetődjék.” De vajon miért kellett tűzzel-vassal üldözni a rovásírást? És egyáltalán, vajon meddig, milyen régi korokba lehet visszavezetni a titokzatos jelek eredetét?

magyar_nepi_motivum

AZ ARVISURA
A hunok eredetének igaz története
Paál Zoltán 1913-ban született, egy ózdi, palóc munkáscsalád gyermekeként. A II. világháború vége felé behívták munkaszolgálatra. Ez élete legnagyobb fordulópontját jelentette, mert ekkor ismerkedett meg Szalaváré Turával, a manysi (vogul) nép sámánjával. Igor Szalmi kapitány vezetésével egy körülbelül 50 fős ejtőernyős partizáncsoport érkezett a Sajó-Vág vidékére egy különleges megbízatással. Szalmi feladata volt, hogy egy különbéke megkötésének feltételeiről tárgyaljon a magyar vezetéssel. A csoport Ózd környékén súlyos harcokba keveredett és sokuk fogságba esett vagy meghalt. Csak néhányan maradtak életben, köztük Szalaváré Tura, aki szintén nagyon fontos küldetés miatt vállalta a viszontagságos körülményeket. Turát – aki Gyarmat törzsének az utolsó papja volt! − a nagyapja nevelte fel, aki a manysik fősámánja volt, s őt is ebben a szellemben tanította. Ők őrizték a hun népek rovásírással írt, sok ezer évre visszanyúló gyűjteményét, az Arvisurákat.

magyar_nepi_motivum

SZÍRIÁTÓL EGYIPTOMIG
A kos és hóvirág országa
Napjainkban egyre szélesebb táborral büszkélkedhet a magyarságot az ókori Egyiptommal összefüggésbe hozó elmélet, amely azonban máris több ágra szakadt. Egyes vélemények szerint ugyanis Atlantiszról vagy Muról érkező gyarmatosítók alapíthatták az egyiptomi birodalmat, majd e gyarmatosítók leszármazottainak egy része tovább vándorolva jutott el a Folyamközön át Belső-Ázsiába. A másik vélemény viszont ennek éppen az ellenkezőjét állítja, amikor azt mondja, hogy a magyarság ősei keletről, a Kaukázuson keresztül érkeztek Szíriába, hogy ott megalapítsák a Kos és Hóvirág földjét…

magyar_nepi_motivum

A MAGYARSÁG 20000 ÉVES TÖRTÉNELME


2. rész

A TITOKZATOS GÓG ÉS MAGÓG
Óriás szörnyek, avagy kozmikus harcosok?
„Góg és Magóg fia vagyok én” – hangzik Ady Endre közismert, gyönyörű költeményében, ahol a két név mint a magyarság két legendás ősapjának megnevezése szerepel. Az tehát, hogy Ady magát a „fiuknak” vallja, annyit jelent, hogy önmagát azonosítja a magyar sorssal és a magyar ősmúlttal. Ám a Bibliában egy merőben más kép rajzolódik ki előttünk Gógról és Magógról: itt ugyanis Isten ellenségeiként jelennek meg, akik az utolsó ítélet idején rá fognak támadni a világra… Góg és Magóg a héber misztikus hagyományokban hatalmas termetű, félelmetes lények: olyanok, mint például a görög mitológiában szereplő Gigászok, akik egy mítosz szerint megostromolták még Zeusz trónusát is. Ezt a negatív képet azonban erősen árnyalják az iráni, a szkíta és a kaukázusi legendák, ahol viszont Góg és Magóg isteni származású ikerfivérek, egyben pedig a hun nép dicső őskirályai! Akkor hát melyik lehet a hitelesebb leírás: a bibliai-e, vagy a „pogány”? Melyik fedi jobban a valóságot? Egyáltalán, ennyire régi időkbe visszanyúló történések, szereplők esetében lehet-e remény az igazság feltárására?

magyar_nepi_motivum

A GÖMBÖLYŰFEJŰEK NÉPE
Vegetáriánusok a húsevők ellen
 A magyar őstörténet feltárásából a mesekutatók is igyekeznek kivenni a részüket a népmesék, regék és mondák elemzésével. Megállapították például, hogy a jégkorszakokat megelőző időkben Földünk északi pólusa a mai Magyarország területén volt. Ennek bizonyítékát azok a népmesék őrzik, melyek azt állítják, hogy valaha rég egyetlen nap volt egy egész esztendő, ami csak a sarkkörön lehetséges… Más kutatók azt is megállapították, hogy a Kárpát-medencét sosem fedte be a jég, mert a nagyfokú vulkanikus tevékenység, valamint a sok hévízforrás ezt nem engedte. A viszonylag kellemes éghajlat pedig lehetővé tette, hogy itt fejlődjön ki az emberiség két ága: a hosszúkás koponyájú, húsevő, ragadozó vademberek és a gömbölyű fejalkatú, fejlettebb faj, a magyarság őse.

magyar_nepi_motivum

A KÁRPÁT-MEDENCE ŐSI BIRODALMA
A kultúra bölcsője
Az első civilizációk kifejlődéséhez két dologra volt szükség: egyrészt mezőgazdasági kultúrára, másrészt pedig ipari technológiára. A tudósok sokáig úgy gondolták, hogy ez a két feltétel együtt a világon először a Közel-Keleten, az úgynevezett termékeny félhold területén teljesült. Napjainkra viszont egyre több bizonyíték szól amellett, hogy gabonaféléket először a Kárpát-medencében nemesítettek távoli őseink, ahogyan a bronzkori kohászat bölcsője is ezen a tájon ringott évezredekkel ezelőtt… A tudományos akadémiák többsége ma még azt tanítja, hogy az emberi civilizáció bölcsője a Tigris és az Eufrátesz folyók között, Mezopotámiában lehetett. Ezt a kijelentést vitatják a kárpát-medencei magyar őshaza elméletének hívei, azt állítva, hogy a mezopotámiai birodalom maga is csupán egy még ősibb civilizáció örökségeként jött létre.

magyar_nepi_motivum

AZ ELSŐ MAGYAR VÁROS
Egy elveszett törzs hazája?
XXII. János pápa 1329-ben Gyeretyánhoz, a magyarok fejedelméhez intézett egy levelet, amelyben az uralkodót Magyarország keresztény királyai leszármazottjának nevezte. Apró szépséghibája a történetnek, hogy XXII. János nem római, hanem avignoni pápa volt, és Gyeretyán királysága nem a Kárpát-medencében terült el, hiszen itt akkoriban éppen Károly Róbert uralkodott, akinek regnáló királyként sokkal inkább a francia Anjou-házhoz, és nem a magyar Árpádokhoz volt köze. Viszont Gyeretyán Fekete-tenger melléki madzsar birodalmát évszázadok óta ismerték a messzi Keleten; csupán Európába jutott el kissé nehezen a híre… Természetesen tartozunk az igazságnak annyival, hogy elmondjuk, XXII. János teljes jogú, legitim pápa volt, akinek tartózkodási helye ugyan a Rhône folyó partján terült el, mégis őt tekintették a római egyház fejének. Ugyanis 1309-ben döntött úgy V. Kelemen, az akkori pápa, hogy a római zavargások elől a pápaságot Avignonba telepíti át, s utódai 1378-ig nem is merészkedtek vissza Itáliába. Franciahonból is szemmel tudták tartani a világot, így az sem volt ismeretlen előttük, hogy hittérítőik sikeres tevékenységet folytattak a tatárok által megszállt távoli területeken.

magyar_nepi_motivum

ALTERNATÍV MAGYAR ŐSTÖRTÉNET
„Hagyományőrző” szellemi kalandtúra
Ki ne hallott volna Magyarországon az úgynevezett alternatív őstörténet-kutatásról? Telt házas rendezvények, konferenciák, népszerű könyvek, filmek, előadások bizonyítják: a magyar közönséget mélyen érdekli népünk múltja, történelme, eredete. Egyre többen tisztában vannak azzal is, hogy jelenleg hazánkban kétféle őstörténet-kutatási irányzat létezik: 1. a „hivatalos”, amit a finnugor származás sulykolása jellemez, illetve 2. az összes többi, amely ezzel nem ért egyet, és általában az „alternatív” jelzőt viseli. Rögtön felmerül a kérdés: hogy jutottunk idáig? Más országokhoz képest teljesen szokatlan, hogy nekünk, magyaroknak kétféle eredet-elméletünk van: egy, amit az iskolában tanítanak, és egy, amit ősi hagyományaink, dalaink, meséink nyomán tárul elénk! És ennek megfelelően, a magyar őstörténet-kutatás is gyakorlatilag ketté van szakadva, s a két tábor a „hivatalosok” és a „hagyományőrzők” szakadatlan pergőtüzet zúdítanak egymásra.

magyar_nepi_motivum

A VIKING ROKONSÁG
Magyar-normann kapcsolatok
Mai tudásunk szerint első európaiként Leif Eriksson tette a lábát Amerika földjére, mintegy ötszáz évvel Kolumbusz előtt. Vele tartott a nevelőapja, egy bizonyos Tyrkir nevű harcos is, akiről az izlandi sagák feljegyezték, hogy születését tekintve nem viking származású volt, hanem valahonnan délről érkezett a tenger királyai közé. Néhány történész ugyan germánnak véli az illetőt, ám a neve arra utal, hogy türk lehetett, márpedig a türk népek közül a vikingek leginkább a magyarokkal kerültek kapcsolatba. Tudjuk például, hogy két csoportjuk csatlakozott a Levédiából Etelközbe tartó őseinkhez, Skandináviában pedig számos magyar eredetű emlék maradt az utókorra… Míg nálunk minden gyerek ismeri a kalandozó őseinktől rettegő európaiak híres könyörgését („A sagittis Hungarorum libera nos, Domine!” vagyis „A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!”), addig a skandináv iskolákban egy másik hasonló imára emlékeztetik a gyerekeket: „Oltalmazz minket, Uram, a normannok dühétől!” A két harcos népnek azonban nem ez az egyetlen közös vonása. Érdekes például, hogy a fél világot bekalandozó vikingek Európában egyedül a Kárpát-medencét kerülték el, jellegzetes sárkányhajóikhoz hasonló – egyárbocos, keresztbordás, könnyű, alacsony merülésű – vízi járművek az első ezredfordulót megelőző korszakból mégis csupán a Tisza és a Duna mentén kerültek elő az ásatások során.

magyar_nepi_motivum

JÉZUS KRISZTUS MAGYAR VOLT?
Király és pártus herceg
Jézus magyarsága első hallásra bizonyára hihetetlennek tűnik, holott napjainkban egyre szélesebb körben vallják, hogy a Megváltó úgynevezett pártus uralkodók leszármazottja lehetett. A pártusok pedig az ősi hun birodalom déli részén éltek, amely a Távol-Keleten és Közép-Ázsiában terült el. Mindezt Badiny Jós Ferenc munkásságának révén tudhatjuk, akinek meggyőződése volt, hogy a magyar és a sumér nép rokonságban állt egymással, Jézus Krisztus pedig a sumerok utódjának számító pártusoktól származott, tehát őseink között tisztelhetjük… Badiny Jós Ferenc 1909-ben született. A Ludovika Akadémián tiszti képesítést szerzett, majd rövid katonai pályafutás után 1940-ben kilépett a hadseregből, és a Műszaki Egyetemen folytatta tanulmányait. Hat évvel később Argentínába költözött, ahol érdeklődni kezdett a sumerológia, a sumér nép története iránt, melyből először képesítést szerzett, majd a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetemen maga is tanította a témát. A hatvanas évek második felétől publikálta kutatásainak eredményeit. Foglakozott a magyar és a sumér eredetű nyelvek hasonlóságával, de bebizonyította azt is, hogy az esztergomi királyi kápolna román kori díszítései sumér-babiloni eredetűek.

magyar_nepi_motivum

MAGYAROK A KEREKASZTAL KÖRÜL?
Az Arthur-legenda szkíta gyökerei
Az Arthur-hagyomány talán a világ egyik legtöbbet feldolgozott legendája: fantasy regények, szerepjátékok és mozifilmek százai mutatják be a karizmatikus brit királyt. Vele együtt az életében részt vevő fontosabb személyek és tárgyak is az északi mítoszvilág valóságos ikonjaivá váltak: az Excalibur nevű kard, Camelot vára, Merlin, a hatalmas druida, Guinevra királyné, a hűséges Lancelot lovag, vagy a cselszövő varázslónő, Morgana. Mindezek mára az angolszász nemzeti öntudat részeivé váltak – de vajon ez a legendavilág tényleg csak és kizárólag az övék? Döbbenetes bizonyítékok ugyanis arra utalnak, hogy az Arthur-legenda nem angliai, mi több, egyáltalán nem is északi eredetű! Már az angol történészek többsége is elismeri: az Arthur-mítosz át-és át van szőve keleti, pontosabban kaukázusi elemekkel. Egyre több jel mutat rá, hogy az egész hagyomány kapcsolatban van azokkal az iráni – szkíta, szarmata – harcosokkal, akik ezekben az időkben Britanniában, a széthulló félben lévő Római Birodalom északi határainál állomásoztak. Sőt, sokak szerint még az is elképzelhető, hogy – bármennyire is hihetetlenül hangzik – maga Arthur király is szkíta, hun, vagy akár magyar származású lett volna!

magyar_nepi_motivum

VÉRBEN FOGANT EURÓPA
Különös történetek a népvándorlás korából
Az összeomló Római Birodalom romjain úgy tűnik, összefonódott a valós történelemmel a boszorkányság, a misztérium, a mágia. Cikkünkben olyan eseteket mutatunk be, melyek már akkoriban is megfejthetetlen titoknak számítottak – a mai kutatók viszont egyelőre képtelenek eldönteni, mennyi ezekben az igazság, és mennyi az, ami abszolúte hihetetlen… A népvándorlás éveiből (Kr.u.370 – kb. 1000) több beszámoló is említi az úgynevezett alirumnákat. A keresztény források elborzadva írják le a velük való találkozást, illetve azt, hogy ennek milyen szörnyű következményei voltak. Ám hogy egész pontosan mik vagy kik is ezek, arról már inkább hallgatnak – részben azért is, mert a korabeli hiedelem szerint az alirumnák erejét hatalmasra növeli az, ha nevüket leírják vagy kimondják.

magyar_nepi_motivum

A PUSZTÁK PÁRDUCAI
Titokzatos ikerfivéreink: a hunok
„Hunor s Magyar, két dalia, két egytestvér: Ménrót fia…” Az „egytestvér” a régi magyar nyelvben ikertestvért jelent (konkrétan egypetéjű ikreket), ezek szerint tehát a hunok őse, Hunor, s a magyarság mitikus ősapja, Magyar ikerfivérek voltak. E hagyományt Arany János a középkori krónikákból emelte át gyönyörű versébe (Rege a csodaszarvasról), ám a hun-magyar rokonságról nem csak itt hallhatunk, olvashatunk. Az ugyanis, hogy a hunok a legközelebbi testvérnépünk, a nép körében is élő hagyomány, egész Magyarország területén. Mindezek ellenére a hivatalos tudomány tagadja, hogy nekünk, magyaroknak bármi közünk volna a hunokhoz (azon kívül, hogy utóbbiak történetesen a mi későbbi Magyarországunk területén tartották fenn birodalmuk nyugati székhelyét a Kr.u. 4-5. században.) De vajon mi lehet az igazság? Melyiknek higgyünk, ősi hagyományainknak, vagy inkább a tudósoknak? És különben is, kik voltak valójában a hunok? Honnan jöttek, mi volt a történelmi küldetésük, és ami még ennél is izgalmasabb kérdés: mi lett velük, hová tűntek el?

magyar_nepi_motivum

A MAGYARSÁG 20000 ÉVES TÖRTÉNELME


3. rész

ÁRPÁDSÁV, KETTŐS KERESZT, HÁRMAS HALOM
Misztikus magyar heraldika
Mit üzennek évezredek távolságából számunkra ősi magyar nemzeti szimbólumaink? Mit jelképez valójában az Árpád-sávos zászló, és mi köze a keleti misztikus tanításokhoz? Igaz volna, hogy a jelenlegi magyar címerben is szereplő kettős kereszt valójában Életfa, mely az alvilágból a látható világokon át az isteni szférákig vezet? Mielőtt elindulnánk téren-időn át vezető vándorutunkra, tisztáznunk kell egy pár dolgot, melyek nélkül érthetetlenné válna mindaz, amit a magyar címertan (heraldika) és jelképtan (szimbolika) tanít számunkra. Tény, hogy minden emberi közösségnek – még a legkisebbeknek, például egy családnak is – megvannak a maga sajátos jelképei. Ezeknek az a fő ismérve, hogy az adott csoportba tartozó emberek egyfelől azonnal felismerik őket, értik jelentésüket, másrészt pedig érzelmi kötődésük van az adott szimbólumhoz. És pontosan ez lesz a lényege a jelkép működésének: heves érzelmeket gerjeszt a szóban forgó közösség tagjaiban. Ami viszont nagyon fontos: bennük, és csakis bennük!

magyar_nepi_motivum

EURÓPA TÜZES OSTORAI
Farkas-isten népe
A Krisztus utáni 558-ik esztendőben járunk. Ebben az évben szokatlan esemény döbbentette meg Konstantinápoly, azaz Bizánc lakosságát: egy különös idegenekből álló követség érkezett városukba egy messzi, keleti országból. Ahogyan Theophanész, bizánci történetíró megemlékezik ezekről a napokról: „az egész város összefutott látásukra, mert még soha nem láttak hasonló népet: hajukat hosszan lelógó varkocsban hordják, amelyet szalagok fonnak át, viseletük egyébként a többi hunokhoz hasonló”. Az egzotikus küllemű jövevények avarok voltak, akiknek a nevét – pár évvel később, mikor birodalmuk központját a Kárpát-medencébe helyezték át – egész Európa megtanulta… De vajon kik voltak valójában ők? Theophanész beszámolójában rögtön megüti fülünket az a megjegyzés, hogy az avarok viselete a többi hunokhoz hasonló. Ezek szerint az avarok a hunok közé tartoznak – legalábbis a krónikaíró szerint. S hogy ez mit jelent? Ebben az időben, mikor a szóban forgó avar követek Bizáncban járnak, Attila hun nagykirály már egy évszázada halott volt, birodalma pedig – melynek fővárosa a mai Magyarország területén állt – széthullott a viszálykodó örökösjelöltek harcaiban.

magyar_nepi_motivum

A MAGYAR TÖRZSEK MISZTIKUS EREDETE
A 7-es szám titokzatos ereje
Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér és Keszi azonosítása mind a mai napig komoly fejtörést okoz a történészeknek. Pedig – egy megdöbbentő elmélet szerint – valójában mindegyik múltját fel lehet göngyölíteni, melyek közül egyik fantasztikusabb a másiknál… A korabeli krónikák Dentumogyer-nek, azaz „Hétmagyar”-nak nevezték azt a sztyeppei törzsekből álló szövetséget, mely a 860-as évektől kezdve rendszeresen vezetett hadjáratokat a Kárpát-medencébe. Világos tehát, hogy őseink hetes szerveződésben érkeztek be a későbbi Magyarország területére, s ezzel nem voltak egyedül: rokon népeink, a hunok, az avarok, a bolgárok, a türkök, az onogurok, a jászok, vagy a besenyők szintén 7 fejedelem uralma alatt, 7 törzsbe tömörülve éltek! S hogy miért pont 7? Miért volt 7 magyar törzs (Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat stb.), illetve ezek élén 7 vezér (Álmos, Előd, Ond, Kund, Tas, Huba, Töhötöm)? És egyáltalán, honnét származnak ezek a törzsek, a neveik, illetve utóbbiak mit jelentenek? Nos, a válaszhoz egy kis kirándulást kell tennünk nemcsak a népek őstörténetébe, de a néplélektan és a számmisztika birodalmába is…

magyar_nepi_motivum

HONFOGLALÁS VAGY HON-VISSZAFOGLALÁS?
Hányszor volt már a Kárpát-medence Magyarország?
Minden magyar ember úgy tanulta az iskolában, olvasta a történelemkönyvekben – ennél fogva pedig úgy tudja −, hogy őseink Árpád vezetésével 896-ban lépték át a Vereckei-hágót. Ezt az ünnepélyes pillanatot nevezik honfoglalásnak, melynek lényege az, hogy először ekkor telepedtek le magyar nyelven beszélő népek a Kárpát-medencében. Az ominózus dátum 1000-ik évfordulóját, a Millenniumot nagy pompa, látványos rendezvények közepette ünnepelték meg 1896-ban az Osztrák-Magyar Monarchia idején. A megemlékező beszédek mind-mind azt hangsúlyozták, hogy 1000 éve tették be először lábukat magyar törzsek Közép-Európa szívébe… Mindez annyira egyértelműnek, vitán felül állónak hangzott és hangzik ma is – pedig már ekkoriban is voltak régészeti leletek, melyek látványosan ellentmondtak ennek a hagyományos elképzelésnek. Ezek az adatok ugyanis mind arra utaltak: nem 894-896 között, és nem Árpád idejében jártak először itt magyarok, illetve a magyarsággal rokon népek! Azaz – bármennyire is sokkolónak tűnhet – nem 896-ban zajlott le a magyar honfoglalás…

magyar_nepi_motivum

A SZENT KORONA BESZÉLŐ KÖVEI
Kapcsolat egy másik világgal
Bizonyos ezoterikus tanítások szerint a magyar korona nem egészen földi eredetű, mert egyes részei egy másik világból, talán egy úgynevezett párhuzamos dimenzióból kerültek ide. Mítoszaink Felső Világnak nevezik azt a birodalmat, ahonnan a történelem előtti időkben isteni tulajdonságokkal bíró Égi Atyák érkeztek őseinkhez. Feltehetően ők hozták magukkal azt a különleges fémpántokból font sisakot, amely beszélő kövek által segítette viselőjét, hogy kapcsolatba léphessen a magasabb rendű lények fölhalmozott tudásával. Egyes kutatók véleménye szerint a kövek rezgései képesek voltak befolyásolni a korona viselőjének vriljét, aminek segítségével akár egy gyermek is birodalmakat igázhat le, átjárhat a magasabb dimenziók között, és megláthatja a múltat és a jövőt… Persze azt senki sem állítja, hogy a napjainkban a Parlamentben látható Szent Korona földönkívüli tárgy lenne, a legtöbb kutató ugyanis úgy véli, ez az ereklye nem azonos az Égi Atyák különös sisakjával, legfeljebb annak másolata lehet. Illetve azok a bizonyos beszélő kövek valóban eredetiek lehetnek benne, de ezek önmagukban nem elegendőek a Korona egykori hatalmának visszaállításához. Még manapság is széles körben elterjedt az a nézet, miszerint a Szent Koronát II. Szilveszter pápától kapta I. István királyunk. Ez azonban nem igaz, Könyves Kálmán uralkodásáig senki nem is állította, hogy ez így történt volna. Ezt a legendát a német származású Hartvik püspök találta ki Könyves Kálmán megbízásából; a királynak ugyanis politikai okokból szüksége volt arra a nézetre, hogy a magyar királyok a pápától és nem a német császártól kapták koronájukat.

magyar_nepi_motivum

A MAGYAR OROSZLÁN REJTÉLYE
Az ősi kelet követe
Az oroszlán világszerte gyakori szereplője a címereknek és pecséteknek, leginkább azokban az országokban, ahol eleve őshonos ez az állat, ezért jól ismerik az ott lakók. A zoológusok szerint a Kárpát-medencében viszont sohasem éltek oroszlánok, de még arrafelé sem, ahonnan a történészek szerint őseink érkeztek. A honfoglaló magyarok mégis előszeretettel használták az állatok királyának szimbólumát, hiszen az oroszlán az erőt, a bátorságot és a harciasságot jelképezte, címerállatként pedig az Árpád-házi királyainknál is fel-feltűnt… Az oroszlán-szimbólumok napjainkban is lépten-nyomon kísérnek minket; gondoljunk csak a Lánchíd őreire vagy a híres kétnyelvű oroszlánra Pannonhalmán. E motívumok elterjedését a XV. századra szokták visszavezetni, amikoris 1453-ban címeres oklevelet kapott Hunyadi János, s az adományozás indokaként azt írták, hogy a kormányzó a török elleni harcokban oly bátran viselkedett, mint egy oroszlán, így méltán emelheti címerébe a két oroszlánt a két holló mellé. Egy másik, száz évvel későbbi oroszlános címer adományozásakor az indoklás szerint a kitüntetett személy hadi ügyekben helytállt, bátran és nemesen cselekedett…

magyar_nepi_motivum

A TÁLTOS-ERŐ ŐRZŐI
Mágikus tudás
Napjainkban Magyarországon valóságos reneszánszát éljük a táltoshitnek, a táltosság kultuszának. A „táltos” kifejezéssel gyakorlatilag bármi – könyv, előadás, rendezvény – eladható ezoterikus körökben, s a népszámlálók a megmondhatói, milyen sokan vallják magukat a felmérések során „táltoshitű”-nek. Tegyük hozzá, az ősi vallások, világképek feltámasztására tett törekvés nem hazai sajátosság. Gondoljunk például arra, milyen népszerű Angliában a kelta druida mozgalom, vagy akár egy, az elmúlt években Görögországban nagy port felvert hírre. Utóbbi ugyanis arról szólt: néhány lelkes görög egyetemista fiatal úgy döntött, újjáalapítja az ókori görög vallást, a tizenkét olimposzi isten kultuszát! Valószínű tehát, hogy a jelenség világjelenség. Oka az lehet, hogy a hagyományos egyházak – sokak szerint – már nem tudnak „újat mondani”, az anyagelvű világkép pedig már a tudósok bevallása szerint is recseg-ropog… A táltosok megjelenése hazánkban tehát érthető, ám az is tény, hogy nem árt tisztában lenni azzal, kik is voltak annak idején – a honfoglaláskori és a korábbi évszázadokban – ők?

magyar_nepi_motivum

AZ ÁRPÁD-HÁZ SÖTÉT OLDALA
Királyi összeesküvések
A magyar történelem vérzivataros évszázadai bővelkedtek olyan eseményekben, amelyekkel kapcsolatban tucatnyi megválaszolatlan rejtélybe botlunk. Ezeket megfejteni roppant nehéz munka, így nem csodálkozhatunk azon, ha egy-egy felmerülő kérdés tisztázásakor a történészek késhegyre menő vitákba bonyolódnak egymással… Cselszövések, viszályok, alkuk hátterét feltárni csak a részletek megismerésével lehetne, de éppen ezeket a részleteket borítja a legsűrűbb homály. Viszont ha megpróbálunk a színfalak mögé tekinteni, akkor nemcsak eltitkolt információkra bukkanhatunk, de még szentként tisztelt nagyjainkról is kideríthetjük, hogy alkalomadtán nem riadtak vissza egy kis ármánykodástól… Már az ezeréves állam megalapítása sem sikerült zökkenőmentesen, és nem csupán külpolitikai tényezők miatt. Az ország első királya, a később szentté avatott István ugyanis csupán trónbitorló volt, aki nem azért harcolt a pogánynak beállított nemzetségfőkkel – Koppánnyal, Ajtonnyal, Gyulával és Vazullal –, hogy a kereszténységet megszilárdítsa és az ország jövőjét biztosítsa, hanem egyszerű hatalomvágyból.

magyar_nepi_motivum

TITKOK, MISZTÉRIUMOK, BOTRÁNYOK... 
...az Árpád-ház történelmében
Összeesküvések, rituális gyilkosságok, melyekről még a történészek is alig tudnak… Titkos társaságok, melyek a politika színfalai mögött tevékenykedve a középkori Magyarország sorsába is beavatkoztak… Mágia, pogány szertartások, látomások, magasztos és rettenetes emberi sorsok egy kegyetlen, mégis csodálatos világban… Ha a gyökereknél, az Árpád-ház eredeténél kezdjük a vizsgálódást, már akkor meghökkentő titkokba, a paranormális és a reális határán mozgó eseményekbe ütközünk! Maga az, hogy az Árpádok dinasztiáját krónikáink a hun Attila királyon keresztül Nimródig vezetik vissza, mutatja, hogy e házat már a középkorban is különleges karizma vette körül – hiszen Nimród király a legenda szerint az emberi történelem hajnalán, az özönvíz idején uralkodott Szkítiában (mások szerint Mezopotámiában). Ezzel kapcsolatban egy döbbenetes és sokatmondó tény, hogy az egész történelemben mindössze két olyan dinasztia létezik, mely magát a bibliai Nimródtól származtatja: az egyik a mi Árpád-házunk, a másik pedig a francia Meroving-család…

magyar_nepi_motivum

A PÁLOSOK IGAZI KINCSE
Egy föld alatti titok nyomában
 A pálosokat, az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendet már a középkorban titokzatos legendák övezték. Azt suttogták róluk, hogy a Pilis valamelyik hegye gyomrában egy föld alá rejtett titkot őriznek – de hogy valójában mi ez a titok, azt mind a mai napig nem sikerült kideríteni… Ám a legutóbbi évek Pilisben zajló – főképpen amatőr – régészeti kutatásai egyre inkább beigazolják azt, hogy e szóbeszédek igazak, s a hegység alatt valóban valamilyen döbbenetes dolog lapul! A pálosokról a rend 1250-ben való megalapítása óta már sok mindent mondtak és írtak – jót és rosszat is. Napjainkban pedig egyfajta kultusz veszi őket körül, főként ezoterikus körökben: sokan vélik úgy ugyanis, hogy a pálosok hitében maradt meg az az ősmagyar fényvallás, mely valójában a Jézus-hit és az iráni-szkíta eredetű misztériumok egykori szintézise. A ma élő pálos atyák egy része elfogadja ezt a feltevést, mások nem, ám ezzel még mindig nem kaptunk választ a kérdésre: kik ők valójában? Ha erre vagyunk kíváncsiak, a legjobb, ha Gyöngyösi Gergely pálos generális atya töredékesen fennmaradt művéhez – illetve a pilisi falvakban megmaradt néphagyományhoz – fordulunk. Mindkét forrás elmondja, hogy a pálosokat ruhájuk színe alapján „fehércsuhásoknak” nevezték, és azt mesélték róluk, hogy különleges – mondhatni paranormális – képességek birtokosai. Állítólag puszta akaratukkal képesek magukhoz hívni a kardjukat, értik az állatok, a növények és a kövek nyelvét, eltávozásukkor pedig nem marad fenn utánuk holttest!

magyar_nepi_motivum

A LEGENDÁK VILÁGA
Magyar szentek csodái
A legendák spontán módon születnek, úgy tekinthetünk rájuk, mint a természetfeletti világ emberi szem és fül számára érzékelhető beszüremkedéseire. A legendák maguktól születnek, s nem hajtja őket a történetírás szándéka, jóllehet egyes személyekről többet árulnak el, mint a historikus kútfők. A legendák nem hazudnak, máskülönben elveszítik szentségüket, amely ugyebár a velejükből fakad. A legenda nem szórakoztató műfaj, bár kétségtelenül tartalmaz szívmelengető elemeket. A legenda nem annyira vallási, sokkal inkább spirituális tárgyú történetek. A legendák, s így a mítoszok, az intelmek, a mondák, a mesék, a regék és a hasonló műfajok több síkon foglalják magukban a szellemi valóságot. A legendák talán mindközül a legközelebb állnak az emberi lélekhez, mert a csodák hiteles hírmondói tudtak maradni évszázadok távlatából. Igen, szavahihetőek. A szándékuk és a céljuk nemes és magasabb rendű. Aki legendákat olvas, az a valóságot fürkészi… A legendák szólhatnak mártírokról, vértanúkról, szentekről, s utóbb boldoggá és szentté avatott személyekről, ereklyékről, hőstettekről, szent helyekről, továbbá csodákról. Azonban, sem a vallás, sem az irodalom nem sajátíthatja ki magának a legendákat, mert a legendák sora a nemzeté, a magyar legendák a magyarok ősi hagyatéka.

magyar_nepi_motivum


Sajnos A szép nagy országunkat szétszabdalták! Soha ne legyen nyugtuk még a sírban sem azoknak akik ezt eldöntötték!!!!

Hozzászólás a beszélgetéshez

RSS